A gyulai Barber koncert emlékeim szerint a tószínpadon zajlott, zavaró akusztikai problémák nélkül, a fellépők és a közönség számára is ideális környezetben. Szerintem a Penna csak a promóciós turnéban pörgő Danley hangsugárzókat adta, hiszen nekik nem volt komplett színpadi hangosításuk, de erről csak Koscsó Feri tud hitelesen nyilatkozni. Mondhatnám, hogy ott nem nehéz jó hangot csinálni, de ez nyilván az eset durva leegyszerűsítése lenne. A becsületes szakértő stáb és a minőségi technika meghozta a sikert, de az ideális körülmények miatt bátran ajánlható bármilyen ottani zenei program.
A Zeneakadémián és a MÜPA-ban is van komoly technika, de egyik helyszín sem hangosított programokra lett kitalálva, ilyen eseteknél nem is lehet ideális elrendezést megvalósítani. A MÜPA koncerttermében a frontsugárzó fürt a közönség feje felett lóg, ami az első 15 sorban ülve kimondottan zavaró, az erkélyről hallgatva viszont nem rossz. A színházteremben kicsit jobb a helyzet, főleg ha a hangpult környékére tudunk jegyet szerezni. A Zeneakadémián pedig még akusztikus koncertnél is nagyon más hangzást kapunk az ülőhelyünktől függően. A földszinten ülve számomra nehezen viselhető a helyzet, az oldalerkélyeken erősen hamisak a hangszerarányok, de a középső erkélyt kimondottan szeretem.
Nekem sok éven át a Sziget Fesztivál nagy- és világzenei színpadja volt a hangzási etalon, de elfogultság is beszélhet belőlem, mivel ezeken dolgoztam legtöbbet. A Sziget a Meyer Sound kiemelt eseménye lett, ezért minden évben elhozták ide a legnagyobb és legmodernebb európai rendszerüket (némelyiknek Budapesten volt az európai premierje is) és egy hétre ideküldték a vezető FOH mérnöküket is, aki minden délután bemérte és finomhangolta a rendszert, csak utána kezdődhetett a napi program. Még mindig feláll a szőr a karomon, ha annak az embernek a profizmusára gondolok. Az egy abszolút világszínvonalú technika volt, sem előtte, sem utána nem hallottam hasonlót dinamikában, hangnyomásban, tisztaságban, gyorsaságban sem itthon, sem külföldön, talán csak a bécsi Pink Floyd koncert ért fel hozzá. Ennek ellenére sokaknak ez sem nyerte el a tetszését, de már beletörődtem, hogy az emberek egy része reflexből szidja a hangosítást, de konkrét kritikát persze általában nem tudnak mondani.
Kellemes élményeim kötődnek a régi Budapest Sportcsarnokhoz is, az új Sportaréna sajnos nagyon problémás. Ott talán csak Phil Collins stábja tudott elfogadható koncerthangzást elérni, minden más (általam hallott) csapat belebukott, pedig nem akárkik jártak már itt. Szerettem a PECSA szabadtéri színpadát is, de ez is a múlt már. Bevallom, a két nagy fővárosi zenei intézményen kívül már nem igazán járok máshova zenét hallgatni, leszámítva néhány kisebb klubot, de ezeket nem ajánlanám a hangzás alapján.
Fülelek említette Elton John kapcsán, hogy saját hozott cuccal oldották meg a hangosítást. Ez már régebben is így zajlott, Kelet-Európába csak a hazardőrök mertek elindulni koncertezni saját hangosítás nélkül. Magyarországon nem is nagyon volt és ma sincs olyan komplett technika, amivel egy igazán nagy produkció kiszolgálható. Előfordult, hogy helyszíni forrásból egészítették ki a zenekar saját felszerelését, de csak az Omega tudott (és tud ma is) ebben hatékonyan segíteni. A nagyobb magyar előadások technikáját is általában több cég adja össze, mert egyiküknek sem éri meg komplett rendszert fenntartani egy ilyen kicsi (és csóró) országban. Amúgy sem igazán ruház már be senki technikába, igény esetén inkább bérlik valami világcégtől. Európában is vannak hatalmas raktárak, ahonnan bármit lehet kérni a színpadi lépcsőtől a csillagromboló lézerágyúig.
A nagy turnék minden koncertje ugyanazzal a (bérelt) technikával és stábbal zajlik, amit persze mindig az aktuális helyszínhez hangolnak. Ha mindenhol más eszközökkel kellene dolgozni, lehetetlen lenne fél nap alatt összeszerelni a technikát, márpedig a turnék nagyon szoros ütemterv szerint zajlanak, az előadások pedig megkomponáltak, előre programozottak, ami csak egy bizonyos technikával valósítható meg. A legnagyobb produkcióknál előfordul, hogy két azonos rendszert tartanak üzemben, amik felváltva dolgoznak, mert egy nap nem elég a telepítésükre. Tehát mikor elkezdődik a mai koncert, a holnapi helyszínen már építik a másik színpadot, hogy elkészüljenek vele a délutáni beállásig.