Jump to content
AVX Café Rebat
kimber

Komolyzenei ajánló

Recommended Posts

Arra gondoltam, hogy beszélgethetnénk kicsit a klasszikus, vagy komolyzenéről, kinek melyik a kedvesebb megnevezés.

 

Egy jó klasszikus zenei felvétel kiválasztása ugye komoly feladat. nem úgy megy, mint ha valaki pl. Pink Floyd-ot akar venni, és bemegy akármelyik üzletbe, és csak annyi dolga van, hogy leemeli a polcról a cd-t, vagy lemezt.

 

Példaként vegyük mondjuk Beethoventől az V. szimfóniát. Nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk kezdőként. bemegyünk egy szaküzletbe, és mindjárt előttünk van belőle szerencsés esetben 5-6 különböző előadás. Melyiket válasszam?

Ahány karmester, annyiféle értelmezés, az sem mindegy milyen zenekar játszik és ki a kiadó. Más lehet a tempó, máshol lehetnek a hangsúlyok, sokszor még az előadás hossza is más. Bonyolíthatja a választást, ha versenyművet keres valaki, mert itt már a megfelelő szólista kiválasztása sem kis feladat.

 

Biztos mindenkinek megvannak a tuti tippjei, a kedvenc előadói, zenekarai, szólistái, énekesei, kiadói. Ha ezekből egy kiadványon valami szerencsés konstellációnak köszönhetően több is jelen van, az igencsak ajánlott vétel.

 

Arra gondoltam tehát, hogy ilyen legendásan jó felvételek, előadások ajánlásával segíthetnénk, gazdagíthatnánk egymást, vagy csak beszélgessünk a zenéről, hogy ki melyik zeneszerzőt, zeneszerzőket, korszakot, stílust szereti, miért, illetve ki honnan indult, mennyit változott a zenei ízlése az idők folyamán.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Ha már Beethoven 5.

 

Az én ajánlatom Klemperer.

Ha valaki érdekel egy eladó példány(duplikátumban van meg), írjon privit!

 

Egyébként Beethoven szimfóniák nálam Karajannal vannak meg teljesben, Klempererrel a páratlanok plusz a VI. valamint a IX. és a III.-V.-VII. Furtwaenglerrel.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Ha már Beethoven 5.

 

Az én ajánlatom Klemperer.

Ha valaki érdekel egy eladó példány(duplikátumban van meg), írjon privit!

 

Egyébként Beethoven szimfóniák nálam Karajannal vannak meg teljesben, Klempererrel a páratlanok plusz a VI. valamint a IX. és a III.-V.-VII. Furtwaenglerrel.

Úgy látszik a példa miatt Beethovennel kezdjük. :lol!:

 

Nekem is megvan valószínüleg ugyanaz a Karajanos díszdobozos teljes szimfónia gyűjtemény. Érdekesség, de van ugyancsak Karajannal egy VI. szimfónia, amit 10 évvel később vettek fel, nem egészen ugyanúgy szólal meg a darab. (egy hosszabb elemzést megérne, régen hallgattam)

 

Aztán van egy Solti féle Decca kiadású V. is, és cd-n Norringtontól korhű hangszereken előadva az V. és a VI, valamint egy Harmonia Mundis IX. felvétel, ezt nagyon szeretem.

 

Ahány felvétel annyiféle előadás, ez is a varázsa.

 

Méltassuk kicsit Ferencsiket is, szerintem a legnagyobbak között a helye!

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Én Ferencsiket nem nagyon szeretem.

Főleg a zenei életben betöltött hegemóniája miatt, talán egy kicsit több teret engedhetett volna másoknak is.

A Hungarotonos Beethoven szimfóniáit nem szerettem, eladtam.

Igaz, felvételként sem tetszettek, és a zenei interpretációja sem fogott meg.

 

Sajnos a mai magyar felvételeket Pl. Vásáry nem ismerem.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

A komolyzene szeretete nálam a hi-fi-nek köszönhető. Korábban nem hallgattam, bár otthon (édesapám orvos, nem tudom miért, de a legtöbb orvos komolyzene rajongó) volt hagyománya. Innen rengeteg zene volt a fejemben, amit nem ismertem, -a legismertebbek kivételével-, nem tudtam kinek melyik darabja volt, ami annak idején tetszett, mert sosem foglalkoztatott különösebben. Aztán amikor az első komolyabb hi-fi cuccom volt, és a feleségem vett két komolyzenei cd-t, akkor jöttem rá, hogy ez nem is rossz. Elkezdtem utánaolvasni, hogy kik azok az előadók, kiadók akiktől érdemes beszerezni a lemezeket, valamint több zenetörténeti könyvet is elolvastam, sokat beszélgettem tapasztalt emberekkel. Ezután sok hallgatózással próbáltam beazonosítani, hogy az emlékezetemben lévő dallamok mik is pontosan. Amikor jött egy felismerés, akkor megkerestem az elérhető legjobb előadást. Aztán idővel megjött a rutin is.

Nálam tehát a hi-fi hozta ezt a fajta zenehallgatást, ez segített hozzá, mert egy jó rendszeren már tetszett ez a zene, bár biztos sokat számított az otthoni alap is. (egyszer egy popzenét hallgató kollégám volt nálam, amikor pont Kalákát hallgattam, amitől általában falra tudnak mászni azok, akik kizárólag danubiuszt, vagy hasonlókat hallgatnak, de meglepődve hallgatta, és azt mondta, hogy ha ilyen rendszere lene otthon, ő is szívesen hallgatna ilyen zenéket!)

Rendszeresen jártam a hi-fis szaküzleteket, show-okat annak idején, és ot is sok zenei inspiráció ért.

 

Eleinte, kezdő hi-fisként arra törekedtem, hogy minél valósághűbb hangzást érjek el, sokszor cserélgettem a cuccaimat, és élvezetet nyújtott a különféle berendezések kipróbálása. Amior hazavittem egy új kábelt, alig vártam, hogy beköthessem, és jóideig ezekre koncentráltam, nem a zenére. Ma már ez nem érdekel, ma már csak a zene fontos. Ezért is indítottam ezt a topikot, hogy ne csak a technikai dolgokról beszélgesünk, hanem a zenéről is, amiről elvileg ez az egész hi-fis történet szólna.

 

Zenei ízlésem úgy alakult, hogy kezdő komolyzene hallgatóként először beszereztem a slágerdarabokat, amik szinte minden otthonban megvannak. Főleg a szimfóniák és a versenyművek érdekeltek, tehát ilyen irányban szereztem be a lemezeimet. Első időkben a klasszikusok (Mozart, Beethoven, Haydn) és a romantikusok (Brahms, Schubert, Schumann, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, stb.), a barokk szerzők közül pedig Vivaldi, Bach és Haendel.

Az operákat nem igazán szerettem, de az ismertebbeket azért a polcomra helyeztem.

 

Később kiszerettem a romantikus szerzőkből és ma már Mozart-tól is nagyon kevés zenét hallgatok, a régi kedvencek közül szinte egyedül Beethoven maradt, a többieket mostanában kevesebbet hallgatom. Egyre inkább a barokk zene felé fordultam, megismertem periférián lévő zeneszerzőket is. Nagyon megkedveltem az oratórikus műveket, és a korai operákat. Mostanában nyitottam a modern zeneszerzők felé (Stravinszki, Satie, Arvo Part, stb.), ahová az impresszionistákon keresztül vezetett el az út. (Debussy, Ravel) Természetesen minden kategóriába sokkal több jó zeneszerzőt felsorolhattam volna, de példaadásnak ez is elég.

 

Jó lenne, ha nem egyfajta blogként szerepelne ez a topic, hanem mások is leírnák, hogy melyek -és miért- a kedvenc zeneszerzőik, és később tudnánk segíteni, ha valaki érdeklődik, vagy valamilyen lemezt szeretne venni, hogy melyik előadásokkal érdemes foglalkoznia.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Zenei ízlésem úgy alakult, hogy kezdő komolyzene hallgatóként először beszereztem a slágerdarabokat, amik szinte minden otthonban megvannak. Főleg a szimfóniák és a versenyművek érdekeltek, tehát ilyen irányban szereztem be a lemezeimet. Első időkben a klasszikusok (Mozart, Beethoven, Haydn) és a romantikusok (Brahms, Schubert, Schumann, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, stb.), a barokk szerzők közül pedig Vivaldi, Bach és Haendel.

 

Szia!

Leírnád ezeknek a slágerdaraboknak esetleg a címüket is a zeneszerzők neve mellé? Hátha valaki éppen most kezdene el foglalkozni a komolyzenével és indulásnak nagyon jó lenne.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Kimber, ez a topik jo otlet volt :lol!:

 

Eloszor csak roviden leirnam, hogy en, hogy kerultem (szorosabb) kapcsolatba a komoly zenevel. Erdekes modon mar egesz fiatalon (en ugyan nem emlekszem ra, szuleim meseltek) valamikor 4-5 eves korom korul a (csoves) radiobol szolt valamilyen komolyzenei darab es en a radio elott mozdulatlanul, tatott szajjal hallgattam a zenet :dduck: Aztan inkabb a konnyuzene fele ment el az erdeklodesem, az akkori divatnak megfeleloen. Komolyzenet kb. annyit hallgattam ami a suliban enekoran (illetve nagy ritkan otthon a radioban) megszolalt. Teltek multak az evek es a zenei erdeklodesem lassan kiszelesedett, sokfele mufaj fele nyitottam de mind a konnyuzene teren. Idokozben felnottem es egyik baratom/munkatarsam keresere egyszer elmentem vele meghallgatni nehany hangsugarzot, erositot mert o epp egy teljesen uj rendszert szeretett volna osszeallitani maganak. Nem hifista, nem cserelgeti a cuccait minden fel evben, sokkal inkabb komolyzene rajongokent ment el vasarolni es azert kert meg engem, hogy menjek vele, mert muszakilag en jobban ertek ezekhez a dolgokhoz mint o, illetve tobb ful tobbet hall :dduck: Na ekkor kattant be nalam is valami igazan a komoly zene irant. Olyan darabokat vitt el hallgatozni amit en eletemben nem hallottam azelott viszont nagyon megtetszettek. Azota szep lassan kezdem en is magamba szivni a komolyzenet. Igaz nagyon lassan es kimerten, mert nagyon valogatos vagyok ... bar ez mindenfele zenei stilusra igaz :kiraly: Egyelore meg nagyon az elejen, az ismerkedes idoszakaban tartok, de azert mar van 1-2 kedvenc muvem amiket most a topik cimehez huen ajanlok is:

 

- Mahler I. szimfonia ("Titan") - 1954-es felvetel a New York Philharmonic eloadasaban Bruno Walter vezenyletevel

- Mahler II. szimfonia ("Resurrection") - 1957-es felvetel szinten a New York Philharmonic eloadasaban Bruno Walter vezenyletevel

 

Mahlertol tobb muvem is van, illetve hallottam a fentieket mas eloadasban is, de szerintem Bruno Walter a legjobb (persze egyeni izles kerdese ez is mint sokminden mas :lol!: )

 

- Tchaikovsky Hattyuk Tava - A felvetel nem tudom mikori, nekem egy 1976-os EMI lemezen van meg, André Previn vezenyel. Nagyon tetszik ez a felvetel es a mu is ... lehet kicsit elcsepelt, de ez meg gyerekkorombol emlek amikor TV-ben neztuk talan rajzfilmen(?) a Hattyuk Tavat

 

- Beethoven IX. szimfonia - 1958-as felvetel a Berlin Philharmonic eloadasaban, Ferenc Fricsay vezenyel (a mu szinten talan kicsit "elcsepelt", "tullihegett", de ez a felvetel nekem tetszik)

 

- Liszt Dante szimfonia - itt nem irok felvetelt es eloadot, mert hallottam tobbfelet is es nekem mindegyik hasonloan tetszett.

 

Vannak persze mas komolyzenei muvek is itthon, de kezdesnek egyelore ennyi is eleg :lol!:

 

Rozoga62-hoz hasonloan en is szivesen vennem ha masok is ajanlananak a zeneszerzok mellett muveket, esetleg felveteleket, karmestereket, stb. hogy minel konnyebben beazonosithato legyen es tudjam mit keressek, mit hallgassak meg. Koszi!

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Sziasztok!

 

Örülök, hogy hozzászóltatok a témához. Nagyon nehéz úgy ajánlani, hogy egy teljeen kezdő megismerje, megszeresse a komolyzenét, könnyebb, ha már van valami alapfokú ismeret, és valaki konkrét műveket keres.

 

Azért megpróbálhatjuk, állítsunk össze valami kezdő csomagot. :lol!:

 

Én mindenek előtt a barokk zenét javasolnám kezdésnek, mint könnyebben emészthető dallamosabb műveket.

 

Zeneszerzők közül itt van mindjárt Vivaldi, akitől nem csak a már elcsépeltnek tűnő 4 évszak kötelező, hanem a többi hegedűverseny, de a cselló szvitek is nagyon jók. Nekem Cecilia Bartolli előadásában az egyik kedvencem lemezem a Decca által kiadott operarészletek.

 

Bachtól szintén a szvitek ajánlottak, talán legismertebb a H-moll szvit, ennek is az utolsó, badinerie tétele. Nagy kedvencek lehetnek a Brandenburgi versenyek, a zongoradarabok közül pedig kezdetnek a Goldberg varáiciók. Ajánlottak az óratóriumai, a H-moll mise (Klempererrel csodálatos), a János és a Máté passió, és a kantáták.

 

Handeltől a vizizene, a tüzijáték szvit, a Messiás oratórium alapmű.

 

Stabat Mater: Vivalditól és Pergolesitől.

 

Opera ajánló kezdőknek:

 

Purcell: Dido és Aeneas

 

Gluck: Orpheus és Euridiké

 

Többet most nem írok, hagy dolgozzanak a többiek is. Még a barokk zene irodalomból is csak nagyon felületes képet nyújtottam, de egészítsétek, javítsátok ki kedvetekre. Más pl. leírhatja, hogy mit érdemes megszerezni egy kezdőnek Mozarttól, Beethoventől, stb.

 

Ha eljutottunk oda, hogy kitől mit, akkor jöhet a haladó szint, hogy melyik mű esetében kinek mi a kedvenc előadása.

Később adhatunk ajánlást, hogy kik az általunk preferált karmesterek, zongoristák, hegedű és csellő művészek, énekesek, tehát van téma.

 

P.s. Lamalas: Mahlert én is nagyra tartom, ajánlom figyelmedbe a Dal a Földről-t.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
bár otthon (édesapám orvos, nem tudom miért, de a legtöbb orvos komolyzene rajongó) volt hagyománya.

Hát Kimber csalódást kell okoznom.

A legtöbb orvos nem komolyzene rajongó. :lol!:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

 

- Mahler I. szimfonia ("Titan") - 1954-es felvetel a New York Philharmonic eloadasaban Bruno Walter vezenyletevel

- Mahler II. szimfonia ("Resurrection") - 1957-es felvetel szinten a New York Philharmonic eloadasaban Bruno Walter vezenyletevel

 

Mahlertol tobb muvem is van, illetve hallottam a fentieket mas eloadasban is, de szerintem Bruno Walter a legjobb (persze egyeni izles kerdese ez is mint sokminden mas :lol!: )

 

 

- Beethoven IX. szimfonia - 1958-as felvetel a Berlin Philharmonic eloadasaban, Ferenc Fricsay vezenyel (a mu szinten talan kicsit "elcsepelt", "tullihegett", de ez a felvetel nekem tetszik)

 

Mahler és Bruno Walter személyes barátok voltak, Mahler már nem élte meg azt a kort, amikor B.W.-nek el kellett hagynia Európát.

Pl. a Dal a földről Kathleen Ferrier és Julius Patzak előadásában B.W. vezényletével klasszikus előadás.

Mahlert még Solti, és Bernstein vezényel jól, ill. amikor még nem volt "reneszánsza" a 60-as években Klaus Tennstedt.

 

Fricsay-t inkább operakarmeterként tartják számon, de hát a IX. nem egy opera? :lol!:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

A Kimber ajánlott operákat én nem biztos, hogy kezdőknek ajánlanám, bár nem hiszek a zene megszerettetésének fokozatosságában. Durrbele!Tényleg! :lol!:

 

Nos. Az öt Mozart mesteropera; Beethoven Fidelio; Rossini Sevillai...;Donizetti Don Pasquale(nagyon jó magyar felvétel!);

 

Wagner.Wagnerianus vagyok, tehét minden! :lol!:

 

Verdit nem szeretem, de feltétlen ajánlom a Rigolettót, és az utolsó operáját a Falstaff-ot.(Amúgy Tőle a Requiem és a Quattro pezzi sacri az ajánlat!)

Gounod:Faust!

Bizet:Carmen

Puccini az egyik kedvenc operaszerzőm, tőle (majdnem) mindent.

Bartók: Kékszakálú. nem a hencegés miatt de vagy 10 felvételen van meg, a legjobbak egyike az Eötvös Péter vezényelte.

Na elsőre ennyit. :lol!:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Nagyon jó ötlet volt ez a témát elindítani! :lol!:

Én sajnos nem vagyok valami nagy értője a komolyzenének, de azért keresem az utat hozzá.

Egyébként karácsonyra megkaptam Bach "The Well-Tempered Clavier" lemezét Glenn Gould előadásában és Columbia felvételen, ez nagyon nagyon tetszik.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Nagyon jó ötlet volt ez a témát elindítani! :lol!:

Én sajnos nem vagyok valami nagy értője a komolyzenének, de azért keresem az utat hozzá.

Egyébként karácsonyra megkaptam Bach "The Well-Tempered Clavier" lemezét Glenn Gould előadásában és Columbia felvételen, ez nagyon nagyon tetszik.

A legjobb kezdet! :lol!:

Gould fantasztikus előadó, akinek az volt az alapelve:Nem koncertezni, csak lemezt felvenni, mindent a zenei rendező-hangmérnök-előadó hármasára bízott.És teljes átéléssel zenélt, nyilván hallod a dünnyögését a lemezről.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Látom lassan beindul. :lol!:

 

akvaparknak összefoglalva, nem egyenként idézve:

 

Hiszek Neked az orvosokkal kapcsolatban, akkor nekem eddig szerencsém volt, azokkal, akiket ismertem.

 

A fokozatos ismerkedés szerintem egy teljesen kezdő érdeklődő esetében lehet értelme, mert ha valaki Wágnerrel, Bartókkal, vagy Richard Straussal kezdi véletlenül, nagy az esély rá, hogy be is fejezi... :lol!: Egy könnyed barokk mű pedig elvarázsolhatja. Aztán ha már a korai versenyműveken szviteken, vivaldin, Corellin stb. túl van, jöhetnek a "komolyabb szerzők", majd a romantukusok, végül a modernek. Persze ez az út sem törvényszerű. Lehet, hogy valakinek az operák nyitják ki a kaput, tőlem ezek még ma is távol állnak sajnos, pár kivételtől eltekintve. Amiket lentebb ajánlottam, azok nem a legnépszerűbb operák, de nekem többet érnek, mint egy Verdi verkli. :kiraly:

 

Ja, és titokban számítottam a nálam sokkal nagyobb tapasztalatodra, amikor megnyitottam ezt a topikot. :lol!: (magyarul én is tanulni szeretnék!)

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

El is kezdhetnénk mondjuk a karmesterekkel, aztán jöhetnek a többiek, a zenészek, később azok a szerencsés előadások, ahol ezekből egy felvételen több is előfordul:

 

Nekem a kedvencem N. Harnoncourt, és J. Levine.

 

Nyilván nem lehet egyértelműen meghatározni, hog ez, vagy az a karmester az etalon, mert mindenkinek vannak sikerülteb felvételei, de nálam ez a két ember mégis garancia arra, hogy tetszeni fog az előadás.

 

Többet nem írok, majd Ti, hiszen mindenkinek vannak kedvencei, mint ahogy én is szeretek sok más karmestert is.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
nem hiszek a zene megszerettetésének fokozatosságában. Durrbele!Tényleg! :lol!:

Pedig nagyon sok zene elég komplex és nehezen érthető. Olyannyira, hogy el kell jutni a "dekódolásáig" és ez nem megy durr bele. Egy adott zenei stíluson belül érdemesebb, kevésbé komplex, egyszerű, könnyen emészthető zenével kezdeni, hogy megtanulja az ember az alapokat és tudja értékelni és felfogni ezek után a bonyolultabb dolgokat. Én pl a metált úgy tanultam, szerettem meg, hogy egy barátom adott mindig cd-ket és volt, hogy el akartam kérni az elején, azt, amit ő szokott már hallgatni, de nem adta, mert nem lett volna értelme, helyette adott olyat, amit 0 metál ismerettel be tudok fogadni és szépen fokozatosan adogatta az albumokat zenei fejlődésem érdekében.:lol!:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Látom lassan beindul. :D

 

akvaparknak összefoglalva, nem egyenként idézve:

 

Hiszek Neked az orvosokkal kapcsolatban, akkor nekem eddig szerencsém volt, azokkal, akiket ismertem.

 

A fokozatos ismerkedés szerintem egy teljesen kezdő érdeklődő esetében lehet értelme, mert ha valaki Wágnerrel, Bartókkal, vagy Richard Straussal kezdi véletlenül, nagy az esély rá, hogy be is fejezi... :huh: Egy könnyed barokk mű pedig elvarázsolhatja. Aztán ha már a korai versenyműveken szviteken, vivaldin, Corellin stb. túl van, jöhetnek a "komolyabb szerzők", majd a romantukusok, végül a modernek. Persze ez az út sem törvényszerű. Lehet, hogy valakinek az operák nyitják ki a kaput, tőlem ezek még ma is távol állnak sajnos, pár kivételtől eltekintve. Amiket lentebb ajánlottam, azok nem a legnépszerűbb operák, de nekem többet érnek, mint egy Verdi verkli. :kiraly:

 

Ja, és titokban számítottam a nálam sokkal nagyobb tapasztalatodra, amikor megnyitottam ezt a topikot. :kiraly: (magyarul én is tanulni szeretnék!)

Akkor én szerencsés voltam.

12-13 évesen Bartókkal kezdtem, igaz a jazztól visszafordulva.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Akkor én szerencsés voltam.

12-13 évesen Bartókkal kezdtem, igaz a jazztól visszafordulva.

Nem egy rendhagyó történet az biztos. Fordítva szokott lenni, hogy Bartók és Sztravinszki (pl. zongoradarabjai, vagy a Dumbarton Oaks) után jön meg az ember kedve a jazz-hoz. :kiraly:

 

Kedvenc karmesterek?

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Ahogy látom, rám maradnak az oroszok. :kiraly:

 

Kezdjük az orosz "ötök"-kel (XIX. sz.második fele).

Közülük mindenképpen ajánlott Muszorgszkij:"Egy kiállítás képei"(mind a Ravel féle zenekari művet, mind a zongoradarabot -pl. Sz. Richter előadásában-), az "Éj a kopár hegyen" című, Rimszkij Korszakov: "Seherezádé" (pl. a Philadelphia Orchester 62'-es felvételét Ormándy vezényletével) c. műve.

 

A "fiatalabbak" közül Stravinszkij: Tűzmadár (esetleg a rövidebb táncjáték-szvit /Firebird Suite/), amelynek 59-60'-as (?) Doráti vezényelte LSO /London Symphony Orchestra/ felvételénél (nekem) talán csak a Stokowski dirigálásával az 57'-es Berlin Philharmonic előadása tetszik jobban. A "Petruska" balett, például Z. Mehta és a Los Angeles Ph. O. előadásában is megér (pár) meghallgatást.

 

Ha már Csajkovszkij.. a "Hattyúk tava" mellett ne feldkezzünk meg a 6. "Pathetique" szimfóniáról, vagy a hifisták kedvencéről, az "1812" nyitányról sem, de a "Diótörő" is kihagyhatatlan.

 

Hacsaturján: "Spartacus", Prokofjev: "Rómeó és Júlia", hirtelen ennyi jut eszembe....

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Gounod:Faust!

Bizet:Carmen

Puccini az egyik kedvenc operaszerzőm, tőle (majdnem) mindent.

Bartók: Kékszakálú. nem a hencegés miatt de vagy 10 felvételen van meg, a legjobbak egyike az Eötvös Péter vezényelte.

:kiraly: Én még Verdit tenném hozzá, mert szeretem :D

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Ha már Csajkovszkij.. a "Hattyúk tava" mellett ne feldkezzünk meg a 6. "Pathetique" szimfóniáról, vagy a hifisták kedvencéről, az "1812" nyitányról sem, de a "Diótörő" is kihagyhatatlan.

Hozzátenném még Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét, amely a klasszikus zene egyik legnépszerűbb hegedűversenye. És egy igencsak nehéz darab.

 

Ne feledkezzünk meg Dvorak-ról sem (bár ő nem orosz). Egyik nagy kedvencem. H-moll gordonkaverseny, Szláv táncok, szimfóniák (ezek közül alegismertebb 9. e-moll szimfónia), vonósnégyesek, csak hogy párat említsünk.

 

Majd fokozatosan megosztom a többi kedvencemet is :kiraly:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Haladunk, haladunk. :kiraly:

 

Ha már Dvorak, akkor nekem a 9. mellett a 8. is kedvenc.

 

Érdekes, de a legkiemelkedőbb -helyesebben a számomra legkedvesebb- hegedűversenyek valamiért d-dúr hangnemben íródtak, majd valai biztos leírja, hogy miért, én nem tudom...

 

pl. Beethoven, Csajkovszkij, Brahms,

 

Apropó Brahms, a-moll kettősverseny, talán jobban szeretem, mint a hegedűversenyt, és sikerült kifognom egy harnoncuort által vezényelt előadást, ahol Gidon Kremer és Tortellier játszanak. Valami csoda... :D

 

Jolida:

 

Sztravinszkijtől ajánlom a Pulcinella balett geszerzését, nekem zenekaroi változatban van meg HM kiadásban, de hallottam zongora és hegedű-központú előadást is.

 

Sentinel:

 

Te fuvolázol? A középső lányom két éve furulyázik, és gondolkodtunk, hogy ez lenne a következő lépés, mert nagyon szereti, sokat gyakorol. :huh:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Sentinel:

 

Te fuvolázol? A középső lányom két éve furulyázik, és gondolkodtunk, hogy ez lenne a következő lépés, mert nagyon szereti, sokat gyakorol. :D

Csak hobbi szinten sajnos :huh:

 

Én is a furulyával kezdtem még kiskoromban (2 év elég is alapnak, attól függ, mennyi idős a gyermek), majd jött egy nagyon rövid klarinét, aztán sajna abbahagytam, majd mostanában felnőtt fejjel fuvola.

 

Nos, szerintem mindenképp jó lépés lehet furulya után a fuvola, bár tény, hogy egy nagyon nehéz hangszerről van szó, bármennyire is nem tűnik kívülről annak.

Viszont a gyermekek rendkívül fogékonyak, szóval ezzel nem lehet gond :kiraly:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Regisztrálj vagy jelentkezz be!

Regisztrált felhasználónak kell lenned, hogy hozzá tudj szólni a fórumhoz.

Regisztráció

Regisztrálj a fórumra. Csak pár lépés.

Regisztráció

Bejelentkezés

Regisztrált felhasználó vagy? Jelentkezz be!

Bejelentkezés


  • Jelenleg olvassa:   0 felhasználó

    Egyetlen felhasználó sem olvassa ezt az oldalt

×