Házimozi Erősítők Tesztje

[Guest GB]

MARANTZ SR5002

[Guest GB]

ONKYO TX-SR705

[oriza triznyák 7]

Ujságokban,vagy más fórumon megjelent tesztek kerülnek majd ide.

már majdnem beírtam, hogy mi ez a sok üres topic

[merrick 3]

Ujságokban,vagy más fórumon megjelent tesztek kerülnek majd ide.

Hifipiac nemsokára teszteli az új YAMAHA A-S2000/CD-S2000 párost!Az bekerülhet majd ide?

A topicot még csak előkészítettem az uj főszerkesztőnknek.

Az ujságokban megjelenő tesztek jöhetnek ide mindenkitől.

Még lesz egy pár altopic,így még ne írkáljatok ide egyenlőre semmit.

Az uj főszerkesztőnk hivatalból évek óta tesztelésekkel és cikkírással foglalkozik.

 

 

MEGBÍZHATÓ ERŐSÍTÉS

 

 

 

 

 

Az a/v receiverek világa a létrejöttük óta óriásit változott. A kezdetekben még azon csodálkoztunk, hogyan is lehet öt darab ötven Wattos végfokot belepakolni egyetlen készülékbe, és nem értettük, hogy a magnókról megismert Dolby logó mit keres rajta, ráadásul valami ismeretlen rövidítést is raktak utána. Aztán elkezdtünk örülni neki, pedig még csak a VHS magnónkat köthettük rá, amely csak jobb esetben felelt meg a hifi szabványainak. Aztán jött a DVD, amely először világmegváltó hadjáratba indult, és a kezdeti nehézségek és bizonytalanságok után nagyon szép sikereket ért el. Persze már nyakunkon vannak az újabb trónkövetelők, de ez most más lapra tartozik. A lemezeken először csupán sztereó hangsáv szerepelt, ami ugyan ma is előfordul, de az 5.1, majd ezeknek újabb és újabb változatai mindenkit arra sarkalltak, hogy ha már egyszer adott a lehetőség, és az árak is egyre barátságosabbak, ugyan miért ne lehetne bárkinek othon igazi mozija. Az "igazi mozi" kifejezés persze mindíg is relatív lesz, hiszen egy kis töprengés után az elvakult analógpárti cégek is fantáziát láttak az újdonságban, viszont egy Mark Levinsontól furcsa lett volna egy százezres termék piacra dobása, ezért a házimozi területén is csak a legfelsőbb régiókba kacsingató cégek rendesen feladták a leckét a kishalaknak. Ebből viszont mi, vásárlók csak profitálhatunk, hiszen a nagy multikat is arra sarkallták ezzel, hogy a baráti árakból is kihozzák a maximumot, és mindíg a magasabb régiókból merítsenek ötleteket. Évről-évre nő a teljesítmény és a beépített dekóderek száma, mostanában pedig arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a házimozi effektjei mellett a sztereó zenéből is egyre többet hozzanak ki. Megjelent e zónafunkció, amellyel a szomszéd szobát is ki tudjuk hangosítani, sokszor pedig még a frontsugárzók bikábelezésére is lehetőségünk van. A DTS és Dolby Pro Logic számtalan konfigurációja mellé a cégek is megpróbálnak saját szabadalmat hozzátenni, így már csak idő kérdése, hogy megtaláljuk a nekünk legjobban tetsző megoldást. A mérőmikrofon még újdonságnak tűnik, pedig szinte már nem is található olyan a/v receiver, amelyikbe ne építenék bele valamelyik változatát. A 150-200 ezer közötti kategóriától még nagy csodákat nem várhatunk, azt viszont teljes joggal, hogy az igényeinket kiszolgálja, és hosszú évekig megbízható partnerünk legyen. Kicsit kritikusabban is álltunk hát a készülékekhez, hiszen úgy gondoljuk ez az a régió, amelynek potencionális vásárlói többnyire nem az ingujjukból veszik elő laza mozdulattal a kért összeget, hanem hosszú hónapok gyűjtögetése, és bemutatótermekben való keresgélés után szánják magukat a végleges döntésre, majd a vásárlásra. A készülékek többsége Japánból érkezett - Yamaha, Marantz, Pioneer, Onkyo, Panasonic, Denon- , egyedül a Harman/Kardon származik az újvilágból, és mindegyikük hétcsatornás. Filmek közül ezúttal a Transformers-t, és a Straight story-t választottam, zenékből pedig a Toto koncert DVD-jét, valamint Mark Knopfler, Tori Amos, Flower Kings, Chopin és a Beautiful South albumát vettem górcső alá. A meghallgatásban a társam a Tannoy ARENA HIGHLINE 500 volt, amiről csak annyit árulok el, hogy az idén EISA díjat kapott, és a közeljövőben közelebbről is megismerkedünk majd vele.

 

 

HARMAN/KARDON AVR 247 AJÁNLOTT VÉTEL

 

A Harman/Kardon vadonatúj a/v erősítője másodikként szerepel a termékpalettájukon, ez azonban nem jelenti azt, hogy bármi oka lenne szégyenkeznie. A 247-es 7.1-es rendszerű, csatornánként 65 Wattal, 5.1 esetén pedig zónafunkcióként egy másik szobában sztereóban hallgathatunk még zenét is. A külsejét tekintve most is a jól bevált és egyéni megoldásokkal operál az amerikai cég, gondolok itt a fekete/szürke előlapra, a robosztus felépítésre, és a védjegynek tekinthető kék színű hangerő gyűrűre. A kijelző is ismerősként köszön vissza, kétsoros pontmátrix rendszerű, minden információt megjelenít, és távolról is tökéletesen olvasható. Az előlapján az elengedhetetlen alapvetőbb funkciógombok mellett még digitális bemeneteket, audio és video aljzatot találunk, és még a fejhallgatónknak is jut hely, méghozzá Dolby változatban. A hátlap tele van pakolva minden földi jóval, de az elrendezés teljesen logikus, a hangsugárzó aljzatok is különböző színűek, a bekötésükkel nem lehet probléma. A H/K dekóderek terén sem szűkmarkú, DTS Neo 6, ES, 96/24, Dolby Digital EX, PL II X és a saját fejlesztésű Logic 7 is beépítésre került. A 247-es már HDMI csatlakozókkal is fel van vértezve /kettő be és egy kimenet/ , a beépített Faroudjától származó DCDi ezek segítségével érheti el a 720p szintű videojelet. Az EzSet/EQ és a mellékelt bemérőmikrofon segítségével az optimális térhatások beállítása gyerekjáték, a 24 bit/192 kHz-es D/A konverterek pedig a zenerajongók elvárásainak is könnyedén eleget tesznek, újdonságként pedig az iPodunkat is rá tudjuk kötni. A mellékelt távirányító is ismerős lehet a vastagodó kivitelével, és a gombok hadával, de nem kell megijedni tőle, nagyon egyszerű kezelni. A H/K a hangját tekintve sem tagadja meg önmagát, hiszen sokáig hallgathatóan muzsikál, a hangképe barátságos és rögtön megszerethető, említésre méltó hibákat nem produkál. A magasak csilingelnek, ahogyan azt egy jó receivertől elvárhatjuk, a mélyek is állandóan kitesznek magukért, de mindezek mellett a közepek is dominánsak maradnak. Egyik téren sem mutat igazán kiemelkedőt, de azt hiszem ebben rejlik az igazi erőssége. Ha akarjuk, el tudjuk vele kápráztatni a vendégeinket, de monogám zenehallgatásra vagy hétvégi szimpla mozizásra is tökéletes társunk lehet. Apropó zene! A Harman/Kardon ezen a téren is teljesen korrektül viselkedett, és bár nem érte el egy sztereó integrált szintjét, átlag körülmények között elégedettek lehetünk a teljesítményével. Komoly, akusztikus vagy összetettebb progresszív zenéket azért ne nagyon erőltessünk rá, hiszen megbírkózik velük ugyan, de maradandóat biztosan nem fog alkotni. A beépített hangképek közül kedvünkre válogathatunk, de újra megemlíthetjük a Logic 7-et, amely talán egy kicsit többet nyújt a társainál. Persze a többiekre sem lehet panasz, hiszen sok társával ellentétben a 247-es dekóderei között valóban észrevehető különbségek vannak, már csak ízlés és adott műfalyú film illetve hangulat kérdése, hogy melyik mellett döntünk. Mindent egybevetve egy remek kis a/v erősítőt készített újból a H/K, sem felszereltség, sem minőség terén nem fog csalódást okozni nekünk.

 

YAMAHA RX-V 861

 

A Yamaha készüléke sem rejt forradalmi újításokat a külsejét nézve, de ez még nem is az a kategória, ahol számolnunk kéne vele- nem mintha a felsőbb körökben olyan nagy lenne a kísérletező kedv. Ez egyébként nem kritika, hiszen a 861-es egyáltalán nem néz ki rosszul, és már távolról meg lehet ismerni. Az előlapon ezúttal is központi szerepet kapott a narancssárga kijelző, amelynek társaságát csak a hangerő illetve néhány funkciógomb jelenti, valamint az alapvető csatlakozási lehetőségek. A receiver teljesítménye csatornánként 155 Watt, ami valljuk be, nem kis szám, ha már a fele igaz, az is bőven elég. A zónafunkcióval ő is rendelkezik, tehát a zenehallgatás kihasználása mellett mozira még mindíg marad öt csatornánk. A hátoldaláért a Yamaha sem szégyenkezhet, minden megtalálható rajta, amire szükségünk lehet, ráadásul a HDMI-n keresztül a beépített scalere segítségével még a 1080p-t is el tudjuk érni. Az audio részlegbe Burr-Brown féle 192 kHz/24 Bit-es D/A konvertert helyeztek, a Digital Top-Art és a nagy energiafelvétel segítségével pedig tényleg reálisnak tűnhet a brutális teljesítmény valós leadása. Beépített dekóderek terén a DTS és Dolby ProLogic IIX számtalan változatával találkozhatunk /Cinema DSP/ , de a Yamaha az éjszakai vagy csendes mozizást/ Night Listening Enchancer-Silent Cinema/ is pártolja. Ha ezekkel mégsem elégednénk meg mérőmikrofont is bevethetünk a tökéletes térhatás érdekében, zenehallgatásnál pedig a vájtfülű zenehallgatók mellett a csatlakoztatható iPoddal a tömörített formátumok kedvelői is kiélhetik vágyaikat. A mellékelt távirányítón nem maradt sok szabad felület, viszont az eltérő alakú és színű gombokkal a vezérlés könnyen elsajátítható, a számtalan kényelmi és beállítási funkció így könnyen megtalálható majd aktiválható. A Yamaha már a bemelegedése alatt is nagyon szép hangokat hallatott, ez pedig a későbbiekben csak fokozódott. Kettő vagy töbcsatornás zenéken először a nagyszerű részletezőképessége, felbontása tűnik fel, amelyet személyre szabhatunk, hiszen a készülék mindkét téren számos alternatívát kínál. Audiofil mélységekbe persze nem kalauzol el minket, de ötletesen, színesen tálalja a pop vagy rock dalokat, az élőzene hangulatát is megmenti, csak egy kicsit felszabadítja, könnyedebbé teszi azt. A 861-es mindenek előtt azért mégis csak egy a/v erősítő, ezért elsősorban itt kell helyt állnia, és lényegében sikerül is neki. Fiatalos, kissé nemtörődöm jellege itt is remekel, a hangjegyekkel szinte felelőtlenül dobálózik-persze ez tudatos, és a kellő térhatás része. Az effekteket kedveli, ezért ki is használja azokat, a szobánk egy centijét sem hagyja üresen. A mélyekből viszont ritkán hozza ki a maximumot, valahogy nem foglalkozik igazán azzal, hogy mélyen a gyomrunkban érezzük őket. Jelenlétük persze van, de nem az a mindenáron uralkodó típus, inkább az a jellem amelyik feleslegesen nem ereszti ki a tüdejét. A Yamaha erősítője tudatos produktum, de ezt elfeledteti velünk a nagyon is mozis jellege, amely szimpla zenehallgatásnál is szerzett ugyan néhány plusz pontot, de nem ez a fő erőssége.

 

PANASONIC SA-XR700 AJÁNLOTT VÉTEL

 

A Panasonic készüléke egy kicsit kilóg a sorból, hiszen ő az egyedüli, aki a digitális technológiát alkalmazza, mégpedig teljes válszélességgel. A pár évvel ezelőtti hasonló erősítői még gyerekcipőben jártak, ezért joggal nem kaptak az elvárásaiknak megfelelő elismeréseket. Azóta viszont eltelt bizonyos idő, és a "pana" sem ült tétlenül a fenekén. A design nem sokat változott, de ez nem baj, nagyon is mutatós a tükörszerű előlapjával, amelynek síkját csak a hangerő és a bemenetválasztó tárcsa tör meg. Alatta még egy lenyitható előlap is van, amely néhány gombot/ menü, surround.../ és csatlakozót takar. A megoldás a cég egyéb termékeit idézi, és parányit a nyolcvanas évekbe is visszaköszön ezáltal-nekem nagyon tetszik. Hátul ebben a kategóriában nem általánosítható minőségű aranyozott aljzatok vannak, minden logikus, felesleges, pazarló megoldások nincsenek, egyszerűen jó ránézni. A HDMI sem maradhatott le, amelyekből kettő be és egy kimenetet találunk, általuk a 1080p jelszint is konvertálható, de megtaláljuk a cég szabadalmaként a HDAVI Control funkciót is. A házimozi rajongók rendelkezésére a Dolby Digital és DTS számtalan alternatívája áll, és még a hangsugárzók beállításával sem kell fáradozniuk. A sztereó zenehallgatók a frontsugárzókat duplán, sőt triplán is erősíthetik, mindezeket válogatott alkatrészekkel oldották meg, a teljesítmény csatornánként 100 Watt 8 Ohmon. A mellékelt távirányító is sokkal kellemesebb, mint a csoporttársaié, hiszen mérete révén egy kézzel is könnyedén elbánunk vele, és minden létező Panasonic készülék vezérelhető vele. Az audiofil irányultságot mutatja még a cserélhető hálózati kábel is, amely az erősítő letisztult külsejével, és digitális felépítésének köszönhető visszafogott súlyával és méreteivel sokkal jobban beilleszthető a lakószobánkba, és a hozzá illő komolyságot sugallja. A Panasonic a/v erősítője bizony minden tekintetben vállalja teljesen digitális mivoltát, annak összes pozitívumával, és sajnos negatívumával együtt. Házimozi terén ezek nagyon jól jönnek, hiszen biztos, hogy nem fogunk majd elaludni egyetlen film alatt sem, mert a hangkép ugyan már jóval kimunkáltabb, mint korábban, azért a kihegyezett effektek még mindíg megvannak. Ezek akciódúsabb filmeknél nagyon is jól jönnek, teljes mértékben növelik az élvezeti szintet, viszont egy Bergman opusznál már zavaróak lehetnek. A subwoofert nagyon megdolgoztatja a Panasonic, dörgedelmes mélyeket, eleven energiákat szabadít fel belőle, jobb talán nem is lehetne. A beszédhangok abszolút tiszták, minden teljesen érthető, csak halkabb részeknél érezni némi fakó színezettséget. Zenehallgatásnál sem találhatóak egetverő hibák, a populárisabb dalokkal előszeretettel és lazán eljátszadozik, csak a klasszikus integrált erősítők nyugodtabb stílusát hiányolhatjuk esetleg. Hétköznapi szinten viszont nagyon jó és megbízható társunk lehet, csak óriási, és minden kritériumnak megfelelő elvárásaink ne legyenek. Mindent egybe vetve, hálás készülékkel van dolgunk, könnyen meg lehet barátkozni vele minden tekintetben.

 

 

Pioneer VSX-1017AV-s

 

A Pioneer cirkálójában van anyag rendesen, tankszerű megépítése sikeresen elegyíti a jelent és a dicső múltat. Az előlapja határozott, lényegretörő és sallangmentes, felesleges cicomának nem jutott hely, az egyetlen említést érdemlő designelem egy vájat a display alatt. Két masszív tárcsa /hangerő és multi jog/ , közöttük bemenetválasztó és alap funkciógombok, fejhallgató kimenet, csatlakozók kis panel mögött, és egy nagyméretű pontmátrixos kijelző. Az elődöknél ezeket még nagyméretű lenyitható ajtó takarta, de ezt a megoldást úgy látszik meghagyták a felsőbb köröknek. Az összkép ezáltal már nem annyira elegáns, inkább dicsekvő, de annyi baj legyen. A hátoldalon minden megvan, amit ettől a kategóriától elvárhatunk -komponens, kompozit, s-vhs, standard hangsugárzcsatlakozók stb- , a tripla HDMI aljzattal sem maradtak adósaink. Dekóderek terén szintén a DTS és PL II X variánsait használták, de egyedüliként a THX szabványainak megfelelő szintet is elérik, amivel kiszolgálják előzetes bizalmunkat. A Pioneer a virtuális tér kreálásában saját szabadalmaként az MCACC advenced áramkört vetette be, amely rövid idő alatt optimalizálja a hangerőt és a hangszínt a hangsugárzók között. A készülék 120 Wattot teljesít 8 Ohmon, ami azt hiszem több, mint elég, ezek után már csak a minőség terén kell bizonyítaniuk. A távirányító az évek során semmit nem változott, továbbra is jól megtermett darab, a gombok száma több tucat, és a felső részére még egy kijelző is került. A hálózati kábel fix, de ezen a szinten ez még bőven belefér.

A Pioneer-nak úgy látszik sikerült átmenteni az a/v területére azokat a sajátos előnyöket, amelyekkel a hifi erősítőikben már évek óta sikereket aratnak. Arról van ezesetben szó, hogy semmilyen téren nem nyújtanak kiugró teljesítményt, hanem minden egyes hanggal megpróbálnak egyformán bánni. Ez a módszer úgy látszik jól bevált nekik, és kár is lenne rajta változattni. A megszólalás kiegyensúlyozott, kellően izgalmas, de ha kell andalító is tud lenni. Megfelelő energiamennyiséget szabadít fel ahhoz, hogy egy akciófilm lehengerő effektjeit, és mennydörgő puskalövéseit átmentse, de a film végére érve nem fog a túlzásba vitt hangoktól megfájdulni a fejünk. A párbeszédek kontrolláltak, minden egyes szó tisztán kivehető, megállja a helyét. A Pioneer még a sokszor elhanyagolt surroundokra is kellő hangsúlyt fektet, kellően precízek, pontosak a háttérből előtörő hangok. A mélyek terén mindíg is erős volt a cég, szerencsére erről a szokásukról most sem mondtak le, azonban minden körülmény között megmaradnak a józnság határain belül. Sztereó zenéken is az átlag fölött teljesít, populáris dalokat egyszerűen jó vele hallgatni, de komolyabb próbatételekbe sem törik bele teljesen a bicskája, ugyan nem teljes magabiztossággal, de megküzd velük. A készülék mindent egybe vetve abszolút megéri az árát, és a bár a vendégeinket nem tudjuk majd vele elkápráztatni, a családunk minden elvárását sikerül neki teljesíteni, erőlködés nélkül.

 

 

ONKYO TX-SR705

 

Az Onkyo készüléke első ránézésre kicsit becsaphat minket, hiszen a külseje maximum annyira hivalkodó, mint egy fekete alaknak az éjszakában, Alumínium váz, masszív kasztni, kicsinek tekinthető kijelző, visszafogott előlap a legszükségeseb kezelőszervekkel és frontoldali aljzatokkal. A felszereltség terén viszont meg akar előzni mindenkit, és ez sikerül is neki. Hátul a megszokott dolgok mellett trigger, RI és plusz hálózati aljzat is van, és HDMI-ből is kapásból hármat nyújt. Az erősítő teljesítménye brutális 7x160 Watt 6 Ohmon, és még a zónafunkcióval is rendelekzik. Ínyencségek vannak, csak győzzük őket felsorolni! A DTS dekóder önmagában már nem lehet meglepő, viszont ezesetben a HD Master Pro változatával van dolgunk. THX terén a Pioneert sikerült megelőzni, hiszen itt már a Select2 továbbfejlesztése szerepel, de a Dolby-tól is a True HD chipet alkalmazták, sőt a Neural Surround dekóderét is beépítették. Helyet kapott még a Theater Dimensional, a saját fejlesztésű RIHD áramkör is, valamint igazi ínyencségként az AUDYSSEY redukált MULTEQ XT változata is. Ha valaki annyira telhetetlen, hogy nem elégszik meg ezekkel, használhatja még a mellékelt bemérő mikrofont, vagy a beépített számtalan hangkép valamelyikét is. Viszont még így sem teljes a kép, hiszen az audió szekciót még erősíti a Faroudja DCDi EDGE valamint az Onkyo WRAT is. Az utóbbiakkal a gyártó a természetes és lineáris reprodukció mellé tette le a voksát, tehát a sok "kütyü" mellett joggal várhatunk el első osztályú minőséget is. A távirányító megtermett darab, de gyorsan ki lehet igazodni rajta, bár kisebb kezűeknek bizonyára szokni kell majd. A hálózati kábel ebben az esetben cserélhető, és a kijelző relatív kisebbsége sem jelent hátrányt, hiszen mindent láthatunk rajta, ami csak létezik.

A 705-ös mindennel, és egyszerre sokkal többel is fel van szerelve, mint a társai, szolgáltatások terén ebben a kategóriában verhetetlen. A jóval magasabb kategóriákból átmentett dekóderek és megoldások leegyszerűsített változatai azonban nem teljesítették a hozzá fűzött reményeket, elvárásokat. Az Onkyo mindent egybevetve nem szól rosszul, de bármelyik jellemzőjét is nézzük, nem lehetünk vele elégedettek. A mozifilmek esetében meg tudja dolgoztatni rendesen a hangsugárzókat, de nem jobban, mint a többiek, és az igazi karakter hiányával is számolnunk kell. Kissé száraz és jellegtelen a hangja, nem tud bevonni az előadásába, pedig javára legyen mondva próbálkozik töretlenül. Mélyekből, magasakból is van elég, és a párbeszédeknél sem fogy ki a szuszból, mégsem tudja igazán kifutni magát. Szimpla zenén sem lesz rózsás a helyzet, minden dal picit kihegyezetté válik, közben pedig még a kiegyensúlyozottságáról is le kell mondanunk. Bízzunk abban, hogy az Onkyo a rendelkezésükre álló számtalan nagyszerű vivmány pozitívumait a nívósabb készülékeiben már jobban ki tudja majd használni-sajnos a jelen esetben erről még nem beszélhetünk.

 

MARANTZ SR5002

 

A Marant a zenehallgatók körében mindíg valami megbízhatót, kézzelfogható minőséget jelentett. A hifiben már rég megmutatták, hogy a felsőbb szegmensben mindíg számításba kell őket venni, de a megfizethető kategóriában sem bíztak semmit a véletlenre. A házimoziban a kezdetektől jelen vannak, aminek köszönhetően az eleinte még gyakran kritizálható hozzáállásuk évről évre javult, és egyre jobb és exkluzívabb termékekkel rukkoltak ki a piacon ezen a téren is. Az SR5002-es a/v receiverük egyéni külsőt kapott, így már távolról fel lehet ismerni, hogy kitől is származik. Az ő esetében is a hangerő és bemenetválasztó potméterek között található a navigációs pult, amelyben a menü által szinte mindent elérhetünk- természetesen csak akkor, ha muszály, ugyanis a távvezérlő nagyon mutatós és felhasználóbarát, példát lehetne venni róla! Az előlapi csatlakozókat hátul még rengeteg követi, összesen négy darab HDMI-t találhatunk- hogy csak az extrákat említsük- , plusz hálózati aljzatot, IR-t és triggert, és mindezt logikusan, szépen elrendezve. A 7.1 csatornás receiver teljesítménye csatornánként 90 Watt, és mindegyik 192 kHz/24 bites D/A dekódert kapott. Multiroom funkcióval őt is ellátták, és a bemérőmikrofonos megoldást is megtaláljuk rajta, amelyet ezesetben MCAC-nak neveztek el. A Dolby PL IIX és a DTS Neo6-os itt is fellelhető, de az SRS Circle Surround vagy az audiofileknek kedvező HDCD eljárás csak náluk szerepel. Ki kell még emelnem az ő esetében a 32 DSP-t, és a 7.1 milticsatornás PCM dekódolást is, amelynek segítségével már a HD DVD vagy Blue-ray készülékünk is üzemeltethetjük általa. Visszafogott külsejével a Marantzot joggal tekinthetjük báránybőrbe bújt farkasnak, hiszen minőségi védjegyei okozhatnak problémákat a többieknek.

Egységes és visszafogott a készülék hangzásvilága, és egy olyan jelző is illik rá, amely a többiekre ilyen szinten nem. A természetességről beszélünk, ami a házimozi virtuális világában először talán idegennek is tűnhet, aztán pár óra ismerkedés után rájövünk, hogy ez nagyon is remek dolog. A Marantz a Pioneer-hoz hasonlóan a hifi erősítőiből merített, és ismerve az ottani kvalitásait, ezt nem tette rosszul. Az általa létrehozott színpadkép nagy, de valódi értékkel nem tudja az egészet megtölteni. a dallamok és a hangok finomak, picit lágyak, házimozi téren néha jól jönne valamivel nagyobb összetartó erő. Színezettségről az ő esetében nem beszélhetünk, ahhoz viszont, hogy ezt igazán kamatoztatni tudja, nagyobb energiamennyiséget kellene felszabadítania. Így viszont nem tudjuk teljesen átadni magunkat a filmek sodró hangulatának, lendületének, csak egyszerűen nézzük, hallgatjuk azt, de nem történik semmi. A zenékhez is hasonlóan viszonyul, a ritmust nem tudjuk teljesen átvenni, mindíg visszafog valami láthatatlan erő. Pedig minden apró részlet elénk tárul, levegőből is jut rendesen, csak a lelkesedést, a vehemenciát lehet hiányolni, ami nélkül ugyan lehet zenét hallgatni, de a katarzis soha nem fog bekövetkezni.

 

DENON AVR-1908 TESZTGYŐZTES

 

A Denon azon ritka kivételek közé tartozik, akik amellett, hogy az a/v készülékek világában példátlan sikereket érnek el folyamatosan, a zeneszeretőket is állandó megújulással kápráztatják el, és nem restek ebből a két különböző keretből újra meg újra meríteni, a másik javára. A külső szempontjából megtartották az eddig jól bevált stílusjegyeket, amelyek apró finomításokon estek át. A csatornánként 6 Ohmon 120 Wattot leadó 1908-as alumínium előlapja a töbiekkel rokonságban az elmaradhatatlan kezelőszerveket tartalmazza- hangerő és bemenetválasztó potméter, funkciógombok, és kellően informatív pontmátrix kijelző- , amelyek némelyikéhez még apró LED is tartozik, de nem maradtak le az elmaradhatatlan videó és audio bemenetek sem. A hátlapot talán ebben az esetben is felesleges részletezni, hiszen minden ismert aljzatot megtalálunk, amire szükségünk lehet, a Denonhoz méltó logikus elrendezésben és számban. A beépített dekóderekbe azonban érdemes kicsit belemerülni, hiszen a Dolby ProLogic II és DTS variánsok mellett az Audyssey MultEQ Auto Setup és Auto Room rendszerét is magába foglalja, hatállású mérőmikrofonnal kiegészítve. A készülék a SHARC-DSP 32 Bites változatát is nyújtja, az 1.3-as HDMI-vel pedig még a 1080p is konvertálható. A mellékelt távirányító ugyan nem kis darab, de a többiekéhez képest kevesebb gombbal oldja meg ugyanazokat a funkciókat- ügyes megoldás, nagyon egyszerű a kezelhetősége.

A Denon 1908-as a/v receivere az a készülék, amely ebből az árból házimozi és zene területén is a legtöbbet kihozza. Ő sem az a fennhéjázó fajta, egyszerűen csak elvégzi a dolgát, de azt a tudásához mérten a legjobban. Elsősorban ez a darab is a filmek kedvelőit fogja lenyűgözni, de nem szabad elvadult wattorgiára, vagy kihegyezett, magamutogató hangjegyekre gondolni, hiszen minden a helyén van, és pont ez benne a jó. Ha azért akarjuk ezt a Denont birtokolni, hogy az ismerőseinket irigykedésre késztessük nem fog sikerülni, hiszen ő hosszú távon tudja igazán magát kifutni. Nem fog meggyőzni minket a tudásának a legjaváról már az első percekben, de amikor elszakadunk tőle, érezni fogjuk a hiányát. Természetesen az ő esetében sem kell lemondanunk a kristálytiszta magasakról és a kőkemény mélyekről, de ezeket csak akkor halljuk, amikor szükségünk van rá, pontosabban azt a film megkívánja. Zenei téren sem találtunk semmi különöset, és ez benne a jó, mert azt jelenti, hogy nincs fellelhető hibája. Egyszerűen csak zenél, popon vagy rockon hozza a denonos energiatöbbletet, és nyugodtan, lazán velünk él. Sajnos a komolyzene neki sem áll igazán jól, de ahogyan a többiektől sem , így tőle sem vehetjük ezt zokon, úgy látszik ez a kategória még nem felel meg ezeknek az elvárásoknak- telhetetlenek viszont ne legyünk, hiszen sok integráltnak is fájó ez a terület. Házimozin, és normál kritériumú zenék hallgatásánál viszont megelőzte a társait, viszont nem az óriási teljesítményével vagy dekóderei hadával- mondjuk ezek is vannak bőven-, hanem összefogottságával, simulékonyságával.

 

 

Az a/v receiverek úgy látszik ebben a kategóriában is ki tudnak tenni magukért, azonban a cégek filozófiájának különbsége nagyon is meglátszik, hiszen szinte minden egyes darabot másért lehet szeretni. A mezőny végén a Marantz és az Onkyo végzett, a helyezésük viszont magyarázatra szorul. Az Onkyo egy példátlanul felszerelt készülék, rengeteg olyan ínyencséget pakoltak bele, amelyről más cégek még sokkal magasabb kategóriában is csak álmodoznak. Viszont ezeket az ő esetében sajnos nem támasztja alá stabil és kiegyensúlyozott minőség, valószínű nekik is csak a felsőbb köröknek szánt termékeikben sikerül ezeknek a nagyszerű vívmányoknak a létjogosultságát bebizonyítani. A Marantznak egyáltalán nem kell szégyenkeznie, hiszen minden téren jól teljesített, együtt is lehet vele élni, hiszen a mozi mellett zenét is lehet vele hallgatni, de az a bizonyos plusz nem került bele, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy kiérdemelje az ajánlott vételt. A Pioneer és a Yamaha is egy külön egységet alkot, ők már szinte fej-fej mellett haladtak és értek célba, és kirívó hibát nem produkáltak. Bármelyik kiérdemelhetné az ajánlott státuszt, hiszen remekül fel vannak szerelve, szerethető és izgalmas hangjuk van. A Pioneer kiegyensúlyozott darab, a leendő tulajdonosa büszke lehet rá, de sem a gazdájának, sem a vendégeknek nem okoz majd adrenalinrohamot. A Yamaha már lelkesebb produktum, minden tekintetben szórakoztató és színes a hangja, ez azonban csak filmeknél jelent pozitívumot, sztereóban visszafogottabb az előadása. Az ajánlásunkat elsősorban a Harman/Kardon érdemelte ki, mert ugyan ő sem büszkélkedhet óriási dolgokkal, de minden kritériumnak eleget tett, és ha még azt is hozzá tesszük, hogy ő volt a legolcsóbb a mezőnyben, akkor igazán nincs is mit tovább magyarázni. A Panasonic a másik végletet képviseli, hiszen ő már a 200 ezres határt is túl lépte egy picivel, de még így is megéri az árát. Nagyon szépen néz ki előlről és hátulról is, nincs rajta felesleges sallang, jól szól, és bebizonyította a full digitális erősítő technológia létjogosultságát. A tesztgyőztes viszont mindenkit megelőzve a Denon AVR-1908-asa lett. A készülék dekóderek és csatlakozók terén is tartalmaz néhány extrát, rendesen össze van rakva, a hangja pedig olyan amely a többiekből így együtt hiányzott: lelkes, energikus, részletező, és ami a legfontosabb, kiegyensúlyozott.

Mindent egybevetve ez sem volt könnyű menet, de bebizonyította azt, hogy már nem kell olyan mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, mint pár évvel ezelőtt, ha egy már komolynak nevezhető a/v receiverhez jussunk. Válogatni persze itt is lehet bőven, hiszen 130-tól egészen 210 ezerig tartalamaz készülékeket ez a csoport, bízzunk benne, hogy ezúttal is sikerült biztos alapokat nyújtanunk azoknak, akik ilyen készülékeket keresnek a közeljövőben ilyen, vagy ehhez közeli árakon.

[merrick 3]

Üdv. Merrick!

Úgy látom meg kell tanulnom gyors és gép-olvasni.

Szia KÉTBÉ!

Nem szabad elaprózni a dolgokat!!!

 

HARMAN/KARDON AVR 247

[merrick 3]

Üdv. Merrick!

Úgy látom meg kell tanulnom gyors és gép-olvasni.

Szia KÉTBÉ!

Nem szabad elaprózni a dolgokat!!!

A teljes csoportteszt a Sztereó Sound and Vision 2007. november-decemberi lapszámában olvasható.

 

YAMAHA RX-V 861

[merrick 3]

Ujságokban,vagy más fórumon megjelent tesztek kerülnek majd ide.

Hifipiac nemsokára teszteli az új YAMAHA A-S2000/CD-S2000 párost!Az bekerülhet majd ide?

A topicot még csak előkészítettem az uj főszerkesztőnknek.

Az ujságokban megjelenő tesztek jöhetnek ide mindenkitől.

Még lesz egy pár altopic,így még ne írkáljatok ide egyenlőre semmit.

Az uj főszerkesztőnk hivatalból évek óta tesztelésekkel és cikkírással foglalkozik.

Én biztos nem fogom ide bemásolni a magazin teszteket!Annyira nem érzek kényszert,hogy regényeket irkáljak.

Pedig csak 2-3 mozdulat az egérrel, de senki nem erőlteti...

 

PANASONIC SA-XR700

[merrick 3]

A legfontosabb a zene

 

 

 

A NAD a termékeivel egy kicsit mindig kilógott a döntő többség által képviselt sorból, viszont ezt a különcségüket állandóan arra használták fel, hogy még véletlenül sem tévesszük össze őket mással. Jó stratégia, főleg akkor, ha ezek az eltérések általában a cég pozitívumait domborították ki- természetesen a mérsékelt, ám roppant egyéni design nem egyértelműen tartozik ide.

 

A külsőre viszont nem is érdemes több szót vesztegetni, főleg akkor, ha az ezen az oldalon megtakarított összeegt a belsőre fordítják, ahogy azt eddig is tették. Az analóg körökben méltán elhíresült NAD az a/v világát sem hagyta sokáig érintetlenül, és zok mellett, hogy töretlenül fejlesztik a sztereó komponenseiket, sőt manapság már újból hangsugárzókat is gyártanak, a házimozi szerelmeseit is a pártfogásukba vették. Azonban ezen a téren sem követik a többieket, felesleges kütyükkel, vagy amúgy is kihasználatlan specifikációkkal nem bombáznak minket, hiszen a fő szempont a szórakoztatás mellett még mindig a minőség.

 

Az a/v receivereik az általuk többnyire célként kitűzött középkategóriát célozzák meg, a jelenlegi T765-ös pedig annak is a közepét, hiszen a hat tagot számláló sorozatban ő a harmadik, ha a DVD-vel kombinált L73-at, és a Master széria tagjait nem vesszük. A készülék frontoldala megmaradt NAD-osnak, viszont apróbb finomításokon átesett. A kétsoros kékszínű pontmátrix kijelzőt takaró üveglap ezúttal már nincs legömbölyítve, a változtatás az éjfekete/amúgy szürke színben is kapható/ terméken csak közelről vehető észre. A gombok terén is visszaköszön az audiofil szemlélet, hiszen a hangerőállítás mellett csupán a rádió, illetve a hangsávok beállítására van lehetőségünk, még a bmenetválasztó tárcsát is a távirányítóra száműzték. Sebaj, hiszen abból mindjárt kettőt is kapunk, amely közül a kisebb a zónafunkciókkal foglalkozik, a másik pedig tulajdonképpen mindennel. Ez el is várható, hiszen igazi kétkezes darabról van ezesetben szó, szerencsére a rikító feliratok, és a látványos háttérvilágítás megkönnyíti a kezelését, rövid időn belül el lehet sajátítani az amúgy logikusan elrendezett gombkavalkád ismeretét.

 

A T765 teljesítménye elsőre nem tűnik nagyon soknak, viszont lássuk be, hogy a hétszer 80 watt 8 Ohmon bőven elegendő bármely felhasználási területen, a frontokat pedig 160 Wattal is meghajthatjuk, vagy amennyiben a hangsugárzónk engedi, duplán is erősíthetjük. A hozzájuk rendelt csatlakozóterminál hétköznapi, viszont strapabíró kivitelben készült, és sok más modellel ellentétben, könnyen hozzájuk lehet férni. Az előlap panel mögötti csatlakozói/ s-video, mikrofon/Media Player bemenet, optikai, audio+video/ a hátlapon végleg kiteljesednek, komponens, kompozit, négy darab HDMI, további s-video, audio-video RCA, trigger, RS242, és plusz hálózati aljzat személyében. A hálózati aljzat cserélhető, a fő tápellátó gomb is ide kerül, és természetesen a rádiórészhez tartozó antennákat is ide lehet csatlakoztatni. Az készülék a teljesítményét a PowerDrive erősítő technológiának, és a Holmgren toroid trafóknak köszönheti. Az erőt a Burr-Brown féle 24 bit/96kHz-es A/D konverter támogatja minőséggel, ötcsatornán pedig 192 kHz-es D/A átalakítók működnek. Chipek és processzorok területén sem szűkmarkú a NAD, hiszen a saját fejlesztésű Soft Clipping mellett beépítették az Audyssey automata beállító és kalibráló rendszerét is, alkalmazták a DTS megannyi változatát és fejlesztését, amelyek mellől a Dolby laboratóriumának vívmányai/ Digital EX, ProLogic IIx/ sem maradtak ki. A kimeneti szintet a surround, center, és subwoofer esetében külön beállíthatjuk, a már említett zóna funkciónál pedig a többcsatorna mellett egy másik szobában zenét is hallgathatunk sztereóban. A készülék egyébként 7.2-es üzemmódban is hallgatható, a nagyfelbontású felvételek /SACD, DVD-AUDIO/ kedvelőinek pedig 7.1-es analóg bemenetet kínálnak. A videó szekció is pazar, a HDMI-n keresztül a 1080p minőségi szint elérhető, a Texas Instruments által tervezett 7.1 DSP Aureus pedig dupla magvas kivitelben áll a rendelkezésünkre. A beépített rádió FM és AM csatornák vételére alkalmas, 30 programhelyet képes tárolni, RDS funkcióval el van látva, és még a DAB vételére is fel van készítve.

 

Hogy teljes legyen a kép, a NAD-tól egy hasonló kategóriájú DVD-játszót is kaptunk a T535 személyében. A készülék nem nevezhető mezeinek, hiszen az ismert gyári és írott lemezformátumok mellett elbánik a tömörített fájlokkal, de az SACD-vel és a DVD-AUDIO-val is, tehát bátran lehet vele zenét is hallgatni. A külsejéről már nem is merek mit írni, érjük be annyival, hogy van rajta egy nagyon jó kijelző, gyorsan mozgó lemeztálca, és összesen hat darab gomb-mégis nagyon egységes, és mutatós az összkép. Tartalmaz komponens, kompozit, s-video, IR, RS-232, coax és TosLink aljzatot, a HDMI-vel pedig a 1080p szintén elérhető. A Faroudja DCDi áramkörei az 576p-t támogatják, de 12 bites 216 mHz-es video DAC-ot is alkalmaztak. Dekóderek terén Dolby Digital és DTS került bele, a nagyfelbontású zeneszámoknál basszus menedzsmentet is bevethetünk, de a 24 bit/192kHz-es átalakítók már alapvetően elegendő bizalmat vívnak ki maguknak.

 

A T765 tervezésénél is nagy gondot fordított a NAD a zene valósághű visszaadására, ezért kézenfekvő volt, hogy kipróbáljam őt a DVD-játszóval sztereóban is, majd ezek után következett a házimozi erőpróba. Zeneszámok területén ezúttal David Bowie zseniális dalaiból válogattam, amelyek kiegészültek a Pink Floyd, és Mike Oldfield sokrétű felvételeivel. Filmek terén újból bevetésre került a Transformers-lehetetlen kihagyni-, Madonna Confessions turnéja, valamint egy kis melankólikus Tori Amos varázslat. A hangsugárzók a Focaltól és a ProAc-tól származtak, a kábelek pedig a CAV példányai voltak.

Az nagyon gyorsan kiderült, hogy a NAD a/v receivere nem az izgága típusok közé tartozik. Zene iránti szeretetét sikerült megtartania, alázattal bánik velük, hagyja, hogy minden follyon a saját medrében. Az előadása kellően dinamikus, izgalmas, sikerorientáltsága a kiegyensúlyozottságában rejlik. Nem akar hivalkodni, tudja, hogy a kategóriájában a legjobbak közé tartozik, és ezért nem is nagyon erőlteti, vagy kivívja magának a rivaldafényt. David Bowie dalaiban hozza, a már ismerősnek tűnő NAD-os hangszínt, a precízitással egyesülő lazaságot, a könnyedséggel párosuló vehemenciát. A mélyek érezhetően teltek és pontosak, viszont egy integrált fajsúlyával nem rendelkeznek, de már nem sokkal maradnak el mögöttük. A zenék nyolcvanas éveinek enyhén újhullámos, felszabadult hangulatát pazarul mutatja meg-nem csillagos, de enyhe túlzással szép, kerek ötös. Összetettebb, vagy sejtelmesebb melódiákon nagyon jól jön a NAD-ok részletezőképessége, de a hangsúly nem ezen van, hanem a kidolgozottságon, és a lehető legjobb összhangon. David Gilmour vagy Oldfield gitárjai igazi egóval rendelkeznek, a túlvilági hangoknál pedig még a lúdbőrözés sem nagyon marad el. Igazat kell hát adnunk a cég szlogenjének, miszerint "első a zene".

 

Mozinál sem marad el a már megismert teljesítmény, vagy muzikalitás, hiszen a kihegyezett és szélsőséges effekteket ő is rátermetten produkálja, de nem erre fekteti a hangsúlyt, hanem az összképre, a hangok egyetértésére. A Transformers esetében nehéz lenne nem odafigyelni a gyárilag a végletekig kidolgozott apró zörejekre, a mechanikák precíz metamorfózisára, a NAD mégis olyan eleganciával tálalja őket, amely sokkal szerethetőbbé teszi a valódi moziban hallott fejfájdító zajoknál. A párbeszédek, vagy a mellékzöngék is valóságosak, igazi térérzetük van, de a készülékek barátságosabb hozzáállása ezeket is sokkal kézzelfoghatóbbá, értékelhetőbbé, tovább élvezhetővé teszi. A dívák koncertfelvételei is többet nyújtanak ezúttal az átlagosnál, és bár igazi audiofil privilégiummal nem rendelkeznek, azon vesszük magunkat észre, hogy a kép a DVD-k megtekintésekor bizony másodlagossá sorvad. A táncparkettre hívó, hetvenes évek discozenéjét felidéző dalok egy olyan klubhelyiséget idéznek fel bennünk, amelyben az audio részlegre a megszokottnál ezúttal több gondot fordítottak. Élnek a dalok, a ritmust nem csupán az amúgy nagyon is életképes basszus adja, hanem az összes részletet kibogozó, majd egésszé gyúró simulékony előadás. Tori Amos egyéni szemlélete is jobban ki tud bontakozni, még a zongora hangjai is dícséretesek, a szerzemények át tudják adni a mély mondanivalójukat, törékeny érzelmi világukat. Az énekhang esetében még a sokszor elcsukló szólamok is érthetőekké válnak, minden ízében élvezhető produkció, amit hallhatunk.

 

A NAD a/v erősítője szerencsére megtudta őrizni a cég zene iránt eddig is kimutatott tiszteletét. Igen, lehet vele zenét hallgatni, és ez bizony nem mondható el sok készülékről ebben a kategóriában. A házimozi területén is új irányból közelít meg mindent, nem akarja lebontani a falakat, vagy áthívni a szomszédokat/bár képes lenne rá/, hanem a minőségre koncentrál. Nagyon jól fel van szerelve, a teljesítménye, a dekóderek vagy a csatlakozók száma nem adhat okot fanyalgásra, és a teljesen visszafogott külsővel még azok is megtudnak barátkozni, akiknek eddig nem volt rá lehetőségük. Mindenkinek számolnia kell vele, aki ebben a kategóriában keresgél, az említett DVD-játszóval pedig valóban ütős párost tud alkotni.

 

A cikk a Digitális HáziMozi 2007 december-januári számában olvasható.

[Guest GB]

Az előző cikkből lemaradt.

DENON AVR-1908 TESZTGYŐZTES

[merrick 3]

Kívül-belül szép

 

CAV A8M

 

A Sztereó Sound&Vision áprilisi számában részletesen beszámoltunk arról, hogy Szeged szívében az ATC Trade ZRt., és annak tulajdonosa Gajdán Béla által immár Európa számos országa mellett hazánkban is bemutatásra került három kínai cég teljes termékpalettája. Közülük elôször a CAV Audio termékei érkeztek meg hozzánk, melyek között sztereó és többcsatornás erôsítôket, valamint hangsugárzó párokat és összeállításokat találunk.

A bemutatóterem egyik szobájában központi szerepet tölt be egy egyedülálló erôsítô, hozzá pedig több hangfal is szolgál alternatívaként. Nekünk szerencsénk volt mindegyik kipróbálásához – még az elektronikát is alávethettük néhány vaktesztnek –, de a legmélyebb ismeretünket egy a hozzá ajánlott, és mint kiderült, hozzá legjobban illô gyönyörű állódoboz által szereztük.

 

A CAV Audio termékei Kínából érkeztek Szegedre, és aki a vidéki város hallatán elbizonytalanodik, eszébe kell juttassam, hogy „A” pontból ’B’-be jutni Pesten, akár két órát is igénybe vehet. Egy igazi audiofil beállítottságú zeneszeretőnek pedig, mint tudjuk távolság és akadály nem létezik, inkább apró kihívásnak tekinti ezeket a cél eléréséhez. Célról ebben az esetben beszélhetünk, hiszen az itt található termékek vérbeli audiofil produktumok, az általuk képviselt nívóhoz képest az áruk pedig nagyon csekély.

Kínában úgy látszik nagyon olcsó a fém, hiszen nem a CAV az egyetlen olyan gyártó - és most itt nem a kommerszekkel is foglalkozó multikról beszélek -, amelyek készülékei ebből készülnek, egy-szóval: van bennük anyag. A megépítés minősége talán nem éri el a Mark Levinsonok szintjét, de a méltóságteremtő külső, a felhasznált anyagok, és jelen esetben az óriási hűtőbordák idézik a mester stílusjegyeit és filozófiáját.

Ez egyáltalán nem negatív kritika, hiszen a hozzá való hasonlítás dicsőségnek számít, és tudhatjuk, hogy az elmúlt években személyesen is sok időt töltött Kínában. A CAV Audio A8M típusú készülékre is illenek ezek a jelzők. A méreteit nézve hatalmas, de a letisztult formáknak köszönhetően tekintélyt parancsoló, ahogy egyesíti az ipari és az otthoni stílust.

Az ezüst készülékház oldalait fekete hűtőbordák szegélyezik, melyek mint tudjuk nem díszítő elemek, hanem hatékonyan vezetik el az áramfelvétellel és brutális teljesítménnyel keletkezett hőt. Az előlap felső részében lévő kijelző sem mindennapi, két darab VFD digitális deprez műszer által prezentálja a sztereó hangsáv pillanatnyi értékét decibelekben.

Négy darab egyforma méretű gombot helyeztek alá, amelyekkel a magas és mély hangokat, illetve a hangerőt lehet beállítani, a negyedikkel választhatunk a bemenetek között, de vezérelhetjük a center és surround hangsugárzók kimenetei szintjét is. Ezek között foglal helyet az apróbb power, és egy set, modifikáló gomb. Sokat sejtető a készülék elnevezése, amely szerint ez egy Music and Home Theater High-End Amplifier, tehát hiába többcsatornás, elsősorban a zenekedvelők igényeire lett tervezve minden egyes porcikája. Az erősítő összesen hat csatornával büszkélkedhet, de ezen a téren is szakítottak a szokásos megoldásokkal, ugyanis itt tényleg hatról van szó, nem pedig 5.1-ről.

A különc megoldásban így két frontsugárzó szerepelhet, melyet 8 Ohmon 160 Wattal, 6 Ohmon pedig 190 Wattal hajthatunk meg, a surroundok 100 Wattot kapnak, és ugyanennyivel kell beérnie a kettő darab centernek is. A CAV gondoskodik arról, hogy ezek az adatok teljesen hitelesek, nempedig holmi fars adatokkal szolgál a leírásban.

A készülék egyébként szeparált szuper lineáris mágneses áramkörökből áll, az A/V bemenetek variálhatók, és automatikusan követik a felhasznált jelforrást. Aki inkább mozizásra szeretné használni, választhat a beépített dekóderekből (Dolby Digital, DTS, Dolby Digital EX, DTS ES). A hátlap is a felső régiókba kalauzol minket, hiszen a hangsugárzó aljzatok WBT minőségi szinten mozognak, az RCA csatlakozók (2 optikai, egy koaxiális, 3 audio és egy DVD-Audio bemenet, két komponens és három analóg videó beme-net) mindegyike aranyozott, a hálózati aljzat cserélhető, az áramfelvételt pedig egy kétállású billenőkapcsolóval lehet állítani.

A mellékelt távirányító talán még a készüléknél is ízlésesebb. Azon már nem lehet csodálkozni, hogy ez is fémből van, de hogy bársonydobozban tálalják, és a rajta lévő összesen négy darab aranyszínű gombbal lehet aktiválni az összes funkciót már több, mint extravagáns megoldás.

A ritkaságértékbe tartozó erősítő méltó társat kíván, a CAV pedig mi sem természetesebb, kínál is. A válasz-tás egy állódobozra esett, amely a szépségével már az első pillanatban elvarázsolt. A több mint egy méter magas, karcsú hangsugárzók alapvetően fekete színűek és MDF-ből készülnek, de az előlapot kivéve érdekes formájú vastag, valódi faburkolat öleli őt, amely bordó árnyalatú zongoralakk bevonatot is kapott.

A frontoldal tetején D’Apolito elrendezésben találjuk a két darab, négy inches középsugárzót, melyek a 25 mm-es magasat övezik, a 200 mm-es mélynyomó pedig az oldalak aljára került, mindezek az Audax-tól származnak. A 87 dB érzékenységű hangsugárzót az erősítőnek nem nagy feladat megszólaltatni, a 40 Hz-20 kHz-es frekvenciatartomány igazolja a subwoofer nélkülözését.

A kellő stabilitást egy gyárilag rögzített műanyag talp biztosítja, a kontaktust pedig külön ehhez a darabhoz ajánlott hangsugárzókábel látja el. Meg kell még említeni, hogy az A8M-hez üvegkábel jár, és mindezeket ajándékba adják a készülékhez.

 

A meghallgatáshoz a CAV sztereó teszt CD-jét használtuk, melyről az Eagles: Hotel California, Kenny Ro-gers: Lady és Hans Theessink Call me című dalai szóltak. Hosszú bejáratásra nem volt lehetőségünk, és ne felejtsük el, hogy a készülékek is csak nemrég érkeztek hozzánk, közvetlenül a gyártótól. Ez azonban nem tudott gátat vetni annak, hogy az összeállított rendszer ne tudja kifutni magát, a külsejükhöz méltó hangokat szólaltattak meg így is.

Az Eagles mindenki számára örökbecsű dalában a gitárok a természetes valójukban szólaltak meg, a kissé alulkevert közönséghang is szabad teret nyert. A basszusokból tényleg eleget hallottunk. A húrok egyenkénti rezdüléseit is ki lehetett venni az egyébként nagyon egységes hangképből, az ércességük talán azoknak lehet kicsit bántó, akik a mindent kiszínező, elsimító karakterű rendszereken edződtek. Itt nem a semlegességen, a simulé-konyságon volt a hangsúly, hanem azon, hogy a hangszerek a valódi énjüket hallassák, ne azt, amit elvárunk tőlük.

Kenny Rogers rekedtes hangja mélyen a torkából jön, lehet érezni, hogy az énekes és a mikrofon között csak a szükséges szűrést alkalmazták a felvétel készítése közben. Az előadás lendületes, precíz és nagy volumenű volt, de hozzá kell tenni, hogy ezek az erények nem csupán szoba vagy magasabb hangerőn, hanem annál halkabban is meggyőzően szerepelnek.

 

A Kínából származó CAV Audio készülékei azt hiszem, megérnek egy misét, de egy szegedi utat biztosan. Az A8M erősítő abszolút az exkluzív kategóriába tartozik, és ezt nem csupán a mére-te, a súlya – 35 kg –, és az egyénisége, hanem a minősége is igazolja, amely zene vagy házimozi prezentálása között nem válogat. A mellé állított hangsugárzópár egy igazi gyöngyszem, és ha hozzátesszük azt, hogy a két komponens együttes ára az ajándék kábelekkel együtt alig haladja meg a hatszáz ezer forintot, azt hiszem, nem lehet kérdés az, hogy a zeneszeretők figyelembe veszik-e őket a meglévő rendszerük lecserélésénél.

 

A teljes cikk a Dugitális HáziMozi 2007 április-májusi számában olvasható.

[merrick 3]

Denon AVR-2808

 

Körülbelül másfél éve járt szerkesztőségünkben a Denon AVR-2807 A/V erősítő, amely akkor megerősítette a pozícióját a kategóriájában. Az eltelt idő során a cég átreformálta az egész termékpalettáját, amely alól ezen termék sem jelentett kivételt. Az új készülék nem csupán az ez alatt megnőtt elvárásoknak próbál eleget tenni, hanem megpróbálja bebizonyítani abszolút osztályelsőségét is.

 

Az AVR-2808 nagyon szép, egyben jelentős tekintélyt parancsoló darab. Megőrizte a Denon eddig jól bevált stílusjegyeit, amelyeket apróbb finomításokkal frissített fel. Az előlapja nem sokban különbözik az elődjétől, hiszen a központi szerepet továbbra is a két szélén található nagyméretű hangerő, és bemenetválasztó potméter, valamint a kétsoros, kékszínű pontmátrix kijelző teszi ki. A díszítőelemként szereplő finom ív ez utóbbi alatt, és a fölötte lévő teljes sávban található-nem kelt nagy feltűnést, mégis sokat dob az esztétikáján. A jellegzetes üzembehelyező gombon kívül még néhányat találunk az előlapon, amelyek kiteljesednek a bukópanel mögött, ahol már a menüben is keresgélhetünk, és az alapvetőbb audio/video bemenetek mellett ide köthetjük a mellékelt bemérőmikrofont, vagy a fejhallgatónkat is.

 

A hátlap nem egyszerű, de nem is bonyolult: komponens, kompozit, S-video, HDMI, optikai, koaxiális csatlakozók várnak minket, amelyek mellett antenna, RS-232C aljzatok is vannak, de aktiválhatjuk a zónafunkciót, vagy más készülék áramellátását is megoldhatjuk, a cserélhető hálózati kábel mellett. Távirányítóból kettőt is kapunk, amelyek közül az egyik a csatlakoztatható iPod funkcióit vállalja magára, illetve a létrehozható többi zóna kezelését, a másik pedig ezeken kívül mindent. A feladat viszont az eddigieknél sokkal egyszerűbb, hiszen a GUI menürendszerrel felvértezett érintőképernyős darab csupán néhány gomb segítségével látja el a dolgát, amelynek kezelése egyszerű, bár eleinte szokni kell. Aztán nagyon egyszerű megszokni, mint minden jót...

 

Az AVR-2808 teljesítménye 7x110 Watt 8 Ohmon, 20 Hz-20 kHz közötti frekvencia sávban, és 0,05 os torzítás mellett. 24 bit/192 kHz-es D/A átalakítót helyeztek bele, a magas szintű, és több dinamikával rendelkező jelszint eléréséhez pedig a saját fejlesztésű, nagyszerűen bevált AL24 processing plus-t alkalmazták. A jitter redukálásához a felsőkategóriás sztereó berendezéseikben alkalmazott Master Clock eljárást is bevetették, amelyhez még a felesleges áramköröket kiiktató pure direct üzemmódot is bekapcsolhatjuk.

 

A készülékkel a házimozizás mellett a szimpla zenehallgatók igényeit is kielégítik az immár háromtagúvá bővült zónafunkció segítségével, amellyel a multi-room követelte teljeskörű szolgáltatásokat is megkapjuk. A nagy intenzitású teljesítmény leadása közben fellépő hőt hűtőbordákkal vezetik el a készülékház oldalán és tetején található szellőzőnyílások felé, megvédve így az alkatrészeket ezek káros hatásaitól.

 

A Denon terméke az új High-Definition sorozat részeseként megfelel a kor legnagyobb elvárásainak, ezért fogadni tudja a dekóderes HD-DVD, vagy Blu-ray játszók által közvetített jelet-hang és kép-, de már nem csak analóg bemeneten keresztül, hanem a legújabb 1.3-as verziójú HDMI kábel segítségével is. A beépített Dolby TrueHD, DTS-HD Master Audio, és Dolby Digital Plus dekóderek a mozihangban produkálható legnagyobb szintet képviselik, a melléjük szegődött Faroudja DCDi skálázó által pedig még a képet is 1080p-re konvertálhatjuk fel.

 

A legrövidebb jelutak alkalmazásával küszöbölték ki a minimális veszteséget, és ezúttal sem hiányozhat a dupla 32Bit-es lebegőpontos DSP, vagy Dinamic Discrete Surruond Circuit (D.D.S.C.) sem. A hangbeállítások megkönnyítése érdekében használhatjuk a Room EQ-t, de nagy szerencsénkre mellékeltek egy bemérőmikrofont is az Audyssey-től, így a MultEQ XT által már tényleg csak másodperceket vesz igénybe a szobánk akusztikájának, a benne lévő bútoroknak, és a hangsugárzók egymáshoz viszonyított helyzetének a felmérése, majd az optimálisnak talált térhangzás beállítása. Mindezek után még a frekvenciamenetet is kisimítja, valamint a keresztezési pontokat is korrigálja, így már minden adott a lehető legjobb hangreprodukáláshoz. A Denon fejlesztésének köszönhetően az MP3, WMA és AAC tömörített fájlok is a megszokottnál magasabb nívóban szólalhatnak meg, hiszen a beépített áramkör segítségével visszaállítja a redukálás közben elveszett magas és mély hangokat.

 

 

A teljes cikk a Digitális HáziMozi 2008 február-márciusi számában olvasható.

[TibiPapa 51]

Úgy látom, ezt a topic-ot nem sűrűn látogatják. Dobjuk fel egy picit.

Volt lehetőségem három idei középkategóriás erősítőt is kipróbálni.

Ha van kedvetek, olvassátok el.

Onkyo TX-NR636

Denon AVR-X2100W

Yamaha RX-V677

Észrevételeiteket itt, vagy akár privátban is megoszthatjátok velem.

Kellemes szórakozást kívánok hozzájuk!

[Deadpool 156]

Kívül-belül szép

 

CAV A8M

 

A Sztereó Sound&Vision áprilisi számában részletesen beszámoltunk arról, hogy Szeged szívében az ATC Trade ZRt., és annak tulajdonosa Gajdán Béla által immár Európa számos országa mellett hazánkban is bemutatásra került három kínai cég teljes termékpalettája. Közülük elôször a CAV Audio termékei érkeztek meg hozzánk, melyek között sztereó és többcsatornás erôsítôket, valamint hangsugárzó párokat és összeállításokat találunk....

...

A teljes cikk a Digitális HáziMozi 2007 április-májusi számában olvasható.

Ezt nem tudom letölteni valahonnan?

[komarfamily 809]

Apróhirdetések

Fórum

Kapcsolat

 

Marantz AV8003 / MM8003

 

AV erősítők

hosszu

4 évvel 7 hónappal ezelőtt

Share

 

Nyomtatás

E-mail

 

баня и сауна своими руками

купить дешевый китайский android

 

Mindig kivételes alkalom, amikor egy gyártó termékpalettájának zászlóshajóját van módunkban megismerni. A Marantznál házi-mozi fronton ráadásként kapásból két készülékről van szó, de persze ők nem nagyon lehetnének meg egymás nélkül, illetve csak ők tudják egymásból kihozni a maximumot. Az AV8003 jelzésű AV előfok, illetve az MM8003-as nyolccsatornás végfok kettőse már megjelenésében is tiszteletreméltó, a következő oldalakon pedig az is kiderül, hogy mennyire szolgál rá a megelőlegezett bizalomra.

 

 

 

AV8003

 

Masszív külseje jól illeszkedik az eddig megismert Marantz készülékek sorába, gyönyörű eloxált alu előlap, egy bemenetválasztóval, a nagyméretű, szép display-jel, a hangerőszabályzóval, és a kijelző alatt lenyíló fedéllel - ez így egyszerű, ám tetszetős megoldás. A fedél alatt a főbb funkciók gombjai vannak, valamint egy 6,3 mm-es jack aljzat a fejhallgatónak, és egy 3,5 mm-es a tartozékként szállított mérőmikrofonhoz. Hátlapján – ahogy az ebben a magasságban elvárás – mindent megtalálunk, amit a műfajban eddig kitaláltak. 4 HDMI be-, és két kijárattal rendelkezik, ez a legtöbb esetben elegendő kell, hogy legyen. (1.3a verziók, Deep Color 36bit, x.v. Color, és 24 fps támogatással) Ami a „hétköznapi” mozisok számára talán szokatlan lehet az a 7+1 szimmetrikus (XLR) kimenet, illetve a szimmetrikus bejárat (SA)CD-játszóhoz. A látvány egyértelműen kényeztető - az aranyozott csatlakozótenger egy apró vörösréz csavarok garmadájával szerelt hátlapon, igazán ínycsiklandó. A belső értékek legalább ennyire ígéretes készülékké teszik a Marantz AV8003-ast, hiszen felsorolni is nehéz minden kvalitását, szolgáltatásait. THX Ultra 2 minősítésű 7.1-es AV

marantz-amplifier-preamp-av8003-mm8003-audiophile-blu-ray-bluray-stereo-surround-home-theater-2előerősítőnk/processzorunk rézborítású alvázon hordoz egy nagy toroid trafót. 32 bites DSP-je a Dolby TrueHD és DTS-HD MA sávokat is tárt karokkal fogadja, de a skála másik végén lévő mp3-akat sem hanyagolja, hiszen a saját fejlesztésű M-DAX (Marantz Dynamic Audio eXpander) rendszer újraszámolja-interpolálja a tömörítvényekből elveszett adatokat. Hét csatornán 9 sávos grafikus EQ-val rendelkezik, van DSD-PCM konvertere, HDCD dekódere, Audyssey MultEQ rendszere, automatikus hangkésleltetése (Auto Lip Sync), és minden csatornán egy-egy 192kHz/24bites rendszerű DAC teljesít szolgálatot. DLNA kompatibilis, tehát házi hálózatba illeszthető,

Anchor Bay video scalere pedig 1080p-ig konvertálhat fel mindenféle videoforrásból. A szóba jöhető hangzásképek és kódolások listája tejes, nem nagyon tudjuk olyasmivel megkínálni, amivel ne boldogulna, ám RS-232C terminálján keresztül későbbi frissítésekre is lehetőségünk nyílik. RDS-es tunere 60 állomás tárolására képes, melyeket utólag még kedvünk szerint át is nevezhetünk. Megjeleníti a Radio text-et, és programtípus alapján is kereshetünk érdeklődésünknek megfelelő műsort. OSD-je minimalista egyszerűséget mutat, háttérszíne a hajdan nagy népszerűségnek örvendő C64-est idézi, betűtípusa pedig a 80-as évek végén bekerült VHS videomagnókat. Az esztétikum hiányát azonban bőségesen ellensúlyozza, hogy kezelése pofonegyszerű, logikája könnyen kiismerhető. A nagyobbik táv – hiszen kettő van belőle - igényes kivitelű, nagyméretű, gombnyomásra megvilágított LCD panellel a felső részén, kemény, csillogó műanyag, és gumigombokkal, valamint egy kurzormozgató kereszttel, közepén enterrel. Alul egy mini USB aljzat található, melyen keresztül a gyártó oldaláról letöltött szoftverrel (Wizz.it3) egészen komoly programozási műveletek is elvégezhetőek. Ebben ugyan nem mélyedtem el, de lehet, hogy a kevesebb több lett volna, mert számomra, akinek azért pár távirányító már volt a kezében, nem egy helyen logikátlan menük sorjáztak elő, eldugott beállításokkal, persze lehet hogy csak az én fedélzeti számítógépem nem volt kompatibilis ezen modellel. A kisebb táv is szép darab, bár azért nem ennyire bonyolult, és a második zónát vezérelhetjük vele. Szobánk mikrofonos bemérése gyors folyamat, a kalibráció pontos értékeket ad, ám természetesen manuális beállításokat is eszközölhetünk.

 

 

 

marantz-amplifier-preamp-av8003-mm8003-audiophile-blu-ray-bluray-stereo-surround-home-theater-3MM 8003

Arcra nagyon hasonlít az „Amikor megállt a Föld” című film GORT-jára, vagyis a robotra. Masszív szálcsiszolt alumínium előlap, egyetlen ki-bekapcsoló gombbal, és középen egy szűk, vízszintes, résszerű képlettel, mely bekapcsolt állapotban középen derengő kék fényt bocsát ki, de filmbéli alteregójával ellentétben a Marantz MM8003-as szerencsére nem lő vele. Hátlapja is egyszerű, ám célratörő, mindössze a nyolc diszkrét csatornához tartozó aszimmetrikus és szimmetrikus bemeneteket találjuk, természetesen a két kapcsolat közt választó kapcsolók társaságában, aztán van néhány távirányításért és rendszerkommunikációért felelős aljzat, és végül nyolc pár aranyozott hangfalcsatlakozó. Tápaljzata jobboldalt alul kapott helyet. Hatalmas, árnyékolt toroid trafót, és a Marantz saját tervezésű kondenzátorait kapta, mindez pedig egy rézborítású, rendkívül merev alvázra került. A hőelvezetésről egy úgynevezett „clever”, vagyis okos hűtőrendszer gondoskodik, és a cég promó anyagai nem felejtik el közölni azt sem, hogy mindenből a legjobb minőségűt használták fel, és hogy a fejlesztés során az audiofil igényekhez is igazodtak, hiszen az MM8003 felkészülten várja az SACD nagyfelbontású jeleit, valamint a házi-mozi HD hangsávjait is.

 

Hangminőség

HD mozin óriási tér fogad precíz effektekkel, de mégis valahogy kedves a Marantzok hozzáállása. Ez nem jelent szépítést, de már az első pillanatokban érzem, hogy ezt bizony hosszasan is jó lesz hallgatni. Részletezésük példaértékű, mint ahogy pozícionálásuk is hibátlan, ám ez nem jelent szőrszálhasogatást. A mozgások leképezése a képpel bámulatos összhangban történik, néhány gyors történés mintha valóban már nappalinkban zajlana. Minden a legnagyobb rendben van, a szereplők dialógusai természetesek, és dinamikusak, a hangzás magával ragadó. Komoly akciótól sem jön zavarba párosunk, dübörgő mélyeik és nagyon információ dús közepeik-magasaik azonban nem „csapják le a biztosítékot”, tehát nem válnak túl sokká, zavaróan nyomakodóvá. Ezen önmérséklet legnagyobb örömömre zenés anyagon is megmarad, hangszereik nagyszerűen dolgoznak egymás keze alá, konzisztens produkciót eredményezve. A vonósok és fúvósok ritkán alkotnak ennyire egységes egészet, az énekhang lágysága pedig ugyancsak jóleső érzéseket szabadít fel. A hangulat igazán remek, a lírai darabok alatt pisszenni sem mer az ember, a táncos jelenetek pedig mozgásra ingerelnek. DVD-n egy kicsit kevesebb a levegő, egyértelmű a veszteséges tömörítés hatása, ám ha „akklimatizálódtunk”, már sokkal jobb a helyzet, mind akción, mind pedig zenén sokkal többet hoz ki a műsoranyagból, mint egy erős középkategóriás, egydobozos készülék. Mélyei továbbra is a pincében matatnak, fényes közepei és magasai pedig szinte tökéletes illúziót hoznak létre. Minden tekintetben különlegesen jó minőségű mozi hangzást kapunk a Marantz AV8003-MM8003 duótól.

Kíváncsian vártam a beígért audiofil hangzást CD-n, és rá kellett jönnöm, hogy ez tényleg nem csak marketingszöveg volt. SACD-n egyszerűen gyönyörűen szólalt meg a szimfonikus nagyzenekar, igazán nagy odaadással, és figyelemmel játszó muzsikusai hatalmas térben helyezkedtek el, így mindenki kényelmesen tudott játszani, nem kétséges tehát, hogy a végeredmény is egy nagyon élő, koncentrált előadás lett. Dinamikában olyan finomságok kerültek elő, amelyek egy átlagos tesztalany esetén bizony nem tudnak megmutatkozni, vonósainak selyemszerű szövete pedig egészen a hidegrázásig terjedő vegetatív funkciókat indítanak be a hallgatóban. Nehéz lenne fogást találni rajta, nagy valószínűséggel csak rendkívül drága high-end dobozokon derülhetne ki, hogy mi a hiba a képen, ha van egyáltalán.

 

Ajánlás

Mozi erősítőként kifogástalan teljesítményt nyújtott párosunk, és sztereóban is meggyőző, amit letett az asztalra. Utóbbi kapcsán azért el kell, hogy mondjam, hogy ezúttal nem volt módomban saját kategóriájának megfelelő partnerekkel párosítani, ám olyan érzésem van, hogy abban az esetben sem volna félnivalója. Aki hét számjegy környékén tud gondolkodni házi-mozi erősítő kapcsán, azoknak egyértelmű, hogy hallaniuk kell ezt a hangot, de akiknek mindez csak vágyálom, azok is - ha tehetik - hallgassák meg a Marantz AV8003-MM8003 kettőst, mert maradandó élményben lesz részük!

[TibiPapa 51]

Úgy látom, ezt a topic-ot nem sűrűn látogatják. Dobjuk fel egy picit.

Volt lehetőségem három idei középkategóriás erősítőt is kipróbálni.

Ha van kedvetek, olvassátok el.

Onkyo TX-NR636

Denon AVR-X2100W

Yamaha RX-V677

Észrevételeiteket itt, vagy akár privátban is megoszthatjátok velem.

Kellemes szórakozást kívánok hozzájuk!

2015-ben is lehetőségem volt az új Denon AVR-X2200W, és Onkyo TX-NR646 középkategóriás erőstőket tesztelni kicsit.

Hamarosan a közép-felsőkategóriás erősítők következnek. Már a legújabb Onkyo TR-Z900-as meg is érkezett hozzám.

Kérdés esetén keressetek bizalommal. Szép napot nektek!

 

[Vicarious2 19]

2015-ben is lehetőségem volt az új Denon AVR-X2200W, és Onkyo TX-NR646 középkategóriás erőstőket tesztelni kicsit.

Hamarosan a közép-felsőkategóriás erősítők következnek. Már a legújabb Onkyo TR-Z900-as meg is érkezett hozzám.

Kérdés esetén keressetek bizalommal. Szép napot nektek!

Szia! Az Onkyo TR-Z900 tesztet kb. mikorra várhatjuk... Nagyon jó paraméterei vannak...

[komarfamily 809]

2015-ben is lehetőségem volt az új Denon AVR-X2200W, és Onkyo TX-NR646 középkategóriás erőstőket tesztelni kicsit.

Hamarosan a közép-felsőkategóriás erősítők következnek. Már a legújabb Onkyo TR-Z900-as meg is érkezett hozzám.

Kérdés esetén keressetek bizalommal. Szép napot nektek!

Classe 5200 nem volt veletlenul a tesztpadon?

[TibiPapa 51]

Classe 5200 nem volt veletlenul a tesztpadon?

Sajnos ilyen csoda nem jut el hozzám...

[TibiPapa 51]

Szia! Az Onkyo TR-Z900 tesztet kb. mikorra várhatjuk... Nagyon jó paraméterei vannak...

Szia!

 

Most. Fogadjátok sok szeretettel.

Onkyo TX-RZ900 Házimozi erősítő teszt

[TibiPapa 51]

 

Szia!

 

Most. Fogadjátok sok szeretettel.

Onkyo TX-RZ900 Házimozi erősítő teszt.

Elnézést kérek mindenkitől, akinél idáig nem működött a link.

A tárhelyszolgáltató rendszere omlott össze, mivel túl sokan szerették volna egyszerre elolvasni az írásom. Ez kiakasztotta a rendszerüket, és letiltották a honlapot. Mostanra sikerült mindent helyreállítani, így olvasható a teszt. 

Onkyo TX-RZ900 Házimozi erősítő teszt.

 

[nemtomm 482]

 

Elnézést kérek mindenkitől, akinél idáig nem működött a link.

A tárhelyszolgáltató rendszere omlott össze, mivel túl sokan szerették volna egyszerre elolvasni az írásom. Ez kiakasztotta a rendszerüket, és letiltották a honlapot. Mostanra sikerült mindent helyreállítani, így olvasható a teszt. 

Onkyo TX-RZ900 Házimozi erősítő teszt.

 

 

 

  Köszi igazán tanulságos a leírás legszívesebben rohannék kipróbálni......

[TibiPapa 51]

  Köszi igazán tanulságos a leírás legszívesebben rohannék kipróbálni......

Gyere csak, várlak szeretettel.

[Tigris 118]

Én még az előddel "Tx-Nr809"is igen elégedett vagyok...De ez sem lett csúnyább, igazán tetszik ez a letisztult minimalista formavilág, bár nekem ezüstben az ütősebb. Tettszik a teszt is.

[TibiPapa 51]

Két alsó középkategóriás házimozi erősítő bemutató tesztje. Fogadjátok őket szeretettel:

Denon AVR-X2300W - A szorgos kisdiák

Onkyo TX-NR656 a megújuló mindenes

 

[nemtomm 482]

 

Köszi a tesztet, nem semmi rèszletesen írtad le a két készülék tudását

Gratulálok hozzá :-)