Jump to content
AVX Café Rebat
AVX

MM és MC pickup-ok

Recommended Posts

Ugy tudtam, a kar rezonanciája miatt kell?  :smile32:

A hangkar-hangszedő rezonancia frekvenciáját csökkenti, kisebb effektív tömegű karoknál lehet rá szükség. Ideális helye 9-10Hz környékén van. Ha feljebb kerül, belemaszatol a hangfrekis sávba; ha lejjebb, akkor már a lemez egészen pici hullámossága is gerjeszti. Az ebből eredő szubszónikus zajt hallani ugyan nem lehet, de kivehető teljesítmény-csökkenést, a membrán nem kívánt mozgása pedig Doppler torzítást okoz. Szélsőséges esetben ugorhat a tű, esetleg ráhangolódva a rugalmas felfüggesztés sajátfrekvenciájára, durván érzékennyé válhat a lépészajra.

Köszönöm a kimeritő választ. :smile32:

Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba :smile32:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
...Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba :smile32:

ember... :D:smile32:

hát tedd rá a tűt a lemezre, oszt' látni fogod, h a kar nem áll vízszintesen. mint korábban már írtam, a dl-160 esetében ~0.8mm vastag anyag kell a hangszedő és a karvég közé :smile32: - hm? :smile32:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest AA HG
...Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba  :smile32:

ember... :D:smile32:

hát tedd rá a tűt a lemezre, oszt' látni fogod, h a kar nem áll vízszintesen. mint korábban már írtam, a dl-160 esetében ~0.8mm vastag anyag kell a hangszedő és a karvég közé :smile32: - hm? :smile32:

Egy 0.8mm-es lapka egy 220mm-es kar esetében 0.2 fok VTA korrekciót jelent.

 

A VTA ennél sokkal jobban változik mind a hangszedő gyártók, mind a vágógépek esetében.

Hangszedők esetében a modernebb hangszedőknél 15 és 23 fok között van. A régieknél 8 fok is előfordulhat.

A vágógépek 0 fok és 20 fok között változnak.

A VTA erősen függ a tűerőtől. A gyártók által meghatározott tűerő határértékek esetében 4-5 fok a VTA változása a tűerő függvényében.

Erősen függ a hőmérséklettől, mivel a hangszedő felfüggesztésének engedékenysége hőmérsékletfüggő.

Úgyhogy a VTA-t csak a lelkiismeretünk megnyugtatása miatt szoktuk úgy beállítani, hogy a kar vízszintes legyen. Különben ahány lemez, ahány hangszedő, ahány tűnyomás, ahány környezeti hőmérséklet, annyi beállításra lenne szükség az optimális VTA beállítás elérésére. Ez lehetetlen, mivel gyakorlatilag semmit nem ismerünk, ami alapján a VTA-t be tudnánk állítani.

A modern vágógépek kb. 20 fok VTA-val dolgoznak, a modern hangszedők 20-22 fok VTA-val rendelkeznek a megadott tűerő középtartományában. A maximális tűerő és egy vízszintes kar esetében a 20 fok jó közelítéssel azonos a hangszedő és a vágógép esetében. Nagyot nem lehet tévedni ilyenkor egy vízszintes beállításával.

 

De 0.8mm eltérés hatása a VTA-ra olyan minimális, hogy szerintem az elhanyagolható a nála nagyságrenddel jobban befolyásoló és tőlünk független és általunk ismeretlen hatások miatt.

 

érdekes olvasmány lehet:

 

http://www7a.biglobe.ne.jp/~yosh/vta.htm

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Ugy tudtam, a kar rezonanciája miatt kell?  :smile32:

A hangkar-hangszedő rezonancia frekvenciáját csökkenti, kisebb effektív tömegű karoknál lehet rá szükség. Ideális helye 9-10Hz környékén van. Ha feljebb kerül, belemaszatol a hangfrekis sávba; ha lejjebb, akkor már a lemez egészen pici hullámossága is gerjeszti. Az ebből eredő szubszónikus zajt hallani ugyan nem lehet, de kivehető teljesítmény-csökkenést, a membrán nem kívánt mozgása pedig Doppler torzítást okoz. Szélsőséges esetben ugorhat a tű, esetleg ráhangolódva a rugalmas felfüggesztés sajátfrekvenciájára, durván érzékennyé válhat a lépészajra.

Köszönöm a kimeritő választ. :smile32:

Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba :smile32:

Lásd alant HG kimerítő szakmai hozzászólását.

Mikor életem egy bizonyos szakaszában REGA-t birtokoltam, inkább a kar-lemeztányér alacsony távolságával küszködtem; a REGA MM hangszedők nagyon alacsony építésűek, más hangszedő - főleg DENON - inkább magasnak tűnt.

Tehát szerintem felesleges; inkább pótlólagos súlyként adták.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
...Most már csak azt nem tudom, kell-e az RB-300-ba  :D

ember... :lol!: :smile32:

hát tedd rá a tűt a lemezre, oszt' látni fogod, h a kar nem áll vízszintesen. mint korábban már írtam, a dl-160 esetében ~0.8mm vastag anyag kell a hangszedő és a karvég közé :smile32: - hm? :smile32:

Egy 0.8mm-es lapka egy 220mm-es kar esetében 0.2 fok VTA korrekciót jelent.

 

A VTA ennél sokkal jobban változik mind a hangszedő gyártók, mind a vágógépek esetében.

Hangszedők esetében a modernebb hangszedőknél 15 és 23 fok között van. A régieknél 8 fok is előfordulhat.

A vágógépek 0 fok és 20 fok között változnak.

A VTA erősen függ a tűerőtől. A gyártók által meghatározott tűerő határértékek esetében 4-5 fok a VTA változása a tűerő függvényében.

Erősen függ a hőmérséklettől, mivel a hangszedő felfüggesztésének engedékenysége hőmérsékletfüggő.

Úgyhogy a VTA-t csak a lelkiismeretünk megnyugtatása miatt szoktuk úgy beállítani, hogy a kar vízszintes legyen. Különben ahány lemez, ahány hangszedő, ahány tűnyomás, ahány környezeti hőmérséklet, annyi beállításra lenne szükség az optimális VTA beállítás elérésére. Ez lehetetlen, mivel gyakorlatilag semmit nem ismerünk, ami alapján a VTA-t be tudnánk állítani.

A modern vágógépek kb. 20 fok VTA-val dolgoznak, a modern hangszedők 20-22 fok VTA-val rendelkeznek a megadott tűerő középtartományában. A maximális tűerő és egy vízszintes kar esetében a 20 fok jó közelítéssel azonos a hangszedő és a vágógép esetében. Nagyot nem lehet tévedni ilyenkor egy vízszintes beállításával.

 

De 0.8mm eltérés hatása a VTA-ra olyan minimális, hogy szerintem az elhanyagolható a nála nagyságrenddel jobban befolyásoló és tőlünk független és általunk ismeretlen hatások miatt.

 

érdekes olvasmány lehet:

 

http://www7a.biglobe.ne.jp/~yosh/vta.htm

Végre valaki helyretette a VTA-t! :smile32:

Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon! Továbbá akvapark is jól világított rá a lényegre, a Regákon soha nem emelni kell a hangszedőt, hanem inkább hátul a kart kellene megemelni!

HG, sok ilyen hozzászólást, mégmégmég!!!

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest bta
De 0.8mm eltérés hatása a VTA-ra olyan minimális, hogy szerintem az elhanyagolható a nála nagyságrenddel jobban befolyásoló és tőlünk független és általunk ismeretlen hatások miatt.

Bizonyára a tűprofilon is múlk, de egy korántsem highend nonpluszultra Goldring Eroica (Gyger-II) hangszedővel nagyon is jól lehet hallani, ha 1mm-rel feljebb vagy lejjebb rögzítem a kart a bakon. Aki ezt nem hallja, szerintem azt se veszi érszre, ha a hangszínszabályzót eltekerik egy picit (stúdióban, a hangmérnök például).

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest bta
Végre valaki helyretette a VTA-t! :smile32:

Hogy mennyire nem tette helyre, arra tán legjobb példa a linket megadó AA_HG hibás terminológiája. A lemezvágásnak ugyanis nem VTA-ja, hanem függőleges modulációs szöge (WMA) van! Meg aztán szóljon, ha valaki érti, miféle kapcsolat van az első ábra VTA-nak mondott piros vonala és az alatta taglalt, állítólag VTA<>WMA eltérés okozta torzításfajta között! Miért is kellene a kettőnek egyormának lenni?? Miután ezek a kérdések tisztába lettek téve, lehet csak igazán mosolyogni:-)

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

bta: :smile32:

 

a többieknek: aki látja rajtam és más rega planar 3/rb300/dl-160 tulajon kívül az eredményt a betett ~8mm-es lappal, ill. a megelőző állapotot nélküle, annak nyilván nem kellene magyaráznom :smile32:

 

aki nem látja, mer' nincs neki ilyen (ezzel NEM azt állítom, h 'ilyen jó', hanem h pont ilyen) összeállítása, az+ látatlanban legyen szíves, NE nyilatkozzon, mer' nem tudja, miről beszél :smile32:

 

hadd ne példálódzzak :smile32:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest AA HG
Hogy mennyire nem tette helyre, arra tán legjobb példa a linket megadó AA_HG hibás terminológiája. A lemezvágásnak ugyanis nem VTA-ja, hanem függőleges modulációs szöge (WMA) van!

Nézd, nem akartam újabb megnevezéseket leírni a vágógépek esetében, mert így talán érthetőbbek, az amúgy eléggé nehezen leírható szögek és azok értelmezése.

Természetesen másként hívják a vágófej függőlegestől eltérő vágási szögét és a hangszedő tűk szintén függőlegestől eltérő követési szögét.

De a lényeg itt nem is azon volt, hanem, hogy 0.8mm-es lapka egy 220mm-es kar esetében mindössze 0.2fok függőleges követési szög csökkenést eredményez, ami elhanyagolható mértékű a hőmérséklet, tűerő, hangszedő specifikáció, vágófej specifikáció okozta szögeltérésekhez képest.

Nem azt állítottam, hogy nem hallható a változás, hanem azt, hogy nálánál nagyságrenddel nagyobb változásnak vagyunk kitéve, amiről fogalmunk sincs.

Kikompenzálni sem tudjuk, mert a kar forgási pontjának emelésével, süllyesztésével maximum 1-2 fokot tudunk a VTA-n állítani. Ami adott estben akár 10 fokos állítást is igényelne a pontos beállításhoz.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Végre valaki helyretette a VTA-t! :smile32:

Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon!

Sajnos lehet hallani. :smile32:

Nem véletlen,hogy Leif Haggmark az Air Tangent karok gyártója a 10B és a Reference típusokon távírányítóval állítható a VTA-t tervezett.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Csak megjegyezném ,hogy egészen más vágóélszögeket igényel egy lakklemezhez való vagy például egy rézalapú DMM-hez (Direct Metal Mastering) készült vágótű .

Ez persze csak egyszerű fizika ... :smile32:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Végre valaki helyretette a VTA-t!  :smile32:

Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon!

Sajnos lehet hallani. :smile32:

Nem véletlen,hogy Leif Haggmark az Air Tangent karok gyártója a 10B és a Reference típusokon távírányítóval állítható a VTA-t tervezett.

Tán lehet valami köze, az igen rövid karhoz?!

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest bta
Kikompenzálni sem tudjuk, mert a kar forgási pontjának emelésével, süllyesztésével maximum 1-2 fokot tudunk a VTA-n állítani. Ami adott estben akár 10 fokos állítást is igényelne a pontos beállításhoz.

A szakma(?) egyik legnagyobb tévedése, hogy a WMA és (nem az adott hangszedőre jellemző, kizárólag a tűerővel, szűk határok között variálható VTA hanem) a tűtengely szögének illesztése előnyös és hasznos dolog. Holott akinek van füle, még ha lehetősége volna rá, sem sokáig hagyná ennyire előredöntve a tűt. Már pár fokot a "helyesnek" tartott irányba billentve is durván felbillen az egyensúly, nagyon feldúsul a magastartomány és egyfajta idegesítő torzítás jelenik meg. Ebből következőleg létezik sokkal fontosabb szempont az említett szögek egyeztetésénél. Az elmélet itt is messze a gyakorlat után kullog, tessék csak elolvasni nevesebb hifi-szakírók VTA-kísérleteit. Általában oda lyukadnak ki, hogy akkor szól jól a lemezjátszó, ha a tű tengelyének átlagos helyzete kb. függőleges a barázdaérintőhöz képest, a vágási szögtől függetlenül, és bár az előbbiek fényében meglepő, de pár tized fok eltérés sem éppen nüansznyi különbséget eredményez.

 

Hasznos információk mellett rengeteg zöldség található a neten a VTA-val kapcsolatban. Talán az egyetlen ajánható cikk, de meg kell jegyezni, hogy az első ábra hibásan, nem a szöveg szerint van felrajzolva (a japán fickó oldalán található a helyes) :

 

http://www.tnt-audio.com/sorgenti/vta_e.html

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Végre valaki helyretette a VTA-t!  :smile32:

Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon!

Sajnos lehet hallani. :smile32:

Nem véletlen,hogy Leif Haggmark az Air Tangent karok gyártója a 10B és a Reference típusokon távírányítóval állítható a VTA-t tervezett.

Tán lehet valami köze, az igen rövid karhoz?!

Nem nagyon, hiszen elég sok karon van rá lehetőség, például a Triplanar-on, az Air Tangent inkább abban ritka, hogy menet közben távirányítással lehet rajta VTA-t állítani.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Végre valaki helyretette a VTA-t!  :smile32:

Ha pedig ennek ellenére valaki nagyon különbséget hall egy 0.8 mm lapka miatt akkor gondolkozzon el de nagyon!

Sajnos lehet hallani. :smile32:

Nem véletlen,hogy Leif Haggmark az Air Tangent karok gyártója a 10B és a Reference típusokon távírányítóval állítható a VTA-t tervezett.

Tán lehet valami köze, az igen rövid karhoz?!

Nem nagyon, hiszen elég sok karon van rá lehetőség, például a Triplanar-on, az Air Tangent inkább abban ritka, hogy menet közben távirányítással lehet rajta VTA-t állítani.

Én a feltétlen szükségességére gondoltam, minél rövidebb a kar annál érzékenyebb a VTA-ra.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest AA HG
Én a feltétlen szükségességére gondoltam, minél rövidebb a kar annál érzékenyebb a VTA-ra.

Persze. Hiszen ez színtiszta geometria.

 

Más:

A VTA fontosságát senki nem vitatta. Azt sem, hogy nem érzékelhető a VTA változtatásának hatása.

 

Én csupán annyit állítottam, hogy ahány kiadó, ahány vágógép, ahány hangszedő, ahány tűerő, hőmérséklet, annyiféle befolyás a "VTA"-ra, hatására.

 

Azon pedig teljességgel felesleges vitatkozni, hogy ki és milyen beállítást tart szerinte optimálisnak, mert az azzal kapott hang neki éppen tetszik.

 

Én a magam részéről azt tarom optimális beállításnak, ha a tű szöge megegyezik a vágógép tűjének a szögével. Sőt az sem baj, ha a tű barázdával érintkező profilja a legközelebb áll a vágógép tűprofiljához.

 

Minden ettől eltérő beállítás információvesztést és torzítás növekedést okoz.

Aztán, hogy ezt ki és hogy éli meg, az már legyen az ő gondja.

A szubjektivitáson alapuló magánvéleményét ne erőltesse másokra.

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest bta
Én a magam részéről azt tarom optimális beállításnak, ha a tű szöge megegyezik a vágógép tűjének a szögével.

Látni szeretném egy ily módon beállított Linn Sondek LP12 lemezjátszó közeli, kb lemeztányér magasságból készült fotóját. Furdal a kíváncsiság, vajon miféle High End segédeszközzel kell több centiméterrel megemelni a kart a bakon, hiszen már volt róla szó, hogy gyári állapotban korlátozott a lehetőség. A Linn cég nyilván nem tartja fontosnak. Biztos nem értenek hozzá:-)

 

Beszélhetnék még egy ismeretterjesztő szinten sehol nem taglalt fizikai jelenségről, ami józan paraszti ésszel beláthatóan torzításokat, többek közt nemlineáris fajtát is okoz és nem kis mértékben függ a tűtengely-barázdaérintő szögtől... de inkább nem ültetnék bogarat a fülbe, ha nem muszáj. Hiszen a hifiben fontos a lelki megnyugvás, melynek egyik alapja a hit:> "az én lemezjátszóm a lehető legjobban van beállítva", "kompromisszummentes technikát hallgatok" és hasonlók:))

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
... tessék csak elolvasni nevesebb hifi-szakírók VTA-kísérleteit. Általában oda lyukadnak ki, hogy akkor szól jól a lemezjátszó, ha a tű tengelyének átlagos helyzete kb. függőleges a barázdaérintőhöz képest, a vágási szögtől függetlenül, és bár az előbbiek fényében meglepő, de pár tized fok eltérés sem éppen nüansznyi különbséget eredményez...

köszi, bta, ismét :smile32: - és mintha erről beszéltem volna én is alább és az ottani - és a kérdező rendszerével megegyező - viszonylatban... :smile32:

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Én a feltétlen szükségességére gondoltam, minél rövidebb a kar annál érzékenyebb a VTA-ra.

Persze. Hiszen ez színtiszta geometria.

 

Más:

A VTA fontosságát senki nem vitatta. Azt sem, hogy nem érzékelhető a VTA változtatásának hatása.

 

Én csupán annyit állítottam, hogy ahány kiadó, ahány vágógép, ahány hangszedő, ahány tűerő, hőmérséklet, annyiféle befolyás a "VTA"-ra, hatására.

 

Azon pedig teljességgel felesleges vitatkozni, hogy ki és milyen beállítást tart szerinte optimálisnak, mert az azzal kapott hang neki éppen tetszik.

 

Én a magam részéről azt tarom optimális beállításnak, ha a tű szöge megegyezik a vágógép tűjének a szögével. Sőt az sem baj, ha a tű barázdával érintkező profilja a legközelebb áll a vágógép tűprofiljához.

 

Minden ettől eltérő beállítás információvesztést és torzítás növekedést okoz.

Aztán, hogy ezt ki és hogy éli meg, az már legyen az ő gondja.

A szubjektivitáson alapuló magánvéleményét ne erőltesse másokra.

"Én a magam részéről azt tarom optimális beállításnak, ha a tű szöge megegyezik a vágógép tűjének a szögével. Sőt az sem baj, ha a tű barázdával érintkező profilja a legközelebb áll a vágógép tűprofiljához."

 

 

Nana ! Az igencsak hátrányosan befolyásolná a lemez élettartamát .... :smile32:

 

Nagyon nem mindegy ,hogy vágjuk a lemezt vagy visszajátsszuk . A tűprofilok és szögek is ehhez kell ,hogy igazodjanak . (a lejátszótű nem vésheti ki a lemez barázdáját -pontosabban csak elhanyagolható mértékben )

Ez már a lakklemezeknél is így volt cirka 70 évvel ezelőtt ... amikor az amatőrök még röntgenfilm emulzióba vágták a barázdát ...

 

Még szerencse hogy vágófejből nagyságrendekkel kevesebb típus létezik ,mint hangszedőből ... (drágábbak is) . A Neumann a legjobb vágófej ... :smile32:

 

Vágógépből sincs nagyon sokféle ,a Neumann VMS80 az egyik legelterjedtebb .

post-4-1252006429.jpg

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest AA HG

 

Nana ! Az igencsak hátrányosan befolyásolná a lemez élettartamát .... :smile32:

 

Nagyon nem mindegy ,hogy vágjuk a lemezt vagy visszajátsszuk . A tűprofilok és szögek is ehhez kell ,hogy igazodjanak . (a lejátszótű nem vésheti ki a lemez barázdáját -pontosabban csak elhanyagolható mértékben )

Mivel a vágótű gyakorlatilag 90 fokos egyenes oldalú, így egy V alakú barázdát vág, ami előre felé dől kb. 15-20 fokkal.

A lejátszó tűk csak sokkal kisebb felületen érintkeznek, mivel nem V alakú profillal rendelkeznek szemből.

Minél nagyobb felületen érintkeznek a barázdával, annál fontosabb, hogy kövessék az előre dőlő vágási profilt, különben időben különböző eseményeket kellene lekövetnie a tűnek, mivel ha az érintkező felület alja előrébb van, mint a teteje (kis VTA), akkor a teteje időben előbb lévő hangot követ és a helyzet fordított túl nagy VTA esetében.

 

A kúpos és az elliptikus tűk kevésbé érzékenyek a VTA-ra, mivel szinte egy pontban érintkeznek a barázdával, így (ugyan azt a pontot jobban terhelik) a barázda egyidejű eseményeit tapogatják.

 

A kisebb barázda terhelésű Fineline, Micro Ridge profilok érzékenyebbek a VTA beállítására.

 

Attól nem kell tartani, hogy ezek kivésik a barázdát, vagy károsítják, mivel a végük lekerekített és nem érintkezik a V alakú barázda aljával.

Pont akkor terhelik jobban a barázdát, ha nem fekszenek bele a V alakú profilba és a teljes érintkező felületük nem azonos idejű vágást tapogat le.

post-4-1252052246.gif

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest AA HG

Pont az imént tettem be egy MR profilú Benz Micro ACE S MR-t egy Rega P3/RB300-ba.

 

Eszelősen jól szól. Mondjuk az is közre játszik, hogy Szalai Laci átkábelezte az RB300-at, így az amúgy rettenetesen silány gyári kábele nem fogja vissza a hangszedőt.

post-4-1252052458.jpg

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon
Guest AA HG

Visszatérve a "barázda vésésre".

 

Csak az elhasznált, kopott tűk károsítják a barázdát. Mikor a tű profilja hozzákopik a barázda profilhoz, a két oldala V alakban síkra kopik, az alsó lekerekített vége hegyes lesz és egy barázda hosszirányú éllel fog rendelkezni.

Na, ez aztán hasítja a barázdát, de nagyon.

Láttam más jópár "200 órásnak" hirdetett kiváló vételt, aminek a tűje ilyen volt.

Élettartamának többszörösét futotta és vágta haza a lemezgyűjteményeket.

 

Én már többször felajánlottam, hogy szívesen átvizsgálom a hangszedőket mikroszkóppal - ingyen. De csak nagyon kevesen éltek vele.

Ha valaki használt hangszedőt vett, akkor célszerű megnézni, ha már megvette.

Ha meg vétel előtt áll, akkor meg pláne célszerű. Ha az eladó ebbe nem megy bele, akkor inkább ne. Meg a tisztítás is ráfér időnként a hangszedőkre, amit csak mikroszkóp alatt lehet tisztességesen elvégezni.

 

A képen egy Linn Arkiv látható, ami egyébként zárt, de ennyi koszt össze tud gyűjteni még így is.

post-4-1252053325.jpg

Hozzászólás megosztása


A hozzászólás linkje:
Oszd meg más oldalakon

Regisztrálj vagy jelentkezz be!

Regisztrált felhasználónak kell lenned, hogy hozzá tudj szólni a fórumhoz.

Regisztráció

Regisztrálj a fórumra. Csak pár lépés.

Regisztráció

Bejelentkezés

Regisztrált felhasználó vagy? Jelentkezz be!

Bejelentkezés


  • Jelenleg olvassa:   0 felhasználó

    Egyetlen felhasználó sem olvassa ezt az oldalt

×