Diy csöves (vagy hibrid) erősitő épités

[istvan01]

Kicsit lassan haladok az ARC M60-as

A multkor nem emlékszem volt-e tápfelállási sorrend említve. Az jó hogy lassan, de előbb fűtés, aztán rácsfeszültség, ez utóbbi főleg feszültség biasznál, és legkésőbb anód táp az ideális. Nálad ezek hogy?

[dys-cus]

Kicsit lassan haladok az ARC M60-as monoblokkjaival. Például javítások miatt. A fotón egy erősítő belseje látható szép rendezett kábelezéssel. Hogy csúny? Ki nem kakkintja le! Ez a cucc a látszat ellenére egy gyári McIntosh erősítő. Éredekes módon a "mekintost nem cseszegetik, hogy csúnya a szerelése, csak engem. Mert az enyém is csúnya. Persze a hangminőség mindkét esetben fenomenális.

20181031_163415.jpg (313.14 KiB) Megtekintve 2084 alkalommal

Azért haladtam a monoblokk project-el is. Beépítésre, és kipróbálásra került a Lazy áramkör. Végül is a végleges verziója 25 s alatt ébreszti fel az erősítő mindenféle tápját. Nagyon szépen lassan nőnek fel a feszültségek. Hogy ez majd a hangszóróban hallható lesz-e, azt nem tudom, de remélem nem. Úgy gondolom, hogy a terhelés miatt a nagyobb áramfelvétel miatt kb 15 s alatt fog az erősítő feléledni. A fotókon in situ látható a Lazy, és vizualizálhatjuk a két áramköri panel viszonyát is. Hú de szépen mondtam!

20181101_112713.jpg (316.35 KiB) Megtekintve 2084 alkalommal

[CHZ]

dys-cus írta:
Mindenesetre én fából nem építenék dobozt, de ha igen, akkor csak akkor, ha a bátyám tűzoltó lenne, mivel akkor ingyen eloltaná a háztüzet. Szóval a fém több szempontból is jobb:

Első PP végfokom fém, alu vázra épült, zárt doboz, itt is használtam már fát is.
Ez sem égett szét, pedig 15 éves elmúlt...

[CHZ]

CHZ írta: ↑

Szerintem most sem nekem címezted!? Ha mégis, bocsánat, hogy így nem értem.

[dys-cus]

A képen egy 300B erősítőt látsz, ami úgy van megépítve, mint a tied, csak a fém más.

Továbbiakban is használok fát, könnyű megmunkálni, vasdoboz nem kedvencem. Még nem gyulladt ki, nem is fog, több éve működnek. Régen gyártott csöves rádiók is fadobozolásúak voltak, azok sem okoztak problémát.

Bizony, a jócsövek, azok jócsövek. 10 000 óra az szép teljesítmény. Nekem voltak JJ300B-im, amiből 1 1 éven belül fűtésügyileg megszakadt, a másik 3-at eladtam például DHT barátunknak. Nos azok a csövek is mentek vagy 5 évet hatalmas kísérletezés közben, mint ismerjük DHT tevékenységét. Ha tavaly előtt nem töri össze, bizony még most is működnének, pedig tudtommal ő sem használt semmilyen kütyüt.
Más:
István 01 emléxel a másik fórumon a trafók impedanciájáról való értekezésre? Nos ma kaptam kölcsönbe egy rendes 200 H-ig mérő műszert. Megmértem vele a azt a kimenőt, amit ott ismertettem az átviteli görbéjével. Itt az OPT átvitele, és a mérés anódtól anódig. A trafó 5500 k-ra van illesztve, megnéztem a számolásaim között. Egyébként meg az ARC M60HD kimenője lesz. Szóval ezzel a műszerrel jopbb eredményt kaptam, mint egy DMM-el. A szórt induktivitás meg 2,1 mH, ami szintén jó érték.

OPT Bode.JPG (162.16 KiB) Megtekintve 2237 alkalommal

OPT induktivity.jpg (303.22 KiB) Megtekintve 2237 alkalommal

[istvan01]

Semmi sem károsodik, ha nincs lágyizzítás. Ha kicsit aláfűtesz, a csövek igen sokáig tudnak működni. Első TauCeti erősítőm már vagy öt éve működik egy ismerősnél, s semmi gond vele. Mindenesetre azért azt mondom én is, hogy bár nem használ, vagy legalábbis nem sokat, ártani nem árt a lágyindítás. Lágyindításról szóltam, nem a késleltetésről. Annak némely megoldását kimondottan károsnak tartom.

Kékvérű EML és AVVT DHT csöveim fűtéseinél nincs semmi beépített lágyindítás, ha csak nem az előfok és meghajtó csöveim fűtés-stabtáp kondenzátorai feltöltődési ideje. A végcsövek 520B csövek 5VAC fűtést kapnak, ott nincs semmi lágy és késleltetett indítás. Nics semmi alá-fölé fűtés, EML előírja az 5% max fűtés fesz toleranciát, áramgenererátoros fűtés garancia vesztéssel járhat. És bizony a monoblokkjaim DHT csövei mennek 2005-óta, nem volt katód szakadás, vagy csőcsere kényszer. Ha napi 2órás átlag használatot feltételezek akkor kb 9-10ezer üzemórásak.

[CHZ]

A képen egy 300B erősítőt látsz, ami úgy van megépítve, mint a tied, csak a fém más.

Továbbiakban is használok fát, könnyű megmunkálni, vasdoboz nem kedvencem. Még nem gyulladt ki, nem is fog, több éve működnek. Régen gyártott csöves rádiók is fadobozolásúak voltak, azok sem okoztak problémát.

[CHZ]

Fárasztó ez már nagyon. Majd egyszer lehet személyesen is megtudjuk ezt beszélgetni. Majd ha kész lesz az M60, akkor áthívlak a szomszédból meghallgatni, meg az Istvánt is. Egy kocsival áttudtok jönni, nincs is messze. Én csütörtökön voltam Cegléden.

Sajnos ritkán vagyok itthon, csütörtökön is kb. 3000km-rel messzebb voltam, tegnap jöttem haza.

[dys-cus]

Mindenesetre én fából nem építenék dobozt, de ha igen, akkor csak akkor, ha a bátyám tűzoltó lenne, mivel akkor ingyen eloltaná a háztüzet. Szóval a fém több szempontból is jobb:

Ottó!
Ismét eltúlzod véleményed, nem gondolhatod komolyan amit írtál..!
Oldallapok fa, alu felső és alsó lemez (nem mágnesezhető anyag) ami csak előny lehet. Árnyékolás is biztosított így, többször kipróbált megoldás. Megszoktam, mondvacsinált érvekkel támadsz. Szerintem semmi értelme. Amit itt bemutatunk ne tekintsük versenynek, egymás legyőzésének! Inkább ötleteinkkel segítsük egymást!

Kedves Zoli! Ezt az erősítőt nem akarom eladni. Ezért jó, ahogy van. Biztonságos, és remélem a hangja jobb lesz mint a Diyeramp-nak. Valamikor én is kétféle anyagból építettem erősítődobozt. A képen egy 300B erősítőt látsz, ami úgy van megépítve, mint a tied, csak a fém más:

300B Veszprém.JPG (335.88 KiB) Megtekintve 2188 alkalommal

A fa vacak Yotube. Segítettem én már sokat, sok mindenkinek. Most is segítek, hiszen blogot is írok, meg más, köztük külföldi fórumon is szoktam írni, de annyi rosszakaratú "biztatást" még sehol nem kaptam mint itt, meg a Sajtos fórumán. Oda nem is írok már, mert kezd behalni. A csöves rész meg főleg. Ez itt más, ez az Ős Fórum, hiszen még az elhalt Indexes Audiolandnál is régebbi. Oda is írtam már a kezdetekben is. Nem most volt. Tudod azt tapasztaltam, hogy aki csinálja a díyerkedést, s valamit letesz az asztalra, azt a megmondóemberek utálják. Például KDmester, meg én írtunk még talán ma is a legtöbbet a Sajtos fórumra. Mégis bennünket utáltak ki. De mindig, ma is ránk hívatkoznak. Hol úgy, hogy ne lehessen tudni ki volt az, hol gúnyolódásból. Fárasztó ez már nagyon. Majd egyszer lehet személyesen is megtudjuk ezt beszélgetni. Majd ha kész lesz az M60, akkor áthívlak a szomszédból meghallgatni, meg az Istvánt is. Egy kocsival áttudtok jönni, nincs is messze. Én csütörtökön voltam Cegléden.

[CHZ]

Mindenesetre én fából nem építenék dobozt, de ha igen, akkor csak akkor, ha a bátyám tűzoltó lenne, mivel akkor ingyen eloltaná a háztüzet. Szóval a fém több szempontból is jobb:

Ottó!
Ismét eltúlzod véleményed, nem gondolhatod komolyan amit írtál..!
Oldallapok fa, alu felső és alsó lemez (nem mágnesezhető anyag) ami csak előny lehet. Árnyékolás is biztosított így, többször kipróbált megoldás. Megszoktam, mondvacsinált érvekkel támadsz. Szerintem semmi értelme. Amit itt bemutatunk ne tekintsük versenynek, egymás legyőzésének! Inkább ötleteinkkel segítsük egymást!

[CHZ]

A kéken írt megoldást gondolom azért írtad kékkel, hogy ne lássa meg mindenki. Ne szégyeld, ötletes megoldás, s egyszer talán ki is próbálom. Én nem irtózom mások megoldásaitól.

Nem szégyellem, mivel már előtte leírtam, nem akartam ismételni azok számára, akik elsőre is megértették.
Szigetelés távolságáról sem írnék többet. Sajnos néhányan nem veszik figyelembe, a hálózati feszültséget vezető fóliaszakasz és szekunder oldali DC feszültségeket tápláló fóliarészre közötti különbségeket, erre vonatkozó szabályokat.
Bemutatott nyákterved nem biztonságos (nem csak szerintem, forgalomba hozható engedélyek szerint is), használható így is, ezt nem vitatom. Elnézésed kérem, hogy javaslatot tettem nyákterved javítására! Régebben is próbálkoztam, már tudom, ha én javaslom, csak vitát kelt.

[dys-cus]

Ezér kell belul fém, kivul fa. Élőszövet a fém vázon.

Aha! Mint az alábbi fotón: (remélem nem off)

Élőszövet fémvázon.jpg (86.5 KiB) Megtekintve 2160 alkalommal

[sutemenyx]

Ezér kell belul fém, kivul fa. Élőszövet a fém vázon.

[dys-cus]

Közben csinálgatom a PP dobozát. Elkészült a hátlap is, bemaratva hátulról lesz becsavarozva a fakeret hátsó felébe.

Nagyon szép lesz. Mindenesetre én fából nem építenék dobozt, de ha igen, akkor csak akkor, ha a bátyám tűzoltó lenne, mivel akkor ingyen eloltaná a háztüzet. Szóval a fém több szempontból is jobb:

• statikailag megfelelőbb a három nagy trafó súlya miatt, nem tűzveszélyes, árnyékol befelé, árnyékol kifelé, szépen festhető bármilyen színre, szépen megmunkálható lézerrel, olcsó, nincs benne csomó, amely mellett majd megreped

. Itt az én dobozom szóró glettelés közben. A hátulján látszik a sok kezelőszervnek kivágott lyuk, mint ahogy az egy minimál koncepciós HighEnd erősítőn illik. Ja! Az előlapon nincs kezelőszerv.

Glett1.jpg (256.83 KiB) Megtekintve 2066 alkalommal

[dys-cus]

fülelek!
Teljesen egyetértek veled. Semmi sem károsodik, ha nincs lágyizzítás. Ha kicsit aláfűtesz, a csövek igen sokáig tudnak működni. Első TauCeti erősítőm már vagy öt éve működik egy ismerősnél, s semmi gond vele. Mindenesetre azért azt mondom én is, hogy bár nem használ, vagy legalábbis nem sokat, ártani nem árt a lágyindítás. Lágyindításról szóltam, nem a késleltetésről. Annak némely megoldását kimondottan károsnak tartom.

sutemenyx!
Hogyne lenne elég. A por témát sem értem teljesen. A pókselyem, ciha, pihe, SiO2 kimondottan jól szigetelnek. Egyedül akkor lrnnr gond, ha a "szigetelő rés" mágneses lenne, mert ilyenkor a meteorit por, ami vasból is lehet, berakódna a légrésbe. Na az szikrázna egy kicsit. Egyik barátomnak Trebax hangszórója van. Annak légrése nincs lezárva, ezért 2 évente ki kell a vasport takarítani belőle. Különben beragad.

István!
Ez egy kicsit több, mint amit korábban írtam, de ettől függetlenül a 230 Volt-hoz tök jó a 4-5mm, mint ahogy a tervemen van. Nem is tudom mit mondjak. Olyan ez a vita, mintha a fing faragásáról vitatkoznánk: nics semmi értelme. Én feltettem a rajzot, s egyből "vitát" váltott ki. Ezt most ne értsd magadra.

CHZ!
"ARC kapcsolásokat próbálsz összerakni" Nem próbálok, már ötöt össze is raktam, s raktak. Ezek: D50, D50F, D51, Dynaco ST70 C3, M60.

"terveden még hely is lenne, betartani a távolságot" Mint írtam, megnöveltem már a távolságot a kedvedért, hogy nyugodtan tudj hejettem is aludni. Szóval nem kellene már ezen lovagolni félévig, mint a TC erősítő búgásán.

"Csövek fűtésének problémája, jól méretezett hálózati trafóval orvosolható, legtöbb esetben.
... Még nem láttam olyan ARC csöves végfokot, ahol ilyen lágy indítást alkalmaznának. Általad használt lágy indítást nagy teljesítményű toroid trafók esetén szokás alkalmazni, persze ez is csak szerintem van így..."
A fűtés problémáját jól méretezett hálótrafóval oldottam meg. Ugye nem azt feltételezed, hogy nem tudok egy sz@ros hálózatit megméretezni? Ha te még nem láttál olyan ARC-t, aminek a lágyindítása nem thermisztorral van megoldva, attól még van. Például az alábbi típusokban: M60, D50, D60, D70, VT130, és az M60 HD, hogy csak párat említsek. A NET-ről letölthetők a rajzok.

"Az alacsony hideg ellenállás a lényeg! Ez közel rövidzár a fűtés tekercsének , így bekapcsolásakor eleve csökkent feszültségről indul a fűtés. Ez nagy teljesítményű csövek esetén bőven elégséges." Hogyne. Egy jólméretezett, csövesnek való jhálótrafó fel sem veszi egy fűtéstekercs elindítását, ami alig pár ms-ig tart. Főleg nem egy 60 Wattos erősítőé. Te írtad, hogy jólméretezett trafó kell. Egyébként meg miért lenne elégséges? Nekem nem elégséges, s akkor mi van? Hülye vagyok?
Ha figyelmesen megnézted volna pl az M60 HD kapcs rajzát, akkor láthattad volna, hogy az ECC803S csövem fűtése külön be van biztosítva, mégpedig egy RC időállandóval, ahol az R a feszt is beállítja. Amúgy minden erősítőmben ezt a megoldást alkalmazom, még a RIAA fokozatban is. A kéken írt megoldást gondolom azért írtad kékkel, hogy ne lássa meg mindenki. Ne szégyeld, ötletes megoldás, s egyszer talán ki is próbálom. Én nem irtózom mások megoldásaitól.

[CHZ]

Közben csinálgatom a PP dobozát. Elkészült a hátlap is, bemaratva hátulról lesz becsavarozva a fakeret hátsó felébe.

[CHZ]

Régen olyan 25éve még szerelgettem csöves tv-ket. Igen, nemcsak a kepernyo volt csoves, hanem a teljes elektronika. Azokban volt ilyen 15-16kV a kepcso anodfesz. Kifejezetten taknyos őszi időben se huzott at masfel centinel messzebbröl. Nagyjabol 1kV/mm. Ergo még paraban is jo az a 4mm 1-2kV-ig biztosan.

NYÁK tervezésnél előírt szigetelési vezető távolságok az alábbi linken. Természetesen szennyezésmentes és száraz viszonyokra érvényesek a távolság adatok.
500V felett szigetelés nélküli vezetőkre 0,005mm/V a távolság paraméter.
http://nyakaruhaz.hu/a-szigetelesi-tavolsag-meretezese

Akkor most kiderult, hogy a 4mm teljesen jo 800V-ig még hivatalosan is.

Ezek az adatok hálózatról leválasztott, szekunderi feszültségekre megfelelőek.
Biztonsági szempontokból, hálózati feszültséget vezető fóliaszakaszra nagyobb távolság szükséges.
Nézzetek meg egy gyári tápegység nyáktervét, pl.: optocsatoló környezetét, ahol a primer és szekunder feszültségek közel vannak, ott nem 4mm távolságot hagynak. Sokszor még a panelt is átvágják, szennyeződések lerakodása elkerülése végett.

[sutemenyx]

Régen olyan 25éve még szerelgettem csöves tv-ket. Igen, nemcsak a kepernyo volt csoves, hanem a teljes elektronika. Azokban volt ilyen 15-16kV a kepcso anodfesz. Kifejezetten taknyos őszi időben se huzott at masfel centinel messzebbröl. Nagyjabol 1kV/mm. Ergo még paraban is jo az a 4mm 1-2kV-ig biztosan.

NYÁK tervezésnél előírt szigetelési vezető távolságok az alábbi linken. Természetesen szennyezésmentes és száraz viszonyokra érvényesek a távolság adatok.
500V felett szigetelés nélküli vezetőkre 0,005mm/V a távolság paraméter.
http://nyakaruhaz.hu/a-szigetelesi-tavolsag-meretezese

Akkor most kiderult, hogy a 4mm teljesen jo 800V-ig még hivatalosan is.

[istvan01]

Régen olyan 25éve még szerelgettem csöves tv-ket. Igen, nemcsak a kepernyo volt csoves, hanem a teljes elektronika. Azokban volt ilyen 15-16kV a kepcso anodfesz. Kifejezetten taknyos őszi időben se huzott at masfel centinel messzebbröl. Nagyjabol 1kV/mm. Ergo még paraban is jo az a 4mm 1-2kV-ig biztosan.

NYÁK tervezésnél előírt szigetelési vezető távolságok az alábbi linken. Természetesen szennyezésmentes és száraz viszonyokra érvényesek a távolság adatok.
500V felett szigetelés nélküli vezetőkre 0,005mm/V a távolság paraméter.
http://nyakaruhaz.hu/a-szigetelesi-tavolsag-meretezese

[sutemenyx]

Régen olyan 25éve még szerelgettem csöves tv-ket. Igen, nemcsak a kepernyo volt csoves, hanem a teljes elektronika. Azokban volt ilyen 15-16kV a kepcso anodfesz. Kifejezetten taknyos őszi időben se huzott at masfel centinel messzebbröl. Nagyjabol 1kV/mm. Ergo még paraban is jo az a 4mm 1-2kV-ig biztosan.

[CHZ]

Elnézést a duplázás miatt, már nem tudtam törölni, csak így.

[CHZ]

Azt esetleg elemeznéd itt, hogy a teljesítmény csövek gyors felfűtése miért nem okoz problémát? Szerintem annak is kicsi az ellenállása hidegen. Vagy abban nem érvényesül ez a természeti törvény? Kezdesz olyan lenni mint jó "kollegánk": Ja Dyscus találta ki, akkor sz@r.

Az alacsony hideg ellenállás a lényeg! Ez közel rövidzár a fűtés tekercsének , így bekapcsolásakor eleve csökkent feszültségről indul a fűtés. Ez nagy teljesítményű csövek esetén bőven elégséges.
Kisebb teljesítményű csövekhez hálózati trafó fűtésének feszültségét picit túlméretem, az adott csőnek megfelelő áramra. Fűtések vezetékezését kicsit alacsonyabb keresztmetszetű vezetékkel kötöm be, vezetékezésen kialakuló feszültségeséssel beáll a normál fűtőfeszültség, ezáltal gyors felfűtés veszélye is elkerülhető.
Nehéz pontosan beállítani a megfelelő fűtőfeszültséget, ez igaz, ha szükséges kompenzálható néhány tized Ohmos ellenállás soros bekötésével (még nem volt rá szülség). Nekem ez bevált, mint ahogy az anódfesz. késleltetése amit már említettem.
470n kondi reaktanciáját kihasználva, lassan töltődnek az elkok, kondi értékének megválasztásával, terhelés figyelembevételével elérhető, hogy bekapcsoláskor elkok mekkora feszültségre töltődjenek folyamatosan, majd késleltetett relével 470n rövidre zárva kiiktatódik. Ellenállás is használható lenne 470n helyett, de az hőt termelne, ezért választottam a kondis megoldást. Mértem műszerrel az elkokon megjelenő feszültséget, nagyon hasonló karakterisztika alakul ki így, mint csöves egyenirányításkor.

[CHZ]

Kedves Zoli Bácsi! Tudom te nem hibázhatsz. Ne is hibázz. Én hibáztam: Véletlenül a te írásodra kattintottam az Istváné helyett. Így ugye már érthető? De ezért nem vagyok ugye hülye. És azért is bocsáss meg nekem, hogy nem azt a megoldást választottam mint te. Tudod: a piacra több úton is ellehet jutni. A NYÁK-on meg a távolság rendben van, még akkor is, ha most egy félévig ezt fogod szajkózni, mint a búgást a múltkor . De hogy megnyugodj, megnövelem a távolságot még cca. 2 mm-el. Szóval csak nyugodtan. Azt esetleg elemeznéd itt, hogy a teljesítmény csövek gyors felfűtése miért nem okoz problémát? Szerintem annak is kicsi az ellenállása hidegen. Vagy abban nem érvényesül ez a természeti törvény? Kezdesz olyan lenni mint jó "kollegánk": Ja Dyscus találta ki, akkor sz@r.

Mindenki hibázik, nincs ezzel semmi probléma!
Makacsságod nem értem. Nyákterveden még hely is lenne, betartani a távolságot, vagy bevágással az adott helyen csökkenteni a kúszóáram létrejöttének lehetőségét. Hálózati feszültséget vezető fóliaszakaszon minimum 8mm távolságot ajánlott betartani (nem én találtam ki). Abban igazad van, tiszta, száraz levegő jól szigetel, sajnos panelre kerülhet szennyeződés, ami már vezetőréteget okozhat.
Nem fogom szajkózni, ahogy a búgás problémát sem. Emlékezz, nem én vetettem fel, a vevőd említette, hogy zavarja a brumm. Brumm csökkentésének lehetőségeiről írogattunk akkor, ez maradt meg benned úgy mint ha ezt forszíroznám mindig. Sajnálom, hogy félreértelmezted.


Csövek fűtésének problémája, jól méretezett hálózati trafóval orvosolható, legtöbb esetben.
Emlegeted, hogy ARC kapcsolásokat próbálsz összerakni. Még nem láttam olyan ARC csöves végfokot, ahol ilyen lágy indítást alkalmaznának. Általad használt lágy indítást nagy teljesítményű toroid trafók esetén szokás alkalmazni, persze ez is csak szerintem van így...

[fülelek]

A régi csöves erősítőimben sem az anódtápon, sem a fűtésen nem volt késleltetés, a teljesítmény csövek sosem mentek idő előtt (ami min.2-2,5e üzemóra, de inkább 3e ) tönkre, a meghajtó csöveket meg legfeljebb bezajosodás miatt cseréltem, a stabilizált 6,15VDC nagyon hosszú élettartamot biztosít.
Mivel a mai csövek meglehetősen drágák, ezért megértem a parázás miatti elővigyázatosságokat.

[dys-cus]

Kedves Zoli Bácsi! Tudom te nem hibázhatsz. Ne is hibázz. Én hibáztam: Véletlenül a te írásodra kattintottam az Istváné helyett. Így ugye már érthető? De ezért nem vagyok ugye hülye. És azért is bocsáss meg nekem, hogy nem azt a megoldást választottam mint te. Tudod: a piacra több úton is ellehet jutni. A NYÁK-on meg a távolság rendben van, még akkor is, ha most egy félévig ezt fogod szajkózni, mint a búgást a múltkor . De hogy megnyugodj, megnövelem a távolságot még cca. 2 mm-el. Szóval csak nyugodtan. Azt esetleg elemeznéd itt, hogy a teljesítmény csövek gyors felfűtése miért nem okoz problémát? Szerintem annak is kicsi az ellenállása hidegen. Vagy abban nem érvényesül ez a természeti törvény? Kezdesz olyan lenni mint jó "kollegánk": Ja Dyscus találta ki, akkor sz@r.