lehet, fejhallgatónak kéne használni :-)
De hová lettek Mélyék?
Igen, így van, azért is írtam, hogy majd meglátjuk mennyit segít. 2 dolog kéne, hogy tökéletes legyen a fázismenet. Az egyik a nulla fázistolású váltó áramkör (első rendüvel ez sosem lesz), és fázistolás mentes hangszóró, de ez sem lesz. Hát ez van.denesdr írta: ↑2023.10.02., hétf. 13:39Igen, valóban nem ugyanaz a hátratolás, mint a fordítás. Ez csak a váltási pontra érvényes, akkor, ha ott a hangszórók ellenfázisban vannak. Valószínűleg azért lett tompább a hang, mert a fordítás szélesebb tartomyányban is kioltást vagy gyengítést eredményezett.
A hallgatási pozícióból mért azonos geometriai távolság önmagában még nem garantálja, hogy a hangszórók fázisban lesznek vagy épp jobb relatív fázist fognak produkálni egymáshoz képest mint anélkül. Ez nagyban függ a váltásban résztveő hangszórók pontos akusztikai görbéitől is.
Ezzel nyilván nem a kedvedet akarom szegni, csak érdemes tudni, hogy mire lehet számítani. Ha mindenáron ragaszkodunk az elektromosan elsőrendű szűréshez, az legtöbbször eléggé bekorlátozza a mozgásterünket, ráadásul az esetek 99%-ában az ilyen szűrés nem eredményez akusztikusan 6 dB/oktáv meredekségű váltási görbéket (ahogy ezt tapasztaltad is).
Próbáltad fordított polaritással? A hangszórók közti relatív fázis nemcsak a hangszórók akusztikus kiindulópontjának geometriai helyzetétől (és nyilván a hallgatási tengelytől) függ, hanem a váltási görbék tulajdonságaitól is (meredekség, törési pont) és ha egy kis szerencséd van, akkor fordított polaritással megszűnhet az a nagy beszakadás.sutemenyx írta: ↑2023.10.02., hétf. 12:12De, lehet. Csak az a baj, hogy nem egyforma mély a nagy és a kicsi hangszóró. Ez azért probléma, mert csak egy adott frekvencián lenne biztositható a fázisegyüttfutás, alatta és felette szétcsúszik. Tehát ezért készült ujabb próbadoboz, hogy a két hangszóró sugárzási síkja egybeessen, így elkerülhető legyen a “váltáskor” fellépő fázishiba, másrészt azért lett hajlított a doboz, hogy a 150-200Hz között fellépő állóhullámok és az általuk okozott torzítás és fázishiba eltakarodjon.
A “váltáskor” azért van idézőjelben, mert mindösszesen 1db rézfóliás kondenzátor csinálja, sem ellenállás, sem induktivitás nincs, tehát elektromosan elsőrendű, 6dB esésű a váltás. Ennek ellenére maga a váltás 18dB/oktáv meredekségű, mert a nagyobbik hangszóró ennyivel kezd el esni 4kHz fölött, a kicsinek pedig valamivel lankásabban indul meg akörül az átvitele, és emelkedik egészen 10-12kHz-ig. Tehát a hangszórók tulajdonságai oldják meg a váltás nagyját, csak éppen ettől még elektromosan nincs akkora fázistolásuk.
De, lehet. Csak az a baj, hogy nem egyforma mély a nagy és a kicsi hangszóró. Ez azért probléma, mert csak egy adott frekvencián lenne biztositható a fázisegyüttfutás, alatta és felette szétcsúszik. Tehát ezért készült ujabb próbadoboz, hogy a két hangszóró sugárzási síkja egybeessen, így elkerülhető legyen a “váltáskor” fellépő fázishiba, másrészt azért lett hajlított a doboz, hogy a 150-200Hz között fellépő állóhullámok és az általuk okozott torzítás és fázishiba eltakarodjon.
Az ott nem valami hibás polaritás kötés a hangszórónál vagy a váltóban?
Mindkét hiba adresszálasára már csőre van töltve egy újabb próbadoboz: Majd kiderül mennyire hatásos megoldások.
Látod, ez is egy olyan szakmai kérdés, aminek megoldását nem a Wikipedia, meg hobbifórumok olvasgatása adja meg. A mérni versus nem mérni vitákban is simán figyelmen kívül hagyják az ilyen kérdéseket, pedig alapvetően befolyásolják a mérés hatékonyságát.
Van. De...
Most azt hirtelenjében nemtudom, hogy a simitást mennyire lehet állítani, majd megnézem.
Ne magyarázd, ne degradáld és ne bocsásd meg azt a hibát, hanem javítsd ki. Ne azért, hogy feltöltve a görbé(ke)t hozsanázzák a népek, hanem magadért, magadnak.sutemenyx írta: ↑2023.10.01., vas. 19:51Na vége a családi programnak, ugyhogy akkor itt folytatva kicsit visszatérnék a hangnyomásgörbe fontosságához és annak a kérdéséhez, hogy ha az nincs a +-2dB sávon belül, akkor vajon van-e esélye valakinek meghallani, hogy mi történik a rendszer hangjával.
Szóval hogy van az ember fülkagylója, ami egy nagyon érdekes szerkezet. Rendkívül irányfüggően befolyásolja pont az SPL görbét. Alapvetően a magashangokat az ember igazán jól úgy kb 20fok és 70fok közt hallja az egyik fülével, a másikkal meg kb 290fok és 340fok között. 90 és 270foknál már simán van pár decibel esés az átvitelében. 90-270fok között kifejezetten tompítja a magashangokat. Tippre 3-4kHz felett simán realizál szerintem 20-30dB csillapítást is, magyarul hátulról sokkal rosszabbul hallunk magashangokat. A megadott fokok és decibeleknek nem néztem utána, hasraütésszerűen, érzés alapján mondom.
Azt értem, és egyetértek azzal, hogy egy hangsugárzó a lehetőségekhez mérten legyen minél egyenesebb átvitelű, ez alapvetően egy kívánatos dolog lenne, de egyáltalán nem az exkluzivan legfontosabb technikai tulajdonságnak gondolom.
Miért nem? Azért nem, mert az egy teljesen természetes esemény, hogy valamit totál szétcsavart spl görbével hallunk, mondjuk ha elfordítjuk a fejünket 45fokkal, vagy mászkálunk körbe-körbe.
Ezek után tegye fel a kezét, aki vagy a hallgatási pozícióban néha eltekeredve, vagy adabszurdum nem a hallgatási pozicioban IS szokta hallgatni/tesztelni a rendszerét. Lesz ilyen bőven. Szerencsére ezekhez a meghallgatásokhoz egyáltalán nem szükséges merev nyakkal, egy pozicioban ülve nekilátni. Hogy miért nem szükséges, arra az a válasz, hogy azért, mert a hallgatást természetes módon is befolyásolják ilyen dolgok, ezért az agyunk utándolgozik, és remekül feldolgozzuk az információt elfordított fejjel is, sőt még háttal ülve is.
!!!Sőt, még kicsit hibás átvitelű hangszóróból is.
Ezzel szemben viszont nagyonsok elektronika, alkatrész, kábel olyan dolgokat tud hozzátenni a hangképhez, ami rohadtul nem természetközeli jelenség, és némi gyakorlattal azonnal megállapítható különbséget mutat egy előző állapothoz képest.
Nos ez a magyarázat rá, hogy a durvának titulált hibával nem foglalkozó személy hogyan képes hiteles véleményt mondani komponensek hangjával kapcsolatban. Hát úgy, hogy az a hiba valójában nem is annyira természetellenes, akármikor előfordul élőzene hallgatásakor is.
Attól sem lesz durvább vagy fontosabb hiba, hogy valaki csak azt tudja mérni.
Ugyanúgy, ahogy a másodrendű torzítás sem lesz attól a legfontosabb, mert azt tudjuk megmérni egy erősítőn 1kHz-en.
Bár teljesen más eszközöket és mérési eljárást alkalmaztunk, kettőnk mérése a középsávban hasonló eredményt adott, csak foglalkozni kell a megfelelő megjelenítéssel:sutemenyx írta: ↑2023.09.30., szomb. 23:03Részemről egy kalibrácios fájllal rendelkező, asszem dayton mérőmikrofon volt, beledugva egy mobileszközbe. És van mobilra alkalmazás, ami tud így mérni hangnyomást. Az FFT-s screenshot rózsazaj (elég hangos) lejátszása mellett készült, a sweep-es screenshot pedig úgy, hogy végigment szép lassan, kb egy perc alatt 20Hz…20kHz-ig egy generált sweep hangfájl, a szoftverben pedig be volt állítva, hogy a csúcsértéket jegyezze meg. Ez nem egy zártláncos mérés, de pont a hangnyomás megállapítására elég alkalmas -másra nem-.
Igen, kb ugyanonnan, hallgatási poziciobol. Részemről egy kalibrácios fájllal rendelkező, asszem dayton mérőmikrofon volt, beledugva egy mobileszközbe. És van mobilra alkalmazás, ami tud így mérni hangnyomást. Az FFT-s screenshot rózsazaj (elég hangos) lejátszása mellett készült, a sweep-es screenshot pedig úgy, hogy végigment szép lassan, kb egy perc alatt 20Hz…20kHz-ig egy generált sweep hangfájl, a szoftverben pedig be volt állítva, hogy a csúcsértéket jegyezze meg.
kb ugyan onnan mértetek? Milyen technikával (szoftver/hardver) csináltad?
Pont ezért írtam, hogy meg lehet őket építeni kisebbre úgy, hogy laposabbra veszed a dobozt és elhagyod a reflexcsövet. Bár ha az előlapból is kisebbet szeretnél, akkor vagy olyat kell nézni ami eleve olyan vagy nulláról tervezni egyet.