Akusztika - elmélet és gyakorlat

a dobozt a mögötte lévő faltól a szoba hosszanti méretének 1/5 távolságra legyen.
Ezt megvalósítandó - a hangsugárzó elejét (tehát a hangszórókét) vagy a hátfal távolságát kell venni?

Gyakran keresnek meg olyan kéréssel, hogy segítsek megtalálni egy szobában a hangdobozok ideális helyét. Ezt általában elhárítom arra hivatkozva, hogy nagyon időigényes elfoglaltság, illetve méréssel nem is lehet meghatározni egy bizonyos helyet, ahol minden paraméter tökéletes lesz, hiszen ilyen pont egy lakószobában nem létezik. Persze kevésbé rossz helyet lehet találni, ha kellően türelmes az ember. Vannak ugye a lerágott csontnak ható és nagyjából teljesíthetetlen szabályok, pl. hogy a dobozt a mögötte lévő faltól a szoba hosszanti méretének 1/5 távolságra legyen. Kicsit vicces lenne, ha pl. az én 11 m hosszú szobámban a 2 méterre lennének a böhöm dobozaim a faltól. Hát nagyjából ennyit érnek ezek az elméleti szabályok.

Azonban butaság lenne részünkről, ha ennyiben hagynánk a dolgot, hiszen néha 1-2 arasznyi tologatással nagy változásokat lehet előidézni. Mi ennek az oka? A hangdobozból a hanghullámok több irányba is elindulnak. Minél alacsonyabb a hang magassága, annál szélesebb a diszperziója, azaz sugárzási szöge. A basszushangok gyakorlatilag körkörösen terjednek, tehát közel azonos energiával indulnak el a doboztól hátrafelé is, mint előre. (A hiedelmekkel ellentétben ez nem csak a hátsó reflexnyílással szerelt dobozoknál van így.) Az előre induló hullám jó esetben visszaverődés nélkül eljut hozzánk, de az oldalra, vagy hátra indulók több visszaverődést is elszenvednek, mire meghalljuk őket (sőt még utána is). Mivel a hang terjedési sebessége nem végtelen, a hosszabb utat bejáró hullám időben késni fog a direkt hanghoz képest, bárhol is találkozik vele. Az időbeli eltolódás egy ciklikus hullámnál fáziseltérést jelent. Két hullám a fázishelyzetüktől függően vagy erősíti, vagy gyengíti egymást. Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy még egy teljesen lineáris átvitelű hangsugárzó hangja is erősen egyenetlen lesz, ha egy lakószobában hallgatjuk. Pl. a dobozunk hátsó faltól mért távolságának függvényében garantáltan lesz legalább egy beszakadásunk 100-200 Hz között, mivel legtöbben a faltól 50-100 cm távolságra tesszük a dobozunkat. Az alábbi - tipikusnak mondható - ábrán a 150 Hz-nél látható szakadék kb 60 cm-es faltávolságot jelez. A 150 Hz-es hang hullámhossza 2,4 m. Hogy önmagával kerüljön ellentétes fázisba, a hullámhossz felét kell megtennie, ami 1,2 m. A hangdobozból hátrafelé elindulva megtesz a falig 60 cm-t, majd visszafelé is 60 cm-t, találkozik a direkt hanggal és szépen kioltja azt:

Nesze neked lineáris átvitel! A beszakadás olyan mély (8 dB), amilyen kilengést egyetlen készülékünk, vagy hangsugárzónk sem csinál. Egy erősítőnél 2 dB különbségnél már botrányt csinálunk, de még egy hangdoboznál is csóváljuk a fejünket 4-5 dB-es ingadozás láttán. Az akusztikára sokan legyintenek, pedig a legnagyobb randaságokat ez okozza az átviteli paraméterekben. Ezt sajnos elkerülni nem lehet egy szobában, mivel a merev falak a basszus tartományban visszaverő felületnek tekinthetőek. És hogy még rondább legyen a helyzet, nem csak a hátsó fal okoz ilyen elsődleges kioltásokat és kiemeléseket, hanem az oldalfalak, a mennyezet és a padló is. Így kapunk egy teljesen összekuszált basszustartományt, tele csipkékkel, ami erősen lerontja a hangélményt. Ráadásul ahogy mozgunk a szobában, minden ponton más lesz az eredmény, hiszen változik a direkt és visszavert hullámok által megtett út hossza, azaz fázisviszonya.

Mit tehetünk? A falakat nem bonthatjuk el, hacsak nem vagyunk nagyon jóban a szomszéddal. A hatásukat, azaz a visszaverődéseket azonban csökkenthetjük, ha elnyelő anyagot teszünk rájuk. Az alábbi ábrán két görbét tettem egymásra. A kék egy szokványos akusztikai környezetet tükröz, a hangdoboz mögött és mellett csupasz falak vannak. A mérés után nem tettem mást, mint 2 db 60x100 cm-es, 5 cm vastag kőzetgyapot táblát helyeztem a hangdoboz és a hátsó fal közé, ezzel valamennyire csökkentve a falról visszavert hullámok intenzitását. Ezek után készült a piros görbe.

A süket is meglátja, hogy az eredeti hullámvasút látványosan kisimult, sokkal enyhébbek lettek a hegyek és völgyek, azaz a kiemelések és kioltások. Az eltérés nem drámai, de azért 3-5 dB már jól hallható eltérés. Tehát jó az irány, azonban a mély hangok világában egészen sűrű és vastag csillapító elemek hatékonyak igazán, ilyenek a legtöbb szobába nem valók. Próbálkozzunk kicsit a doboz elhelyezésével is! Annyit tettem, hogy a doboz hátsó és oldalsó faltól mért távolságát változtattam mindkét irányban 10-15 cm-t és minden pozícióban mértem egy hangnyomás görbét. Íme:

Beszédes, nem? A zöld görbét produkáló 3. pozíció már egészen szerethető eredményt ad, pedig semmi mást nem csináltam, csak eltoltam a dobozt mindkét irányban egy-egy arasszal. Ha ehhez hozzáadjuk az iménti csillapítólapok hatását, már egyáltalán nem elhanyagolható, hanem nagyon is jól meghallható javulást tudunk elérni. Zenéink basszusa sokkal tisztább, pontosabb, követhetőbb, dinamikusabb lesz.

Ezt a két lépést vélhetően majdnem mindenki meg tudja tenni saját otthonában. Persze mérés és az ilyen szemléletes ábrák nélkül nehéz meghatározni, melyik a jó elhelyezés, de tudjunk róla, hogy egészen egyszerű eszközökkel is sokat tudunk javítani a helyzeten.

Köszi :-) ez tényleg így van.

Igazából úgy akartam feltenni a kérdést, mitől függ az, hogy a hallgatási pont mögé kell helyezni szivacsot vagy kőzetgyapotot, vagy a hangfal mögé :-)

Gondolom,hogy összetettebb a kérdés, mint hogy azt egyszerűen,mérések nélkül meg lehessen válaszolni de mégis, ha általánosságban (a nagy számok törvénye alapján) kellene válaszolni, Te általában melyik helyre, hangfal mögé, vagy hallgatási pont mögé teszel akusztikai elemet és miért? Köszi :-)

Könnyű szivacsot én szinte soha nem javaslok, mert egyenetlen csillapítási karakterével könnyen felborítja a hangzási egyensúlyt.

Erre általánosságban nem tudok válaszolni. Agyzsibbadást kapok azoktól az okoskodásoktól, amik szobaméret és skiccrajz alapján próbálják megfejteni az akusztikát. Nyilván azt a felületet kezeljük, amelyikkel gond van, meg amelyiket lehet anélkül, hogy a ház asszonya kiverné a hisztit, vagy a szoba lakhatatlanná válna.

Köszi :-) ez tényleg így van.

Igazából úgy akartam feltenni a kérdést, mitől függ az, hogy a hallgatási pont mögé kell helyezni szivacsot vagy kőzetgyapotot, vagy a hangfal mögé :-)

Gondolom,hogy összetettebb a kérdés, mint hogy azt egyszerűen,mérések nélkül meg lehessen válaszolni de mégis, ha általánosságban (a nagy számok törvénye alapján) kellene válaszolni, Te általában melyik helyre, hangfal mögé, vagy hallgatási pont mögé teszel akusztikai elemet és miért? Köszi :-)

Szia! Valahol olvastam, hogy amennyiben az akusztikai elemeket a hangfal mögé helyezzük, az inkább a sztereó térre, illetve ha a hallgatási pozíció mögé helyezzük, akkor a házimozi élményre van inkább hatással. Te mit gondolsz erről?
Nem tudom, mit értesz házimozi élményen, az számomra a pengeéles, nagyméretű vetített képet jelenti.

A térérzékelést le tudja rontani a sok visszaverődés, ezek közül is leginkább azok, amik a hangsugárzó közvetlen közelében keletkeznek, pl. a falakon. Ha ezekről a felületekről sok hang verődik vissza, azok energiája megközelíti a direkt hang szintjét. Mivel más irányból és időben késve érkeznek a fülünkbe, az agyunk összezavarodik, nem tudja meghatározni a hangforrás helyét. A színpad határozatlan lesz és az agyunk is fárad zenehallgatás közben. A térérzékelés mellett romlik az impulzusok tisztasága is, hiszen a visszaverődések nagyobb utat tesznek meg a szobában a fülünkig, szerencsétlen esetben ellenkező fázisban érkeznek meg hozzánk, kioltva a direkt hangot. A hallgatási pozícióban végzett hangnyomás mérések görbéi ezért vannak annyira kicsipkézve, mert néhány frekvencián kioltás, más frekvenciákon pedig kiemelés keletkezik a visszaverődések miatt.

Nem véletlen, hogy a feljavított akusztikáról szóló beszámolókban leggyakoribb fejlemény a pontosabb térérzékelés, a megnövekedett dinamika, a természetesebb, színezetlen hangszerhangok és a jobb tranziensek.

Szia! Valahol olvastam, hogy amennyiben az akusztikai elemeket a hangfal mögé helyezzük, az inkább a sztereó térre, illetve ha a hallgatási pozíció mögé helyezzük, akkor a házimozi élményre van inkább hatással. Te mit gondolsz erről?

Hello Uram!

ha megjönnek a panelek, eljössz majd egy chek-re? Kíváncsi vagyok majd ,hogy mit sikerült orvosolni.. persze ráér ,hiszen majd úgy is az a lényeg ,hogy hallom-e és,hogy jobbnak érzem stb.. szóval akár január ban ,vagy febr.. ban amikor ráérsz stb.. természetesen kifizetem..

köszi

Fish

Köszi!

Kösz a gyors választ. Én igazából az egyrészt sarokban, másrészt a falhoz közel álló (kb. 15cm, sajnos nincs több hely) dobozaim "döngését" szeretném csökkenteni. Több 6 cm vastag lépésálló kőzetgyapot tábla (alighanem ezek a legnagyobb fajsúlyúak) sarokba, illetve a falra felrakásának van értelme, vagy hagyjam a fenébe?
Feleslegesnek tartom a lépésálló kivitelt. 80 kg/m3 sűrűség körüli kőzetgyapottal szép eredményeket lehet elérni.

Kösz a gyors választ. Én igazából az egyrészt sarokban, másrészt a falhoz közel álló (kb. 15cm, sajnos nincs több hely) dobozaim "döngését" szeretném csökkenteni. Több 6 cm vastag lépésálló kőzetgyapot tábla (alighanem ezek a legnagyobb fajsúlyúak) sarokba, illetve a falra felrakásának van értelme, vagy hagyjam a fenébe?

Nekem meg könyörögni kell egy baranyai út miatt???
Nem kell, de célszerű.

Tanácsot kérnék, "basszuscsapda" készítéséhez melyik anyag az alkalmasabb, a fagyapot, az üveggyapot, a "sima" kőzetgyapot, vagy a lépésálló kőzetgyapot? Esetleg más?
A panelek betehetők nejlonfóliába ( a kipárolgás, kiporzás miatt), a látszó burkolás alatt, vagy ez rontja az akusztikai jellemzőket?

Kicsit komplexebb ez a kérdés, mintsem pár szóval meg tudjam válaszolni, de a lényeg...

Az anyagok elnyelési tulajdonságait leginkább a sűrűségük, tömegük, belső szerkezetük és felületük kialakítása határozza meg. Ezek alapján tudjuk a helyiségek akusztikáját hangolni, amennyiben tisztában vagyunk a fennálló helyzettel. Nincs olyan, hogy jó és rossz anyag, csak tudni kell használni.

A felsorolt gyapotok nagy eltérést mutatnak sűrűségükben, így hát hatásuk is meglehetősen más. Ha az alsó két oktávban elnyelőkkel akarjuk csillapítani a hullámokat, oda elvileg brutális tömeg szükséges, ami a legtöbb lakószobában vállalhatatlan. A szokványos HiFis basszuscsapdák inkább a basszussáv felső felén, 100-200 Hz környékén hatékonyak igazán. Persze ha sokat teszünk a szobába, annak 100 Hz alatt is lesz következménye.

A felületet is annak megfelelően kell kiválasztani, mit akarunk elérni. A teljesen csupasz, sűrű gyapot széles sávban csillapítja a hullámokat, tehát egyaránt elnyeli a magas, közép és mélyebb hangokat is. Ha akusztikailag kemény felületet teszünk rájuk (pl. vékony falapok), akkor a magasabb frekvenciákon növeljük a visszaverést, azaz szűkítjük az elnyelési frekvenciatartományt. Ez is egy hangolási eszköz.

A fóliázott elnyelő elemekkel vigyázni kell, mert ezek már membránnak is felfoghatóak, a fólia vastagságától és a kialakítástól függően. A légmentes lezárás csökkentheti a mechanikai elnyelés hatékonyságát, hiszen a hanghullám és a nyomáskülönbség kevésbé jut be az anyag belsejébe, ezért célszerű kilyuggatni a felületet. A hanyag kivitelezés zajokat, káros rezonanciákat is okozhat.

Tanácsot kérnék, "basszuscsapda" készítéséhez melyik anyag az alkalmasabb, a fagyapot, az üveggyapot, a "sima" kőzetgyapot, vagy a lépésálló kőzetgyapot? Esetleg más?
A panelek betehetők nejlonfóliába ( a kipárolgás, kiporzás miatt), a látszó burkolás alatt, vagy ez rontja az akusztikai jellemzőket?

Nekem meg könyörögni kell egy baranyai út miatt???

Angliában? Tavasszal megyek arra, illetve sokat leszek Hollandiában is, onnan csak egy ugrás.
Ha belefèrne a poggyászodba a mèrőberendezès, hálás lennèk.

Ha erre tévedsz, szeretnék mérésre jelentkezni.
Angliában? Tavasszal megyek arra, illetve sokat leszek Hollandiában is, onnan csak egy ugrás.

Ha erre tévedsz, szeretnék mérésre jelentkezni.

Nem egyszer mondtam már érdeklődőknek helyszíni mérés után, hogy hozzá se nyúljanank a szobához, mert úgy jó, ahogy vna.Ezt tudom tanúsítani

Erre mondanál valamit?

Köszönöm

Válaszoltam éjjel 00:49-kor.

Hát a basszus és szubkontrabasszus közti oktávokra.
Nem értem.

3 centis az akkor már nem jó?
Mert én ezt tervezem a falra: http://www.ebay.com/itm/London-Bus-City ... 1708409409

Igaz nem lesz mögötte semmilyen anyag. Azt mondták, hogy azért már ez is segít az akusztikán és jobb, mint a csupasz fal.

Erre mondanál valamit?

Köszönöm

Vendég

Szia! Mármint mire?
Hát a basszus és szubkontrabasszus közti oktávokra.

Szia!

Erre Neked milyen megoldásod van, ami reálisabb?

Köszönöm,
ákos

Szia! Mármint mire?

Vendég

A hangsugárzók és a hallgatási pont tologatásával valóban nagy változások idézhetőek elő a basszus sávban, de erre nem mindig van valós lehetőség.
Szia!

Erre Neked milyen megoldásod van, ami reálisabb?

Köszönöm,
ákos

A 40 kg-os 10cm vastag poliuretán habszivacs kb. ugyanolyan elnyelési tényezővel bír, mint a 40 kg-os 10cm vastag kőzetgyapot. A 120kg-os kőzetgyapotnak semmivel nem nagyobb az elnyelési tényezője, mint egy 50kg-osnak -persze ugyanolyan vastagságnál.

Az elnyelési mérésekről meg annyit, hogy a neten jócskán van nehezen hihető, illetve garantáltan hamis mérés, persze korrekt is van, aztán lehet fejvakarni.

Nyilván nem az elnyelési tényező változik elsősorban, hanem az aktív frekvencia tartomány tér el a nagyon más sűrűségű anyagoknál. Azonos sűrűségnél és méretnél természetesen nincs lényeges különbség a szivacs és a kőzetgyapot paramétereiben, de ahogy mindketten leírtuk, a hifisták többsége nem 40-es habszivacsot használ, hanem sokkal könnyebbet. Annál pedig sokkal jobb még a legkönnyebb kőzetgyapot is.

Valóban sokféle mérési adat lelhető fel a Neten, nagy része kamu, vagy csak simám hozzá nem értésről árulkodik. Az ÉMI és a hozzá fogható szakintézmények mérési adatai viszont teljesen megbízhatóak, mondhatni példaértékűek. Ők nem csak hivatalból járnak el, hanem egyéni megrendeléseket is teljesítenek. Van rá példa bőségesen, hogy magáncégek ott méretik ki a saját termékeiket.

A hangsugárzók és a hallgatási pont tologatásával valóban nagy változások idézhetőek elő a basszus sávban, de erre nem mindig van valós lehetőség. Az elméleti alapon működő egyszerű elhelyezési szimulátorok jellemzően olyan eredményeket adnak, hogy tegyük a hangdobozokat a szemközti faltól másfél méterre, mi pedig foglaljunk helyet a szoba kétharmadánál. Ezeket lehet mantrázni és lehet is rá törekedni, de általában irreális célok. A helyiség alap paraméterei, pl. az utózengési idő mértéke és spektrális eloszlása nyilván nem fog változni attól, hogy a dobozt odébb toljuk.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.