BoRRoNeo írta: ↑2023.06.02., pén. 22:02
sutemenyx írta: ↑2023.06.02., pén. 21:36
A legutolsó helyen történik torzulás. Mégpedig ott, mielőtt adott pixel fényerőmennyisége digitálisból analóggá alakul, de még előtte szinkron adatátvitelről aszinkron folyammá válik az adathalmaz. Annak az időzítésébe kavar be ugyanúgy a jitter, ahogy hangnál is.
viewtopic.php?p=2799123#p2799123
Alakul ez.
Kérdeznék párat.
Hogyan kell elképzelni ezt a zajt? Maga a merevlemez termeli? Ha SSD a forrás akkor nincs vagy kisebb? Mit segít ezen az USB kábel?
A zaj maga benne van a jelben, azaz korrumpálódik a fájl, vagy csak ott zizeg a lejátszó elektronikájában és továbbítódik a fájlal együtt?
Ha veszek a lejátszómba egy 100 Gb-os puffermemóriát és lejátszás előtt felmásolom a teljes filmet a pufferbe, akkor is ott zizeg a zaj (vagy korrupt a fájl), egészen a lejátszásig?
Mi van, ha a pufferből lejátszás helyett átmásolom a filmet egy másik merevlemezre? A zaj megy vele?
Ezek szerint a képdeformáció a megjelenítőben jelentkezik, analóg formában. Mi van ha a jel vége nem analóg, hanem mondjuk egy digitális capture card? Ott is jelen van a torzulás?
- úgy kell elképzelni, mint egy a tápvonalakon és adatvonalakon is ülő rendszertelen amplitudójú és frekvenciájú elektromos zajt. Azaz monduk egy 3.3V-os tápvonalon nem tisztán DC 3.3V van, hanem mondjuk 3.29V és 3.30V közt szabálytalanul és gyorsan ingadozó jelszint. Ugyanez igaz az adatvonalakra is. Ott sem 0V és 3V, hanem 0-0.01V közt változó jelszint alacsony állásban és 2.99-3.01V közt változó magas állásban. De persze nem pont ennyi, ezek csak példák. Ez pedig azt is okozza, hogy a négyszögjelek felfutó és lefutó élei is “szőrösek” lesznek az egyenes vonal helyett. És mivel a digitalis fokozatoknak van egy meghatározott billenési pontja, így a szőrösségtől azok vagy picit előbb vagy picit később is fognak billenni, mint ahogy kellene.
- minden termeli, még a bios clock is, de valójában még a nyákfólia is. Minden ellenállásnak van zaja, márpedig minden alkatrész ellenállás is.
- nem tudom, hogy a HDD vagy az SSD termel-e több zajt. Valószínűleg teljesen más arányban termelnek bizonyos zajkomponenseket, de hogy melyik “jobb”, arra nem fogadnék tisztán ez alapján.
- nem a zaj, nem az adatBAN van, hanem csak a teljes elektromos rendszerben. Maga az adat nem tartalmazza _elméletileg a jittert egészen addig, amíg az adat továbbítása időzített kapcsolaton keresztül történt, azaz szinkron adatátvitelről beszélünk.
- de sajnos a másolás sem egy olyan egyértelmű dolog, mint amilyennek elsőre tűnik. Pl ha veszünk egy HDD-t, arra ugye mágneses úton van felírva minden. Ami egy analóg mennyiség. Tehát ha tápzajos környezetben íródik rá az adat, bizony az íráskor előforduló zajokat is valamilyen mértékben tartalmazni fogja a lementett mágneses információ. Ebből kifolyólag betéve egy másik rendszerbe, kiolvasáskor a zajt is olvasni fogjuk, így az részben átkerülhet egy másik rendszerbe. Az SSD-t nem tudom pontosan, hogy hogyan működik, de az biztos, hogy letárolni csak valamilyen valós, fizikai formában tudjuk, ami meg mindenképpen analóg mennyiség, s mint olyan, képes a zajt is magába foglalni.
- és igen, mindent egybevetve a hiba a lejátszáskor történik meg közvetlenül azelőtt, hogy analóg mennyiséggé alakítjuk a digitális adathalmazt. Nyilván a legnagyobb tényező ebben a lejátszási környezet elektromos zaja, de nem zárható ki, hogy ennek egy része a tárolómédiumból származik, és valójában korábbi zaj.