MM és MC pickup-ok

[Voyager]

A különböző tűprofilok eltérő nagyságú felületen érintkeznek a barázdával.
A legkisebb felületen a kúpos és az elliptikus tű érintkezik a barázdával. Ugyanolyan tűerő esetén a barázda felületét és a tűt érő nyomás ezeknél a legnagyobb. A line contact tűprofilok nagy felületen érintkeznek. Ezeken belül is a Micro Ridge tű érintkezik a legnagyobb felületen egy vonal mentén. Így ennek a kopása a legkisebb. Mindehhez hozzájön az MR tű kialakítása miatti konstans érintkezési felület a barázdával. Az összes többi profil esetén a tű folyamatos kopása miatt a barázdával érintkező felület egyre nő, a barázda letapogató képesség egyre csökken. A hangminőség lassan, de folyamatosan romlik újkorától. Az MR tűnél a hangminőség konstans, amíg a tű "válla" el nem kopik teljesen. Ez elég hosszú idő. Én még nem találkoztam teljesen elkopott MR tűvel. Az enyém is tíz éves lesz már, de a válla a tűnek még jól látható. Pár éves tűk hegyén már jól látható, hogy a barázda egy sík felületet csiszolt a gyémántra.
A tű élettartama nem csak a profiltól függ, hanem a tű anyagától is. Nem mindegy, hogy ipari gyémántot raknak egy foglalatba, vagy a tű teljes teste természetes gyémánt. A jobb gyártók úgy csiszolják a tűiket, hogy a barázdával érintkező felület a gyémánt kristályrács irányába esik, így az ott a legkeményebb. Gyönyörű VdH tűket látok 10-20 évesen is. De sajnos néhány éves gyakorlatilag teljesen elkopott gyenge minőségű gyémántokkal is találkozom sűrűn.

Köszönjük a korrekt és szakértői hozzászólást.

[SoundMania]

A képet látva felvetődött bennem egy kérdés. A tűprofilok között van különbség tartósságban(élettartam), vagy sérülékenységben? Tapasztalatok?

Ez egy érdekes kérdés, de sztem "rendszerben" kell gondolkodni!
Egy kisebb,finomabb tűhöz úgy láttam kisebb tűerő szokott tartozni. Így valószínűleg nem a tűprofil hatarozza meg elsősorban az élettartamot. Bár úgy gondolom valamivel rövidebb élettartamúak lettek a tűk egy ideje és nem csak az olcsóbb hangszedők esetében. Ezért (is) inkább ismét egy régi típust választottam legutóbb. Szerencsére valóban nem kopott a tűje. 1992-2005-ig gyártották ha jól tudom . Az enyém 1993-as példány. Egy újabb példányú hasonló termékkel is találkoztam már amit 2011-ben gyártották és 2014-ben már szét volt kopva az ugyanolyan típusú tűje.

Ha jól tudom, a magasabb tűnyomás, nem rövidíti a tű élettartamát, sőt. Persze itt az ajánlott határértéken belüli magasabb tűnyomásra gondolok. Igen, sok mindentől függ egy tű élettartama, beállítás, lemezek állapota, tű tisztán tartása, stb., de engem konkrétan a tűprofilok elenálló képessége érdekelt volna, természetesen rendeltetésszerű használat mellett, precízen beállítva.

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam , de pont erről írtam.
De ki gyárt ma tűket? Milyen profillal? Milyen anyagból?
Úgy gondolom emlékszem az MR tűket 1,8gr-ig szokták használni. Nekem most megint SFL van, ezeket lehet akár 3 gr- al is. Ezekről írtam....
Hallottam olyan történetet, hogy koszos lemezeken kb 3000 órával egy MR tű még nincs lekopva. Majd nézzük meg 5000- nél is.
Illetve van ismerősöm akinek a Denon 160-asa kb 3000 óránál már rommá kopott.
Limar története sem mond ellent, mert a 10 éves MR tű még 2010 előtti akkor , amikor lehet, hogy tartósabb tűket használt az a cég.
Amúgy nem tudom miért kérdezted ezt az élettartam dolgot. Ez is csak egy paramétere a hangszedőknek.
Mindegyik tűvel más hangot kapsz. Az MR tűnek nagyon kicsik a méretei, nagyon jó a felbontása , de kissé művi, steril a hangja. Ha nem hasonlítod máshoz akkor nem tűnik fel és upgradenek is alkalmas lehet. De sokat kell játszani vele mire igazán jól fog szólni. másrészt nem kell azt várni tőle , hogy megváltás mindenre. Egy másmilyen tűprofillal gyártott jobb hangszedő simán lemossa hangban! Szóval továbbra is rendszerben érdemes gondolkodni. No meg valami felsőkategóriásat használni. Már ha tényleg jó hangot akar az ember.

[LIMAR]

Igen, sok mindentől függ egy tű élettartama, beállítás, lemezek állapota, tű tisztán tartása, stb., de engem konkrétan a tűprofilok elenálló képessége érdekelt volna, természetesen rendeltetésszerű használat mellett, precízen beállítva.

A különböző tűprofilok eltérő nagyságú felületen érintkeznek a barázdával.
A legkisebb felületen a kúpos és az elliptikus tű érintkezik a barázdával. Ugyanolyan tűerő esetén a barázda felületét és a tűt érő nyomás ezeknél a legnagyobb. A line contact tűprofilok nagy felületen érintkeznek. Ezeken belül is a Micro Ridge tű érintkezik a legnagyobb felületen egy vonal mentén. Így ennek a kopása a legkisebb. Mindehhez hozzájön az MR tű kialakítása miatti konstans érintkezési felület a barázdával. Az összes többi profil esetén a tű folyamatos kopása miatt a barázdával érintkező felület egyre nő, a barázda letapogató képesség egyre csökken. A hangminőség lassan, de folyamatosan romlik újkorától. Az MR tűnél a hangminőség konstans, amíg a tű "válla" el nem kopik teljesen. Ez elég hosszú idő. Én még nem találkoztam teljesen elkopott MR tűvel. Az enyém is tíz éves lesz már, de a válla a tűnek még jól látható. Pár éves tűk hegyén már jól látható, hogy a barázda egy sík felületet csiszolt a gyémántra.
A tű élettartama nem csak a profiltól függ, hanem a tű anyagától is. Nem mindegy, hogy ipari gyémántot raknak egy foglalatba, vagy a tű teljes teste természetes gyémánt. A jobb gyártók úgy csiszolják a tűiket, hogy a barázdával érintkező felület a gyémánt kristályrács irányába esik, így az ott a legkeményebb. Gyönyörű VdH tűket látok 10-20 évesen is. De sajnos néhány éves gyakorlatilag teljesen elkopott gyenge minőségű gyémántokkal is találkozom sűrűn.

[zoli73]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

A képet látva felvetődött bennem egy kérdés. A tűprofilok között van különbség tartósságban(élettartam), vagy sérülékenységben? Tapasztalatok?

Ez egy érdekes kérdés, de sztem "rendszerben" kell gondolkodni!
Egy kisebb,finomabb tűhöz úgy láttam kisebb tűerő szokott tartozni. Így valószínűleg nem a tűprofil hatarozza meg elsősorban az élettartamot. Bár úgy gondolom valamivel rövidebb élettartamúak lettek a tűk egy ideje és nem csak az olcsóbb hangszedők esetében. Ezért (is) inkább ismét egy régi típust választottam legutóbb. Szerencsére valóban nem kopott a tűje. 1992-2005-ig gyártották ha jól tudom . Az enyém 1993-as példány. Egy újabb példányú hasonló termékkel is találkoztam már amit 2011-ben gyártották és 2014-ben már szét volt kopva az ugyanolyan típusú tűje.

Ha jól tudom, a magasabb tűnyomás, nem rövidíti a tű élettartamát, sőt. Persze itt az ajánlott határértéken belüli magasabb tűnyomásra gondolok. Igen, sok mindentől függ egy tű élettartama, beállítás, lemezek állapota, tű tisztán tartása, stb., de engem konkrétan a tűprofilok elenálló képessége érdekelt volna, természetesen rendeltetésszerű használat mellett, precízen beállítva.

[Roli80]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

A képet látva felvetődött bennem egy kérdés. A tűprofilok között van különbség tartósságban(élettartam), vagy sérülékenységben? Tapasztalatok?

Szerencsére valóban nem kopott a tűje. 1992-2005-ig gyártották ha jól tudom . Az enyém 1993-as példány. Egy újabb példányú hasonló termékkel is találkoztam már amit 2011-ben gyártották és 2014-ben már szét volt kopva az ugyanolyan típusú tűje.

Nem lehet, hogy azért, mert az egyiket használták a másikat meg nem?

[SoundMania]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

A képet látva felvetődött bennem egy kérdés. A tűprofilok között van különbség tartósságban(élettartam), vagy sérülékenységben? Tapasztalatok?

Ez egy érdekes kérdés, de sztem "rendszerben" kell gondolkodni!
Egy kisebb,finomabb tűhöz úgy láttam kisebb tűerő szokott tartozni. Így valószínűleg nem a tűprofil hatarozza meg elsősorban az élettartamot. Bár úgy gondolom valamivel rövidebb élettartamúak lettek a tűk egy ideje és nem csak az olcsóbb hangszedők esetében. Ezért (is) inkább ismét egy régi típust választottam legutóbb. Szerencsére valóban nem kopott a tűje. 1992-2005-ig gyártották ha jól tudom . Az enyém 1993-as példány. Egy újabb példányú hasonló termékkel is találkoztam már amit 2011-ben gyártották és 2014-ben már szét volt kopva az ugyanolyan típusú tűje.

[kaboca36]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

A képet látva felvetődött bennem egy kérdés. A tűprofilok között van különbség tartósságban(élettartam), vagy sérülékenységben? Tapasztalatok?

hogy hasonul ezekhez a Shure type IV? csak kivancsisagbol bol kerdezzem ,mert nekem bejon a hangja... van meg type II is mellette tertaleknak, de a 103-as mindig izgatta a fantaziam.

[zoli73]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

A képet látva felvetődött bennem egy kérdés. A tűprofilok között van különbség tartósságban(élettartam), vagy sérülékenységben? Tapasztalatok?

[DHT1]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

Oké, de nincsenek is egy kategóriában ár szempotjából. Viszont ha a Denon ugyanezt a tűszárat és tűt megkapja mint az ACE akkor van csodálkozás.

[SoundMania]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

Na ezért "is" szokott kapni jobb tűt a 103.

Meg tűszárat! Meg házat!
Az Ace-t nincs már hova "fejleszteni", a 103-ban vannak bőven lehetőségek!

[Voyager]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

Na ezért "is" szokott kapni jobb tűt a 103.

[LIMAR]

A Denon DL 103 16 um tű és a Benz Micro Ace MR tű egy képen.

[blake]

Hat én azt a csavart most nem nagyon tudtam kiszúrni, de lefényképeztem a kart. Lehet, hogy valami mókolva van rajta? Esetleg a ragasztás engedte el, ahol a headshell össze lett rakva a karral?

Fú. Ez egy ősöreg kar, amit nem is gyártottak sokáig.

Ha a shell elforgatható a karon, az nem gyári állapot. Magyarul meg kellene ragasztani. De nem mindegy, mivel, és pláne nem mindegy, hogy milyen állásban.

Közben megtaláltam a csavart is ami oldásával a kart lehetne forgatni, de elég lehetetlen helyen van. Nem mission impossible azért, de látszik a kar tervezésénél nem volt szempont az, hogy az azimuth-ot állítgassa bárki is. Részemről örülök neki, hogy "elengedte" a ragasztó a másik végén, mert így van esély beállítani rendesen. Viszonylag nagy erőt kell kifejteni, hogy elforduljon a headshell, tehát szerintem nem kell vele foglalkozni, én inkább nem ragasztgatnám, és mivel az ember nem forgatja sokat, ezért még "szorulós" marad jó sokáig anélkül, hogy újra kellene ragasztani, vagy komolyabban felújítani. Nekem most egészen jól összeállt a cucc.

Abban kérném a segítségeteket, hogy mennyit érthet egy ilyen játékos a jelenlegi felújított állapotában?
Arra gondoltam, hogy továbblépnék egy cserélhető headshell-es játékosra, hogy ki tudjak próbálni több hangszedőt is. Szóval most, hogy összeraktam ezt a Pro-Ject-et elég unalmas lett, hogy működik, végzi a dolgát és jól szól! :) Más játék után kellene nézni...

Elmondom, hogy mit csináltam vele:

- Kivakartam a mocsokból, sajnos az előző gazdája (valamelyik) nem volt valami gondos. Pl. az előző OM10-es cartridge is 3g-os tűnyomásra volt beállítva benne (ennek csavarral fixen rögzíthető az ellensúlya).
- Az első dolgom volt a komplett hangszedőt kicserélni (OM10-re). Csatoltam mikroszkópos képeket a régiről és az újról. Természetesen a Pro-ject gyári protraktorával be lett állítva ahogy kell.
- El van törve a porvédő tető, de megragasztottam és teljesen használható. Megint csak az előző gazdái egyike nem megfelelően húzta meg a zsanérokat és azok kitépték magukat a műanyag tetőből. Nyilván esztétikailag nem az igazi, de funkcionálisan oké.
- Amit tudtam rajta megpucoltam izopropil alkohollal és a tányér csapágya kapott egy kis olajfilmet (svájci órákhoz való olaj, walkman felújításnál is azt szoktam használni, főleg a bronzcsapágyaknál. Hibátlan cucc).
- Van benne SpeedBox és tökéletesen végzi a dolgát (okostelefonos alkalmazással mérve takra: 33.3 RPM). Ez a szíj állapotára nézve is megnyugtató. A wow and flutter is jó. Természetesen elektronikusan állítható a sebesség 33.3 és 45 között és kézzel áthelyezve a szíjat 78-ra.
- Kidobtam belőle a phono staget, mert (az én fülemnek) nem szólt különösebben jól és hiába földeltem össze az erősítővel búgott (nem durván, de engem zavart). Természetesen megvan és akinek ez kell, vissza lehet alakítani.
- A karkábelekre közvetlenül ráforrasztottam tiszta új interconnect kábeleket (földelőszállal) és aranyozott RCA csatikkal. Teljesen megszűnt a búgás és elkezdett tisztességesen szólni a cucc.

Szóval ezt mind figyelembe véve és hogy összességében egy őszinte, nagyon jó hangú belépő szintű lemezjátszó kerekedett ki belőle, szerintetek mi az a becsületes összeg, amennyiért meghirdessem?

[Voyager]

Annak idején az én Pro-ject lemezjátszóm karján gyárilag volt a képen látható a setting. Még jó, hogy a toronynál egy hernyó csavar fellazítása után, beállítható. Ezzel a nagyobb libellával is egyértelmű volt a helyzet.

Képkivágás.PNG (457.01 KiB) Megtekintve 3512 alkalommal

[Pointe]

Hat én azt a csavart most nem nagyon tudtam kiszúrni, de lefényképeztem a kart. Lehet, hogy valami mókolva van rajta? Esetleg a ragasztás engedte el, ahol a headshell össze lett rakva a karral?

Fú. Ez egy ősöreg kar, amit nem is gyártottak sokáig.

Ha a shell elforgatható a karon, az nem gyári állapot. Magyarul meg kellene ragasztani. De nem mindegy, mivel, és pláne nem mindegy, hogy milyen állásban.

[blake]

az azimuth-ot csak mérőlemezzel tudod beállítani pontosan, szemre csak a hangszedőtest pozícióját tudod beállítani, hiszen a tűt nem látod, nagyítóval is legfeljebb a tűszárat.

A gyári hangszedőknél valóban előfordulhat 1-3 fok szöghiba, ami kétségtelenül kihallható egy csúcs high-end rendszeren, de egy Project Debut és egy Ortofon OM10 vonatkozásában nincs jelentősége, tényleg. Ha maga a hangszedő fűggőlegesen áll (a shell tetejére rakott mini libellával lehet ellenőrizni), akkor nagy baj nincs.

A mérőlemezes beállítás (Dr Feickert vagy AnalogMagik rendszerek) valóban képes tökéletes eredményre, de egyrészt rendkívül időigényes, másrészt meglehetősen drága szoftver + hardver kell hozzá, így gyakorlatilag csak a highend kategória csúcsán érdemes foglalkozni vele.

A Facebook csoportomban egyszer feltettem egy kérdést, kinek mennyit érne meg, ha tökéletesen be lenne állítva a lemezjátszója, de a válaszokban megjelölt összegek átlaga pont a tizede volt annak, amennyiért ezt a szolgáltatást rentábilisan nyújtani lehetne (beruházás + idő ráfordítás megtérülése), így ebbe az irányba inkább nem nyitottunk.

Szoval akkor allitsam a tanyert vizszintbe es dobjak ra a headshell tetejere egy mini vizmerteket miutan leengedtem a lemezre a tut es legyen vizszintes azt jonapot? Jol ertem?

[Pointe]

az azimuth-ot csak mérőlemezzel tudod beállítani pontosan, szemre csak a hangszedőtest pozícióját tudod beállítani, hiszen a tűt nem látod, nagyítóval is legfeljebb a tűszárat.

A gyári hangszedőknél valóban előfordulhat 1-3 fok szöghiba, ami kétségtelenül kihallható egy csúcs high-end rendszeren, de egy Project Debut és egy Ortofon OM10 vonatkozásában nincs jelentősége, tényleg. Ha maga a hangszedő fűggőlegesen áll (a shell tetejére rakott mini libellával lehet ellenőrizni), akkor nagy baj nincs.

A mérőlemezes beállítás (Dr Feickert vagy AnalogMagik rendszerek) valóban képes tökéletes eredményre, de egyrészt rendkívül időigényes, másrészt meglehetősen drága szoftver + hardver kell hozzá, így gyakorlatilag csak a highend kategória csúcsán érdemes foglalkozni vele.

A Facebook csoportomban egyszer feltettem egy kérdést, kinek mennyit érne meg, ha tökéletesen be lenne állítva a lemezjátszója, de a válaszokban megjelölt összegek átlaga pont a tizede volt annak, amennyiért ezt a szolgáltatást rentábilisan nyújtani lehetne (beruházás + idő ráfordítás megtérülése), így ebbe az irányba inkább nem nyitottunk.

[blake]

Gyakorlatilag az egész headshell kézzel forgatható rajta. Nem látok csavart, vagy ilyesmit. Egyszerűen szorul a headshell a karon annyira, hogy ne forduljon el könnyen, de kézzel lehet mozgatni.

Valami nem stimmel. A ProJect Debut-k karja elvileg a klasszikus ProJect kar, nincs rajta headshell. Hátul, a csapágy és az ellensúly között van egy csavar, ami a helyén tartja a kart, és ezt fellazítva maga a kar körben forgatható. Elvileg így kellene az azimutot állítani.

Hat én azt a csavart most nem nagyon tudtam kiszúrni, de lefényképeztem a kart. Lehet, hogy valami mókolva van rajta? Esetleg a ragasztás engedte el, ahol a headshell össze lett rakva a karral?

[Pointe]

Gyakorlatilag az egész headshell kézzel forgatható rajta. Nem látok csavart, vagy ilyesmit. Egyszerűen szorul a headshell a karon annyira, hogy ne forduljon el könnyen, de kézzel lehet mozgatni.

Valami nem stimmel. A ProJect Debut-k karja elvileg a klasszikus ProJect kar, nincs rajta headshell. Hátul, a csapágy és az ellensúly között van egy csavar, ami a helyén tartja a kart, és ezt fellazítva maga a kar körben forgatható. Elvileg így kellene az azimutot állítani.

[Majik]

Köszi a gyors választ. Viszont a kérdésem lényegi részére nem kaptam választ, ami az volt hogy a nem pontosan beállított azimuth okozhat-e gondot a hangszedőnek és ami lényegesebb a lemezeknek...

Szerintem nem, de vannak itt, akik jobban értenek ehhez. :)

[blake]

Sziasztok.

Vásároltam egy régi Pro-Ject Debut lemezjátszót. Vettem bele egy Ortofon OM 10 cartridge-t. Sikerült raja beállítani protractorral és tűmérleggel mindent. A probléma csak az azimuth-tal van (bocs a sok angolért, de főleg külföldi oldalakon szocializálódtam). Szemre, fülre, kb.-ra beállítottam. Gyakorlatilag az egész headshell kézzel forgatható rajta. Nem látok csavart, vagy ilyesmit. Egyszerűen szorul a headshell a karon annyira, hogy ne forduljon el könnyen, de kézzel lehet mozgatni. Elég tróger megoldásnak tűnik, de mivel egy másodlagos lejátszónak építettem ezért nem audiofíliára törekszem. A kérdésem az lenne, hogy a nem tűpontosra (hanem csak fülre, szemre) belőtt azimuth okozhat-e kárt a lemezeimben és a stylusban, vagy csak a hang minőségére van hatással?

Szia,
az azimuth-ot csak mérőlemezzel tudod beállítani pontosan, szemre csak a hangszedőtest pozícióját tudod beállítani, hiszen a tűt nem látod, nagyítóval is legfeljebb a tűszárat.
Az a kézzel forgatható shell egyáltalán nem biztos, hogy "tróger" megoldás. Ugyanígy kell trógerolni a Nottingham Analogue karjain is az azimuth-ot. Ami egyszerű, az még lehet nagyszerű is. Persze nem feltétlenül az....

Köszi a gyors választ. Viszont a kérdésem lényegi részére nem kaptam választ, ami az volt hogy a nem pontosan beállított azimuth okozhat-e gondot a hangszedőnek és ami lényegesebb a lemezeknek...

[Majik]

Sziasztok.

Vásároltam egy régi Pro-Ject Debut lemezjátszót. Vettem bele egy Ortofon OM 10 cartridge-t. Sikerült raja beállítani protractorral és tűmérleggel mindent. A probléma csak az azimuth-tal van (bocs a sok angolért, de főleg külföldi oldalakon szocializálódtam). Szemre, fülre, kb.-ra beállítottam. Gyakorlatilag az egész headshell kézzel forgatható rajta. Nem látok csavart, vagy ilyesmit. Egyszerűen szorul a headshell a karon annyira, hogy ne forduljon el könnyen, de kézzel lehet mozgatni. Elég tróger megoldásnak tűnik, de mivel egy másodlagos lejátszónak építettem ezért nem audiofíliára törekszem. A kérdésem az lenne, hogy a nem tűpontosra (hanem csak fülre, szemre) belőtt azimuth okozhat-e kárt a lemezeimben és a stylusban, vagy csak a hang minőségére van hatással?

Szia,
az azimuth-ot csak mérőlemezzel tudod beállítani pontosan, szemre csak a hangszedőtest pozícióját tudod beállítani, hiszen a tűt nem látod, nagyítóval is legfeljebb a tűszárat.
Az a kézzel forgatható shell egyáltalán nem biztos, hogy "tróger" megoldás. Ugyanígy kell trógerolni a Nottingham Analogue karjain is az azimuth-ot. Ami egyszerű, az még lehet nagyszerű is. Persze nem feltétlenül az....

[blake]

Sziasztok.

Vásároltam egy régi Pro-Ject Debut lemezjátszót. Vettem bele egy Ortofon OM 10 cartridge-t. Sikerült raja beállítani protractorral és tűmérleggel mindent. A probléma csak az azimuth-tal van (bocs a sok angolért, de főleg külföldi oldalakon szocializálódtam). Szemre, fülre, kb.-ra beállítottam. Gyakorlatilag az egész headshell kézzel forgatható rajta. Nem látok csavart, vagy ilyesmit. Egyszerűen szorul a headshell a karon annyira, hogy ne forduljon el könnyen, de kézzel lehet mozgatni. Elég tróger megoldásnak tűnik, de mivel egy másodlagos lejátszónak építettem ezért nem audiofíliára törekszem. A kérdésem az lenne, hogy a nem tűpontosra (hanem csak fülre, szemre) belőtt azimuth okozhat-e kárt a lemezeimben és a stylusban, vagy csak a hang minőségére van hatással?

[Pointe]

ha már elhozható othoni fülelésre,mért nem teszed ezt meg?..ahány ember,annyi vélemény,annyi rendszer..legtisztább az ha elhozod megfülelni a saját rendszeredben a kiszemelt pédányt..

Igen, 520-asból és 540-esből is van tesztpéldány.

Esetleg melléjük lehet csapni egy Goldring E3-at (41.990) vagy egy Goldring 2100-at (49.990).

[dixie-chicken]

Köszönöm az értékelést,várom továbbra is az észrevételeket jobbára az alacsonyabb árfekvésű VM500 szériára gondoltam

ha már elhozható othoni fülelésre,mért nem teszed ezt meg?..ahány ember,annyi vélemény,annyi rendszer..legtisztább az ha elhozod megfülelni a saját rendszeredben a kiszemelt pédányt..tudod,ha elmennek a hifiszeánsz után a haverok,kikapcsolod a PC-det,magad maradsz hallgatni a rendszeredet