Ugrás a tartalomhoz

AVX Café

Fotó

Diy csöves erősitő épités


  • Please log in to reply
1160 válasz erre a témára

#1 dys-cus

dys-cus

    Fórumlakó

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 597 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Kecskemét
  • Interests:Csöves dolgok, DIY

Elküldve: 2017 augusztus 13 - 11:42

na még annyit a fojtós-IT alternatívához, hogy ez elfogadható kompromisszumokkal csak alacsony kimenő impedanciás (Ra) csővel jó működő megoldás, ellenkező esetben nagy-nagyon nagy primer impedancia/induktivitás szükségeltetitek a normális alacsony határfrekihez, ami már túlzottan nagy szórt kapacitású és még magas DC ellenállású is lesz. A végén könnyen előáll az a DC ellenállás tekercsben/primerben, mint ami közelít az ellenállásos anód munka-ellenállás értékez.

Ez így igaz.


  • 0

#2 istvan01

istvan01

    Beköltözött

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipaPipa
  • 2.896 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 10:45

na még annyit a fojtós-IT alternatívához, hogy ez elfogadható kompromisszumokkal csak alacsony kimenő impedanciás (Ra) csővel jó működő megoldás, ellenkező esetben nagy-nagyon nagy primer impedancia/induktivitás szükségeltetitek a normális alacsony határfrekihez, ami már túlzottan nagy szórt kapacitású és még magas DC ellenállású is lesz. A végén könnyen előáll az a DC ellenállás tekercsben/primerben, mint ami közelít az ellenállásos anód munka-ellenállás értékez.

 

 


  • 0

#3 dys-cus

dys-cus

    Fórumlakó

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 597 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Kecskemét
  • Interests:Csöves dolgok, DIY

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 09:35

" plusz a kettő együttese, mint RLC, aztán a csatoló kondi"

Minek a bemenetre még egy csatoló kondi? Tök felesleges, tehát inkább csak RLC-R a kapcsolat a két egység között. 

Trafós kicsatolásnál ugyan így megvan ez, ebből a szempontból nincs különbség, beleértve a szórásokat is. A trafós kicsatolás csak annyi, hogy hasznosítja a vasmag gerjesztését, és az azzal járó minden hibát.  Amúgy meg mint írtam, rendszerfüggő, hogy mit hová. És tényleg nagyon jó dolog, hogy alacsonyabb lehet a tápfesz. Az én DAC-omban ez a feszültség éppen 110 Volt. A táp kondik, hely, stb. viszonylatában azért ez nem hátrány.


  • 0

#4 dys-cus

dys-cus

    Fórumlakó

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 597 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Kecskemét
  • Interests:Csöves dolgok, DIY

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 09:23

"Azért egy transzformátor sokkal bonyolultabb eszköz mint egy fojtó..."

Ez teljesen így van. Nem árt, viszont az, ha ez a fojtó jó nagy induktivitású. Én a DAC-omban oldalanként 1 5687-es csövet használok, mejnek triódái párhuzamosan vannak kötve. Ezek anódjában van a fojtó, amelynek menete 2350 menet, ha jól emléxem. A vas légréses M42, és a lemezeinek vastagsága 0,1mm alatt van. Az induktivitását nem tudom megmérni, mert akkora. :D  sacc/kb 100 H felett van, ugyanis meglehetősen jó a "vasam", aminek műje a gyári adatok szerint 150 000 . Hogy miért lett ennyi a menetszám? Egyszerű: Elkezdtem tekerni 0,1mm-es dróttal, és ennyi fért rá. Aztán jöttek a kísérletek, felváltva ellenállás, vagy tekercs. A kicsatoló egy PIO VitaminQ kondi.

Ellenállással is jó volt a hang, hiszen a DAC AD1865-ös IC-re épül, és a GE fekete anódos 5687 sem egy rosz cső. Viszont jól érezhetően benne volt a digitítiszesség, amit én annyira nem szeretek. Ez a DAC-ok egyik hibája, hogy nagyon részletezőnek tűnik, de nagyon fárasztó a hang, nem hallgatható sokáig. A tekercset betéve valamennyi részlet eltűnt, de nagyon analógos lett a hang. Aki hallotta már , az tudja miről beszélek. 

Szvsz a fojtó az olyan rendszerekbe jó, ami már annyira precíz, hogy olyan a valóságba nincs is. Hatalmasat tudna javítani egy nagy bitszámú, Isten tudja mekkora nagy mintavételezésű rendszeren. Éppen ezért viszont nem alkalmaznám egy erősítőben például, amelyiken analóg lánc is megszólal. Viszont biztosan jót tenne egy olyan erősítőben, amelyik pl fémdómot is tartalmazó hangfalat hajt. Szerencsére nekünk díyereknek meg van a lehetőségünk a rendszerünk összehangolására úgy, hogy nem kell milliókat költeni pl egy kábelre, ami hasonló hatást fejt ki mint egy fojtó, és ez utóbbi korrektebb megoldást is jelent. 

Lehet vele nem gyetérteni, de a valóságos tapasztalat ezt mutatja. 36_1_11.gif


  • 0

#5 istvan01

istvan01

    Beköltözött

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipaPipa
  • 2.896 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 09:13

Köszönöm azoknak akik már írtak tapasztalatot. 

Köszönöm az észrevételeket is.

Azt gondolom, nem tudom csak gondolom, hogy ha abból a szempontból közelítjük meg a kérdést, mérnök szemmel, hogy az erősítő jól érezze magát akkor nincs indoka az anódfojtónak. Az általatok is írt problémák miatt. De ha abból a szempontból közelítek, hogy mi jó a zeneiségnek akkor más kutatásaim is azt erősítik meg, hogy nagyot lendít felfelé a hangzásvilágon. Én nem próbáltam, de nem ismerek negatív tapasztalatot.  Nekem ez költséges próbálkozás ezért gyűjtök tapasztalatokat. Az biztos, hogy a műszerek nem szeretik de az az ő bajuk. Azt is gondolom, hogy nem kell rácslevezető tekercs is. Miért? Mert mindennek van határa. Az erősítőmben így anódfojtó nélkül is 6 tekercs van (Két hálózati, két fojtó, két kimenő) . Ha berakom a két anódfojtót (talán találok neki helyet) akkor már 8. Szóval ... mindennek van határa... 

A fojtó, de az IT is, sokkal több bizonytalansági faktort pakol az áramkörbe és ezzel a hangzásba is, mint egy egyszerű ellenállás. Viszont el ne felejtsd, a fojtó és IT is alacsonyabb tápfeszt kíván azonos csőmunkapont beálláshoz, mert azokban alig van teljesítmény veszteség. várhatóan 30-40% alacsonyabb tápfesz (méretezni kell) elegendő. A telepes-csöves időkben ezért is pakoltak majd minden pozícióba tekercset, akkoriban még a minőségi kondik nagyok és drágák voltak.


  • 0

#6 istvan01

istvan01

    Beköltözött

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipaPipa
  • 2.896 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 09:06

Csak annyit jegyeznék meg, hogy a jel kétszeres konverziója az egyszerű jelcsatolással nincs partiban.
Üdv: TJ.

jel konverzió? ezt sehol nem nevezik annak. Inkább jel-formálást akartál írni, az meg a fojtós megoldásban egy induktív terhelés formációjához párosul egy kapacitív csatoló, plusz a kettő együttese, mint RLC, aztán a csatoló kondi után kondi+rácslevezető RC. Ezt ugye sehogy sem lehet egyszerű jel-csatolásnak hívni, pláne hogy itt legalább három jel-formáló jelenik az átvitelben, szóhasználatodban "konverzió". Akkor már inkább DC csatolás, annak másfajta kényes dolgaival.


  • 0

#7 pechman8

pechman8

    Újonc fórumos

  • Regisztrált felhasználó
  • Pipa
  • 36 Hozzászólás:

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 09:05

Köszönöm azoknak akik már írtak tapasztalatot. 

Köszönöm az észrevételeket is.

Azt gondolom, nem tudom csak gondolom, hogy ha abból a szempontból közelítjük meg a kérdést, mérnök szemmel, hogy az erősítő jól érezze magát akkor nincs indoka az anódfojtónak. Az általatok is írt problémák miatt. De ha abból a szempontból közelítek, hogy mi jó a zeneiségnek akkor más kutatásaim is azt erősítik meg, hogy nagyot lendít felfelé a hangzásvilágon. Én nem próbáltam, de nem ismerek negatív tapasztalatot.  Nekem ez költséges próbálkozás ezért gyűjtök tapasztalatokat. Az biztos, hogy a műszerek nem szeretik de az az ő bajuk. Azt is gondolom, hogy nem kell rácslevezető tekercs is. Miért? Mert mindennek van határa. Az erősítőmben így anódfojtó nélkül is 6 tekercs van (Két hálózati, két fojtó, két kimenő) . Ha berakom a két anódfojtót (talán találok neki helyet) akkor már 8. Szóval ... mindennek van határa... 


Szerkesztve pechman8 által: 2017 augusztus 12 - 09:06

  • 0

#8 tunerman

tunerman

    Beköltözött

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipaPipa
  • 2.101 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 08:52

Csak annyit jegyeznék meg, hogy a jel kétszeres konverziója az egyszerű jelcsatolással nincs partiban.
Üdv: TJ.
  • 1

#9 istvan01

istvan01

    Beköltözött

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipaPipa
  • 2.896 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 08:14

Azért egy transzformátor sokkal bonyolultabb eszköz mint egy fojtó....

Miben is? el kell férni a szekunder tekercsnek is. A meghajtó cső a trafó primerjén " induktív-csatolva" látja a következő fokozat bemenetét. Ezzel szemben a fojtó-csatoló kondipárosnál a meghajtó kimenetét terheli egy tekercs-vasinduktivitás+egy csatoló kondi páros. Ez az induktivitás a kondival kellemes RLC rezgőkört alkot plusz a parazita elemek (szórások), amik persze megvannak a fojtós megoldásnál is. Egyébként a fojtó-csatoló kondis megoldásnál javasolt a rácslevezető fojtó is, ami egy újabb problémás világ. Ezzel éppen három ellem együttesének kéne jól viselkedni az IT trafó egy alkatrésze helyett.


  • 0

#10 tunerman

tunerman

    Beköltözött

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipaPipa
  • 2.101 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 12 - 06:16

Azért egy transzformátor sokkal bonyolultabb eszköz mint egy fojtó...
Elég, ha csak a legelső különbséget említem - kétszeres átalakítás történik, elektromos energia mágneses térré, majd ez a mágneses tér újra elektromos energiát indukál.
A további eltérések már eltörpülnek ennek a műkődési különbségnek a fényében.
Amúgy én már dolgozom a fojtót használó erősítő fokozaton, a technikai paraméterei jók, igen előnyősen lehet vele tevékenykedni.
Üdv: TJ.
  • 1

#11 istvan01

istvan01

    Beköltözött

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipaPipa
  • 2.896 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 11 - 08:18

Kedves fórumozók, szeretnék bedobni egy témát. Vagyis kérem azokat akinek van tapasztalatuk mert használják, vagy próbálták már, hogy írják meg.

Szóval a téma miben tapasztalatokat gyűjtök az Anódfojtó. Miszerint a meghajtó cső munkaellenállása nem ellenállással hanem egy a helyére rakott fojtótekercs felhasználásával történt.  Kérem akinek van tapasztalata az erősítője hangjára gyakorolt hatásáról írja meg. Elsősorban a hangzásban okozott változásra lennék kíváncsi. 

(Ágoston Lajos, Audiofil Erősítők Építése, 102-104. oldal.)

Köszönettel...

Én erre mindig azt mondtam, ha már van egy induktivitás és trafó vas az anódban, akkor tessék rátenni szekunder tekercset is. Ezzel kimarad egy plusz eszköz "hangja" /csatoló kondi/ és automatikusan keletkezik egy majdnem ideális rácslevezető a következő fokozatban.


  • 0

#12 dys-cus

dys-cus

    Fórumlakó

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 597 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Kecskemét
  • Interests:Csöves dolgok, DIY

Elküldve: 2017 augusztus 11 - 07:55

Kedves fórumozók, szeretnék bedobni egy témát. Vagyis kérem azokat akinek van tapasztalatuk mert használják, vagy próbálták már, hogy írják meg.

Szóval a téma miben tapasztalatokat gyűjtök az Anódfojtó. Miszerint a meghajtó cső munkaellenállása nem ellenállással hanem egy a helyére rakott fojtótekercs felhasználásával történt.  Kérem akinek van tapasztalata az erősítője hangjára gyakorolt hatásáról írja meg. Elsősorban a hangzásban okozott változásra lennék kíváncsi. 

(Ágoston Lajos, Audiofil Erősítők Építése, 102-104. oldal.)

Köszönettel...

Nekem a DAC-om így van megcsinálva. Még senki sem mondta, hogy szarul szól, csak az egybit hívők húzzák el a szájukat néha a kevés mintavételi freki miatt: max 96k. Annak idején sokat kísérleteztem vele. Majd folytatom, de most elkell mennem.


  • 0

#13 CHZ

CHZ

    Lefelé a lejtőn

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 88 Hozzászólás:

Elküldve: 2017 augusztus 10 - 18:32

Járatást követően, végleges beállítások után készítettem még néhány mérést (6dB visszacsatolás).

Csatolt képek:

  • EL84PPmrs.jpg

Szerkesztve CHZ által: 2017 augusztus 10 - 18:39

  • 0

#14 pechman8

pechman8

    Újonc fórumos

  • Regisztrált felhasználó
  • Pipa
  • 36 Hozzászólás:

Elküldve: 2017 augusztus 10 - 11:22

Kedves fórumozók, szeretnék bedobni egy témát. Vagyis kérem azokat akinek van tapasztalatuk mert használják, vagy próbálták már, hogy írják meg.

Szóval a téma miben tapasztalatokat gyűjtök az Anódfojtó. Miszerint a meghajtó cső munkaellenállása nem ellenállással hanem egy a helyére rakott fojtótekercs felhasználásával történt.  Kérem akinek van tapasztalata az erősítője hangjára gyakorolt hatásáról írja meg. Elsősorban a hangzásban okozott változásra lennék kíváncsi. 

(Ágoston Lajos, Audiofil Erősítők Építése, 102-104. oldal.)

Köszönettel...

 


  • 0

#15 dys-cus

dys-cus

    Fórumlakó

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 597 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Kecskemét
  • Interests:Csöves dolgok, DIY

Elküldve: 2017 augusztus 03 - 08:24

Nem, nincsenek kivételek.

Csak lassan már érteni kellene az alapösszefüggéseket. A hangosításban nem a legmagasabb érzékenységű hangszórókat alkalmazzák mélysugárzónak, sőt...

Meghatározzák a szükséges alsó határfrekvenciát, a maximális hangnyomást, a méretet. Ehhez választják a megfelelő paraméterű hangszórókat. 

Nem egetverő  probléma, hogy a hangsugárzó érzékenysége nem lesz 100dB, hanem csak 94 ( mert fizikailag nem megvalósítható ) 1000W helyett 4000W-os beépített digitális erősítő hajtja majd, ami 2,5kg-mal nehezebb mondjuk.

 

Az csöves SE-hez viszont olyan hangsugárzó praktikus, ami nagyon érzékeny. Ha azt akarjuk, hogy tényleg mélyre menjen, akkor nagy méretek adódnak. ( természetesen alul passzív hangsugárzóról beszélünk ) 

 

Hirtelen a netről:

http://audio-databas...sp/d-80m-e.html

Jó.


  • 0

#16 Sonny

Sonny

    Törzsvendég

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipa
  • 1.417 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Budapest

Elküldve: 2017 augusztus 03 - 06:39

https://martin-audio...ubwoofers/ws18x

Egy gyakori line-array sub.

1000W (a 4000W peak csak egy vicces adat  :D )

Kicsi méret: 56*53*78

Érzékenysége csak 96dB - ha 1kHz-re adnák, biztos lenne 100 is.

Ebből elég 4 sb oldalanként  :smile32:


  • 0

#17 shany

shany

    Nincs visszaút

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 194 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi

Elküldve: 2017 augusztus 02 - 14:07

Pedig igaz, amit írtam, hasonló méretű hangszórókra. És persze e világiakra. :D Az 1000 literes doboz meg már elavult technika. Voltam a VB-n, s figyeltem a hangosítást a szurkolói zónában. 4db kb 60X80X50cm-es dobozzal (becsült méret, mivel fent volt kb 6m magasan) 5000 embernek akkora hangerőt küldtek igen mély basszussal, hogy csak csodálkoztam. Más hangszórót nem láttam, pedig kerestem. gondolkodik.gif Szóval vannak kivételek.

 

Nem, nincsenek kivételek.

Csak lassan már érteni kellene az alapösszefüggéseket. A hangosításban nem a legmagasabb érzékenységű hangszórókat alkalmazzák mélysugárzónak, sőt...

Meghatározzák a szükséges alsó határfrekvenciát, a maximális hangnyomást, a méretet. Ehhez választják a megfelelő paraméterű hangszórókat. 

Nem egetverő  probléma, hogy a hangsugárzó érzékenysége nem lesz 100dB, hanem csak 94 ( mert fizikailag nem megvalósítható ) 1000W helyett 4000W-os beépített digitális erősítő hajtja majd, ami 2,5kg-mal nehezebb mondjuk.

 

Az csöves SE-hez viszont olyan hangsugárzó praktikus, ami nagyon érzékeny. Ha azt akarjuk, hogy tényleg mélyre menjen, akkor nagy méretek adódnak. ( természetesen alul passzív hangsugárzóról beszélünk ) 

 

Hirtelen a netről:

http://audio-databas...sp/d-80m-e.html


  • 1

#18 Sonny

Sonny

    Törzsvendég

  • V.I.P.
  • PipaPipaPipa
  • 1.417 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Budapest

Elküldve: 2017 augusztus 02 - 13:52

Lehet is:

50Hz az alja egy 15"-os-nak, de 1000W-os + 99dB az érzékenysége.

+6dB-t kap EQ-zva 40Hz-ig, meg egy PKN digit véget, ami megadja neki azt a kívánt 1000W-ot és kész is a csoda.

 

Ha ésszel nem megy, megy erőből  :D

 

 

 

 


  • 0

#19 dys-cus

dys-cus

    Fórumlakó

  • Regisztrált felhasználó
  • PipaPipa
  • 597 Hozzászólás:
  • Nem:Férfi
  • Location:Kecskemét
  • Interests:Csöves dolgok, DIY

Elküldve: 2017 augusztus 02 - 13:13

Ha már fizika, akkor ez nem igaz.

Ha a magas érzékenység mellett ( adott max. hangnyomás mellett ) mélyebb hangokat szeretnénk, akkor méreteket is növelnünk kell: nagyobb membránfelület, nagyobb térfogat ( pl. basszreflex doboz mellett ). Léteznek 46cm-es, meg még jóval nagyobb átmérőjű hangszórók, nem is véletlenül, és akár 1000l-es hangdobozok is.

Nyilván ez már extrém sport, de a csöves SE-erősítő is az...sőt a PP is  :D

Pedig igaz, amit írtam, hasonló méretű hangszórókra. És persze e világiakra. :D Az 1000 literes doboz meg már elavult technika. Voltam a VB-n, s figyeltem a hangosítást a szurkolói zónában. 4db kb 60X80X50cm-es dobozzal (becsült méret, mivel fent volt kb 6m magasan) 5000 embernek akkora hangerőt küldtek igen mély basszussal, hogy csak csodálkoztam. Más hangszórót nem láttam, pedig kerestem. gondolkodik.gif Szóval vannak kivételek.


  • 0

#20 pechman8

pechman8

    Újonc fórumos

  • Regisztrált felhasználó
  • Pipa
  • 36 Hozzászólás:

Elküldve: 2017 augusztus 01 - 09:03

A 43% UL csapolás az EL34-nél optimális, a többi csőnél ki tudja...

A dinamikus megszólalást nem kellene keverni a basszus átvitel milyenségével meg a felhasznált teljesítménnyel. 

Kis vagy 0 visszacsatolás esetén nagy különbségek adódnak munkapont beállításoknál, mérés nélkül a szubjektív ítéletnek semmilyen jelentősége nincs, mert nem optimális sem a terhelés illesztés, sem a beállítás.

A hangerőszabályzó állásának semmi köze a dinamikához, inkább a jel szintezéshez.  UL módban nagyobb az erősítő feszültség erősítése, azért hangosabb.

Az AC fűtés csak akkor jobb a DC fűtésnél, ha a DC fűtés nincs korrektül megoldva.

"mérés nélkül a szubjektív ítéletnek semmilyen jelentősége nincs"

Erre az egy mondatra csak azért ragálok mert szerintem éppen fordítva van. Nem érdekelnek a számok CSAK A HANG! CSAK A ZENEISÉG!  Semmi más. Ezt kérem engedjétek meg nekem. Ezzel azt akarom mondani ha valami nem szól jól akkor a mérés segít megtalálni a hibát, hibákat. De nálam a mérés alá van rendelve a hangnak és nem vagyok hajlandó osszcilloszkópoknak erősíteni! Olyat lehet kapni a boltban is.

Béke!

Had legyek ilyen. 

Még egy mondat: Ha egyszer sikerülne tökéletes erősítőt építeni a hangja borzalmas lenne! Mert nem passzolna az emberhez...

De mondom ez csak az én véleményem. 


Szerkesztve pechman8 által: 2017 augusztus 01 - 09:06

  • 0




0 felhasználó olvassa ezt a témát.

0 felhasználó, 0 vendég, 0 anonim felhasználó