Progresszív Rock

[LaurensHammond]

Mit nem adnék egy Irish Coffee lp-ért, biztos jó áruk lehet. Mint egy jó kis olasz Le Orme, vagy PFM lemez. Vagy annál is drágább? Kevin Ayers-t ismeritek?Most hallgatom az Asia Minor - Crossing the line albumát. Utána jön a Focus :kiraly: :foto:

Igen az elso Soft Machine lemezeken jatszott Kevin Ayers.
Le Orme elso 2 lemeze ami meg psychedelic zene volt az nagyon draga LP-n eredetibe.
Viszont az elso 2 PFM is mar kuszik felfele hibatlanban, es eredeti elso 1972-es nyomasban:-) Micsoda zene a PFM....ahhh, az Olaszok amugy is a szivem csucskei!

[gyuszmo]

Ja, bocs, meg van Kevin Ayers. Nemhiába, a Soft Machine-nel még ismerkednem kell :kiraly:

[gyuszmo]

Mit nem adnék egy Irish Coffee lp-ért, biztos jó áruk lehet. Mint egy jó kis olasz Le Orme, vagy PFM lemez. Vagy annál is drágább? Kevin Ayers-t ismeritek?
Most hallgatom az Asia Minor - Crossing the line albumát. Utána jön a Focus :kiraly: :foto:

[LaurensHammond]

No kérem, mivel a francia prog zenekarok olyan hatalmas sikert arattak közöttetek, folytassuk hát a sort a... franciákkal! :foto: Van még néhány a tarsolyban, ne aggódjatok! Szorítkozzunk egyelőre változatlanul a klasszikus, 70-es évekbeli együttesekre, ezekből szeretném kiemelni a jelentősebbeket.Atoll:
Musiciens Magiciens (74), L'Araignee Mal (75), Tertio (77)
Szimfónikus prog, összehasonlításképpen talán a Yes-t és a Genesis-t lehetne említeni. Az Ange-hoz hasonlóan meghatározó az ének és az énekes. A legjobb lemezüknek sokan a Tertio-t tartják.
Pulsar:
Pollen (75)
The Strands Of The Future (76)
Halloween (77)
Space prog, sokak szerint a franciák válasza a Pink Floydra. De nem másolás ez, a Pulsar megteremtette a saját hangzásvilágát, de kétségtelen, hogy a zene atmoszférája emlékeztet a Floyd-éra. Kiemelkedő lemezük a Halloween. Szokatlan módon ének angolul.
Shylock:
Giarlogues (76), Ile De Fievre (78)
Véleményem szerint az egyik legjobb francia prog lemez ebből a korszakból az Ile de Fievre (a képen az első lemezük látható, az Ile de Fievre nekem csak CD-n van meg). Instrumentális, komplex, a Crimsonra emlékeztető muzsika, helyenként melodikus, olykor disszonáns.

Franciak nagyon jok, bar szerintem ezektol meg jobb prog rock-okat is lehet talalni koztuk mint pl: Ergo Sum, Magma első lemezeik, Eden Rose, Sandrose, Rhesus, Experience, Moving Gelatine Plates. Az utobbi egy az egyben Syrius féle világot kepviseli.
Belgiumot nem kihagyva, az Irish Cofe valoban nagyon jo, es a talan legdragabb LP abbol az orszagbol a Waterloo mellett. Tenyleg Waterloo, vagy Pazop, ismeri valaki? Kedvenc progrock lemezeim ezek talan.
 
A Traffic pedig igenis ide tartozik, hova tartozna ha nem ide! :kiraly:

[Luxor Audio]

A prog rock akkor volt az "igazi", amikor az ide tartozó zenekarok nem tudták, hogy azok.
Ebben sok igazság van, de ismétlem, a legtöbb zenész nem műfajokban gondolkodik.
Pl. a Dream Theater olyan hullámot indított el, hogy kismillió zenekar nőtt a lábuk nyomán. Nekik a prog a következő volt: visítozós énekes, egy-sec-alatt-min-20-hang-lejátszása gitáros, billentyű, a 4/4-ed-es ütem néha páratlanokra való kicsrélése stb.
Ha csak simán páratlanok lennének azok a képletek... :kiraly:
 
A D.T. néha valóban öncélúnak hat, de ha az ember a felszínes stílusjegyek mögé tekint, egy nagyon komplex és fantáziadús zenét fedezhet fel. Ez persze melós cselekedet, tehát nem egy hátradőlős relaxzene. Tény, hogy rengetegen majmolják őket (vagy talán ők is valakit), de ez ugye nem az ő hibájuk.

[Luxor Audio]

mishow-nak:vita pedig nem volt - beszélgetés, az igen :kiraly:

Nyugodtan nevezhetjük vitának, de ettől még nem kell betojni tőle. Vannak élvezhető és hasznos viták. Ez az volt.

[adamthebrave]

fates warning erősen ideillő lemezét ajánlom figyelmetekbe: pleasent shade of grey
Így van! Messze a legjobb lemezük, olyat alkottak vele, amit sajnos még csak megközelíteni sem tudtak.... Egy igazi alulértékelt klasszikus, nagyon jó szövegekkel

[oriza triznyák]

No kérem, mivel a francia prog zenekarok olyan hatalmas sikert arattak közöttetek, folytassuk hát a sort a... franciákkal! :kiraly: Van még néhány a tarsolyban, ne aggódjatok! Szorítkozzunk egyelőre változatlanul a klasszikus, 70-es évekbeli együttesekre, ezekből szeretném kiemelni a jelentősebbeket.Atoll:
Musiciens Magiciens (74), L'Araignee Mal (75), Tertio (77)
Szimfónikus prog, összehasonlításképpen talán a Yes-t és a Genesis-t lehetne említeni. Az Ange-hoz hasonlóan meghatározó az ének és az énekes. A legjobb lemezüknek sokan a Tertio-t tartják.
Pulsar:
Pollen (75)
The Strands Of The Future (76)
Halloween (77)
Space prog, sokak szerint a franciák válasza a Pink Floydra. De nem másolás ez, a Pulsar megteremtette a saját hangzásvilágát, de kétségtelen, hogy a zene atmoszférája emlékeztet a Floyd-éra. Kiemelkedő lemezük a Halloween. Szokatlan módon ének angolul.
Shylock:
Giarlogues (76), Ile De Fievre (78)
Véleményem szerint az egyik legjobb francia prog lemez ebből a korszakból az Ile de Fievre (a képen az első lemezük látható, az Ile de Fievre nekem csak CD-n van meg). Instrumentális, komplex, a Crimsonra emlékeztető muzsika, helyenként melodikus, olykor disszonáns.

a pulsar-ra kiváncsi lettem, keresek neten hallgatnivalót tőlük

[dörmögi]

No kérem, mivel a francia prog zenekarok olyan hatalmas sikert arattak közöttetek, folytassuk hát a sort a... franciákkal! :kiraly: Van még néhány a tarsolyban, ne aggódjatok! Szorítkozzunk egyelőre változatlanul a klasszikus, 70-es évekbeli együttesekre, ezekből szeretném kiemelni a jelentősebbeket.
Atoll:
Musiciens Magiciens (74), L'Araignee Mal (75), Tertio (77)
Szimfónikus prog, összehasonlításképpen talán a Yes-t és a Genesis-t lehetne említeni. Az Ange-hoz hasonlóan meghatározó az ének és az énekes. A legjobb lemezüknek sokan a Tertio-t tartják.
Pulsar:
Pollen (75)
The Strands Of The Future (76)
Halloween (77)
Space prog, sokak szerint a franciák válasza a Pink Floydra. De nem másolás ez, a Pulsar megteremtette a saját hangzásvilágát, de kétségtelen, hogy a zene atmoszférája emlékeztet a Floyd-éra. Kiemelkedő lemezük a Halloween. Szokatlan módon ének angolul.
Shylock:
Giarlogues (76), Ile De Fievre (78)
Véleményem szerint az egyik legjobb francia prog lemez ebből a korszakból az Ile de Fievre (a képen az első lemezük látható, az Ile de Fievre nekem csak CD-n van meg). Instrumentális, komplex, a Crimsonra emlékeztető muzsika, helyenként melodikus, olykor disszonáns.

[oriza triznyák]

fates warning erősen ideillő lemezét ajánlom figyelmetekbe: pleasent shade of grey

[dixie-chicken]

Traffic-et"
 
:kiraly: ..nem szeretem a "besorolásokat",de sztem Traffic nem ide tartozik :foto:

[guerciotti]

ugyanezt a lemezt 'címtelenül' is kiadták, nekem ez van meg, mindössze annyi ráírással, hogyaszongya: 'Mike & Sally Oldfield - Pekka Pohjola' :kiraly:
 
jóóóóóó anyag :foto:

Köszönöm Trane Bajtárs -Elvtárs-Sporttárs!

[guerciotti]

Ez Mike Oldfield és a finn Pekka Pohloja Consequences of Indecisions c. közös lemeze. Nekem megvan LP-n.

Köszönöm Uraim! :kiraly:

[dörmögi]

Ja igen, dörmögi megkrédezhetem te honnan szoktad a lemezeket venni? Köszi
Leginkább onnan, ahol megtalálom azt, amit keresek. :kiraly: Sokszor az eBayről vagy az Amazonról, de egyéb internetes forrásokból is, ilyen pl. a jpc.de, a progrock.co.uk, a cdandlp.com, a gemm.com, a play.com, a cdbaby.com, a musearecords.com vagy a btf.it. Hirtelen ennyi jutott eszembe. De pl. az új Porcupine Tree LP-t közvetlenül az együttes weboldaláról vettem meg.

[dörmögi]

Olyan sokféle zenekart ismertek, hátha tudtok segíteni. 
A Rádióban régen leadták Mike Oldfield összes addig megjelent lemezét.
Volt közte egy elég különleges(nekem) album, ami nem is egészen csak Oldfield volt, hanem valakivel közös munka és valami olyasmi címe volt, hogy " A határozatlanság következményei". Nem találom sehol ezt a lemezt, pedig úgy emlékszem, nagyon jó volt.
Ha valaki ismeri,segítsen már legyen kedves a pontos címét illetően,hogy miként keressem.Köszi.

Ez Mike Oldfield és a finn Pekka Pohloja Consequences of Indecisions c. közös lemeze. Nekem megvan LP-n.

[gyuszmo]

De sok jó zenét írtatok össze, persze van közöttük sok, akiket nem ismerek, de meg fogok velük ismerkedni, köszi. Kaptam egy lemezt, a banda neve Irish Coffe, és Belgiumban remekeltek. Javítsatok ki, de ha jól tudom egy albumuk jelent meg. Amit én kaptam, az egy limitált kiadás nem tudom hanyadik darabja, otthon megnézem. Nagyon jó zene szerintem, érdemes megismerkedni vele.
Ja igen, dörmögi megkrédezhetem te honnan szoktad a lemezeket venni? Köszi

[guerciotti]

Olyan sokféle zenekart ismertek, hátha tudtok segíteni.
 
A Rádióban régen leadták Mike Oldfield összes addig megjelent lemezét.
Volt közte egy elég különleges(nekem) album, ami nem is egészen csak Oldfield volt, hanem valakivel közös munka és valami olyasmi címe volt, hogy " A határozatlanság következményei". Nem találom sehol ezt a lemezt, pedig úgy emlékszem, nagyon jó volt.
Ha valaki ismeri,segítsen már legyen kedves a pontos címét illetően,hogy miként keressem.Köszi.

[fpalotas]

Igen, igen . A felvétel pedig 1972-ben készült. :kiraly:

[dörmögi]

Van még egy igen jó (a sok ismertebb mellett) canterbury-s darab : Khan -Space Shanty.  A borító talán kissé visszataszító ...de a zene az biz' nem.  A zenészek közül Dave Stewart  nem ezzel lett világhírű...később.De az már nagyon más dolog. 
Bizony-bizony, ez is egy remek lemez 1978-ból. :foto: Dave Stewart egyébként korábban az Egg-ben (tőlük a Civil Surface és a Polite Force szintén jó albumok) és a Hatfield and the North-ban, később pedig a National Health-ben is játszott. Nem véletlenül Steve Hillage 1975-ös Fish Rising c. albumán, valamint Bill Bruford Feels Good to Me (1978), One of a Kind (1979) és Gradually Going Tornado (1980) c. lemezein is ő billentyűzött. Nem keverendő viszont össze a Eurythmics-es David A. Stewart-tal. :kiraly:

[fpalotas]

A caravan nekem is kedvenc (If i could ... talán a legjobban) . Van még egy igen jó (a sok ismertebb mellett) canterbury-s darab : Khan -Space Shanty. A borító talán kissé visszataszító ...de a zene az biz' nem. A zenészek közül Dave Stewart nem ezzel lett világhírű...később.De az már nagyon más dolog. A basszeros Nick Greenwood akkori (71) szólólemeze sem akármilyen hangulatú prog. muzsika !
 
Steve Hillage, guitars, vocals; Nick Greenwood, bass guitar, vocals; Eric Peachy, drums; Dave Stewart, organ, piano, skyceleste, marimbas

[LaurensHammond]

Sok kedvenc, kitunu banda kerult hozzasolasra az elmult napokban.
Az Ekseption-tol kezdve a Canterbury bandakig. Hmmm, fantasztikusak.
Rick Van Der Linden (RIP) szerintem a legnagyobb tudasu orgonista volt, elkepeszto technikaval, es pontossaggal. Hiaba a komolyzenei szamok, hogy ismertek legyenek(mert ugy figyeltek fel rajuk anno). A sajat szamik viszont, sokszor 10 perc kozeliek, erdemes meghallgatni aki teheti barmelyik 1973 elotti albumukat. Szerintem elkepeszto. Neha olyan fuvolaorgiakkal, es Hammond orgona tepesekkel, hogy barmelyik utos prog rock banda elszegyelhetne magat:-)
A Trace valoban ennek a vonalnak a sajat folytatasa Linden bacsi reszerol, kotelezo, foleg az elso ketto (Trace, Birds).
Soft Machine-om van regota, de nem hallgattam annyit mint az utobbi evekben.
Lehet az embernek bolcsebbnek, oregebbnek kell lennie, hogy ezeket a bandakat jobban erezze. Nalam ez igy van mostanaban, es eloterbe helyeztem nagyon a Traffic-et, Gentle Giant-ot, Graham Collier-t, Nucleus-t, Mecki Mark Men-t, Van Der Graaf-ot...es a sor szerencsere nem veges:-)
Egyebkent a Canterbury vonal marha jo, es a Hatfield and the North-tol kezdve a Caravan-on at sok sok banda ott van, vagy benne van az a vena. Ajanlom mindenkinek, hogy szerezzen be minnel tobbet.
Holland Focus, elkepeszto, olyan orgona es fuvolafutamokat... kotelezo az elso 5 lemezuk szerintem! Tegnap jott egy CD lemezen nemetorszagbol. Most adtak ki ezt a elfelejtet csodat 1973-bol. Tehat Vinyl-en sosem jott ki! Puppenhaus a banda neve. A zene mintha Crimson, Zappa, Yes, Weather Report-ot hallgatnal...dobbenet!!!

[dörmögi]

A Canterbury scene-nel én soha nem tudtam igazán megbarátkozni...  :foto: 
érdekes, h a soft machine 1edüli kivételével én sem tudtam megszeretni ezt a vonalat :kiraly:

Fura dolog ez, a Canterbury-vonal nekem sem a kedvencem, egy kivétellel. Az viszont nálam nem a Soft Machine, hanem a Caravan, különös tekintettel az In the Land of Grey and Pink-re (71), bár kedvelem a Waterloo Lily (72) és a For Girls Who Grow Plump In The Night (73) c. lemezeiket is. Érdekes, hogy 2005-ben új lemezt adtak ki The Unauthorised Breakfast Item címmel, kellemes, kissé öreges muzsika.

[grappa]

Az utóbbi időben számomra EZ a legtöbb hasznos infót adó oldal.
Sok jó zenét ismertem meg és jó néhány új lemezemet köszönhetem az ide írogatóknak.
:foto:
 
Jöhetnek az ajánlások továbbra is :kiraly: (csak győzzem a lemezek beszerzését, mert a listám napról - napra egyre hosszabb )

[arzachel]

...EKSEPTION 
...Trace...

na ha má' billenytűs p.r. muzsika, nagy kedvenceim, a rare bird, a manfred mann's chapter iii, a soft machine és a mainhorse ki ne maradjanak a szórásból :kiraly:


 
Az "As Your Mind Flies By" egyszerűen kihagyhatatlan. :foto:

[adamthebrave]

A GEPR tényleg jó forrás. :kiraly: Valamikor én is írkáltam bele, de már régen nem. Még akkoriban jót nevettem azon, hogy egyes olvasók unszolása ellenére Fred Trafton, a GEPR szerkesztője nem volt hajlandó felvenni az "állományba" a Queensrÿche-ot, mert az szerinte nem prog. :foto: Persze azóta már a Queensrÿche is szerepel a GEPR-ben, bár szerintem sem prog.
Szvsz a QR-nek egy prog (progosabb) lemez volt: a Promised Land. A többi igényes rockzene/metál.