Jump to content
AVX Café Rebat

Recommended Posts

A csevegőben gyakran felmerül a téma, így talán nem felesleges egy állandó topikba terelni. Szerintem rengeteg tévhit, félreértés van a témában, próbáljuk meg közösen tisztázni!

 

A zöld, megújuló forrásokra épülő energetikai beruházásoknál általában az első kérdés - jó magyar szokás szerint - a megtérülési idő. Napelemeknél jelenleg irányvonalként leszögezhető, hogy egy átlagos család elektromos energiaszükséglete 2 MFt beruházással, minimális fenntartási költség mellett 8-10 éves megtérüléssel lehet számolni, de ez persze durva becslés, hiszen senki nem tudja, 6-8 év múlva mennyiért adják az elektromos energiát a nagy szolgáltatók. A beruházási költség évente átlagosan 10 %-ot csökken a műszaki fejlesztések eredményeként. A megtérülési idő ennél gyorsabban rövidül, hiszen a központi áramszolgáltatás ára folyamatosan emelkedik, még a rezsicsökkentés ellenére is.

 

Napelemeket gyakorlatilag az egész országban bárhol lehet telepíteni, a napsütéses órák mennyiségében minimális különbségek vannak. Szélerőműveket kevesebb helyre érdemes telepíteni, ezekhez sokkal komolyabb számítások és mérések szükségesek, fenntartási költségük is nagyobb, viszont az ilyen telepek nagyobb energiát tudnak előállítani, ráadásul jó helyszínválasztás esetén az aktív üzemidejük is nagyobb (a szél éjszaka is fúj). Szélenergiában sajnos Magyarország nem áll jó, napenergiában sokkal több keresnivalónk van. A napsütéses órák szerint jóval mögöttünk álló Németországban már az elektromos energiaszükséglet közel felét napelemekkel állítják elő, egy-egy napra ez az érték 2014-ben már elérte a 100 %-ot is.

 

Bár sokan így számolnak vele, tervezésnél nem célszerű a pillanatnyi legnagyobb elektromos fogyasztást alapul venni. Logikusabb cél, ha az átlagos fogyasztást célozzuk meg, ennek megfelelő termelő kapacitást építünk ki. Abban a napi 1-2 órában, mikor ennél többet fogyasztunk, a központi hálózatból kivehetjük a többletet, a többi órában pedig visszatápláljuk a megtermelt többletünket. Ilyen módon könnyedén megvalósítható, hogy a szolgáltató felé nem kell az áramért fizetnünk, hiszen csak a különbözetet számlázhatják ki. Arra jelenleg nem érdemes pályázni, hogy a szükségletünknél jóval többet termelünk és azt értékesítjük, mert a mostani szabályok értelmében csak nagyon olcsón veszik át az áramunkat, de ez még változhat, egyre nagyobb a nyomás ebbe az irányba, néhány országban már megközelíti az eladási ár a vételi árat.

 

A sok műszaki és gazdasági szempont mellé én mindig odatenném, hogy az sem elhanyagolható, ha teszünk valamit a környezetünk tisztaságáért, a természet megóvásáért. A jelenlegi gigantikus méretű központi áramelosztó rendszer hálózata, erőművei nagyon durva terhelést jelentenek a környezetnek. Ha az egyedi energiatermelés elterjedésével ezek a hálózatok csökkenthetőek lesznek és "csak" egy biztonsági hátteret adnak majd, máris nagyon sokat tettünk a környezetünk érdekében.

  • Upvote 4

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

civil oldalon csak a napelemes áram termelő és vízmelegítős napkollektor jöhet szóba, ezeket érdemes csak kis üzemméretekben beruházni. A vizes-napkollektor a napelemnél jobb hatásfokú, de csak meleg-víz rásegítésre, sajnos nyári kánikulában veszendőbe megy, télen meg nagy mínuszban lefagyhat (fagyálló kell bele).

Nekem másfél éve van fenn a tetőn a lakás éves áram fogyasztásával arányos kapacitású napelem. Bekerülés komplett áron meg fog térülni kb 13 év alatt, de csak akkor ha lakossági áramdíjjal képezem a termelését. Ha "eladásra" megy az áram (éves szaldó alapján) akkor kb felét fizeti nekem az áram szolgáltató, mint amikor én veszem tőle. De ez a fél ár is kb duplája annak, amikor pl az EON-ELMU-EDF áramot vesz az erőművektől. Igaz, azt az áramot költséges és bonyolult hálózaton hozza el hozzám, az én többlet áramomat meg a szomszédom használja el. Az elmúlt évben 20%-al termelt több áramot nekem a napelem, mint amit  felhasználtam.

A napelemek várható élettartamát kb 30-40 évre becsülik, van egy technikai éves 0,5%  öregedése és időjárás kopása.

  • Upvote 2

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

 

A napelemek várható élettartamát kb 30-40 évre becsülik, van egy technikai éves 0,5%  öregedése és időjárás kopása.

Az nem rossz. Én kevesebbre tippeltem.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

más a hatásfok és más a néveleges kapacitás. A civil napelemek energia-hatásfoka kb 13-15% környékén van, a néveleges kapacitás meg nyári tiszta időben  merőleges besugárzáskor 20C fokon mért villamos teljesítmény.
A magyar felhasználok a déli és függőleges 35fok tájolású napelemei várható éves termelését minden kWp-re 1100-1150kWh-t lehet számolni.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Az nem rossz. Én kevesebbre tippeltem.

német tapasztalok szerint, euban náluk üzemelnek legrégebben civil napelemek, az inverterek meghibásodása, javítási és csere költsége nagyobb, mint a napelemeké.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

 

5 Kw-os rendszer esetén 2,5 MFt költséggel számolnak, ami hatalmas tévedés.

Nem szabad 100%-os hatásfokkal kalkulálni.

 

Nincs tévedés, pláne nem hatalmas, félreérted a hatásfokot a konkrét esetben. Senki nem állítja, hogy a beérkező napenergia 100 %-a alakítható át elektromos energiává, de még a fele sem. A napelemek névleges teljesítménye már eleve feltételez egy reális besugárzási és átalakítási értéket.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Nincs tévedés, pláne nem hatalmas, félreérted a hatásfokot a konkrét esetben. Senki nem állítja, hogy a beérkező napenergia 100 %-a alakítható át elektromos energiává, de még a fele sem. A napelemek névleges teljesítménye már eleve feltételez egy reális besugárzási és átalakítási értéket.

Akkor viszont visszaszívom, amiket írtam.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Az nem rossz. Én kevesebbre tippeltem.

A napelemek sokáig bírják, nem nagyon tud bennük elromlani semmi, csak öregednek. Ellenben a napelemes rendszerekben vannak olyan részegységek, amiket jelenlegi tudásunk szerint valóban cserélni kell 15-20 évente.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

A napelemek sokáig bírják, nem nagyon tud bennük elromlani semmi, csak öregednek. Ellenben a napelemes rendszerekben vannak olyan részegységek, amiket jelenlegi tudásunk szerint valóban cserélni kell 15-20 évente.

Érdekelne egy reális költségvetés egy 10 Kw-os rendszerhez.

A cégnél lehet megcsinálnánk.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Kedvenc környezetbarát példám egy német áruház esete. Mindenkinek ismerős a parkolókban árnyékos helyekre vadászó sofőrök esete, erre támaszkodva leleményes szakik kiszámolták, hogy ha a több száz autónak helyet adó parkolót lefedik napelemekkel, elő tudják állítani az áruház teljes elektromos energiaszükségletét. Ha pedig hozzáadjuk azt a teljesítményt és környezetterhelést is, amivel a napon órákig ácsorgó és felmelegedő autókat a tulajdonosok beszállás után a beépített klímával hűtötték le, a beruházás több, mint logikus volt, így hát jókora állami (tartományi) támogatást is kaptak hozzá. Bónuszként kitettek a parkolóba több tucat csatlakozót, amikről mobiltelefonokat, elektromos autókat és mindenféle akkut lehet tölteni ingyen. Nagyjából így néz ki a zöld gondolkodás.

  • Upvote 3

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Kedvenc környezetbarát példám egy német áruház esete. Mindenkinek ismerős a parkolókban árnyékos helyekre vadászó sofőrök esete, erre támaszkodva leleményes szakik kiszámolták, hogy ha a több száz autónak helyet adó parkolót lefedik napelemekkel, elő tudják állítani az áruház teljes elektromos energiaszükségletét. Ha pedig hozzáadjuk azt a teljesítményt és környezetterhelést is, amivel a napon órákig ácsorgó és felmelegedő autókat a tulajdonosok beszállás után a beépített klímával hűtötték le, a beruházás több, mint logikus volt, így hát jókora állami (tartományi) támogatást is kaptak hozzá. Bónuszként kitettek a parkolóba több tucat csatlakozót, amikről mobiltelefonokat, elektromos autókat és mindenféle akkut lehet tölteni ingyen. Nagyjából így néz ki a zöld gondolkodás.

Ez tényleg hatalmas ötlet. :smile32:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Németország beépített napelemes áramtermelési kapacitása jelenleg 37GWp (Paks II lesz 2,4GW) ami eben a nyirkos felhős téli 12:45-kor 3,9GW-on termelt. A német napelemek egy év alatt kb 37TWh-t képesek termelni, náluk a szorzó 950-1000 körül van. A német napelemes áramtermelés több mint Magyarország teljes évi villamos energia fogyasztása.

http://www.sma.de/en/company/pv-electricity-produced-in-germany.html

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Ez ma már szerintem nem kérdés, hogy megéri-e belevágni. Nálunk szerencsére a nap sokat süt, a technológia végre megfizethető, minél inkább függetlenedni a monopóliumoktól szintén megnyugtató lehet. Sajnos a lakossági beruházások támogatása még gyerekcipőben jár nálunk, egy angliában élő ismerős látta szomszédom napelemes rendszerét. Hazament, majd pár hónap múlva örömmel újságolta, hogy felszerelték a rendszerét, már működik is. És a poén, ingyen, mert adta hozzá ingyen a felületet. Ő is jól járt, ingyen kapja az áramot, a többletet meg használja az állam, aki finanszírozta az egész beruházást.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

még egy példamutató grandiózus zöld energia terv, németek 2050-es évekre 100%-ra emelnék a megújuló energia termelést, többségében szél és villamos napelemekkel. Ami azért nagyon bátor elképzelés, mert a szél és nap mentes időre tárolni is akarják az energiát. 206GW napelem és 255GW szélerőmű kapacitással számolnak. Jelenleg van már 37GW napelemjük, szélkapacitásuk 2013-ban 47TWh-t termelt. A 100% megújuló túlzás és szükségtelen, de ha elérik a reális 50% megújuló arányt, akkor is nagyot alkotnak.

 

a kép nem biztos hogy részleteiben olvasható:

post-10840-0-95269300-1420982566_thumb.jpg

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Ez ma már szerintem nem kérdés, hogy megéri-e belevágni. Nálunk szerencsére a nap sokat süt, a technológia végre megfizethető, minél inkább függetlenedni a monopóliumoktól szintén megnyugtató lehet. Sajnos a lakossági beruházások támogatása még gyerekcipőben jár nálunk, egy angliában élő ismerős látta szomszédom napelemes rendszerét. Hazament, majd pár hónap múlva örömmel újságolta, hogy felszerelték a rendszerét, már működik is. És a poén, ingyen, mert adta hozzá ingyen a felületet. Ő is jól járt, ingyen kapja az áramot, a többletet meg használja az állam, aki finanszírozta az egész beruházást.

támogatást napelemre már sok éve nem adnak magán embernek, közületnek voltak pályázatok. Napkollektorra viszont voltak kisebb-nagyobb keretek. A napelem támogatásról annyit, 2015. január 1-től a napelemekre is környezetterhelési termékdíjat kell fizetni, kilónként majd kétszer annyit mint az akkumulátorra   (csinálni kell a helyet az atomenergiának, semmi kétség)

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

A napelem támogatásról annyit, 2015. január 1-től a napelemekre is környezetterhelési termékdíjat kell fizetni...

... és a legmagasabb ÁFA kulcs alá esnek úgy, hogy magánember szinte semmilyen támogatást nem igényelhet rájuk. Gyakorlatilag példa nélküli hülyeség, ami nálunk folyik. Nem akarok itt politizálni, de amíg legfelsőbb szinten azt nyilatkozza valaki, hogy a napelem nem jó megoldás, mert éjszaka nem süt a nap, addig nyilván nem lesz áttörés. Minimális műszaki érzékkel és általános iskolai fizikai tanulmányokkal könnyen belátható, hogy az energia alakítható. Ahogy a napsütésből ki tudunk nyerni hő- és villamos energiát, úgy ezeket át is tudjuk alakítani más energiává, ami esetleg könnyebben tárolható, szállítható. Sokat emlegetett megoldás, mikor a megtermelt és éppen fel nem használt elektromos energiával nagy tömegű vizet szivattyúznak magaslatokra épített tározókba (azaz helyzeti energiává alakítják az elektromos energiát), majd szükség esetén onnan leengedik és turbinákat forgatnak meg vele, amik áramot termelnek. A módszernek nyilván vannak veszteségei és nálunk nem is pálya, mert kevés magas hegyünk van, de a lehetőségek sora igen hosszú.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

... és a legmagasabb ÁFA kulcs alá esnek úgy, hogy magánember szinte semmilyen támogatást nem igényelhet rájuk. Gyakorlatilag példa nélküli hülyeség, ami nálunk folyik. Nem akarok itt politizálni, de amíg legfelsőbb szinten azt nyilatkozza valaki, hogy a napelem nem jó megoldás, mert éjszaka nem süt a nap, addig nyilván nem lesz áttörés. Minimális műszaki érzékkel és általános iskolai fizikai tanulmányokkal könnyen belátható, hogy az energia alakítható. Ahogy a napsütésből ki tudunk nyerni hő- és villamos energiát, úgy ezeket át is tudjuk alakítani más energiává, ami esetleg könnyebben tárolható, szállítható. Sokat emlegetett megoldás, mikor a megtermelt és éppen fel nem használt elektromos energiával nagy tömegű vizet szivattyúznak magaslatokra épített tározókba, majd szükség esetén onnan leengedik és turbinákat forgatnak meg vele, amik áramot termelnek. A módszernek nyilván vannak veszteségei és nálunk nem is pálya, mert kevés magas hegyünk van, de a lehetőségek sora igen hosszú.

Bocsi de ez mégis csak politika.Amikor egy politikus baromságokat kinyilatkoztat 200 lesz a vérnyomásom.Pl amikor azt mondja hogy a megyei matrica olcsóbb mint a "nem fizetős".A napelemek áfája hasonló.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Bocsi de ez mégis csak politika.Amikor egy politikus baromságokat kinyilatkoztat 200 lesz a vérnyomásom.Pl amikor azt mondja hogy a megyei matrica olcsóbb mint a "nem fizetős".A napelemek áfája hasonló.

Húha !

A fixált hipertónia nagyon veszélyes ! :rolleyes:

  • Upvote 1

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Nagyon jó a téma.Figyelemmel fogom kísérni.

A szélenergival kapcsolatban milyen tapasztalatok vannak?

http://www.ingatlaninvest.com/ujtalalmany

http://www.szepzold.hu/nem_csak_a_napban_bizhatunk__a_hazi_szelgeneratorok

Valószínűleg az itt felhasznált alkatrészek,anyagok kopása,elöregedése gyakrobb karbantartást igényel,mint a napelemes rendszerek esetén.

A kettőt lehet,érdemes együtt alkalmazni?

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Nagyon jó a téma.Figyelemmel fogom kísérni.

A szélenergival kapcsolatban milyen tapasztalatok vannak?

http://www.ingatlaninvest.com/ujtalalmany

http://www.szepzold.hu/nem_csak_a_napban_bizhatunk__a_hazi_szelgeneratorok

Valószínűleg az itt felhasznált alkatrészek,anyagok kopása,elöregedése gyakrobb karbantartást igényel,mint a napelemes rendszerek esetén.

A kettőt lehet,érdemes együtt alkalmazni?

szélturbinát ott érdemes telepíteni, ahol állandó és elegendő szél van, nálunk ez sajnos kevés helyen optimális, és elég magas tornyokat kell hozzá építeni. Magán embereknek nem is engedélyeznek hálózatra termelő szélturbinát telepíteni. Aztán itt is lóg a politika lába, meg az erőmű lobbi:

 

http://hvg.hu/gazdasag/20130805_Tul_eros_a_szel_Fizess/

  • Upvote 1

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Andrea Rossi-val kezdodott sok-sok evvel ezelott, de mar itt tart a technologia:

 

http://www.lockheedmartin.co.uk/us/products/compact-fusion.html

 

A Lockheed Martin hideg fuzios reaktora az úgynevezett "high beta" fazisban van.

 

A Lockheed Martin nevet talan nem kell bemutatni?! Az amerikai kormany vedelmi miniszteriumanak egyik legnagyobb civil beszállítoja, kontraktora.

 

Szerintem mindannyian ezt az attorest varjuk.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Andrea Rossi-val kezdodott sok-sok evvel ezelott, de mar itt tart a technologia:

 

http://www.lockheedmartin.co.uk/us/products/compact-fusion.html

 

A Lockheed Martin hideg fuzios reaktora az úgynevezett "high beta" fazisban van.

 

A Lockheed Martin nevet talan nem kell bemutatni?! Az amerikai kormany vedelmi miniszteriumanak egyik legnagyobb civil beszállítoja, kontraktora.

 

Szerintem mindannyian ezt az attorest varjuk.

ha majd 20év múlva mégis csak összejön a pozitív egyenlegű és versenyképes fúziós erőmű, 50 éve mindig 20-25 távlatra jósolták ezt az időpontot, az akkor sem lesz zöld energia. Az üzemanyag, vízbontásból származó hidrogén sem teljesen ingyen, de a készletek végtelennek látszik a többi energiahordozóhoz képest.

Azért nem zöld energia a fúziós, mert annak is nagyon sok másodlagos, közepes sugárzó szennyezése fog keletkezni, úgy mint a hasadó atomerőművekben.

 

Egy jelentős haszna lesz a fúziós erőműnek a termelt áramon kívül, a hélium, ha ezt be tudják gyűjteni. A föld természetes hélium készlete rohamos tempóban csökken, szabadba kerülve az mind felszáll a légkör felső rétegeibe, a hélium viszont nagyon hasznos szupravezetős mágneses berendezésekhez, nem csak a CERN zabál belőle tonna számra.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Zöld, azaz megújuló energiaforrásnak az tekinthető, ami vagy folyamatosan a rendelkezésünkre áll, vagy belátható időn belül újratermelődik emberi beavatkozás nélkül. Ilyen a szél-, nap-, víz- és a geotermikus energia. Legfőbb jellemzőjük, hogy használatuk nem zsákmányolja ki a Földet, nem jár durva környezetterheléssel, mégis fenntartható fejlődést biztosítanak az emberiségnek.

 

A fúziós erőmű nem teljesen felel meg a fenti definíciónak, pl. mert működéséhez komoly energiabefektetés szükséges, de nyilván környezetbarátibb megoldás a fosszilis és nukleáris erőműveknél. Európa is kísérletezik vele. Franciaországban épül az ITER, ami csak tudományos célokat szolgál, de az ott nyert tapasztalatok adják majd a DEMO alapjait, ami a tervek szerint 2050-től termel majd hasznosítható villamos energiát.

 

20141013iter-fuzios-reaktor.jpg?w=666&h=

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Zöld, azaz megújuló energiaforrásnak az tekinthető, ami vagy folyamatosan a rendelkezésünkre áll, vagy belátható időn belül újratermelődik emberi beavatkozás nélkül. Ilyen a szél-, nap-, víz- és a geotermikus energia. Legfőbb jellemzőjük, hogy használatuk nem zsákmányolja ki a Földet, nem jár durva környezetterheléssel, mégis fenntartható fejlődést biztosítanak az emberiségnek.

 

A fúziós energia nem teljesen felel meg a fenti definíciónak, de nyilván környezetbarátibb megoldás a fosszilis és nukleáris megoldásoknál. Európa is kísérletezik vele. Franciaországban épül az ITER, ami csak tudományos célokat szolgál, de az ott nyert tapasztalatok adják majd a DEMO alapjait, ami a tervek szerint 2050-től termel majd hasznosítható villamos energiát.

 

 

a fúziós erőmű zöldre festését annyiban sem fogadom el, hogy annál is fennáll az elvi túlhevülés és felrobbanásának esélye, kicsi az esély, mint ahogy a hasadónál is kicsi, mégis volt két nagyon súlyos atomerőmű baleset az elmúlt 30 évben (amiről tudunk) A fúziós erőmű robbanása hidrogén bombáéhoz fog hasonlítani.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Regisztrálj vagy jelentkezz be!

Regisztrált felhasználónak kell lenned, hogy hozzá tudj szólni a fórumhoz.

Regisztráció

Regisztrálj a fórumra. Csak pár lépés.

Regisztráció

Bejelentkezés

Regisztrált felhasználó vagy? Jelentkezz be!

Bejelentkezés


  • Jelenleg olvassa:   0 felhasználó

    Egyetlen felhasználó sem olvassa ezt az oldalt

×