DVD Demystified logo

Gyakran Ismételt Kérdések (és válaszok) a DVD-ről

Ez a hivatalos internetes DVD FAQ 2005. szeptember 7-i magyar változata a rec.video.dvd Usenet hírcsoport számára.

(Itt megtalálhatod, mi változott az előző verzió óta). A javításokat, kiegészítéseket és az új kérdéseket Jim Taylor-nak (jtfrog@usa.net) küldd angol nyelven, vagy Fellner Ferencnek (dvdfaq@dvdcenter.hu), magyarul.

Ez a GYIK általában havonta legalább egyszer frissül. Ha olyan változatot olvasol, amelyik egy hónapnál régebbi, akkor lehet, hogy van már újabb verzió. A legfrissebb változatott a http://dvddemystified.com/dvdfaq.html címen olvashatod angolul, illetve a http://www.dvdcenter.hu/dvdfaq.html címen magyarul.


Tartalom

 


Legutóbbi változások (február 9-én lett postázva a hírcsoportokba):


 [0] Honnan tölthető le a DVD GYIK?

[0.1] A DVD GYIK-ot lefordították más nyelvekre is?

A DVD FAQ a következő nyelveken érhető el. A fordítás más nyelvekre is folyamatban van.

Ha le szeretnéd fordítani a DVD GYIK-ot más nyelvre (klingonra valaki?), akkor vedd fel a kapcsolatot Jim-mel!

Lásd még a 6.4.5-ös kérdést, ahol linkeket találsz más nyelvű DVD infókra is.

[0.2] Ez a GYIK túl hosszú és túl műszaki szemléletű. Van egyszerűbb változat?

Nézd meg Earl's Famous DVD Technology Exposition Web Page Extravaganza Supreme Deluxe lapját a <lonestar.texas.net/~bdub/earl/dvd.htm> címen.

Vagy lehet, hogy jobban fog tetszeni a The Simpsons DVD FAQ-ja. (Bár Lisa hibásan azt állítja, hogy a DVD a "digital versatile disc" rövidítése -- kinek hiszel: nekem vagy egy 8 éves zseninek?)

[0.3] Ez a GYIK jó? Ki írta? Honnan tudom, hogy hiteles?

Itt néhány olvasó hozzászólását olvashatod. Ez a legpontosabb DVD információforrás a galaxisban. Ha valamilyen hibát találtál, akkor írd meg Jimnek vagy Ferinek. Az interneten még rengeteg más helyen lehet jó információkat találni. Más DVD-s lapokra találsz linkeket több helyen a GYIK-ban és a 6.4-es szekcióban.

A DVD GYIK-ot Jim Taylor írta, aki a DVD Demystified és az Everything You Ever Wanted to Know About DVD c. könyvek szerzője. Jim már akkor benne volt a DVD üzletben, amikor még nem is létezett DVD üzlet. 1995-ben találkozott először a hamarosan megjelenő DVD formátummal, és cikkeket kezdett írni, hogy mások is megismerjék ezt a csodálatos, új technológiát. Jim megkapta a DVD Pro Discus 2000 díjat az Iparágban nyújtott kimagasló közreműködésért, a DVD Report a 21 legbefolyásosabb igazgató közé sorolta, bekerült a Digital Media Hall of Fame 2002 hírességei közé, és a DVD úttörői közé sorolta a 2003 októberében megjelenő One to One magazin. Jim több mint 20 évig dolgozott interaktív médiával, oktató szoftvereket, lézerlemezeket, CD-ROM-okat, honlapokat és DVD-ket fejlesztett egyetemi kurzusok, szemináriumok és workshopok mellett. Cikkeket írt és rovatokat vezetett olyan folyóiratokban, mint a Widescreen Review, a DVD Association elnöke, és a DVD iparágban vezető cégek tanácsadói között van. Jim korábban a Microsoft DVD evangelistája volt, jelenleg a piacvezető DVD-fejlesztő szoftvereket készítő Sonic Solutions Fejlett technológiák csoportjának igazgatója.

[0.4] Milyen nagy ez a GYIK?

Mivel megkérdezted, itt a 2002. októberi statisztika az eredeti, angol változatról:

538 kB (551 169 bájt)
64016 szó
2776 külső link

A magyar változat (2002. október):

641 kB (656790 bájt)
62783 szó
2778 külső link

A hatalmas GYIK-ot azért nem daraboljuk kisebb részekre (pedig így gyorsabban letöltődne), mert így a böngésző keresés funkciójával az egész szövegben kereshetsz. Észrevettem, hogy ez gondokat okoz a WebTV böngészőkön. Sajnálom. Talán egy napon feldarabolom.


[1] Általános DVD kérdések

[1.1] Mi az a DVD?

A DVD az optikai lemezes tároló-technológia új generációja. Tulajdonképpen ez egy nagyobb kapacítású, gyorsabb CD, amely képes mozi minőségű videót, CD-nél jobb minőségű hangot, fényképeket, és számítógépes adatokat tárolni. A DVD célja, hogy a házi szórakoztató eszközöket, a számítógépeket, és az üzleti információkat egyetlen digitális formátumban egyesítse. Átvette a lézerlemez helyét, hamarosan helyettesíti a videojátékok cartridge-ét, a videokazettát, és egy idő után felváltja az audió CD-t és a CD-ROM-ot. A DVD-t minden nagy elektronikai cég, hardver gyártó, film- és zenestúdió valamint -kiadó támogatja. Ezzel a példátlan támogatással a DVD - megjelenése után kevesebb, mint három évvel - minden idők legsikeresebb fogyasztói elektronikai terméke lett. 2003-ban, hat évvel a megjelenés után, 250 millió DVD-lejátszó eszközt adtak el a világon (beleszámítva az asztali DVD-lejátszókat, a DVD-s PC-ket és a DVD-s konzolokat). Ezzel több mint kétszer gyorsabban terjedt el, mint a VHS-rendszer, és a DVD a videokiadás új szabványává vált.

Nagyon fontos, hogy megértsd a különbséget a fizikai formátumok (pl. DVD-ROM és a DVD-R) és az alkalmazások formája (pl. DVD-Video vagy DVD-Audio) között. A DVD-ROM az alapformátum, amely az adatokat tárolja. A DVD-Video (vagy egyszerűen a DVD) azt szabja meg, hogy a videoprogramok – például a filmek - hogyan vannak tárolva a lemezen, a DVD-Video lejátszó vagy a DVD meghajtóval szerelt számítógép hogyan játssza le azokat (lásd 4.1). A különbség hasonló a CD-ROM és az audió CD között. A DVD-ROM-nak vannak írható változatai is: DVD-R/RW, DVD-RAM, DVD+R/RW (lásd 4.3). Az alkalmazás lehet DVD-Video, DVD-Video Recording (DVD-VR), DVD+RW Video Recording (DVD+VR), DVD-Audio Recording (DVD-AR), DVD Stream Recording (DVD-SR), DVD-Audio (DVD-A) és Super Audio CD (SACD). Léteznek speciális alkalmazási formák is, ilyen például a játékkonzol (Sony PlayStation 2 és Microsoft Xbox).

[1.1.1] Minek a rövidítése a DVD?

A következő szavak állhatnak a DVD betűi mögött:

És mi a hivatalos válasz? "Semmi". Az eredeti rövidítés a "digital video disc" elnevezésből származik. A DVD Forum (lásd 6.1) néhány tagja szerint a DVD messze többet jelent a videónál, és ezt megpróbálta kifejezni a fájdalmasan kicsavart "digital versatile disc" elnevezéssel. Ezt azonban soha nem fogadta el teljes mértékben a DVD Forum. 1999-ben a DVD Forum deklarálta, hogy a DVD mint egy nemzetközi szabvány, egyszerűen három betű. Végül is hány ember kérdezi meg, hogy mit jelent a VHS? (Találgathatsz, de ebben a témában is ütköznek a vélemények.)

[1.2] Mire képes a DVD-Video?

Megjegyzés: A legtöbb lemez nem tartalmazza az összes szolgáltatást (több hang/feliratsáv, elágazás, szülői felügyelet, stb.), mert minden egyes szolgáltatást külön-külön be kell építeni. Néhány lemez nem teszi lehetővé a keresést, vagy a fejezetek átugrását.

A legtöbb lejátszó az alábbi standard szolgáltatásokat nyújtja:

* A lemeznek tartalmaznia kell a megfelelő tartalmat.

Néhány lejátszó kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt:

[1.3] Milyen minőségű a DVD-Video?

A DVD akkora kapacitással rendelkezik, hogy közel stúdió minőségű képet, és CD-nél jobb minőségű hangot szolgáltasson. A DVD sokkal jobb minőségű mint a fogyasztói videokazetta és általában jobb, mint a lézerlemez (lásd 2.8). Azonban a minőség nagyon sok gyártási tényezőtől függ. A tapasztalatnak és a technológiai fejlődésnek köszönhetően a minőség javul, de a produkciós költségek csökkenése és a DVD-fejlesztő szoftverek széleskörű elterjedése miatt jó néhány gyenge minőségű lemezzel találkozhatunk. Néhány olcsó DVD MPEG-1 tömörítést használ (ami nem jobb, mint a VHS) a jobb minőségű MPEG-2 helyett.

A DVD videót általában stúdió minőségű digitális szalagokról (master) készítik MPEG-2 formátumban. Az eljárás olyan veszteséges tömörítőt használ, amely eltávolítja a redundáns információt (a kép azon a területeit, amelyek nem változnak), és azt az információt, melyet az emberi szem nem vesz észre. A végeredmény, főleg ha az bonyolult és gyorsan változó, néha látható hibákat tartalmaz, attól függően, hogy milyen az eljárás minősége és a tömörítés nagysága. Az átlagos 3,5-6 Mbps-os (millió bit másodpercenként) videó adatráta mellett előfordul, hogy tömörítési hibákkal találkozunk. A nagyobb adatráta jobb minőséget eredményezhet, 6 Mbps felett szinte nincs észrevehető különbség a master és a tömörített változat között. Ahogy az MPEG tömörítési technológia fejlődik, úgy lehet jobb minőséget elérni kisebb adatráta mellett.

A DVD-ről lejátszott kép gyakran tartalmaz látható hibákat: színsávokat, homályos területeket, kockásodást, pontokat, vibrálást, hiányzó részleteket, és olyan hatásokat, mintha egy terület a mozgó háttér előtt „lebegne”. Nagyon fontos megérteni, hogy ezeken a "hibákon" olyan dolgokat értünk, amelyek az eredeti képen valószínűleg nem voltak jelen. A hibákat néha a gyenge MPEG kódolás okozza, de sokkal gyakoribb a rosszul beállított TV, a rossz kábelek, az elektromos interferencia, a rossz digitális zajcsökkentés, a helytelen képbeállítás, a rossz film-videó átalakítás, a filmhibák, a lejátszó hibája, a lemez olvasási hibája stb. A legtöbb DVD nagyon kevés látható MPEG tömörítési hibát tartalmaz egy jól beállított rendszer esetén. Ha máshogy gondolod, akkor téves következtetéseket vonsz le abból, amit látsz.

Néhány korai DVD demó nem sikerült túl jól, de ez is jól mutatja, hogy milyen rossz lehet egy DVD, ha nincs jól elkészítve illetve legyártva. A boltokban látható demókat fenntartásokkal kell nézni, mert a legtöbb eladó nem képes jól beállítani a TV-t.

A legtöbb TV élességét túl erősre állítják a DVD-hez. Ez túlzottan kiemeli a nagy frekvenciájú videót és torzít (hasonlóan ahhoz, mint amikor a magas hangot túl erősre állítjuk a hifin, és a hangzás élessé válik). A legjobb minőséghez az élesség beállításnak nagyon alacsonynak kell lennie. A fényerő se legyen túl magas. A legtöbb DVD lejátszó 0 IRE (japán szabvány) fekete-szint beállítással játssza le filmet a 7,5 IRE (amerikai szabvány) helyett. A helytelenül beállított TV-n a sötét jelentek kockásodhatnak. Lehet, hogy a lejátszó menüjében beállítható a szabványos fekete szint. A DVD nagyon jó színhűséggel dicsekedhet, ezért a fakó, mosott színek szinte mindig a megjelenítő (vagy az eredeti forrás) hibájára  vezethető vissza, és nem a DVD lejátszó vagy a lemez a ludas.

A DVD hangminősége kiváló. A DVD lehetővé teszi, hogy PCM (pulse code modulation) kódolásban a CD-nél jobb mintavételezéssel és bitmélységgel tárolja a digitális hangot. Alternatívaként a hangot a legtöbb mozifilm diszkrét, többcsatornás tömörített hangformátumban tárolja, amely Dolby Digital vagy DTS lehet. Ezek a formátumok megegyeznek a mozikban használt formátumokkal. A képhez hasonlóan a hang minősége is attól függ, hogy milyen körültekintően jártak el a gyártás és a kódolás folyamán. A tömörítés ellenére a Dolby Digital és a DTS hang jobb is lehet a CD minőségnél.

[1.4] Milyen hátrányai vannak a DVD-nek?

[1.5] Milyen DVD lejátszók és meghajtók kaphatóak?

Néhány gyártó eredetileg azt ígérte, hogy DVD lejátszóik legkorábban 1996 közepén jelennek meg. Ezek a jóslatok szánalmasan optimisták voltak. A szállításokat kezdetben „politikai” okok akadályozták: a filmstúdiók a másolásvédelmet igényelték, de később a lemezek hiánya okozta a csúszást. Az első lejátszók Japánban 1996 novemberében jelentek meg, majd az Egyesült Államok következett 1997 márciusában, ahol az első 6 hónapban csak 7 nagyvárosban forgalmazták a készülékeket. A lejátszók ezután lassan a világ többi területén is megjelentek. A legelső lejátszók 1000 dollárnál is többe kerültek. 2000 végére a diszkontokban már 100 dollár alatt is volt ilyen készülék. 2003-ban már 50 dollár alatt is kapható lejátszó. Hat évvel a megjelenés után több mint ezer különböző DVD lejátszó kapható több mint száz gyártótól.

DVD lejátszókat készítő cégek listáját a 6.2-es szekcióban találod.

A Fujitsu jelent meg az első DVD-ROM-mal felszerelt számítógéppel Japánban, 1996. november 6-án. A Toshiba 1997 elején jelent meg DVD-ROM meghajtót is tartalmazó számítógéppel (ennek eredetileg 1996 novemberében kellett volna megjelennie, ez csúszott először decemberre, majd a következő év elejére). A Toshiba, a Pioneer, a Panasonic, a Hitachi és a Sony 1997 januárjában jelent meg az első mintadarabokkal, de egyik sem került a boltokba májusnál előbb. Az első PC-s kitek (amelyben a DVD-ROM meghajtó mellett dekóderkártya is volt) a Creative Labs-tól, a HI-Val-tól és a Diamond Multimedia-tól kerültek ki 1997 áprilisában-májusában.

Manapság minden nagy számítógépgyártó rendelkezik olyan modellel, amely tartalmaz DVD-ROM meghajtót. A csak CD-ROM-mal szerelt gépek 30 – 200 dollárral olcsóbbak (a laptopokban drágább meghajtó van) ezeknél. A kiteket a régebbi számítógépekhez 100 és 700 dollár közötti áron lehetett megvásárolni éveken keresztül a Creative Labs, a DynaTek, az E4 (Elecede), a Hi-Val, a Leadtek, a Margi Systems (laptopokhoz), a Media Forte, a Pacific Digital, a Sigma Designs, a Sony, az STB Systems, a Toshiba, a Utobia és más cégektől. További információkat a számítógépes DVD-k témájában (beleértve a DVD-író meghajtókat is) a 4. szekcióban találsz.

Megjegyzés:Ha a lejátszót, vagy a meghajtót nem a hazádban vásárolod meg (pl. az USA-ban vásárolt meghajtót akarod Magyarországon használni), akkor nem fogod tudni megnézni a saját régiódban kiadott lemezeket. (Lásd 1.10)

Az első DVD-Audio lejátszók Japánban jelentek meg a Pioneertől 1999. végén, de ezek nem tudták lejátszani a másolásvédett lemezeket. A Matsushita Panasonic és Technics márkanévvel elsőként mutatta be univerzális lejátszóit 2000 júliusában 700 és 1200 dollár közötti áron. Jelenleg többek között az Aiwa, a Denon, a JVC, a Kenwood, a Madrigal, a Marantz, a Nakamichi, az Onkyo, a Toshiba, és a Yamaha is készít DVD-Audio lejátszót. A Sony az első SACD lejátszót 1999 májusában adta ki 5000 dolláros áron. A Pioneer első (1999. végén) DVD-Audio lejátszója az SACD lemezeket is lejátszotta. Jelenleg többek között az Accuphase, az Aiwa, a Denon, a Kenwood, a Marantz, a Philips, és a Sharp készít SACD lejátszót. (Lásd az 1.12-es kérdést a DVD-Audio és az SACD további részleteiért.)

További információk a lejátszókról és meghajtókról:

[1.5.1] Melyik lejátszót vegyem meg?

Nagyon sok jó lejátszó kapható. Minden modern DVD lejátszó hang és képminősége kiváló. A pénztárca, a személyes benyomások és a már létező házimozi rendszer is nagy szerepet játszik abban, hogy meghatározd, számodra melyik lejátszó a legjobb. Hacsak nem rendelkezel egy high-end házimozi rendszerrel, akkor minden 250 dollár alatti lejátszó teljesen megfelelő lehet. Készíts egy listát, amelyben felállítod a fontossági sorrendet (például CD-R lejátszás, Video CD lejátszás, 96 kHz/24 bites hangkezelés, DTS kimenet, belső hatcsatornás Dolby Digital dekóder). Ez sokat segíthet a lejátszó kiválasztásában. Ezután próbálj ki néhány lejátszót abban az árkategóriában, ami neked is megfelel. Figyelj a könnyű kezelhetőségre (a távirányító kialakítására, a felhasználói felületre, az előlapi vezérlőszervekre). Egy árkategórián belül nincs nagy különbség a kép és hangminőségben, ezért a kényelmi szolgáltatások nagy súllyal esnek latba. A távirányító, amit mindig használni fogsz, könnyen megőrjíthet, ha nem felel meg neked.

Néhány lejátszó – főleg az olcsóbb modellek – nem képesek tökéletesen minden lemezt lejátszani. Mielőtt megveszel egy lejátszót, talán ki akarod próbálni néhány bonyolultabb lemezzel (ilyen például a Mátrix, a Mélység titka, a Függetlenség napja, és a DVD Demystified). Lásd az 1.41-s pontot a további információkért.

Előfordulhat – főleg ha a progresszív megjelenítést helyezed előtérbe -, hogy inkább egy DVD olvasóval ellátott PC-t szeretnél venni a hagyományos asztali lejátszó helyett. Lásd 1.40 és 4.1.

Itt van néhány kérdés, amiket feltehetsz magadnak:

- Akarom a választható hangsávokat és feliratokat, több nézőpontot, méretarány választást, szülői felügyeletet, gyors és lassú lejátszást, kiváló digitális képet, többcsatornás digitális hangot, kompatibilitást a Dolby Pro Logic dekóderekkel, képernyőn megjelenő menüket, kétrétegű lemezek lejátszását, audió CD-k lejátszását? Ha igen, akkor ez egy trükkös kérdés volt, mert erre minden DVD lejátszó képes.
- Akarok DTS hangot? Ha igen, keress olyan lejátszót, amin szerepel a „DTS Digital Out” logó. (Lásd 3.6.2)
- Le akarom játszani a Video CD-ket? Ha igen, ellenőrizd a Video CD kompatibilitást. (Lásd 2.4.5)
- Le akarom játszani az írható DVD-ket? Ha igen, ellenőrizd a specifikációt és a kompatibilitási teszteket az -R, -RW és +R, +RW formátumok olvasása miatt. (Lásd 4.3.1)
- Akarok fülhallgató kimenetet?
- A lejátszó menüit csak angolul akarom olvasni? Ha nem, akkor nézd meg, milyen nyelveket támogat a lejátszó. (Figyelem: A lemezeken található többnyelvű menüket minden lejátszó támogatja.)
- Le akarom játszani a házi készítésű audió CD-R lemezeket? Ha igen, ellenőrizd a kettős lézer (dual laser) meglétét. (Lásd 2.4.3)
- Le akarom cserélni a CD lejátszómat? Ha igen, akkor valószínűleg olyan készülékre lesz szükséged, amely 3, 5 vagy akár több száz lemezt képes fogadni egyszerre.
- Le akarok játszani más országból származó lemezeket? Ha igen, akkor figyelj a régiókra (lásd 1.10) és a TV formátumokra (lásd 1.19)
- Minden szórakoztató eszközömet egy távirányítóval akarom vezérelni? Ha igen, akkor keress olyan lejátszót, amelynek programozható univerzális távirányítója van, vagy ellenőrizd, hogy a meglévő univerzális távirányítód kompatibilis a kiválasztott lejátszóval.
- Szeretnék nagyítás (zoom) funkciót a kép részleteinek megvizsgálásához vagy a fekete letterbox csíkok eltűntetéséhez? Ha igen, keresd a nagyítást (picture zoom) is nyújtó készülékeket.
- Van DTV-m vagy progresszív letapogatású képernyőm? Ha igen, vegyél progresszív kimenetet is nyújtó lejátszót. (Lásd 1.40)
- Le akarom játszani a HDCD-ket? Ha igen, keresd a HDCD logót. (Lásd 2.4.13)
- A dekóderemnek csak optikai vagy csak koaxiális digitális hangbemenete van? Ha igen, ellenőrizd, hogy a lejátszó rendelkezik-e megfelelő kimenettel. (Lásd 3.2)
- Be szeretném állítani a fekete szintet?
- Ki akarom használni az akciókat? Ha igen, keresd az ingyenes DVD kuponokat vagy ingyenes DVD kölcsönzési lehetőségeket, az ajándék filmeket, amelyeket sok lejátszóhoz kínálnak.

További információkat szerezhetsz a különböző weboldalakon olvasható tesztekből (pl. DVDFile) vagy a magazinokból (pl. Widescreen Review). Talán kíváncsi vagy a vásárlók véleményére a Audio Review oldalon, vagy az online fórumokra a Home Theater Forum-nál és a DVDFile-nál. Sok tanácsot olvashatsz a DVDBuyingGuide és az eCoustics.com lapjain, ahol linkeket is találsz tesztekre és más webhelyekre.

Lásd a 3.1 és 3.2 szekciókat, ahol további információkat találhatsz arról, hogy milyen kép és hang csatlakozókra van ahhoz szükséged, hogy a jelenlegi rendszered jól működjön.

[1.6] Milyen DVD-ket lehet kapni?

[A filmforgalmazók esetében a kiadvány (title) egy olyan filmre vagy termékre vonatkozik, mint a Snow White (Hófehérke), a Star Wars (Csillagok háborúja), vagy egy TV sorozat, pl. Babylon 5 Első sorozat dobozos változata. Ezeket együttvéve szoftvernek is nevezik, de ezt nem szabad összekeverni a számítógépes szoftverrel.]

A DVD lassan indult be. A több száz filmígéret nem materializálódott 1996 karácsonyára. Csak néhány, főleg zenei videó jelent meg japánban 1996 novemberében, a DVD bemutatkozásakor. Az első mozifilmek DVD-n Japánban, december 20-án jelentek meg (The Assassin, Blade Runner, Eraser, és a The Fugitive a Warner Home Video-tól). 1997 áprilisára már több mint 150 lemezt lehetet kapni a szigetországban. Amerikában, 1997. március 19-én jelentek meg az első DVD-k a Lumivision kiadásában az AIX Entertainment fejlesztésében: Africa: The Serengeti, Antarctica, The Rainforest, és az Animation Greats. Ezek IMAX adaptációk voltak. (Más filmeket, melyeket korábban már DVD-n bemutattak – pl. Batman, Space Jam – még nem jelentek meg). A Warner Bros. március 24-én lépett színre, de csak hét városban adtak ki lemezeket. Közel 19000 lemezt adtak el az Egyesült Államokban a megjelenést követő két hétben – ez több mint amire számítottak. Az InfoTech azt jósolta, hogy 1997 végére 600, 2000-ben pedig több mint 8000 lemez közül lehet választani. 1997 decemberére több mint 1 millió DVD lemezt szállítottak le az 530-féle kiadványból. 1999 végére pedig több mint 100 millió lemez kelt el az 5000-féle lemezből. 2000 végére 10000-féle lemezt lehetett kapni az USA-ban, és 15000-félét világszinten. 2001 végén 14000 kiadvány volt kapható az USA-ban. 2002 végén 23000 kiadvány volt elérhető az USA-ban. Más termékek indulásához (CD, LD, stb.) képest ezeket a nagy számokat igen rövid idő alatt sikerült elérni. (Ezek az eredmények nem tartalmazzák a felnőtteknek készül kiadványokat, melyek legalább további 15%-ot jelentenek.) 2004 közepén nagyjából 35 000 DVD-t lehetett kapni az USA-ban. Közel 800 000 dollárba (1,6 millió Ft-ba) kerülne, ha mindegyikből vennél egy példányt. 2003 márciusára, hat évvel az indulás után, több mint 1,5 milliárd DVD-t szállítottak le. Más termékek (CD, LD stb.) indulásával összehasonlítva megállapítható, hogy igen rövid idő alatt rengeteg DVD jelent meg. (A fenti számok nem tartalmazzák a felnőtt lemezeket, amelyek legalább még további 15%-ot jelentenek). Csak 2003-ban több mint 10 000 új DVD jelent meg, 2004-ben pedig ez a szám 11 000. Így összesen 42 500-féle DVD-t hoztak forgalomba (ebből  kb. 40 300 még most is kapható). Nagyjából 800 000 dollárba (160 m Ft-ba) kerülne, ha mindegyikből venni szeretnénk egy példányt.

Rengeteg DVD bejelentése Európában csak keveset csúszott, de 1998 végére kezdett igazán elterjedni a DVD ebben a régióban. A DVD-k megjelenése Európában kezdetben 18 hónapot is késett az amerikai megjelenéshez képest, de az évek múlásával ez az idő lerövidült néhány hétre, hónapra.

A 6.3-as pontban felsorolunk olyan honlapokat ahol DVD-t lehet kapni vagy kölcsönözni.

Rengeteg DVD Európában nem sokkal az amerikai megjelenés után rövid idővel elérhetővé vált, de a DVD igazán 1998 végén nyerte el létjogosultságát ebben a térségben. A DVD szoftver Európában kezdetben 12-18 hónapos lemaradásban volt az USA-hoz képest, de ez az idő az évek során néhány hétre, néhány hónapra csökkent.

Jó néhány kereshető DVD adatbázis található az interneten. Néhány a legjobbak közül:

A DVD-Audio még lassabban indult, mint a DVD-Video. Az első kereskedelmi forgalomban is kapható DVD-Audio lemez, a Big Phat Band 2000. októberében jelent meg az 5.1 Entertainment Silverline album kiadásában. A nagy lemezkiadók (BMG Entertainment, EMI Music, Universal Music és a Warner Music) elkötelezte magát a DVD-Audio mellett, bár 2001. őszén az Universal bejelentette, hogy elsőként SACD lemezeket fog kiadni. Jelenleg, 2001 végén, kb. 200 DVD-Audio lemez kapható. Az első SACD lemez Japánban jelent meg, 1999 májusában.

A DVD-ROM-os szoftverek lassan jelennek meg. Először a legtöbb DVD-ROM egy hardver- vagy szoftvercsomag részeként volt elérhető addig, amíg a piac nagyobbra nem nőtt. Az IDC azt jósolta, hogy a programok 13%-a DVD-ROM formátumban lesz elérhető 1998 végére, de ez nem valósult meg. Első ránézésre a DVD-ROM egyszerűen egy gyorsabb, nagyobb kapacitású CD-ROM, ami ugyanazt az anyagot tartalmazza. A legtöbb esetben a CD-ROM elé nagy, és nincs szükség áttérni a DVD-re. De a DVD-ROM kihasználhatja a kiváló minőségű kép és a többcsatornás hang előnyeit is, hiszen sok DVD-ROM-mal szerelt számítógépet felkészítenek erre.

[1.6.1] Hol találok DVD teszteket?

A következő webhelyeken legalább 600 lemezről olvashatsz tesztet. Nézd meg a DVD tesztelő lapok listáját is a Yahoon.

[1.6.2] Honnan tudom meg, mikor lesz egy film vagy TV-sorozat elérhető DVD-n?

Először is, nézd meg azokat a listákat és adatbázisokat, melyeket az 1.6 pontban említettünk és ellenőrizd, hogy kapható-e az adott film. Ezután nézd meg a közeljövőben megjelenő filmek listáját a DVD Review-nál, a Laser Scans-nél és a VideoETA-nál (ahol regisztrálhatjuk magunkat, és figyelmeztetnek az új lemezek megjelenésekor). Az Image Entertainment-nél is találsz egy listát. A még be nem jelentett filmekről a The Digital Bits nevű honlap Rumor Mill-jében olvashatsz.

[1.6.3] A kedvenc filmem miért nem jelenik meg DVD-n?

Rengeteg tényezője van annak, hogy mikor jelenik meg egy film DVD-n. Néha a rendező vagy a producer rendelkezik a DVD/videó kiadás jogaival. Máskor a stúdió marketing csoportja dönt. Gyakran vannak gondok a jogokkal. Például egy DVD megjelenhet egy országban vagy régióban, de nem jelenhet meg egy másikban, mert más stúdióknak van forgalmazási joga a különböző országokban (ilyen gondok vannak például a Die Hard trilógia megjelenésével Magyarországon - a ford. megj.). A stúdiók hallgatnak a vásárlókra, ezért tudasd velük milyen filmeket szeretnél DVD-n látni. (lásd 6.2.2)

[1.6.4] Hol találok speciális szolgáltatásokat tartalmazó vagy különleges jellemzőkkel bíró DVD-ket?

Használd az egyik kereshető adatbázist az 1.6-ból. Egyszerűen válaszd ki azt a jellemzőt, amit keresel (anamorf szélesvásznú kép, francia hangsáv, flamand felirat, és így tovább). Ha az adatbázis nem tartalmazza azt, amit keresel, próbálj ki egy másikat.

[1.6.5] A kölcsönzők és a forgalmazók egy része miért nem tart szélesvásznú DVD-ket?

Néhány kölcsönzői hálózat (pl. az amerikai Blockbuster) és forgalmazó (pl. a Wal-Mart) eredetileg csak a teljes képernyős (pan and scan) változatot tették elérhetővé, ha egy filmnek a szélesvásznú és a teljes képernyős verziója is megjelent. Ez igencsak zavarta a DVD rajongók azon részét, akik sohasem nézik meg egy film nem-szélesvásznú változatát DVD-n. Rengetegen panaszkodtak, és készítettek egy online petíciót is, amely több mint 25000 aláírást tartalmazott. 2003 elején a Blockbuster megváltoztatta politikáját, és a következő közleményt adta ki: "Döntésünk értelmében a DVD filmek nagy részét szélesvásznú változatban fogjuk megvásárolni. Megpróbáljunk megfelelni vásárlóink kívánalmainak. A DVD népszerűvé válásával a nézők megbarátkoztak az új szolgáltatásokkal, és felismerték a szélesvásznú kép előnyeit. Rájöttek, hogy jobb, mint a teljes képernyős változat." A Wal-Mart hasonlóan átváltott a szélesvásznú változatokra, mert felismerték, hogy azok jobban fogynak.

Lásd a 3.5-öt a szélesvásznú képről. Lásd az 1.38-at a letterbox előnyeiről és hátrányairól.

[1.7] Mennyibe kerülnek a lejátszók és meghajtók?

A DVD lejátszók jelenleg 40 és 3000 dollár közötti áron kaphatóak. (Lásd az 1.5-ös pontot a további információkért) A számítógépes DVD-ROM meghajtókhoz és kitekhez 30 és 400 dollár között áron lehet hozzájutni. (Az OEM meghajtók árai nagyjából 40 dollár körül vannak)

[1.8] Mennyibe kerül egy lemez?

Ez változó, de a legtöbb DVD film 20 és 30 dollárba (6000 – 9000 Ft) kerül listaáron, a boltokban 15 és 25 dolláros (4500 – 7000 Ft) árakkal találkozhatunk. Azok a filmek is ennyibe kerülnek, melyeket extrákkal árulnak. Az alacsony árú filmek 10 dollár (3000 Ft) alatt kaphatóak. A DVD nem követte a VHS megjelenéskori magas kölcsönzési-díj modelljét.

A DVD-ROM általában valamivel drágábbak, mint a CD-ROM-ok, mivel több adat van rajtuk, egy kicsit drágább a másolatok elkészítése, és a piac is kisebb. Ahogy a telepített meghajtók száma növekszik, úgy lesznek a DVD-ROM-ok egyre olcsóbbak, és végül elérik a jelenlegi CD-ROM-ok árszintjét.

A következő webhelyek segíthetnek a legalacsonyabb árak és diszkont kuponok megkeresésében:

[1.9] Mennyire sikeres a DVD? Hol találok statisztikákat?

A DVD nem indult olyan sikeresnek, mint ahogy azt néhányan korábban jósolták, de sokkal gyorsabban elterjedt, mint a videokazetta, a CD vagy a lézerlemez. Végül is, harmadik születésnapja előtt - 2000 márciusában - a DVD minden idők legsikeresebb fogyasztói szórakoztató elektronikai cikke lett.

Néhány jóslat:

Itt a valóság:

Összehasonlításképpen: 700 millió CD lejátszó, és 160 millió CD-ROM meghajtó volt a fogyasztók birtokában világszinten 1997-ben. 1,2 milliárd CD-ROM-ot szállítottak le ebben az évben a 46000-es választékból. Az USA-ban 80 millió videomagnó van (a háztartások 89%-ban), és 400 millió található világszerte. 110000 videót adtak el a megjelenés utáni két évben. Közel 16 milliót szállítottak le 1998-ban. 2000-ben 270 millió TV volt az USA-ban, és 1,3 milliárd világszinten. A DVD megjelenésekor, 1997-ben, kevesebb mint 3 millió lézerlemez lejátszó volt az Egyesült Államokban.

A legfrissebb amerikai statisztika a lejátszók eladásáról a CEA oldalán található a The Digital Bits oldalán. Más statisztika és jóslat olvasható az IRMA, a MediaLine, és a Twice lapjain. Ipari elemzések és előrejelzések az Adams Media Research, az Alexander & Associates, a British Video Association, a Cahners In-stat, a Centris, a Datamonitor, a Dataquest, a DVD Intelligence, az eBrain, az International Data Corporation (IDC), az InfoTech, a Jon Peddie Associates (JPA), a Paul Kagan Associates, a Screen Digest, a SIMBA Information, a Strategy Analytics, az Understanding & Solutions és más cégektől vásárolhatóak.

[1.10] Mik azok a „régiókódok”, „országkódok” vagy „zóna zárak”?

A filmstúdiók akarják irányítani a filmek kiadását a különböző országokban, mert a mozikban nem egyszerre jelennek meg a filmek (lehet, hogy egy film már kijön videón az USA-ban, amikor Európában elkezdik játszani a mozik). A stúdiók adják el a disztribúciós jogokat a különböző külföldi disztribútoroknak, és szeretnék garantálni az exkluzív piacot. Ezért kérték, hogy a DVD szabvány tartalmazza azokat a kódokat, amelyek megakadályozzák a lejátszást bizonyos földrajzi területeken. Minden lejátszó azt a kódot kapja, ahol eladják. A készülék nem játssza le azt a lemezt, amelyet nem ahhoz a régióhoz kódoltak. Ez azt jelenti, hogy az egyik országban megvásárolt lemezt esetleg nem játssza le a másik országban vásárolt lejátszó. Néhányan úgy gondolják, hogy a régiókódok a kereskedelem illegális korlátozását jelentik, de eddig nem volt olyan bírósági ügy, ami ezt alátámasztotta volna.

A régiókódot nem kötelező használni, alkalmazását a lemez készítője dönti el. A régiózár nélküli lemezt minden készülék lejátssza. Ez nem egy titkosítási rendszer, ez csak egy byte-nyi információ a lemezen, amit minden lejátszó ellenőriz. Néhány stúdió eredetileg azt állította, hogy csak a filmek első kiadása tartalmaz régiókódot, de jelenleg szinte minden hollywoodi filmet csak egy régióban lehet lejátszani. A régiókód tartósan a lemezen marad, és nem „tűnik el” egy idő után. A régiókódok nem vonatkoznak a DVD-Audio, a DVD-ROM és az írható DVD lemezekre (lásd alább a részleteket).

7 régió vagy zóna létezik, melyeket számokkal különböztetnek meg egymástól. A lejátszókat és a lemezeket a rajtuk található Földgömbre nyomtatott szám azonosítja. Ha a lemezt több régióban is le lehet játszani, akkor több számot is tartalmaz a Földgömb.
1: Egyesült Államok, Kanada, USA területek
2: Japán, Európa, Dél-Afrika és Közép-Kelet (Egyiptom is)
3: Délkelet-Ázsia és Kelet-Ázsia (Hong Kong is)
4: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia, Közép-Amerika, Mexikó, Dél-Amerika és a Karib szigetek
5: Kelet-Európa (a volt szovjet államok), India, Afrika, Észak-Korea és Mongólia
6: Kína
7: Fenntartott
8: Speciális nemzetközi területek (repülőgépek, hajók, stb.)
(Lásd a térképet a <www.blackstar.co.uk/help/help_dvd_regions> oldalon.)

Technikailag nincsen 0-s régióba tartozó lemez és lejátszó. Viszont van olyan lemez, amit minden régióban le lehet játszani, és vannak olyan készülékek, amelyek minden lemezt lejátsszanak. Néhány lejátszót “meg lehet hackelni” a távirányítón beütött speciális kódsorozattal, és így minden lemezt lejátsszanak. Néhány készüléket fizikailag módosítani (chipeztetni) lehet, és így régiókódtól függetlenül minden lemezt lejátsszanak. Így elvesztjük a garanciát, de a legtöbb országban ez nem illegális. ( Mivel egyedül csak a CSS licenc igényli, hogy a gyártók beépítsék a lejátszókba a régiókódot; lásd 1.11). Rengeteg kereskedő (különösen Észak-Amerikán kívül) olyan lejátszót árusít, melyet módosítottak a többrégiós lejátszás érdekében, illetve néhány esetben leírják, hogyan kell elérni a "titkos" régiókód váltást, melyet beépítettek a lejátszóba. Egy érdekes megjegyzés: 2001. február 7-én a NASA két multirégiós DVD lejátszót küldött a Nemzetközi Űrállomásra.

A lejátszók módosításáról és a régiómentes lejátszók vásárlásáról rengeteg információt találsz az interneten (lásd 6.4.2)

A régiókódok mellett más különbségek is vannak az NTSC és a PAL TV rendszerek számára készített lemezek között (lásd 1.19).

Néhány lemez a Foxtól, a Buena Vistától, Touchstone-tól, a Miramaxtól, az MGM/Universaltól, a Polygramtól és a Columbia TriStartól olyan programkódot tartalmaz, amely ellenőrzi, hogy a lejátszó régiókódja megfelelően be van-e állítva. (Ilyen pl. a There's Something About Mary és a Psycho). 2000 végétől a Warner Bros ugyanezt aktív régiókód ellenőrzést használja (a többi stúdió már több mint 1 éve alkalmazza). Az eljárást „region code enhancement”-nek (RCE vagy REA néven is ismert) hívják, amit talán régiókód kibővítésnek lehet fordítani. Ez nagyon sok publicitást kapott annak idején. Az RCE-t először a The Patriot és a Charlie’s Angels lemezeken alkalmazták. Az „okos lemezek” az aktív kód ellenőrzés miatt nem játszhatóak le a kódmentes lejátszókon (melyek FFh kóddal minden régiót lejátsszanak), de le lehet játszani azokon a készülékeken, melyeknél a távirányítóval lehet a lemeznek megfelelő régiókódot beállítani. Valószínűleg nem működnek azokon az automatikusan váltó lejátszóknál, amelyek felismerik a lemezt, és annak megfelelő régiót állítanak be. (Ez függ a lejátszó alapértelmezésétől is. Az RCE lemezen minden régiójelző be van állítva, így a készülék nem tudja, melyik régióra váltson. Ezután a lemez lekéri a régiókódot, és ha az nem megfelelő, akkor a lejátszás leáll. Ha a készülék alapértelmezése az 1-es régió, akkor az 1-es régióba szánt RCE lemezeket le lehet játszani. Az ilyen lemezeknél az automatikusan váltó lejátszó néhány másodpercre az 1-es régióra vált, így a lemez megtekinthető.) Ha az RCE lemez észleli, hogy nem megfelelő a régió, vagy egy multirégiós lejátszóról van szó, akkor egy üzenetet jelenít meg, amely szerint elképzelhető, hogy a készüléket módosították, és a lemez nem kompatibilis a lejátszóval. A dolog rossz oldala az, hogy néhány szabályos lejátszó sem megy át a teszten (pl. a Fisher DVDS-1000).

Sok jajgatást és fogcsikorgatást lehetett hallani akkor, amikor az RCE először megjelent, de a DVD rajongók gyorsan rájöttek, hogy ez csak néhány lejátszót érint. Az RCE-vel nem működő készülék módosító kitek gyártói hamarosan módosították chipjeiket, és megoldották a problémát. Minden magas falhoz van egy magasabb létra is… Lásd a DVDTalk RCE FAQ-t a további információkért és a megoldásokért.

Általában a régiókódokat nem alkalmazzák őket az írható DVD-knél. A DVD-s PC-n vagy a DVD-s képfelvevővel készített lemezeket minden régióban le lehet játszani (de ne felejtsd el az NTSC és a PAL különbségeit, lásd 1.19). A régiókódok nem vonatkoznak a DVD-Audio lemezekre.

A régiókódok vonatkoznak a játékkonzolokra (pl. PlayStation 2, Xbox) is, de csak a DVD-Video (film) lemezekre. A PlayStation egy külön régiókód rendszerrel rendelkezik a játékokhoz is. A régiókódok érintik a DVD-ROM meghajtót tartalmazó számítógépeket, de csak a DVD-Video lemezeket illetően, tehát a szoftvereket tartalmazó DVD-ROM lemezekre nem vonatkoznak. A számítógépes lejátszó-rendszerek a CSS-védelemmel (lásd az 1.11-et a CSS infókról) ellátott DVD-Video lemezek lejátszása előtt ellenőrzik a régiókódokat. Az újabb RPC2 DVD-ROM meghajtók lehetővé teszik, hogy néhányszor megváltoztasd a régiókódot (az RPC a region protection control – régióvédelem ellenőrzés rövidítése). Ha egy RPC2 meghajtó ötször régiót váltott, akkor már újra nem lehet megváltoztatni a régiókódot, csak akkor, ha a forgalmazó vagy a gyártó kinullázza a meghajtót. A Drive Info nevű program megmondja, hogy RPC2 meghajtód van-e (azt írja ki, hogy „This drive has region protection” – Ez a meghajtó régióvédelemmel van ellátva). Lásd a 6.4.2-t a további információkért a DVD-ROM-ok régió korlátozásának megkerüléséről. 1999. december 31. óta csak RPC2 meghajtókat gyártanak.

[1.11] Milyen másolásvédelmet használnak?

A CPSA (content protection system architecture – tartalomvédő rendszer architektúra) nevet adták a védelmet és elérést ellenőrző teljes rendszernek a DVD családban. A "4C" (Intel, IBM, Matsushita és Toshiba) fejlesztette ki kooperációban a Copy Protection Technical Working Group (CPTWG) csoporttal. A CPSA tartalmazza a titkosítást, a vízjelezést, az analóg és digitális kimenetek védelmét, stb. A DVD-n többféle tartalom védelmi forma található.

1) Analóg CPS (Macrovision)
Az (analóg) videokazetta másolását a Macrovision 7.0 vagy egy hasonló áramkör akadályozza meg minden lejátszóban. A Macrovision színcsíkozást, torzítást, futó képet, fekete-fehér képet vagy periodikus fényváltozást okozhat. A Macrovision gondokat okoz a legtöbb kombinált videomagnó/Tv készüléknek (lásd 3.2.1), és néhány professzionális felszerelésnek (pl. sorduplázó, videokivetítő).

Az eljárást általánosságban APS (Analog Protection System – Analóg védelmi rendszer) néven illetik, de néha egyszerűen copyguard-nak („másolásőr”-nek) hívják. A számítógépes videokártyák kompozit vagy S-video (Y/C) kimenetén is alkalmazni kell az APS-t. A Macrovision a kompozit és az S-Video kimenetet két módon változtatja meg: a Colorstripe technika egy gyorsan modulált színjelet készít, míg az AGC módosítja a vertikális képkioltó jelet. Ez megzavarja a szinkronizációs és az automatikus felvételi szintért felelős áramköröket a videomagnók 95%-ában. Sajnos, ez rontja a képminőséget, főleg egy régi, nem szabványos berendezés esetében. A Macrovision nincs jelen a régi lejátszók analóg komponens videokimenetén, de az újabb lejátszóknál be kell építeni (csak az AGC-t, mert a komponens jelben nincsenek impulzussorozatok).

 A lemezek „trigger biteket” tartalmaznak, amelyek megszabják a lejátszónak, hogy bekapcsolják-e a Macrovision AGC-t, az opcionális két vagy négysoros Colorstripe-pel együtt. A triggerek kb. két másodpercig vannak jelen, így nagyon finoman lehet vezérelni, hogy a videó mely részét védjék. A producer dönti el, hogy az anyag mekkora részét védi, és ennek alapján fizeti a jogdíjat a Macrovision-nek (néhány centet lemezenként). Hasonlóan a videokazettákhoz, néhány DVD-n van Macrovision, néhányon nincs. (A Macrovision-ről további részleteket találsz az STMicroelectronics NTSC/PAL videó enkóder adatlapjain a <www.st.com/stonline/books/> címen.)

Léteznek olcsó eszközök, amelyek megakadályozzák a Macrovision-t, de csak nagyon kevés cselezi ki az új Colorstripe-et. Ezeket az eszközöket DVD Red, Video Clarifier (Képtisztító), Image Stabilizer (Képstabilizáló), Color Corrector (Színkorrektor) illetve CopyMaster néven lehet megtalálni. Vagy megépítheted magad is. Néhány DVD-lejátszót lehet úgy módosítani, hogy kikapcsolja a kimeneten a Macrovision-t (lásd 6.4.2). A professzionális bázisidő korrektorok (TBC-k), melyek újragenerálják a 21. sort, szintén eltávolítják a Macrovision-t. Az APS csak a képet védi, a hangot nem.

2) CGMS
Minden lemez tartalmaz információkat arra nézve, hogy a tartalmát le lehet-e másolni. Ez egy sorozat másolat-generáció menedzselő rendszer (serial copy generation management system - SCMS), amelyet úgy terveztek, hogy megakadályozza a másolatok elkészítését, illetve hogy másolatot készítsenek a másolatról. A CGMS információt a kimenő videójelbe kódolják. A CGMS működéséhez szükség van arra is, hogy a másolatot készítő egység felismerje és alkalmazza a CGMS-t. Az analóg szabvány (CGMS-A) az adatokat az NTSC 21. (az XDS szolgáltatásban) vagy a 20. sorába kódolja. A CGMS-A-t a legtöbb digitális kamkorder és néhány számítógépes digitalizáló kártya is felismeri (ilyenkor egy üzenetet jelenítenek meg: „recording inhibited” – felvétel megtagadva). A professzionális bázisidő korrektorok (TBC-k), melyek újragenerálják a 20. és 21. sort, eltávolítják a CGMS-A információkat az analóg jelből. A digitális szabványt (CGMS/D) tartalmazza a DTCP és a HDMI a digitális csatlakozókhoz (pl. IEEE 1394/FireWire) is vonatkozni fog. Lásd a 6-os és 7-es szekciót alább.

3) Content Scramble System (CSS)
Mivel fennáll a tökéletes digitális másolat készítésének lehetősége, a paranoiás filmstúdiók egy alaposabb másolásvédelmi rendszert kértek a DVD szabványba. A Content Scramble System (Tartalomkódoló rendszer) egy adatkódoló és hitelesítő eljárás, amelyet azért hoztak létre, hogy megakadályozza a videofile-ok közvetlen lemásolását a DVD-Video lemezről. A CSS-t elsősorban a Matsushita és a Toshiba fejlesztette. Minden CSS licenchez jár egy kulcs (összesen 409 kulcs létezik, amelyet minden CSS kódolású lemezen rögzítenek). Ez lehetővé teszi, hogy a licencet érvénytelenítsék úgy, hogy a később megjelenő lemezek már nem tartalmazzák az adott kulcsot. A CSS dekódoló algoritmus kicseréli a kulcsokat a meghajtóval, és így generál egy kódoló kulcsot, amely megakadályozza a lemez kulcsának és a film kulcsának megszerzését (ezek kellenek a lemezen levő adatok dekódolásához). A DVD lejátszók rendelkeznek egy CSS áramkörrel, amely visszaállítja az adatokat, mielőtt dekódolná és megjelenítené azokat. A számítógépes megoldásnál a hardveres DVD dekóder és a szoftver tartalmazza a CSS dekódoló modult. Minden DVD-ROM meghajtó egy kiegészítő firmware-rel (beépített programmal) rendelkezik, amely elvégzi a hitelesítést és a dekódoló kulcsok cseréjét a számítógépes CSS modullal. 2000 elejétől az új DVD-ROM meghajtóknak támogatnia kell a régiókódolást is a CSS-szel együtt (lásd a 1.10 és 4.1 pontokat). A készülékgyártóknak (meghajtók, dekóder chipek, dekóder szoftverek, megjelenítő adapterek) licencelniük kell a CSS-t a DVD-Video megjelenítéséhez. A CSS licencért évente 15 000 dollárt kell fizetni, és a minősítés hosszú eljárás, tehát érdemes minél előbb jelentkezni érte. A CSS-t a DVD Copy Control Association (DVD CCA) kezeli. 1997. májusának végén a CSS licenceket megkapták a szoftveres dekóderek is. A licenc nagyon szigorúan előírja, hogy a CSS algoritmust és a kulcsokat titokban kell tartani. Természetesen egy olyan eljárást, amelyet több millió lejátszó és meghajtó világszerte használ, nem lehet sokáig titokban tartani. 1999. októberében a CSS algoritmust feltörték, és feltették az internetre. Ezzel soha véget nem érő vitákat és jogi csaták hosszú sorát indították el (lásd 4.8).

4) Content Protection for Prerecorder Media (CPPM)
A CPPM-et (Tartalomvédelem műsoros médiához) csak a DVD-Audio-nál használják. A CSS-t javítani szerették volna, ezért fejlesztették ki. A kulcsokat a bevezető területen tárolják, de nincsenek cím kulcsok a szektorok fejlécében. A lemez kulcsot egy 56 bites album azonosító helyettesíti, amit a vezérlő területen tárolnak. Minden lemez tartalmaz egy média kulcs blokkot, amit egy file-ban tárolnak a lemezen. A média kulcs blokk adatai logikailag sorokba és oszlopokba van rendezve, és így használják azokat a hitelesítési eljárás alatt a dekódoló kulcs elkészítéséhez. Ehhez a kulcshoz a lejátszó kulcsainak (eszköz kulcsok) egy speciális halmazát is felhasználják. Hasonlóan a CSS-hez, a média kulcs blokkot frissíteni is lehet, így ki lehet zárni bizonyos lejátszó kulcsokat. Ha az eszköz kulcsát visszavonták, akkor a média kulcs blokk feldolgozása érvénytelen kulcsértéket eredményez. A hitelesítési eljárás megegyezik a CSS-ével, tehát a létező meghajtóknál nem kell módosításokat végrehajtani. Egy lemez tartalmazhat CSS és CPPM tartalmat is ha egy hibrid DVD-Video/DVD-Audio lemezről van szó.

5) Content Protection for Recordable Media (CPRM)
A CPRM (Tartalomvédelem írható médiához) egy olyan mechanizmus, ami ahhoz a médiához köthető, amely a felvételt tartalmazza. Ezt a DVD-írók egy része támogatja, de a lejátszók nagy része nem ismeri. Minden üres, írható DVD egy egyedi 64 bites lemez ID-t (azonosítót) tartalmaz a BCA területen (lásd 3.11). Amikor egy védendő tartalmat rögzítenek a lemezre, akkor a lemez ID-jéből származtatott 56 bites C2 (Cryptomeria) titkosítással lekódolják a felvételt. A lejátszás során a lemez ID-jét kiolvassák a BCA-ból, és ezt használják a kulcs generálásához. Így vissza tudják fejteni a lemez tartalmát. Ha a lemez tartalmát egy másik médiára másolják, akkor az ID hiányozni fog, vagy nem fog megegyezni az eredetivel, és az adatokat nem lehet dekódolni.

6) Digital Copy Protection System (DCPS)
Annak érdekében, hogy olyan digitális összeköttetéseket lehessen létesíteni a komponensek között, amelyek nem teszik lehetővé a tökéletes digitális másolatok készítésére öt digitális másolásvédelmi rendszert nyújtottak be a CEA-nak. A legelső a DTCP (digital transmission content protection – digitális adás tartalom védelem) volt, amely az IEEE 1394/FireWire csatlakozót helyezi előtérbe, de más protokollokon is alkalmazható. A vázlatot (amelyet 5C-nek hívnak, mert öt cég fejlesztette ki) az Intel, a Sony, a Hitachi, a Matsushita és a Toshiba nyújtotta be 1998 februárjában. A Sony 1999 közepén adta ki DTCP chipjét. A DTCP alatt a digitálisan összekötött eszközök (pl. DVD lejátszó és digitális TV vagy digitális videomagnó) kulcsokat és hitelesítő bizonyítványokat cserélgetnek, és így egy biztonságos csatornát hoznak létre. A DVD lejátszó titkosítja a kódolt hang/kép jelet, és így küldi el a vevő eszköznek, amelynek meg kell fejtenie a kódot. Így a többi kapcsolódó, de hitelesítéssel nem rendelkező eszköz nem képes ellopni a jelet. A másolásvédelemmel nem rendelkező tartalmaknál nem szükséges titkosítást alkalmazni. A biztosítást meg lehet „újítani” egy új tartalommal (új lemez, vagy új adás esetén) és új eszközökkel, amelyek frissített kulcsokat és hitelesítési listákat tartalmaznak (ezzel azonosítják a nem hitelesített eszközöket). Egy másik versengő tervezet az XCA (extended conditional access – kibővített feltételes hozzáférés), amelyet a Zenith és a Thomson készített el. Ez hasonlít a DTCP-hez, de csak az egyirányú csatlakozókkal működik (mint például az EIA-762 RF remodulátor szabvány), és chipkártyákat használnak a biztosítás megújításához. A többi tervezetet az MRJ Technology, az NDS, és a Philips készítette el. Mind az öt indítványban a tartalmat CGMS-szerű flagekkel (jelzőkkel) jelölik meg: „szabadon másolható”, „egyszer másolható”, „nem másolható”, és néha előfordul a „nincs több másolat”. Azok digitális eszközök, amelyek nem tesznek mást, csak reprodukálják a hangot és a képet, minden adatot megkaphatnak (legalábbis addig, amíg lejátszóként hitelesítik magukat). A digitális felvevő készülékek csak azokat az adatokat vehetik, amelyeket „másolható” jelzővel láttak el, és a jelzőt „nem másolható”, vagy „nincs több másolat” flagre kell cserélniük, ha a forrás „egyszer másolható” flaget tartalmaz. A DCPS-t a digitális TV-k, műholdvevők és digitális videomagnók következő generációihoz fejlesztették. Ez új DVD lejátszókat igényel, amelyek rendelkeznek digitális csatlakozókkal (olyanokkal, mint amilyenekkel a DV eszközökön találkozunk). Ezek az új termékek 2003-ben jelentek meg. Mivel a titkosítást a lejátszó végzi, a kiadott lemezeken nem kell módosítani.

7) High-Bandwidth Digital Content Protection (HDCP, DVI és HDMI)
A HDCP (Nagy sávszélességű digitális tartalomvédelem) hasonlít a DTCP-hez, de a digitális monitor interfészekhez tervezték. 1998-ban alapították meg a Digital Display Working Group (DDWG) nevű szervezetet, hogy egy univerzális csatlakozót tervezzenek a számítógépek és a kijelzők közé az analóg VGA csatlakozás kiváltására. Az 1999 áprilisában kiadott Digital Visual Interface (DVI) specifikáció a Silicon Image PanelLink technológiáján alapul, amely 4,95 Gb/s-os sávszélességével támogatja az 1600x1200-as (UXGA) felbontást, azaz lefedi az összes HDTV felbontást is. Az Intel javasolt egy védelmi komponenst a DVI-hez, ez a High-Bandwidth Digital Content Protection (HDCP). Egy új szabvány, a HDMI kombinálja a DVI-t és a HDCP-t. A DVI vagy HDMI digitális videocsatlakozóval ellátott DVD-lejátszók 2003 tavaszán jelentek meg. Sok új HDTV kijelzőnek valószínűleg lesz IEEE 1394 és HDMI csatlakozója is.

A HDCP hitelesítést, kódolást és a kulcsvisszavonást is támogatja. A lejátszóban és kijelzőben található speciális hardver kódolja az adatokat, mielőtt átküldi azokat a kábelen. Ha a HDMI kimenet azt érzékeli, hogy a csatlakoztatott monitor nem támogatja a HDCP-t, akkor csökkenti a védett tartalom képminőségét. A HDCP kulcscsere ellenőrzi, hogy a vevő eszköz jogosult-e a kép megjelenítésére vagy rögzítésére. Negyven 56 bites titkos eszköz kulcsot és egy 40 bites kulcs kiválasztó vektort használ – ezeket a HDCP licencszervezet biztosítja. Ha egy megjelenítő eszköz biztonsága megkérdőjeleződik, akkor a megfelelő kulcs kiválasztó vektor a visszavont kulcsok listájára kerül. A gazda eszköz kötelessége a lista karbantartása. A listát a rendszer újító üzenetek (SRM) frissítik. Ezeket az üzeneteket az új eszközök és videotartalmak közvetítik. Ha a vevő eszköz hitelesítve van, a képet egy kizáró vagy kapcsolattal kódolják a hitelesítési eljárás során kicserélt kulcsokból generált rejtjelfolyam segítségével. Ha a megjelenítő eszköz nem képes dekódolni a képet, akkor a kódolt tartalom zajként jelenik meg.

 

A másolásvédelem első négy formáját (Macrovision, CGMS, CSS és CPPM) nem kötelező alkalmaznia a lemez készítőjének. A CSS dekódolása is opcionális a hardveres és szoftveres lejátszó eszközök fejlesztői számára, bár egy lejátszó vagy egy számítógép dekódoló képesség nélkül csak a kódolatlan filmeket tudja lejátszani. A CPRM-et automatikusan kezelik a DVD felvevők, bár ez opcionális és sok felvevő nem támogatja. A DTCP-t és a HDCP-t pedig a digitális videokimenettel ellátott DVD-lejátszó alkalmazza.

Ezeket a másolásvédelmi eljárásokat a vétlen másolások megakadályozása érdekében fejlesztették ki (ami a stúdiók szerint több milliárd dollár kiesett jövedelmet jelent). A cél az, hogy a „becsületes emberek becsületesek is maradjanak”. Még a másolásvédelmi szabványokat kidolgozó szakemberek is azt mondják, hogy nem képesek megállítani a jól felszerelt kalózokat.

A filmstúdiók el akarták érni, hogy a DVD másolásvédelmének feltörése törvénybe ütköző cselekedet legyen. Az eredmény: A World Intellectual Property Organization (WIPO – Szellemi Tulajdonok Világszövetsége) által kidolgozott Copyright Treaty (Szerzői Jogi Szerződés), és a WIPO Performances and Phonograms Treaty (Előadás és Hangfelvétel Szerződés - 1996. december) és az ezeknek megfelelő amerikai Digital Millennium Copyright Act (DMCA) 1998. októberében a hatályos törvények része lett. Az Egyesült Államokban és számos más országban illegálisnak minősülnek azok a szoftverek, melyeket kifejezetten azért hoztak létre, hogy megkerüljék a másolásvédelmet. A DVD másolásvédelemmel foglalkozó jogi csoportjának alelnöke kijelentette: „a videó kontextusában a törvényhozásnak biztosítani kell, hogy néhány ésszerű, megszokott otthoni másolási módszer legális legyen, és ha ezt nem teszik lehetővé, büntetést kell alkalmazni.” Nem teljesen világos, hogy hogyan „büntetik”, ha egy stúdió rutinszerűen „nem másolható” flaget tesz minden lemezére.

A DVD-ROM meghajtóknak és a számítógépeknek (ide értve a DVD-ROM kiteket is) támogatnia kell a Macrovision, a CGMS és a CSS védelmeket. Azok a PC-s videokártyák, melyek TV kimenete nem támogatja a Macrovision-t, nem működnek a kódolt filmekkel. Az IEEE 1394/FireWire csatlakozókkal szerelt számítógépeknek támogatniuk kell a végleges DCPS szabványt ha más DCPS eszközökkel használják őket. A HDMI (DVI) csatlakozóval rendelkező számítógépeknek is támogatnia kell a HDCP-t a DVD-Video tartalom lejátszásához. Minden DVD-ROM meghajtónak tartalmaznia kell a CSS áramkört annak érdekében, hogy biztonságos kapcsolatot tudjanak kiépíteni a számítógépes dekóder hardverrel vagy szoftverrel, bár a CSS-t csak a DVD-Video tartalmaknál alkalmazhatják. Természetesen, mivel egy DVD-ROM bármilyen számítógépes adatot tartalmazhat, más kódolási formákat is használhatnak. Lásd a 4.1-es pontot a DVD-ROM meghajtókkal kapcsolatos információkért.

A CPTWG részlege, a Watermarking Review Panel (WaRP) – a Data-Hiding Sub-Group (DHSG) utóda – kiválasztott egy hang vízjelező rendszert, amelyet a DVD Forum is elfogadott a DVD-Audio számára (lásd 1.12). A hét vízjelező indítványból három lett: IBM/NEC, Hitachi/Pioneer/Sony, és Macrovision/Digimarc/Philips. 1999. február 17-én az első két csoport megalakította a „Galaxy Group”-ot (Galaxis csoport), és technológiáikat egy indítványba olvasztották. A második csoport „Millennium”-nak nevezte el a technológiát. A vízjelezés tartósan zajjal jelöl minden egyes digitális hang vagy kép keretet. Ez a zaj állítólag nem érzékelhető füllel vagy szemmel. A vízjelezést felismerik a lejátszó és felvevő készülékek, így megakadályozzák a másolást még abban az esetben is, ha a jelet digitális vagy analóg módon átjátsszák, vagy videófeldolgozással módosítják. A vízjelezés nem egy titkosítási rendszer, de egy olyan módszer, amely azonosítja, hogy a hang vagy a kép egy részlete lejátszható-e. Az új lejátszóknak és szoftvereknek támogatnia kell majd a vízjelezést, de a DVD Forum azt szeretné, ha a vízjelezett lemezek kompatibilisek lennének a jelenleg kapható lejátszókkal is. A Divx-nél használt korai vízjelező technológia látható „esőcsepp” és „puskalövés” mintát okozott egyes jelentések szerint, de a későbbi kiadásokban megoldották a problémát.

[1.12] Mi a helyzet a zenés DVD-vel: DVD-Audio vagy SACD?

Megjegyzés: Ne keverd össze a DVD-Audio-t a DVD-Music-kal (lásd 1.12.1)

1996-ban, a DVD megjelenésekor nem létezett a DVD-Audio formátum, bár a DVD-Video hangjellemzői messze túlmutattak a CD képességein. A DVD Forum információkat kért a zeneipartól, és csak ez után definiálta a DVD-Audio formátumot. A DVD Forum Working Group 4 (4-es munkacsoport – WG4) a vázlatos szabványt 1998 januárjában adta ki, a 0.9-es változat júliusban jelent meg. A végleges 1.0-s specifikációt (amely nem tartalmazta a másolásvédelmet) 1999 februárjában fogadták el és márciusban adták ki, de a termékek megjelenése csúszott, mert hosszú eljáráson keresztül választották ki a másolásvédelmi eljárásokat (kódolás és vízjelezés), és a Secure Digital Music Initiative (Biztonságos digitális zene kezdeményesés – SDMI) megjelenése is bonyodalmakat okozott. Az 1999 októberi megjelenést 2000 közepére tolták el, látszólag a CSS feltörése miatt (lásd 4.8), de azért is, mert a hardver még nem készült el, a gyártáshoz szükséges eszközök sem voltak tökéletesek, és zenekiadók sem túlságosan támogatták azt. A Pioneer első DVD-Audio lejátszói (a másolásvédelem támogatása nélkül) 1999 végén jelentek meg.

A Matsushita Panasonic és Technics márkanévvel mutatta be univerzális DVD-Audio/DVD-Video lejátszóit 2000 júliusában 700 és 1200 dollár közötti áron. A Pioneer, a JVC, a Yamaha és a többi cég 2000 őszén és 2001 elején adta ki DVD-Audio lejátszóit. 2000 végén kb. 50 DVD-Audio lemezt lehetett kapni. 2001 végén közel 200-féle DVD-Audio lemezt lehetett kapni.

A DVD-Audio a DVD-Video-tól független formátum. A DVD-Audio lemezeket elkészíthetik úgy, hogy működjenek a DVD-Video lejátszókban, de lehet olyan DVD-Audio lemezt is gyártani, amelyet egyáltalán nem játszik le a DVD-Video lejátszó, mert a DVD-Audio specifikáció olyan új formátumokat és jellemzőket is tartalmaz (ilyen például az elkülönített „DVD-Audio zone” tartalom az AUDIO-TS könyvtárban), melyeket a DVD-Video lejátszó nem képes kezelni. DVD-Audio készülékre vagy új, univerzális lejátszóra van szükség, melyek a DVD-Video és a DVD-Audio lemezeket is lejátsszák. Az univerzális lejátszókat VCAP (video-capable audio player – videó képességgel ellátott hanglejátszó) névvel is illetik.

Könyörgés a producerekhez: Az univerzális lejátszók ritkák, de könnyedéns készíthetnek univerzális lemezeket. Egy kis fáradtsággal megoldható, hogy minden DVD-Audio lemezt le lehessen játszani minden DVD lejátszón: a DVD-Video zónában helyezzék el a zene Dolby Digital változatát.
Könyörgés a DVD-Audio fejlesztő rendszerek készítőihez: Készítsék el úgy a szoftvereket, hogy a fenti opciót alapértelmezésként kínálják fel, vagy erőteljesen javasolják azt.

A DVD-Audio lejátszók (és az univerzális lejátszók) a jelenlegi erősítőkkel is működnek. PCM és Dolby Digital kimenetet szolgáltatnak, és néhány támogatja a DTS és a DSD formátumot is. Azonban a legtöbb jelenleg kapható erősítő nem képes dekódolni a nagy felbontású, többcsatornás PCM hangot (lásd 3.6.1 pontot a részletekért), és ha képesek is rá, ezek a jelek nem továbbíthatók a hagyományos digitális csatlakozókon keresztül. A high-end digitál-analóg konverterekkel (DAC) rendelkező DVD-Audio lejátszókat csak 2 vagy 6 csatornás analóg bementeken lehet összekötni az erősítővel, de romolhat a minőség, ha az erősítő visszaalakítja a jelet a digitális feldolgozáshoz. Új digitális bemenettel (például IEEE 1394/FireWire) ellátott erősítőre van szükség ahhoz, hogy a DVD-Audio teljes felbontását élvezni lehessen.

A DVD hangot copyright védi beágyazott jelzéssel vagy digitális vízjelezéssel. Ez az eljárás jelfeldolgozó technológiát alkalmaz a digitális aláírás és az opcionális kódoló kulcsok használatához. Ezek feltételezhetően nem hallható zaj formájában kerülnek rá a lemezre, így az újabb eszközök felismerik a másolt lemezeket és nem játsszák le azokat. Az Aris, a Blue Spike, a Cognicity, az IBM és a Solana javaslatait fogadta el a legtöbb zenével foglalkozó cég a 4C Entity-vel (IBM, Intel, Matsushitát, Toshibát) egyetértésben. Az Aris és a Solana egy új cégben egyesült Verance néven, melynek Galaxy technológiáját választották a DVD-Audio formátumhoz 1999 augusztusában. (1999 novemberében a Verance vízjelezését választották az SDMI formátumhoz is) A Verance és a 4C azt állította, hogy a teszteken a Verance vízjelezés nem volt hallható, de a vájt fülű hallgatók a későbbi teszteken észrevették a vízjelezés zaját.

A Sony és a Philips kifejlesztett egy konkurens formátumot Super Audio CD néven, amely szintén DVD lemezeket használ. (Lásd a 3.6.1 pontot a részletekért) A Sony a SACD specifikáció 0,9-es változatát 1998 áprilisában adta ki, a végső változat 1999 áprilisában (?) jelent meg. A SACD technológia ingyenesen elérhető a Sony/Philips CD licencek mellé. A legtöbb korai SACD kiadvány csak sztereó volt, nem használtak több csatornát. Az SACD-t eredetileg úgy tervezték, hogy a „hagyományos” lemezek két réteggel készüljenek: az egyik lejátszható a jelenlegi CD lejátszókban, a nagy sűrűségű réteget pedig a DVD-Audio lejátszók kezelik. A technikai nehézségek miatt a kétformátumú lemezek csak 2000 végén jelentek meg, és akkor is csak kis mennyiségben. A Pioneer, amely 1999 végén jelent meg Japánban az első DVD-Audio lejátszókkal, támogatta a SACD formátumot a DVD-Audio készülékeiben. Ha a többi gyártó is hasonlóan dönt, akkor az egész SACD – DVD-Audio vita lezárható, hiszen a DVD-Audio lejátszók mind a kétféle lemezt kezelik majd.

A Sony 1999 májusában mutatott be egy SACD lejátszót 5000 dolláros áron. A készüléket korlátozott számban szállították az Egyesült Államokba 1999 végén. A Philips 7500 dolláros lejátszója 2000 májusában jelent meg. 2000 közepén a Sony egy 750 dolláros SACD készüléket mutatott be Japánban. 1999 végén kb. 40-féle SACD volt kapható a DMP, a Mobile Fidelity Labs, a Pioneer, a Sony és a Telarc kiadóktól. Több mint 500-féle SACD lemez kapható 2001 végén.

A DVD-Audio és a SACD hátránya, hogy a legtöbb hat analóg bemenettel rendelkező erősítő nem képes a mélyhangot megfelelően kezelni. A Dolby Digital és DTS dekóderrel szerelt erősítők belül lekezelik a mélyhangokat, de a hatcsatornás analóg bemenet általában egyszerűen csak áthalad az erősítőn. A hatcsatornás analóg bemenetek teljes mélyhangkezelése nélkül azok a rendszerek, amelyek nem rendelkeznek teljes sávú hangfalakkal mind az öt csatorna számára, nem lesznek képesek a mélyhangokat megfelelően előállítani.

Ha a legtöbbet szeretnéd kihozni egy DVD-Audio vagy egy SACD lejátszóból, akkor egy olyan erősítőre lesz szükséged, amely rendelkezik hatcsatornás analóg bemenettel. Szükséges még öt teljes sávú hangfal (azaz minden hangfalnak képesnek kell lennie a mélyhangokat is visszaadni) és egy mélynyomó is, hacsak nem rendelkezel olyan erősítővel, amely az analóg bemeneteken is képes kezelni a mélyhangokat. Addig is használhatsz külső mélyhang kezelő egységeket. Ilyen gyárt pl. a Outlaw Audio.

A DVD-Audio információkat, lemezlistát és lejátszó ismertetőket találsz a Digital Audio Guide-nál.

[1.12.1] Mi a különbség a DVD-Audio és a DVD-Music lemezek között?

A DVD-Music hivatalosan nem egy DVD-formátum, de gyakran használják azokra a DVD-Video lemezekre, amelyek elsősorban zenét tartalmaznak. Egy DVD-Music lemezt minden szabványos DVD-lejátszón le lehet játszania A zene mellett videókat vagy állóképeket lehet megtekinteni. Az 1.12 részletezése alapján a DVD-Audio lemez különleges nagy felbontású hangsávokat tartalmaz, amelyeket csak DVD-Audio lejátszón lehet meghallgatni.

[1.13] Mely stúdiók támogatják a DVD-t?

Minden nagy filmstúdió, és a legtöbb nagy lemezkiadó támogatja a DVD-t.

A DVD lejátszók megjelenésekor, 1997 elején csak a Warner és a Polygram adott ki lemezeket a nagy filmstúdiók közül. A többi lemezt kis kiadók jelentették meg. A többi stúdió fokozatosan lépett be a DVD táborába (lásd a 6.2 pontot a teljes listáért, lásd az 1.6-ot a film infókért).
A Dreamworks volt az utolsó jelentős stúdió, amely bejelentette a DVD támogatását. A Paramount, a Fox és a Dreamworks kezdetben csak a Divx formátumot támogatták, de 1998 nyarán mindegyikük bejelentette, hogy támogatják a nyílt DVD-t.

[1.14] A DVD fel tud venni a videóról, tv-ről?

Igen, ha van DVD-felvevőd. 1997-ben, amikor a DVD-t bemutatták, még csak lejátszók léteztek. A jelenleg kapható DVD-s készülékek nagy része még mindig csak lejátszani tud, de a felvevők egyre jobban terjednek és egyre olcsóbbak. A DVD-s képfelvevők 1999 végén jelentek meg Japánban, és 2000 végén a világ többi részén. A legelső készülékek drágák voltak: 2500-4000 dollárba kerültek. A DVD-felvevők még most is drágák (2003 közepén 500-2000 dollár között), de előbb-utóbb olyan olcsók lesznek, mint a videomagnók. Ezzel egyidőben a DVD felvevőket/lejátszókat beépítik a műhold- és kábelvevőkbe, merevlemezes videórögzítőkbe és a hasonló készülékekbe.

A DVD-felvevő olyan, mint egy videomagnó -- van benne tuner és A/V bemenetekkel is rendelkezik, valamint beprogramozható a műsorok felvételére. A legfontosabb különbség az, hogy soha nem kell előre vagy hátra csévélned -- a felvételek azonnal elérhetőek, általában egy képernyős menü segítségével. Sok DVD-felvevő rendelkezik elektronikus műsorújsággal (EPG), így a képernyős listából lehet kiválasztani, mely műsorokat szeretnéd felvenni (nem kell beírni a dátumot, az időt, a csatornát kézzel).

Vedd figyelembe, hogy a DVD képfelvevők nem tudják lemásolni a legtöbb DVD-t, mert ezek védettek.

Sajnos több mint egy írható DVD formátum létezik, és ezeket nem minden esetben lehet lejátszani. Ez nem olyan, mint a régi "VHS-Betamax csata", ahogy a sajtó szeretné beállítani, de ugyanolyan zavaros. Lásd a 4.3-at, ha még jobban össze akarsz zavarodni.

Ne zavarjanak meg az adatrögzítésre képes számítógépes DVD meghajtók (DVD-írók) (lásd 4.3). Ezek a már létező felvevők képesek adatot rögzíteni, de ahhoz, hogy tökéletes DVD-Video lemezt készítsenek, kiegészítő szoftverre van szükség a videó kódoláshoz (MPEG), a hangkódoláshoz (Dolby Digital, MPEG vagy PCM), a navigációs és vezérlő adatok generálásához stb (lásd 5.4 és 5.8).

[1.15] Mi történik, ha megkarcolok egy lemez? A lemezek nem túl sérülékenyek ahhoz, hogy kölcsönözni lehessen őket?

A karcolás kis adathibákat okozhat, amelyeket könnyű javítani. Az adatokat olyan erőteljes hibajavító technikákkal védik, amelyek képesek visszanyerni az adatokat még nagy karcolás esetén is. Gyakori tévhit, hogy egy karcolás a DVD-n több gondot okoz, mint a CD-n a nagyobb adatsűrűség és az erősen tömörített videó miatt. A DVD adatsűrűsége fizikailag négyszer nagyobb, mint a CD-ROM-é, tehát az igaz, hogy egy karcolás több adatot érint. Viszont a DVD hibajavítása tízszer jobb, mint a CD-ROM hibajavítása, és ez kiegyenlíti a nagyobb adatsűrűség miatt bekövetkező adatvesztést. Fontos azt is megérteni, hogy az MPEG-2 ás a Dolby Digital tömörítés részben azon alapul, hogy eltávolítják vagy csökkentik a nem érzékelhető információkat, és a kitömörítés után nem az eredeti információkat kapjuk vissza. A nagyobb karcolások javíthatatlan hibákat is okozhatnak, amelyek I/O hibát eredményeznek a számítógépen, vagy pillanatnyi működési hibát a DVD-Video képén. Paradox módon, néha a legkisebb karcolások okozzák a legnagyobb hibákat (a karcolás iránya és tükröződése miatt). Jó néhány eljárás létezik az MPEG videó hibáinak elrejtésére, ezeket valószínűleg felhasználják a jövőben megjelenő lejátszókban.

Lásd az 1.39 pontot a DVD kezeléséről és tisztításáról.

A DVD-vel foglalkozó számítógépes tanácsadó csoport kifejezetten azt kérte, hogy ne legyen szükséges caddy vagy más védő tok alkalmazása. A lézerlemezeket, a zenei CD-ket és CD-ROM-okat is összekarcolhatják, mégis rengeteg videotéka és könyvtár kölcsönzi őket. A legnagyobb üzletláncok (mint pl. a Blockbuster és a West Coast Entertainment) rengeteg helyen kölcsönöznek DVD-t. A kölcsönzött lemezek állapotáról érkezett beszámolók általában pozitívak, de ha problémáid vannak a kölcsönzött lemez lejátszásával, akkor nézd meg, hogy karcos-e.

[1.16] A VHS elég jó, minek nekem DVD?

A DVD legfontosabb előnyei a képminőség, a térhatású hang és az extra szolgáltatások (lásd 1.2). Ráadásul a DVD minősége nem romlik az idő múlásával, és nem függ a lejátszások számától sem, nem úgy, mint a videokazettáké (és ez nagy előny a szülők számára, mert a gyerekek a Disney videókat kétszer is megnézik egy héten!). Ezért is jobb gyűjteni a CD-ket, mint az audiokazettákat. Említettem már a képminőséget? Minél jobb a TV-d, annál nagyobb lesz a különbség a képminőség terén a VHS és a DVD között.

Ha ezek a dolgok neked nem számítanak, akkor valószínűleg neked megfelel a VHS is.

[1.17] A DVD csomagolása eltér a CD-étől?

A gyártók attól féltek, hogy a vásárlók azt hiszik, hogy a DVD-t le fogják játszani a CD-lejátszók is, és ezért más csomagolást akartak. A legtöbb DVD doboz olyan széles, mint a CD tokja (kb. 13,5 cm), és olyan magas, mint egy VHS kazetta doboza (kb. 18,5 cm), ahogy az a Video Software Dealers Association (Videoprogam forgalmazók szövetsége - VSDA) javasolta. Azonban senki sincs kötelezve arra, hogy egy nagyobb dobozméretet alkalmazzon. Néhány cég szabványos CD tokot, papírt vagy PVC tokot használ. A Divx lemezek papír és műanyag Q-Pack tokban vannak, amelyek ugyanakkorák, mint a CD tokok.

A legtöbb filmet Amary tokba csomagolják. Ez egy műanyag, kagylószerűen szétnyitható tok, olyan átlátszó PVC zsebekkel, amelyekbe behelyezhető a borító. Ez népszerű a vásárlók körében. A Time Warner-féle műanyag keretes papír tok nem annyira kedvelt. Létezik egy „szuper tok” is, amely a hagyományos CD tokhoz hasonlít, de több lemez fér bele. Ez Európában elég elterjedt.

[1.18] Mit jelent a kétrétegű lemez kifejezés? Ez minden lejátszóban működik?

A kétrétegű (dual-layer) lemez két rétegben tartalmaz adatokat. Az egyik félig átlátszó, így a lézer a második rétegre is tud fókuszálni. Mivel mindkét réteg ugyanazon az oldalon van, a kétrétegű lemez közel kétszer annyi adatot képes tárolni, mint egy egyrétegű lemez: tipikusan négy óra videót (lásd a 3.3 pontot a részletekért). Sok lemez két réteget használ. Kezdetben csak nagyon kevés gyár tudott kétrétegű lemezt készíteni, de manapság a legtöbb üzem képes erre. A második réteg lehet PTP (parallel track path – párhuzamos adatsáv) kialakítású, amikor mindkét sáv párhuzamosan fut (a független adatok vagy a különleges effektusok miatt), vagy lehet OTP (opposite track path – ellentétes adatsáv) kialakítású, amikor a második adatsáv egy ellentétes spirálban fut. Ebben az esetben az olvasófej az első réteget bentről kifelé kezdi olvasni, a másodikat pedig kívülről befelé. Az OTP formátumot, melyet RSDL-nek (reverse-spiral dual layer – kettős fordított spirál réteg) is neveznek, azért alakították ki, hogy a videolejátszás folyamatos legyen. Amikor a lézer olvasófej eléri az első réteg végét, átváltja a fókuszt a második rétegre, és a lemez szélétől a belseje felé folytatja a mozgást. A rétegváltás bármikor bekövetkezhet, nincs rá előírás a szabványban. Nincs rá garancia, hogy a rétegváltás észrevehetetlen marad. A rétegváltás néhány lejátszónál észrevehetetlen, de a kép megfagyhat egy pillanatra, néhány készüléknél akár 4 másodpercig is. A „láthatatlanság” éppen annyiban függ a lemez készítési módjától mint a lejátszótól. A két réteg előnye, hogy a hosszú filmek is nagyobb adatrátával készülhetnek, és jobb minőségűek lesznek, mintha csak egy réteget használtak volna. Lásd az 1.27-es pontot a rétegváltásokról.

Többféleképpen is fel lehet ismerni a kétrétegű lemezeket: 1) arany színűek, 2) lehet választani a szélesvásznú vagy a teljes képernyős változat között, 3) két sorozatszám van egy oldalon.

A DVD specifikáció előírja, hogy a lejátszók és a meghajtók olvassák a kétrétegű lemezeket. Van néhány olyan készülék, melynek problémái vannak a kétrétegű lemezekkel – ez egy tervezési hiba, és a gyártónak ingyenesen ki kell javítania. Néhány lemezt úgy készítenek el, hogy ne lehessen észrevenni a rétegváltást. Ez technikailag meghaladja a DVD specifikációt, és ez gondokat okozhat a régebbi lejátszókkal.

Minden lejátszó és meghajtó lejátssza a kétoldalas lemezeket is ha megfordítod őket. Egyetlen gyártó sem jelentett be olyan modellt, amely mindkét oldalt lejátszaná, kivéve néhány DVD jukeboxot. A megnövekedett költségeket nehéz megmagyarázni, hiszen egy kétrétegű lemezen több mint négy óra videó elfér. (A korai lemezek kétoldalasak voltak, mert a kétrétegű gyártás sok helyen akadályokba ütközött. Ez most már nem probléma.) A Pioneer LD/DVD lejátszók képesek az lézerlemezek mindkét oldalát lejátszani, de a DVD-ét nem. (Lásd a 2.12-t a két oldal párhuzamos olvasásáról).

[1.19] A DVD-Video világméretű szabvány? Működik NTSC, PAL és SECAM rendszerben is?

Az MPEG videót a DVD-n digitális formátumban tárolják, de a videót két kölcsönösen inkompatibilis televíziós formátum egyikére formázzák: 525/60 (NTSC) vagy 625/50 (PAL/SECAM). Ezért kétfajta DVD létezik: "NTSC DVD" és "PAL DVD". A készülékek egy része csak az NTSC lemezeket játsszák le, más részük csak a PAL lemezeket, és néhány egység mindkét formátummal megbirkózik. A lemezeket a világ régiói szerint is megjelölik (lásd 1.10). Az NTSC formátumot Kanadában, Japánban, Mexikóban, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon, az Egyesült Államokban és más országokban használják. A PAL formátumot használják Európában szinte mindenütt, Afrika nagy részében, Kínában, Indiában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Izraelben, Észak-Koreában és más országokban (lásd a táblázatot a www.remoteviewing.com címen, ahol a teljes lista olvasható).

Szinte minden PAL országban eladott lejátszó ismeri mindkét formátumot. Ezek a több szabványú (multi-standard) lejátszók részlegesen átkonvertálják az NTSC jelet 60 Hz-es PAL-ra (4.43 NTSC). A készülék a 4,43 MHz-es PAL színvivőt használja, de megtartja az 525/60-as NTSC formátumot. A legtöbb modern PAL TV képes kezelni ezt az „ál-PAL” jelet. Néhány több szabványú PAL lejátszó valódi 3.58 NTSC jelet ad az 525/60 NTSC lemezek esetén. Ilyenkor NTSC vagy több szabványú TV-re van szükség. Néhány készüléknél ki lehet választani, hogy 60 Hz-es PAL vagy NTSC jelet adjanak NTSC lemezek lejátszásakor. Létezik szabvány-konvertáló PAL lejátszó is, amely az 525/60 NTSC formátumból szabványos PAL kimenetet generál a régebbi PAL TV-k számára. A pontos valós idejű szabványkonverzió drága hardvert igényel a méretezéshez, az ideiglenes konverzióhoz és a tárgyak mozgáselemzéséhez. Mivel a DVD lejátszók konverziója elég rossz minőségű, 60 Hz-es PAL kimenetet és egy megfelelő TV-t használva jobb képet kapunk, mintha az NTSC képet PAL-lá alakítanánk. (A hangot nem érinti a videokonverzió.) 

A legtöbb NTSC készülék nem képes PAL lemezeket lejátszani, és a legtöbb NTSC tévé nem fogadja a PAL képjelet. Nagyon kevés NTSC lejátszó (pl. az Apex és az SMC) képes átkonvertálni a PAL jelet NTSC-vé. Lehet kapni külső konvertereket (ilyen az Emerson EVC1595 350 dollárért). Kiváló minőségű átalakítót forgalmaz pl. a TenLab és a Snell and Wilcox.

Sok szabvány-átalakító lejátszó nem tudja az anamorf szélesvásznú képet átalakítani 4:3 megjelenítőra. Lásd 1.22.

A legújabb szoftverek, mint például az Adobe After Effects és a Canopus ProCoder elég jó PAL-NTSC konverziót végez kis költségen, de ezeket csak a gyártási fázisban lehet használni (azaz  videót azelőtt konvertálják, mielőtt a DVD-re írják).A konverzió műszaki részleteit lásd Snell és Wilcox The Engineer's Guide to Standards Conversion és The Engineer's Guide to Motion Compensation című írásában.

Három különbség van a különböző rendszerekre készített lemezek között: a kép dimenziója és a pixel méretarány (720x480 vagy 720x576), a másodpercenkénti képkockaszám (29,97 vagy 25), és a térhatású hang (Dolby Digital vagy MPEG). (Lásd a 3.4 és a 3.6 pontokat a részletekért) A mozifilmről készített videóanyagot általában 24 kép/s-mal kódolják, de utána átkódolják a két rendszer által igényelt képkockaszám valamelyikére. A PAL rendszerre készített filmeket általában 4%-kal felgyorsítják, emiatt a hangot is ennek megfelelően át kell alakítani a kódolás előtt. Minden PAL DVD készülék lejátssza a Dolby Digital hangsávot, de nem minden NTSC készülék játssza le az MPEG hangsávot. A PAL és a SECAM ugyanazt a letapogatási formátumot használják, emiatt használhatóak ugyanazok a lemezek a két rendszeren. Az egyedüli különbség az, hogy a SECAM lejátszók a SECAM TV-knek megfelelően biztosítják a színjelet. A modern TV-k a SECAM országokban feldolgozzák a PAL jeleket is, tehát használhatsz olyan lejátszót is, amely csak PAL kimenettel rendelkezik. Csak akkor van szükséged SECAM lejátszóra, ha régebbi, csak SECAM jelet ismerő TV-vel rendelkezel (és valószínűleg szükséged van egy SECAM RF csatlakozóra, lásd 3.1).

A producer választhatja azt a megoldást is, hogy 525/60 NTSC videót tesz a lemez egyik felére, és 625/50 PAL-t a másikra. A legtöbb stúdió Dolby Digital hangsávot tesz a PAL lemezekre az MPEG hangsávok helyett.

A PAL nagyobb felbontása miatt a video általában több helyet foglal a lemezen, mint az NTSC változat. Lásd a 3.4-es kérdést a további részletekért.

Tulajdonképpen háromféle DVD lejátszó létezik, ha a számítógépet is beszámítjuk. A legtöbb PC-s DVD szoftver és hardver lejátssza az NTSC és a PAL videót, és a Dolby Digital és MPEG hangot is. Néhány PC csak a monitoron képes megjeleníteni az átalakított videót, de mások a TV számára is emészhető videojelet is szolgáltatnak.

Összefoglalva: Az NTSC lemezeket (Dolby Digital hanggal) a világ DVD készülékeinek 95%-a lejátssza. A PAL lemezeket csak nagyon kevés PAL országon kivűli lejátszó kezeli. (Ez független a régióktól – lásd 1.10)

[1.20] Mi történik a rajzfilmekkel a DVD-n? Nem lesz rossz a képminőség a tömörítés miatt?

Néhány ember szerint az animációk, különösen a kézzel rajzoltak (rajzfilmek, anime-k), nem túl jól tömöríthetők MPEG-2-vel, és néha nagyobbak lesznek, mint az eredeti, tömörítetlen anyag. Néhányan azt mondják, hogy az animáció egyszerűbb, ezért jobban tömöríthető.
Egyik sem igaz.

Valószínűleg a képkockák közötti “jitter” (amit a rajzok közötti különbségek vagy az igazítás idéz elő) okozza a problémákat. Egy a Disney-nél dolgozó rajzfilmszakértő szerint ez már nem fordul elő a modern animációs technikák alkalmazásánál. És ha még is megjelenik, akkor az MPEG-2 mozgásbecslő képessége kompenzálja azt.

Mivel az MPEG-2 a képet blokkokra bontja és ezt alakítja frekvencia információvá, gondjai lehetnek az éles vonalakkal, ami gyakori a rajzfilmekben. A nagy frekvenciás jelek elvesztése homályos foltokat eredményez az élek mentén (ezt Gibbs hatásnak hívják). Azonban a DVD-nél használt adatrátánál ez a probléma általában nem fordul elő.
(A műholdas adásoknál és az HBO-nál is gyakran használnak MPEG2 eljárást a műsor továbbításához, és itt sem tapasztalható semmilyen képhiba a rajzfilmeknél. – a ford. megj.)

[1.21] Miért kell bizonyos lemezeket megfordítani? Nem fér rá négy órányi anyag egy oldalra?

Bár a DVD kétrétegű technológiája (lásd 3.3) lehetővé teszi a négy órás folyamatos lejátszást egy oldalon, néhány filmet kétfelé vágnak, melyeket a lejátszás közben meg kell fordítani. A legtöbb „flipper” lemez azért születik meg, mert a készítők túl lusták ahhoz, hogy optimalizálják a tömörítést, vagy kétrétegű lemezt készítsenek. A jobb képminőség olcsó kifogás az adatráta növelésére, pedig sokszor a videó jobb minőségű, ha kisebb bitrátával, de körültekintően kódolják. A kétrétegű gyártókapacitás is gyenge kifogás: 1997-ben nagyon kevés DVD gyár tudott kétrétegű lemezt készíteni, de most már nem ez a helyzet. Nagyon kevés lejátszó képes automatikusan oldalt váltani, de ez nem is szükséges, mert a legtöbb film négy óránál rövidebb, és így könnyen elfér egy kétrétegű oldalon (RSDL).

A „flipper” lemezekről találsz egy listát a DVD Review Film Vault oldalán. Megjegyzés: nem nevezzük flippernek azt a lemezt, melynek egyik oldalán a szélesvásznú, a másikon a pan&scan változat vagy egyéb kiegészítő van.

[1.22] Miért van a kép összenyomva, amitől mindenki nyúltnak néz ki?

Válasz: Olvasd el a kézikönyvet... Olyan anamorf filmet nézel, amelyet szélesvásznú TV-re készítettek. (Lásd 3.5 a technikai részletekért). Be kell lépned a lejátszó beállítási menüjébe, és be kell állítanod, hogy hagyományos 4:3-as és nem szélesvásznú 16:9-es TV-vel rendelkezel. Ezután a lejátszó automatikusan átméretezi a képet, így láthatod a teljes szélességű képet a megfelelő méretarányban.

Néhány esetben megváltoztathatod a méretarányt a lemez lejátszása közben (az “aspect” – méretarány gombbal a távirányítón). A legtöbb készüléknél meg kell állítani a lemezt, mielőtt megváltoztatod a méretarányt . Néhány lemez egyik oldalán a szélesvásznú, a másikon a hagyományos film található. Ha a teljes képernyős változatot akarod megnézni, meg kell fordítanod a lemezt.

Lásd az 1.38-as pontot a letterbox technikáról.

Úgy tűnik, hogy a legtöbb NTSC-PAL (vagy vice-versa) átalakító lejátszó (lásd 1.19) nem képes az anamorf képet letterbox (vagy pan&scan) formára alakítani. Megoldás: használj szélesvásznú TV-t, többszabványú TV-t vagy egy külső átalakítót. Vagy szerezz be egy jobb lejátszót.

[1.23] Minden lemez Dolby Digital (AC-3) hangot tartalmaz? Mindegyik 5.1 csatornás?

A legtöbb DVD-Video lemez tartalmaz Dolby Digital hangsávot. Azonban ez nem előírás. Néhány lemezen, különösen azokon, amelyek csak zenét tartalmaznak, PCM hangsáv is van. Lehetőség van arra is, hogy a 625/50 (PAL) lemezek csak MPEG hanggal rendelkezzenek, de ez ritkán fordul elő. A DTS hanggal rendelkező lemezeknek tartalmaznia kell egy Dolby Digital hangsávot is (nagyon ritka esetben PCM sávval rendelkeznek). Lásd az 1.32-t a DTS-ről.

Ne feltételezd azt, hogy a Dolby Digital felirat garantálja az 5.1 csatornát. A Dolby Digital hangsáv lehet monó, kettős monó, sztereó, Dolby Surround sztereó, stb. Pl. a Blazing Saddles és a Caddyshack monó hangsávos filmek, ezért a Dolby Digital hangsáv ezeken a DVD-ken csak egy csatornát tartalmaz. Néhány DVD csomagolásán kis betűk vagy ikonok jelzik a Dolby Digital logó alatt a csatornakiosztást. Néhány esetben több mint egy Dolby Digital hangsáv található a lemezen: egy 5.1 csatornás és egy speciálisan újrakevert sztereó Dolby Surround. Teljesen normális, ha a DVD lejátszó azt jelzi, hogy egy Dolby Digital hangsávot játszik le, miközben az erősítőd Dolby Surround hangot jelez. Ez azt jelenti, hogy a lemez kétcsatornás Dolby Surround jelet tartalmaz, amelyet Dolby Digital formátumban kódoltak.

Lásd a 3.6-ot hanggal kapcsolatos további információkért.

[1.24] A DVD-re hatással van a „lézeres rothadás”?

A DVD-t megelőző lézerlemezeket (lásd 2.6) gyakran érintette az a folyamat, amit lézeres rothadásnak neveztek: az alumínium réteg károsodik az oxidáció vagy más kémiai hatások miatt. Ezt általában az okozza, hogy a gyártás során nem elég tiszta alumíniumot használnak, de ezt súlyosbíthatja még a mechanikai nyíró hatás, amit a hajlítás, vetemedés vagy a hőmérséklet változása okoz (a nagyméretű lézerlemezek hajlékonyak, és a rétegek elmozdulása komoly gondot jelent). Az adatréteg károsodását a ragasztóanyagban található kémiai anyagok és gázok, valamint az akril hordozóba behatoló nedvesség is előidézheti.

A lézerlemezhez hasonlóan a DVD-t is két vékony lemezből készítik, amelyeket egymáshoz ragasztanak, de a DVD sokkal merevebb és újabb ragasztóanyagot használnak a gyártásához. A DVD polikarbonátból készül, amely tízszer kevesebb nedvességet szív magába, mint a kissé nagyobb nedvszívóképességű akril (PMMA), melyet a lézerlemezhez használnak.

A DVD-knek rétegelválási problémái lehetnek. Részben azért, mert néhány esetben néhány lejátszónál túl szorosan fogja meg a lemezt a készülék. Maga a rétegleválás is okozhat problémákat (mert az adatréteg nem megfelelő távolságra van a felszíntől), és oxidációhoz is vezethet. A rétegleválás koncentrikus körök vagy foltok formájában jelenhet meg a lemez közepe körül.

Eddig kevés "DVD rothadással" kapcsolatos problémáról tudunk. A meghibásodásokat a rétegleválás, a rossz ragasztóanyag, a kémiai reakciók vagy a tükröző réteg oxidációja okozta (lásd a mindspring.com/~yerington/ és a www.andraste.org/discfault/discfault.htm címet a részletekért). A DVD elöregedéséért a DVD hajnalán (1997-2000) a lemezgyártási eljárásokat okolták, valamint az alapanyagokat, amelyek nem voltak olyan jók, mint amilyennek kellett volna lenniük. Azóta rengeteget fejlődött a technológia, így ez az apró probléma még apróbbá vált.

Egyes beszámolókban a DVD "felhősödéséről" vagy "tejesedéséről" olvashatunk, amit a hibás sokszorosítás számlájára írhatunk. Például az olvadt műanyag túl gyorsan hűl le, vagy nem elég nagy a nyomás ahhoz, hogy mindent kitöltsön az anyag (lásd az archivált cikket a TapeDisc Business oldalán a részletekért). A minimális felhősödés nem okoz gondot a lejátszásban, és láthatóan nem rontja a minőséget. Ha szabad szemmel is látni valamit, akkor az valószínűleg nem oxidáció vagy más károsodás.

A károsodás eredménye a korábban tökéletesen működő lemez lejátszásánál tapasztalható: a kép ugrál, lefagy, széttöredezik. Ha úgy tűnik, hogy egy lemez tönkrement, akkor ellenőrizd, hogy nem piszkos, nem karcos, nincs megvetemedve (lásd 1.39). Próbáld meg megtisztítani és próbáld meg lejátszani más lejátszóban is. Ha a lemez állandóan problémákat okoz, akkor elképzelhető, hogy elkopott. Ha így van, akkor nem tudod megjavítani. Próbálj meg egy újabb példányt kérni a forgalmazótól.

[1.25] Melyek azok a filmek, amiket csak pan&scan formátumban lehet megvásárolni? Miért?

Néhány filmet csak pan&scan formátumban lehet megvenni, mert nem létezik letterbox vagy anamorf változat a filmből (lásd a 3.5 pontot a pan&scan és az anamorf formátumról) Mivel az átalakítás költsége 50000-100000 dollár lehet, a stúdiók azt gondolhatják, hogy az új változat nem hozza vissza a befektetést. Néhány esetben az eredeti film nem elérhető vagy a jogok nem teszik lehetővé az átalakított változat elkészítését. A régi filmeket teljes képernyős 1,37-es „akadémiai” képarányban rögzítették, így nem lehet szélesvásznú verziót készíteni. A TV kamerák által készített képek (pl. koncert felvételek) szintén 4:3 képarányúak.

A DVD Review-nál a Film Vault-ban találsz egy listát a pan&scan lemezekről, és az Internet Movie Database is tartalmazza a szélesvásznú és a pan&scan lemezek felsorolását.

[1.26] Hogy tudom a Pionner lejátszómon eltüntetni a feliratokat?

A távirányítón nyomd meg a Subtitle (Felirat) majd a Clear (Törlés) vagy a 0 gombot. Nem kell használnod a menüket.

[1.27] Miért akad meg a lejátszás néha egy másodpercre?

Néhány film - főleg azok, melyek két óránál hosszabbak, vagy amelyeket nagy adatrátával kódoltak - két réteget foglal el a lemez egy oldalán. Amikor a lejátszó réteget vált a kép és a hang leállhat egy pillanatra, amíg a lézer újrafókuszál és megtalálja a helyét. A leállás hossza függ a készüléktől és a lemez felépítésétől is. A lemez készítője általában megpróbál egy olyan pontot választani, ahol az akadás a legkevésbé észrevehető. A szünet nem számít hibának sem a lejátszó sem a lemez esetében. Lásd az 1.18-at a részletekért.

A DVD Review Film Vault oldalán van egy lista a rétegváltási pontokról. Az új időket az info@dvdreview.com címre küldheted.

[1.28] A lemezen az áll: Dolby Digital. Miért csak kétcsatornás térhatású hangot hallok?

Néhány lemez (főleg a Columbua TriStar-tól) a kétcsatornás Dolby Surround (vagy sima sztereó) hangot az egyes sávon, az 5.1 csatornás hangot pedig a kettes sávon tartalmazza. Néhány stúdió külön készít optimalizált Dolby Surround vagy sztereó hangsávot, és ez lesz az alapértelmezett sáv, mivel úgy gondolják, hogy a legtöbb hangrendszer ilyen. Ha nem választod ki az 5.1 csatornát tartalmazó sávot (a hang gombbal a távirányítón vagy a menüben), akkor a lejátszó az alapértelmezett kétcsatornás sávot játssza le. (Néhány lejátszó képes arra, hogy automatikusan az első 5.1-es sávot válassza ki.)

A Dolby Digital nem feltétlenül 5.1 csatornát jelent. Lásd 1.23 és 3.6.

[1.29] Miért nem működik néhány lemezzel az A-B ismétlés szolgáltatás?

A DVD szinte minden szolgáltatását (pl. keresés, szünet) kikapcsolhatja a lemez, és ez megakadályozhatja a lejátszót abban, hogy visszaugorjon egy szegmens elejére. Ha a lejátszó időkereséssel ismétli a szegmenst, akkor egy olyan lemez, amely szeszélyesen nem sorrendben tartalmazza a jeleneteket, és emiatt nem rendelkezik időkód információkkal, szintén megakadályozhatja az ismétlést. Sok esetben a készítők nem is tudják, hogy megakadályozták az ismétlés szolgáltatás használatát.

[1.30] Mi a különbség a DVD első, második, harmadik generációja között?

Nincs egyöntetű válasz erre a kérdésre, mivel mindenkitől más választ kapsz, ha felteszed ezt a kérdést. A “2. generációs”, “3. generációs”, stb. jelzők a DVD-Video lejátszókra és a DVD-ROM meghajtókra is vonatkoznak. Általánosságban egyszerűen a DVD lejátszó eszköz újabb verzióját jelenti ez a kifejezés. Nem használták (még) olyan DVD termékekre, melyek képesek rögzíteni, videojátékokat lejátszani, stb.

Sokak szerint a második generációs DVD lejátszók 1997 őszén jelentek meg, és a harmadik generációs lejátszók 1998 elején mutatkoztak be. Mások azon a véleményen vannak, hogy a második generációs DVD-k a HD lejátszók lesznek (lásd 2.12), amelyek 2003-ig nem is lesznek elérhetőek. Sok egymásnak ellentmondó véleménnyel találkozhatunk. Néhány extrém: attól függően jelölik ki a második, harmadik, negyedik generációt, hogy vizsgálják-e a DTS kompatibilis eszközöket, a Divx lejátszókat, a progresszív letapogatású készülékeket, a 10-bites videolejátszókat, vagy azokat a készülékeket, melyek lejátsszák A Mátrixot.

Valamivel világosabb a kép a PC esetében, ahol a második generáció (DVD II) általában azt jelenti, hogy a 2-szeres sebességű DVD-ROM meghajtó képes olvasni a CD-R lemezeket, és a harmadik generációs (DVD III) eszköz pedig általában 5-szörös (vagy néha 2-szeres, 4,8-szoros, 6-szoros) sebességű, melyek közül néhány olvassa a DVD-RAM lemezeket, néhányuk RPC2 szabványú. Néhányan azt mondják, hogy az RPC2 meghajtók, vagy a 10-szeres egységek már negyedik generációs eszközök. Lásd a 4.2-es pontot a sebességgel kapcsolatban. Lásd az 1.10-es pontot az RPC2 egy magyarázatához.

[1.31] Mi az a hibrid DVD?

Biztosan szeretnéd megkapni erre a kérdésre a választ? Rendben, ha már megkérdezted…

  1. Egy olyan lemez, amely működik a DVD-Video lejátszókban és a DVD-ROM-mal szerelt PC-kben. (pontosabban enhanced, bővített DVD-nek hívják.)
  2. Olyan DVD-ROM lemez, amely működik Windows-t és Mac OS-t futtató számítógépen is. (Pontosabban keresztplatformos DVD-nek hívják.)
  3. Olyan DVD-ROM vagy DVD-Video lemez, amely web tartalommal is rendelkezik, és kapcsolódik az internethez. (Pontosabban WebDVD-nek vagy Enhanced DVD-nek hívják.)
  4. Olyan lemez, amely rendelkezik DVD-Video és DVD-Audio vagy SACD tartalommal is. (Pontosabban univerzális vagy AV DVD-nek hívják. A DVD-Audio szabvány ezt lehetővé teszi. Az SACD szabvány hivatalosan nem engedélyezi a videóanyagok használatát, ezért nem teljesen tiszta, hogy egy adott SACD lejátszó mit fog csinálni egy hibrid SACD+DVD-Video lemezzel.) Ennek a hibridnek további variációi is lehetnek: DVD-Audio és SACD tartalom, vagy olyan lemez, amelyen mindhárom tartalom megtalálható.
  5. Olyan lemez, amely két réteggel készül. Az egyik réteget a DVD lejátszók, a másik réteget a CD lejátszók olvassák. (Pontosabban hagyományos vagy CD-kompatibilis lemeznek hívják). Legalább háromféle hibrid lemez létezik, bár a legtöbb nem volt elérhető kereskedelmi forgalomban:
    1. Egy 0,9-1,2 mm-es CD alapot ragasztanak egy 0,6 mm-es DVD alaphoz. Az egyik oldalt a CD lejátszó, a másikat a DVD lejátszó olvassa. A lemez így 0,6 mm-rel vastagabb, mint a szabványos CD vagy DVD, ami gondot okozhat a kis toleranciával működő (pl. hordozható) készülékeknél. A Sonopress jelentett be elsőként ilyen lemezt DVDPlus néven. Ezt a köznyelvben kövér lemeznek hívják. Létezik olyan változat is, ahol csak 8 cm-es az adatterület, így a 12 cm-es alap külső részére címke is nyomtatható.
    2. A 0,6 mm-es CD hordozót egy félig átlátszó 0,6 mm-es DVD alaphoz ragasztják. Mindkét réteget ugyanarról az oldalról olvassák, így a CD lejátszónak át kell látnia a DVD rétegen, ami néhány készüléknél gondot okoz. A trükk az, hogy a félig átlátszó réteg "láthatatlan" a 780 nm-es lézerek számára. Ezt a formátumot használják a hibrid SACD-nél.
    3. A 0,6 mm-es CD hordozót egy speciálisan tükröző réteggel vonják be, így a fókusztávolság 1,2 mm lesz. Ezt ragasztják hozzá egy 0,6 mm-es DVD hordozóhoz. Az egyik oldalt a CD, a másikat a DVD lejátszó olvassa.
    4. Egy 0,6 mm-es DVD hordozót ragasztanak egy CD+DVD hibrid hordozóhoz (lásd a 2-es változatot ebben az alszekcióban). Ezt a lemezt olvashatják az SACD és a CD lejátszók az egyik oldalon, és a DVD-lejátszók a másikon (mivel a legtöbb hagyományos DVD-lejátszót megzavarják azok a hibrid lemezek, melyek csak egyetlen félig átlátszó réteget tartalmaznak).
  1. Olyan kétrétegű vagy két részből álló lemez, amelynek egyik része nyomott (DVD-ROM), a másik pedig írható (DVD-RAM vagy más). (Pontosabban DVD-PROM-nak, mixed-media-nak – kevert-média – vagy újraírható szendvics lemeznek hívják.)
  2. Olyan lemez, melynek egyik oldalán két réteg, a másik oldalán egy réteg található. (Pontosabban DVD-14-nek hívják.)
  3. Olyan lemez, amely beágyazott memóriát tartalmaz speciális felhasználási adatok vagy hozzáférési kódok tárolásához. (Pontosabban chipes DVD-nek hívják.)
  4. Olyan lemez, amely idegen nyelvű szinkronsávot és ugyanolyan nyelvű feliratot is tartalmaz.

Kihagytam valamit?

[1.32] Mi a helyzet a DTS-szel és a DVD-vel?

A Digital Theater System Digital Surround egy hangkódolási formátum, amely hasonló a Dolby Digital-hoz. Szükséges hozzá egy dekóder, amely vagy a lejátszóban vagy a külső erősítőben van. Lásd a 3.6.2-t a technikai részletekért. Néhányan azt mondják, hogy - a kisebb tömörítési szint miatt - a DTS jobb hangzást biztosít, mint a Dolby Digital. Mások szerint nincs jelentős érzékelhető különbség, főleg a tipikus 768 kb/s-os adatrátánál, amely 60%-kal több, mint a Dolby Digital. Mivel rengeteg különbség lehet a gyártás, a keverés, a dekódolás és a referencia szintek között, szinte lehetetlen pontosan összehasonlítani a két formátumot (a DTS általában hangosabb, ezért az alkalmi összehasonlításkor jobbnak tűnik).

A DTS eredetileg minden kódolást házon belül végzett, de 1999 októberétől már meg lehetett vásárolni a DTS enkódolókat. A DTS lemezekre általában úgy tekintenek, mint amelyeket az audiofil közönségnek készítenek, ezért DTS lemez elérhető csak Dolby Digital sávot tartalmazó változatban is.

A DTS opcionális formátum. Az állításokkal ellentétben a DVD specifikáció már 1996-ban (mielőtt véglegesítették volna) tartalmazta a DTS ID kódját. Mivel a DTS lassan terjesztette a kódoló eszközöket és a tesztlemezeket, az 1998 közepe előtt készült lejátszók nem kezelik a DTS sávot. 1997-ben készítettek néhány olyan demo lemezt, amely a PCM sávban tartalmazta a DTS adatokat (hasonlóan, mint a CD-knél és a lézerlemezeknél), és az összes létező lejátszóban csak ezek a DTS DVD lemezek működnek. Az új, DTS kompatibilis lejátszók 1998 közepén debütáltak, de a filmeket tartalmazó DTS lemezek, amelyek a megfelelő DTS ID-t tartalmazták a hangsávban, 1999. január 7-ig nem jelentek meg (ezeket eredetileg 1997 karácsonyára tervezték). A videóra készített Mulan (nem a Disney film) DTS hangsávval 1998 novemberében jelent meg. A DTS kompatibilis lejátszók a hivatalos „DTS Digital Out” (DTS digitális kimenet) logóval készülnek.

Dolby Digital vagy PCM hangnak kell lennie minden 525/60 (NTSC) lemezen, de a PCM és DTS hang nem hagy elég helyet a minőségi videóanyagnak egy mozifilm esetén, ezért a DTS sávot tartalmazó lemezek Dolby Digital hangot is tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a DTS lemezek minden DVD lejátszóban működnek, de DTS kompatibilis lejátszóra és egy DTS dekóderre van szükség a DTS hangsáv lejátszásához. A DTS hang CD-k minden DVD lejátszóval működnek, mert a DTS adatokat a szabványos PCM sávokba kódolják, és ezt módosítatlanul továbbítja a készülék a digitális hangkimenetre. A DTS lemezek gyakran egy Dolby Digital 2.0 sávot tartalmaznak Dolby Surround formátumban a teljes Dolby Digital 5.1 sáv helyett.

[1.33] A kép miért fekete-fehér?

Valószínűleg egy NTSC lemezt próbálsz lejátszani egy PAL készüléken, de a PAL TV-d nem tudja kezelni a jelet. Ha lejátszódon ki lehet választani az NTSC lemezek kimeneti formátumát, akkor a PAL (60 Hz) beállítás megoldhatja a problémát. Lásd az 1.19-et a további információkért.

Az is elképzelhető, hogy a DVD lejátszó egyik komponens kimenetét (Y, R-Y, vagy B-Y) a TV kompozit bemenetéhez kötötted. Lásd a 3.2-t a csatlakoztatásról.

[1.34] Mindkét oldalon teljes képernyős képet kapok, pedig az egyik oldalon szélesvásznú változatnak kellene lennie. Mi ennek az oka?

Sok DVD-n jelzik, hogy a szélesvásznú (16:9) változat az egyik oldalon, a hagyományos (4:3) pedig a másik oldalon van. Ha úgy látod, hogy mindkét oldal egyforma, akkor egy kibontatlan 16:9-es képet látsz a „szélesvásznú” oldalon. Úgy tűnhet, mintha 4:3 teljes képernyős lenne, de ha jobban megnézed, akkor láthatod, hogy a képet vízszintesen összenyomták. A problémát az okozza, hogy a lejátszód szélesvásznú TV-hez van beállítva. Lásd a 1.22-t a részletekért.

[1.35] Miért nincs szinkronban a kép és a hang?

Sok jelentés szól a „szájszinkron” problémáról, ahol a hang kicsit el van maradva a képhez  viszonyítva, de előfordult olyan is, hogy a hang megelőzte a képet. A szinkronizációs probléma érzékelése nagyon szubjektív; néhány embert zavar, néhányan pedig észre sem veszik. A jelenséget több lejátszón is tapasztalták (főleg a Pioneer 414 és 717, - lehet, hogy az összes Pioneer modell -, néhány Sony, beleértve az 500-as sorozatot és a PS2-t, néhány Toshiba modell, beleértve a 3109-et, és néhány PC dekóder kártya). Néhány lemez is problematikus (főleg aLock, Stock, and Two Smoking Barrels; Lost In Space; TRON; The Parent Trap; és a Austin Powers).

Az ajakszinkronicációs problémát négy tényező komplex kölcsönhatása okozza:

  1. Hibás szinkronizáció a kép és hang kódolásakor vagy a DVD-Video formázásakor.
  2. Hibás a szinkron a film gyártásakor vagy vágáskor (főleg utószinkronnál).
  3. A lejátszó szinkrontoleranciája túl tág.
  4. Késleltetés a külső dekóderben, erősítőben.

Az egyes és kettes tényezőnek fel kell lépnie ahhoz, hogy a hármas és négyes tényező érzékelhető legyen. Néhány szinkronhibás lemezt az újrakódolás után újra kiadtak, így megoldották a problémát. Néhány esetben a lejátszó szinkronhibáját meg lehet úgy oldani, hogy leállítjuk a lejátszást (pause vagy stop) majd újraindítjuk, vagy kikapcsoljuk a készüléket, várunk néhány másodpercet, majd bekapcsoljuk. A Pioneer azt állítja, hogy lejátszóik hang-kép szinkronizációjának megváltoztatása „drámaian veszélyeztetné a kép minőségét.”

Sajnos nincs egyszerű válasz, és nincs egyszerű javítási lehetőség. A vásárlók panaszai fogják motiválni a gyártókat, hogy vegyék komolyabban a problémát, és talán a jövőben megjelenő lejátszókban vagy a firmware frissítésekben kijavítják azt.

[1.36] Miért sötétül el és világosodik ki a kép sokszor egymás után?

A Macrovision másolásvédelem hatását látod (lásd 1.11). Valószínűleg azért, mert a DVD-t a videó keresztül vagy egy videóval kombinált TV-n nézed.

[1.37] Hogy találom meg a húsvéti tojásokat és a többi rejtett szolgáltatást a lemezeken?

Néhány DVD film rejtett szolgáltatásokat is tartalmaz, amit gyakran húsvéti tojásnak hívnak. Ezek az extra képernyőket és videoklipeket elrejtették a lemezen a fejlesztők. Például, a Dark City jeleneteket tartalmaz a Lost in Space-ből, és a Twin Peaks mozi el van ásva William Hurt és Keifer Sutherland életrajzában. Van egy szórakoztató „Kagyló strand” játék is a menük között. A Mallratson – talán azt jelezve, hogy ez a DVD már így is túl posztmodern – van egy rejtett klip, melyben a rendező elmondja, hogy ne keress húsvéti tojásokat, inkább töltsd hasznosabban az időt.

Sokkal mókásabb, ha te magad keresed meg a rejtett szolgáltatásokat, de ha segítségre van szükséged, akkor a legjobb listát a DVD Review-nál találod (valamint a DVDcenter magazin Húsvéti tojások rovatában is havonta, a Magyarországon megjelent lemezeken tesztelt rejtett extrák leírását is elolvashatod - a ford. megj.).

[1.38] Hogy tudom eltüntetni az alsó és a felső fekete csíkot?

A csíkok a letterbox folyamat részei (lásd 3.5), és a legtöbb esetben nem tudod eltüntetni őket. Ha a lejátszóban a pan&scan (néha teljes képernyősnek – fullscreen - vagy 4:3-nak írják) módot állítod be a letterbox helyett, nem fog semmi történni, mert eddig szinte egyetlen DVD filmet sem adtak ki ezzel a lehetőséggel. Ha a lejátszót 16:9 szélesvásznú képre állítod, akkor a csíkok kisebbek lesznek, de nyújtott, torz képek kapsz a hagyományos TV-n.

Néhány esetben ugyanazon a lemezen megtalálható a film teljes képernyős és szélesvásznú változata is, és lemeztől függően többféleképpen lehet elérni a teljes képernyős változatot (általában csak az egyik működik, szóval ki kell próbálnod mind a hármat):

  1. Nézd meg a lemez másik oldalát (ha kétoldalas)
  2. Válaszd a teljes képernyős menüpontot a főmenüben
  3. Használd a „aspect” (méretarány) gombot a távirányítón

A DVD-t úgy tervezték, hogy a film a lehető legjobban nézzen ki a TV-n. Mivel a legtöbb film szélesebb, mint a legtöbb TV, a letterbox megőrzi a mozi változat formátumát. (Úgy tűnik, senki sem panaszkodik amiatt, hogy a kép alsó és felső része le van vágva a moziban.) DVD a jövő TV-it is támogatja, melyek már szélesvásznúak. Emiatt, és más okokból is sok film a DVD-ken csak szélesvásznú formátumban érhető el.

A szélesvásznú filmek kétharmadát 1,85 (flat) vagy kisebb méretarányban készítik. Ebben az esetben a tényleges kép a TV-n egyforma méretű a letterbox és a teljes képernyős változatnál is, kivéve, ha a pan&scan technikát használják, amely belenagyít a képbe (ekkor a kép egy részét levágják). Más szavakkal a kép ugyanakkora, de a teljes képernyős változatban az alsó és felső rész is ki van töltve. Megint más szavakkal, a letterbox a kép azon részét takarja le, ami a moziban is le van takarva, illetve lehetővé teszi, hogy a teljes szélesvásznú kép látható legyen azoknál a filmeknél is, melyek az 1,85-ös aránynál szélesebbek. Ebben az esetben a kép kisebb, és kevésbé részletes, mint amilyen a pan&scan változat lenne.

Ha nincs teljes képernyős változat a lemezen, akkor az is egy megoldás, ha a DVD lejátszó zoom szolgáltatásával addig nagyítjuk a képet, amíg ki nem tölti a képernyőt. Ez le fogja vágni a kép széleit, de sokszor hasonló hatást érhetünk el, mint a pan and scan eljárással. Vedd úgy, mintha egy "csináld magad pan and scan" lenne.

A legtöbb mozirajongó szereti a letterboxot. Ennek okáról részletes magyarázatot találsz a Letterbox/Widescreen Advocacy oldalon. Az anamorf szélesvásznú képről lásd a 3.5-öt (itt további linkeket is találsz más weblapokra).

Az egész zűrzavaros dologra a legjobb megoldás talán a FlikFX Digital Recomposition System, ami “a legnagyobb fejlesztés a szórakoztatásban 57 év óta”.

[1.39] Hogyan tartsam tisztán a DVD-ket?

Mivel a DVD lemezt egy lézernyaláb olvassa, ellenáll az ujjlenyomatoknak, a pornak, a szennyeződéseknek és a karcolásoknak (lásd az 1.15-öt a további infókért). Azonban a felületi szennyeződések, karcolások adathibákat okozhatnak. Egy videolejátszón az adathiba kis videohibaként jelenkezik, de akár képkockavesztést is okozhat, vagy megakadályozhatja a lemez lejátszását. Tehát jó ötlet, ha vigyázol a lemezeidre. Az általános tanács: úgy vigyázz rájuk, mint a CD-kre.

A lejátszó nem sérülhet meg egy karcos vagy piszkos lemeztől, kivéve, ha annyira mocskos, hogy a piszok hozzáér lencsékhez. Tehát az a legjobb, ha tisztán tartod a lemezeidet, és így a lejátszó belseje is tiszta marad. Ne próbálj meg lejátszani egy törött lemezt, mert megsérülhet vagy tönkremehet a lejátszó. Nem okoz gondot, ha a lemezt a lejátszóban hagyod (akkor sem, ha a kép ki van merevítve és a lemez még mindig pörög), de nem jó ötlet napokig pörgetni a lemezt.

Általában nem szükséges a lejátszó lencséit tisztítani, mert a forgó lemez keltette légáramlat tisztán tartja azokat. Azonban ha gyakran használsz lencsetisztító lemezt a CD lejátszódban, akkor valószínűleg a DVD-lejátszódnál is szeretnéd alkalmazni azt. Érdemes a DVD-lejátszókhoz készített speciális tisztítólemezt használni, mert a lencsék pozicionálása kicsit eltérő a DVD és CD-lejátszóknál.

Nem szükséges rendszeresen a pickup fejet állítgatni. Néha a lézer elmozdulhat az eredeti pozíciójából, főleg ha durván bánnak a lejátszóval, de ez nem tartozik a szokásos karbantartási folyamatokhoz.

A DVD-k védelme és behelyezése

Csak a középső részén vagy a szélén érintsd meg a lemezt. Ne érintsd meg a fényes felületet a pattogatott kukoricától olajos ujjaiddal.

Ha nem használod, tartsd őket a tokban. Ne hajlítsd meg a lemezt, amikor kiveszed a tokból, és vigyázz arra, hogy ne karcold meg a korongot, amikor a tokba vagy a lejátszó tálcájába teszed.

Győződj meg arról, hogy a lemez pontosan a helyén van, mielőtt becsukod a tálcát.

Tartsd távol a lemezeket a radiátoroktól, fűtőtestektől, a forró felületektől, a közvetlen napfénytől (az ablakban, vagy az autóban nagyon meleg időszakban), a háziállatoktól, a kisgyerekektől, és más roncsoló hatású dolgoktól. A DVD specifikáció azt ajánlja, hogy a lemezeket –20 és 50 °C között, 5-90%-os páratartalom mellett kell tárolni, és óránként 15 °C alatt legyen a hőmérsékletváltozás. A mesterséges fény és az indirekt napfény nincs hatással a gyári DVD-kre, mert ezek polikarbonátból, polimer ragasztóból és fémből (általában alumínium vagy arany) állnak, és ezek közül egyikre sincs jelentős hatással a megvilágítás. Az erős megvilágítás hatással lehet az írható DVD-kre, az egyszer írható DVD-k (DVD-R és DVD+R) fényérzékeny festékanyagot is tartalmazhatnak. A mágneses mezők nincsenek hatással a DVD-kre, tehát nyugodtan tárolhatod a lemezeidet a hangfalakon.

A DVD külső szélének zöld (vagy más) színnel való megjelölése nincs hatással a kép- vagy hangminőségre. Az adatok olvasása a gödrök interferenciáján alapul, amely a lézer hullámhosszának 1/4-e lehet, a távolság pedig kevesebb, mint 165 nanométer. Egy festékpötty, ami több mint 3 milliószor távolabb van, nincs hatással semmire.

A NIST készített egy egyoldalas és egy ötven oldalas útmutatót a lemezek kezeléséről.

A DVD tisztítása és javítása

Ha problémád van a lemez lejátszásával, akkor talán megoldhatod azt a lemez megtisztításával.

Ha a lemez tisztítása után sem múlnak el a problémák, akkor lehet, hogy meg kell próbálnod egy vagy több karcolás eltüntetését. Néha még a hajszálvékony karcolások is hibákat okozhatnak, ha a teljes hibajavító (error correction - ECC) blokkot érintik. Vizsgáld meg a lemezt, keresd meg a karcolásokat, és ne felejtsd el, hogy a lézer az alsó feléről olvas. Alapvetően kétféleképpen lehet javítani a karcolásokat: 1) töltsd ki vagy takard le a karcolást optikai anyaggal; 2) csiszold le a karcolást. Rengeteg bolti forgalomban kapható termék létezik, amelyekkel egyik vagy mindkét művelet elvégezhető, de egyszerűbben is megoldhatod polírozó anyagokkal vagy fogkrémmel. A trükk az, hogy úgy csiszold le a karcolást, hogy ne karcold meg újra a lemezt. A kis csiszolt karcolások nagyobb sérülést okozhatnak, mint egy nagy karcolás. A tisztításhoz hasonlóan, a polírozást is sugárirányban végezd.

A könyvtárak, a kölcsönzők illetve ahol sok lemezt kell megtisztítani, valószínűleg saját polírozógépet vásárolnak, amelyek képesek újjávarázsolni a meglepően sérült lemezeket is. Azt azonban ne felejtsd el, hogy az adatréteg a DVD-n fele olyan mélyen van, mint a CD esetében, azaz a DVD-t csak fele annyi alkalommal lehet újracsiszolni.

[1.40] Mi az a progresszív DVD lejátszó?

A progresszív letapogatású DVD lejátszó a váltottsoros (480i vagy 576i) – interlaced - képet progresszív (480p vagy 576p) képpé alakítja, amelyet progresszív letapogatású kijelzőhöz (31,5 kHz vagy több) lehet használni. A progresszív DVD lejátszók minden szabványos DVD lemezzel működnek, de a legjobb eredmény a mozifilmeknél érhető el. A függőleges felbontás jelentősen megnövekszik, a kép sokkal részletesebb, filmszerű. Mivel minden számítógép progresszív letapogatású monitort használ, ezért a DVD-s PC-k definíció szerint progresszív letapogatású lejátszó (lásd 4.1 és 2.12).

Nagyon sokan összekeverik, hogy egy DVD videó progresszív vagy váltottsoros-e. Itt az igazi válasz: A progresszív forrású videó (például ilyen a mozifilm) egy kockáját általában két váltottsoros képpárként (ez a field – mező) kódolják a DVD-n, és ezt a progresszív lejátszó újra összefésüli, így visszakapjuk az eredeti progresszív képet. Lásd a 3.8-at a váltottsoros és a progresszív letapogatás részletes magyarázatáért.

Progresszív letapogatású kijelzőt kell használni ahhoz, hogy a progresszív letapogatású lejátszó előnyeit teljes mértékben ki lehessen használni. Azonban minden progresszív lejátszó rendelkezik váltottsoros kimenettel, azaz a hagyományos TV-dhez is használhatod addig, amíg nem veszel egy progresszív TV-t. (Lehet, hogy a lejátszó hátulján át kell váltani egy kapcsolót a váltottsoros képhez).

A Toshiba fejlesztette ki az első progresszív letapogatású lejátszót (SD5109, 800 dollár) 1998 közepén, de 1999 őszéig nem jelent meg másolásvédelmi okok miatt. A Panasonic is kiadott egy progresszív letapogatású lejátszót (DVD-H1000, 3000 dollár) 1999 őszén. Azután sok más gyártó is kiadta saját progresszív készülékét progresszíven alacsony áron (szándékos szóvicc). Lehetőség van arra is, hogy egy külső sortöbbszörözővel a hagyományos DVD lejátszó kimenetét progresszív letapogatásúra konvertáljuk. Minden DVD-vel szerelt számítógép progresszív lejátszó, mert a monitorok progresszív letapogatásúak, de a minőség változó. (Lásd 4.1 és 2.12)

A váltottsoros DVD kép progresszív képpé való átalakítása nem egyszerűen abból áll, hogy a két képkockát összeillesztjük. Alapvetően háromféleképpen lehet a váltottsoros képet progresszívvé alakítani (ezt a folyamatot deinterlacing-nek hívják):
1- Reinterleaving (weave-nek – szövésnek - is hívják). Ha az eredeti videót progresszív forrásból készítették (ilyen pl. a mozifilm), akkor a két mezőt újra össze lehet állítani egy képkockává.
2- Line doubling (sorduplázás, bob-nak is nevezik). Ha ez eredeti videót váltottsoros forrásból készítették, akkor a két mező összeállítása mozgási hibát okoz (a hatás a zipzárra hasonlít), ezért a mező minden sorát kétszer jelenítik meg a képen. A jobb sorduplázók interpolációval készítenek új sorokat az alsó és a felső sor kombinációjából. Maga a sorduplázó pontos meghatározása eléggé homályos, mert az olcsó sorduplázók csak a bobra képes, míg a drága sorduplázók (amelyek digitális jelprocesszort is tartalmaznak) a weave-et is megvalósítják.
3- Field-adaptive deinterlacing. Ez megvizsgálja az egyes képpontokat három vagy több mezőben, és a kép egyes részein a weave, más részein a bob eljárást alkalmazza. A legtöbb chip, ami ezt a módszert megvalósítja, 10000 dollárnál is drágább, de ez a szolgáltatás a fogyasztói DVD lejátszókban is megjelenik.
4- És van egy negyedik módszer is, amit motion-adaptive deinterlacing-nek neveznek. Ez megvizsgálja az MPEG-2 mozgási vektorait vagy igen erőteljes képfeldolgozást végez, hogy megtalálja a mozgó objektumokat, és ennek megfelelően választja ki a weave és bob területeket a képen. A legtöbb rendszer, ami ezt megfelelően végzi 50.000 dollárnál is több kerül – eltekintve a kiváló, de már nem kapható Chromatic Mpact2 chiptől.)

Alapvetően háromféle deinterlacing rendszer létezik:
1- Integrált. Általában ez a legjobb, mert a deinterlacer egységet egybeintegrálják az MPEG-2 dekóderrel, így megkapja az MPEG-2 flageket és analizálni tudja a kódolt képet. Az elemzésnek megfelelően alkalmazza a bob vagy a weave eljárást. A DVD-vel szerelt számítógépek általában ezt a módszert használják.
2- Belső. A digitális képet az MPEG-2 dekóder átadja a különálló deinterlacing chipnek. Ennek az a hátránya, hogy az MPEG-2 flageket és a mozgási vektorokat nem tudja a elemezni a chip, és így nehezebb megállapítani az eredeti formátumot és az ütemet. (Néhány belső chip megkapja a repeat_first_field és a top_field_first flageket a dekódertől, de a progressive_scan flaget nem.)
3- Külső. Az analóg képet a DVD lejátszó egy különálló deinterlacernek (sortöbbszörözőnek) vagy egy beépített deinterlacerrel rendelkező kijelzőnek továbbítja. Ebben az esetben a képminőség egy kicsit rosszabb, mert először analóggá, majd megint digitálissá, majd újra analóggá kell alakítani. Azonban a high-end vetítőrendszereknél a különálló sortöbbszöröző (amely méretezi, és a többféle letapogatási sebességnek megfelelő interpolálja a képet) állíthatja elő a legjobb képet.

A legtöbb progresszív DVD lejátszó egy belső deinterlacing chipet alkalmaz, általában a Genesis/Faroudja-tól. Néhány olyan MPEG dekódert tartalmaz, amely integrált deinterlacinggel is el van látva. A Toshiba „Super Digital Progressive” lejátszói és a Panasonic progresszív lejátszója például 4:4:4 chroma túlmintavételezést alkalmaz, ami egy kicsit javítja a minőséget a DVD natív 4:2:0 formátumához képest. A bővítőként használható deinterlacerek (mint például a Cinematrix és a MSB Progressive Plus) a már kapható lejátszókat progresszív kimenettel látják el. A Faroudja és a Silicon Image (DVDO) és a Videon (Omega) sortöbbszörözők pedig külső deinterlacerként használhatóak.

A progresszív DVD lejátszónak el kell döntenie, hogy a képnél sortöbbszörözést (bob) vagy reinterleave (weave) eljárást alkalmazzon. Ha a reinterleave módszert alkalmazza (mert az eredeti videó mozifilm volt), akkor az NTSC DVD-lejátszónak azt is meg kell állapítania, hogy a film 24 (film) vagy 30 képet (TV) tartalmaz-e másodpercenként. A 2-3 pulldown trükk nem alkalmazható a képkockák több mezőre való szétosztásához, ezért a mozgási hibák zavaróbbak lehetnek, mint a váltottsoros videónál. A feloldható részletek növelése viszont pótolja ezt. A fejlett progresszív lejátszók – ilyen pl. a Princeton PVD-5000 és a DVD-s számítógépek - úgy tudják megoldani ezt a problémát, hogy a kijelzőt a 24 Hz többszörösével (pl. 72 Hz, 96 Hz, stb.) frissítik.

A progresszív készüléknél nehézséget jelenthet az olyan videóanyag, melynek nem pontos az ütemezése (pl. megvágták a váltottsoros videót, vagy a rossz mezőket eltávolították a kódolás során, vagy a videó sebességét a hangsávhoz igazították, stb.). Sokszor a DVD-ket rossz MPEG-2 flagekkel kódolják. Ezt az reinterleavernek fel kell ismernie, és meg kell oldania a problémát. Néhány esetben lehetetlen megállapítani, hogy egy képsor 30 képkockás váltottsoros, vagy 30 képkockás progresszív videó. Például az Apollo 13-ról készített dokumentumfilm váltottsoros, de úgy van kódolva, mintha progresszív lenne. Hasonlóan hibásan kódolták a Titanicot, az Austin Powers-t, a Fargot, a More Tales of the City-t, a Galaxy Quest előzetesét, és a The Big Lebowski werkfilmjét.

Az egyik probléma az, hogy a progresszív bemenettel rendelkező TV-k egy része nem engedi a méretarány megváltoztatását -- azt feltételezik, hogy minden progresszív kimenet anamorf. Ha nem anamorf jelet (4:3) kapnak ezek a készülékek, akkor is szétnyújtják a képet. Mielőtt DTV-t vásárolnál, győződj meg arról, hogy a progresszív bemenet használatakor is lehetővé teszi a méretarány változtatást. Vagy vegyél olyan lejátszót, amely tartalmaz méretarány vezérlést (aspect ratio control). Ez "bekeretezi" a 4:3 arányú képet egy 16:9 téglalappal a kép vízszintes összenyomásával, és az oldalakra fekete csíkokat helyez. Az átméretezés miatt rosszabb lesz a képminőség, de legalább megoldja a problémát.

A korai DVD-s számítógépek nem túl jól jelenítették meg a progresszív DVD-ket, és a progresszív lejátszók első generációi is némileg csalódást okoztak. De a technika fejlődik, és ahogy a DVD fejlesztők körültekintőbben figyelnek a jó progresszív megjelenítésre, valamint ahogy egyre több progresszív megjelenítő lesz az otthonokban, úgy az élmény is kétségtelenül jobb lesz, és a házimozik egyre közelebb kerülnek a valódi mozikhoz.

További részleteket olvashatsz a progresszív videoról és a DVD-ről  a Secrets of Home Theater and High Fidelity 5. fejezetében, lejátszó összehasonlításokat és kiváló DVD tesztsorozatot is találsz itt.

[1.41] Az X lemez miért nem működik az Y lejátszóval?

A DVD specifikáció összetett, és nyitottan értelmezhető. A DVD-Video készítése is elég bonyolult. Mint a legtöbb új technológiánál, itt is vannak kompatibilitási problémák. A DVD-Video szabvány alapvetően nem változott az 1996-os véglegesítés óta, de sok lejátszó nem megfelelően támogatja. A lemezek a fejlesztő készletek fejlődésével egyre bonyolultabbak lesznek, ezért az újabb lemezek gyakran fedik fel a lejátszókban rejlő tervezési hibákat. Néhány lemez furcsán viselkedik, vagy néhányat egyáltalán nem lehet lejátszani. Valamikor a gyártók meg tudják oldani a problémát a lejátszó frissítésével (lásd 1.47). Más esetekben lemezt kell újra elkészíteni a fejlesztői hiba kijavításához, vagy ahhoz, hogy egy lejátszó hibáját elfedjék. A hibát okozhatnak a sérült, hibás lemezek vagy a hibás lejátszók is.

Ha problémáid vannak egy lemez lejátszásával, próbáld ki a következőket:

  1. Ellenőrizd az alábbi listát, hátha ez már egy ismert probléma. Nézd meg a DVD Review filmlistáját (Film Vault) is és az InterActual technikai támogatást nyújtó oldalát. Keress a hírcsoportokban a Google-nál.
  2. Próbáld meg többször is lejátszani a lemezt. Ha nem pontosan ugyanazt a hibát tapasztalod minden esetben, akkor lehet, hogy a lemez sérült vagy hibás. Győződj meg arról, hogy a lemez nem piszkos vagy karcos (lásd 1.39).
  3. Próbáld ki a lemezt egy másik lejátszóban. (Látogasd meg a barátodat vagy a közeli műszaki boltot.). Ha lemezt hibátlanul le lehet játszani egy másik készülékkel, akkor valószínűleg a te lejátszóddal van baj. Vedd fel a kapcsolatot a lejátszód gyártójával a firmware frissítéséhez. Vagy ha nem régen vetted a készüléket, akkor visszaviheted és kicserélheted egy másikra.
  4. Szerezz be a lemezből egy másik példány és próbáld ki. Ha a probléma nem jelentkezik, akkor az első lemezed valószínűleg hibás vagy sérült volt. Ha a lemez több példánya is hibásan működik több lejátszóban is, akkor valószínűleg egy rosszul elkészített lemezről van szó. Vedd fel a kapcsolatot a disztribútorral vagy a stúdióval és kérj egy javított lemezt.
  5. Ha egy írható (R/RW) lemezről van szó, akkor lehet, hogy a lejátszód nem kezeli azt (lásd 4.3.1)

Más DVD és házimozi problémákkal keresd fel a Doc DVD oldalt, vagy a DVD Digest Technikai támogatás oldalát. Ha Samsung 709 lejátszód van, akkor nézd meg a Samsung 709 FAQ-t. A számítógépes DVD-k hibáiról lásd a 4.6-ot. A Dell Inspiron 7000 DVD Movie List az Inspiron gépekkel kapcsolatos problémákról ír.

Az alábbi táblázatban azokat a problémákat találod, melyeket a GYIK olvasói jelentettek. A GYIK készítője nem ellenőrizte ezeket az állításokat, és nem felel azok pontosságáért. Kérlek, írj, ha olyan (más által megerősített) hibát találtál, ami itt nem szerepel.

Kiadvány

Lejátszó

Hiba

Megoldás

Néhány Polygram kiadvány

Korai Toshiba és Magnavox modellek

Nem tölti be vagy lefagy

A Toshiba szervízközpontjaiban elérhető a frissítés

néhány Central Park Media (anime) kiadvány

The Matrix-nál előforduló hibákhoz hasonló jelenségek

Minden többrégiós lemez

Sok JVC modell

Visszautasítja a lemezt

 

RCE kiadványok (lásd 1.10)

Fisher DVDS-1000,  Sanyo DVD5100

Világtérkép és "only plays on non-modified players" üzenet

Vedd fel a kapcsolatot a Sanyo/Fisher technikai támogatásával

The Abyss, SE

korai Toshiba modellek

A 2. lemez nem töltődik be vagy lefagy

a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban

Sok olcsó lejátszó

Ismétli a jeleneteket

A lejátszó nem jól kezeli a láthatatlan elágazásokat, szerezd be a frissítést a gyártótól

Apex AD-600A

Kétszer játssza le a jeleneteket

Vedd fel a kapcsolatot az Apex-szel a frissítésért

AI (PAL, 2. régió)

Wharfdale 750

nem játssza le

 

Akira SE

Pioneer DV-37, DV-737, DV-525

néhány helyen lefagy

ugord át a problémás helyeket a gyorskereséssel

Aliens 20th Anniversary Edition

Pioneer DV-S737a képminőség romlik a rétegváltás után

 

American Beauty (Awards Edition)

Toshiba SD-3108, Philips DVD805

nem töltődik be

szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából (Toshiba firmware 3.30 vagy újabb szükséges)

American Pie

Philips 940

Lefagy a rétegváltásnál (1:17:09)

 

Any Given Sunday

Pioneer Elite DVL90

nem töltődik be

elérhető a frissítés a Pioneer szerviz központjában

Arlington Road

Lásd Cruel Intentions

Armageddon

Panasonic A115-U és A120-U

nem töltődik be

Húzd ki a lejátszót amikor bent van a lemez, majd dugd be és kapcsold be

Avenger's TV series (A&E)

Toshiba SD-3108

lefagy a lejátszó

a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban

Philips 930, 935

nem töltődik be

vedd fel a kapcsolatot a Philips-szel egy firmware frissítésért

Back to the Future Trilogy (4. régió)

néhány lejátszó

az "anekdota" feliratok nem helyesen jelennek meg

 

Bats

Apex AD 600A

nem töltődik be

vedd fel a kapcsolatot az Apex-szel a frissítésért

Big Trouble in Little China Special Edition

Panasonic SC-DK3

nem töltődik be

Húzd ki a lejátszót amikor bent van a lemez, majd dugd be és kapcsold be

The Blair Witch Project

néhány Toshiba lejátszó

Nem jól játssza le

a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban

Bruce Springsteen: Live in Barcelonanéhány lejátszóa menü nem működik vagy a turné dokumentumfilm nem indul elhívd a Sony Picturest a 800-255-7514-es számon a lemez új verziójáért

Cheers, 2. szezon

Apex AD-3201

nincs hang

 

Cruel Intentions

néhány JVC és Yamaha lejátszó

Az első kiadás elrontja a szülői beállításokat, így más lemezeket nem lehet lejátszani

állítsd alaphelyzetbe a lejátszót vagy szerezd be a lemez javított változatát vagy állítsd a szülői országkódot AD-re 8888-as jelszóval

Deep Blue Sea

The Matrix-nál előforduló hibákhoz hasonló jelenségek

Dinosaur

sok lejátszó (JVC-XV501BK, Philips DVD781 CH, Pioneer DV-737/ DV-37/ DV-09/ DVL-919/ DV-525/ DVL-90/ KV-301C, Sony 7700, Panasonic A300, Toshiba SD-3109, RCA 5220, Denon DVD 2500, Magnavox DVD502AT Toshiba 2109/3109, JVC XV-D2000/XV-D701 Oritron DVD600/DVD100, Sylvania DVL100A, és mások)

nem töltődik be, kidobja a lemezt, lefagy, kihagyások, lassú menük, nem lehet leállítani/tekerni, hangkimaradások

Fejlesztési hiba -- vedd fel a kapcsolatot a Disney-vel a cserelemezért (lásd még a Disney The Kid kiadványát alább)

Disney's The Kid

sok lejátszó (Apex 600AD, Philips 711, Pioneer DV-737, RCA, és mások)

kihagyások, kidobja a lemezt, fagyások, kék csíkok a képen

Fejlesztési hiba -- vedd fel a kapcsolatot a Disney-vel a cserelemezért; (megoldás a Philips lejátszón: rakd a lemezt a tálcára, ne csukd be a tálcát, nyomd meg az "1"-est a távirányítón az 1. fejezethez való ugráshoz)

Dragon's Lair

Toshiba SD-2109/3109 (1999 közepe előtt)

többféle

a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban

A legtöbb Samsung, Aiwa

többféle

vedd fel a kapcsolatot a Samsunggal (800-726-7864) vagy az Aiwa-val firmware frissítésért

Enigma-2002Toshiba SD-4700nem játssza le

 

The Godfather Collection, bónusz lemez

Néhány lejátszó

különböző problémák

frissítsd a lejátszódat vagy szerezz be egy új lemezt a Paramounttól (a javított lemez megkerüli a lejátszó hibáit)

Entrapment

JVC, Sony 850

lefagy

vedd fel a kapcsolatot a JVC-vel firmware frissítésért

Sigma Hollywood Plus

lásd The World Is Not Enough

Everything, Everything (Underworld)

Toshiba SD3108 és SD3109

nem töltődik be

a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban

Evolution

Sok számítógépes DVD lejátszó szoftver

nem játssza le

vedd fel a kapcsolatot a stúdióval a lemez új változatáért

Finding Nemo

Pioneer DV-563AS

pixelezettség néhány jelenetben (főleg a Tengeri Teknősnél)

 

Galaxy Quest

A legtöbb Samsung lejátszó

Lefagy a 7. fejezetnél

vedd fel a kapcsolatot a Samsunggal (800-726-7864) firmware frissítésért

Girl, Interrupted

Apex AD-600A

a Features menübe lép, nem játssza le a filmet

nyomd meg a Resume (Folytatás) gombot a távirányítón, a Smart-hoz van frissítés

Gladiator

Toshiba SD3108/SD3109, Wharfedale DVD 750, más lejátszók

nem töltődik be

vedd fel a kapcsolatot a stúdióval a lemez új változatáért

Good Will Hunting

Apex AD-3201

nem játssza le a hangkommentárt

vedd fel a kapcsolatot a stúdióval a lemez új változatáért

Idle Hands

Lásd Cruel Intentions

In the Heat of the NightPioneer Elite DVL-90nem játssza le 

In Too Deep

Toshiba SD-5109

nem játssza le a Dolby Digital hangot, kivéve ha a PCM (a videoklip) felvételt lejátszák

 

Independence Day

Toshiba SD3108 és SD3109

nem töltődik be

a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban

Philips DVD805 és DVD855

nem töltődik be

Kérd a frissítést a Philips-től

Sok olcsó lejátszó

Ismétli a jeleneteket

A lejátszó nem jól kezeli a láthatatlan elágazásokat, szerezd be a frissítést a gyártótól

Insomnia

Toshiba SD1700

akadozik és lefagy

 

The Last Broadcast

GE 1105P

nem töltődik be

 

The Last Of the Mohicans

Lásd The World Is Not Enough

The Lord of the Rings: The Two Towers, Extended Edition

Aiwa XD-DV370a 3-as és 4-es lemezt nem lehet lejátszanivedd fel a kapcsolatot az Aiwa-val

Lord Peter Wimsey: The Nine Taylors

Yamaha DVD-C900a 2-es lemez nem töltődik be, vagy lefagy a menüben 

Lost In Space

Sharp

lefagy

 

Creative DXR3

lefagy, hangszinkron hiba

Töltsd le a frissített drivereket

The Man With The Golden Gun

Néhány első generációs lejátszó, sok szoftveres lejátszó

Hibás a kép a rétegváltás után

Valószínűleg fejlesztési hiba

The Matrix

Többféle lejátszó

Többféle hiba

A részletek az InterActual technikai támogatás oldalán olvashatóak (a GE 1105-P 940 vagy kisebb sorozatszámú változatához szerezd be a frissítést a GE-től; lásd a Samsung 709 FAQ-t)

Mission Impossible II

Toshiba SD-3108

nem töltődik be

szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából

Mission to Mars

Toshiba SD-3108

nem töltődik be

szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából

Monsters Inc.

Többféle lejátszó

lefagy a film végénél

lejátszó hibának tűnik -- érdeklődj a lejátszó frissítés iránt; lehet, hogy a Disney újra kiadja 

The Mummy

Philips 930, 935

nem töltődik be

 

The Mummy Returns

Zenith DVD 2200

A kép balra vagy jobbra  el van csúszva a bonusz lemezen

 

The Patriot

Apex AD 600A

Nem játssza le a lemezt

vedd fel a kapcsolatot a Apex-szel frissítésért (a Resume gomb megnyomása is segíthet)

JVC XV-511BK

nem töltődik be

vedd fel a kapcsolatot a JVC-vel a frissítésért

Planet of the Apes

Toshiba SD-2109

a PIP szolgáltatás akviziálódik és lefagy, amikor harcol a két majom generális

 

The Perfect Storm

Toshiba SD-3108

nem töltődik be

szerezd be a frissítést a gyártó szerviz központjából

Saving Private Ryan

Minden lejátszó

Torz kép (piszok, felvillanások)  a parti jelenetnél a 4. fejezet végén

Ez egy szándékos kameratrükk a filmben. Ne vidd vissza a lemezt.

Scary Movie

Creative Encore 12x, GE 1105P

Lefagy az FBI figyelmeztetésnél

Próbáld meg átugrani az FBI figyelmeztetését; keresd meg a Creative-ot a hibajavításért

The Simspons; The Complete Second SeasonYamaha DVD-C900néhány speciális extra a 4-es lemezen a lejátszó lefagyását okozza

 

The Sixth Sense

Sigma Hollywood Plus

MMSYSTEM275 hiba

Várd meg a Sigma szoftverfrissítését

Sleepy Hollow

néhány Toshiba lejátszó

Nem jól játssza le

a frissítés elérhető a Toshiba szerviz központjaiban

Snow White

Windows 2000 és Windows XP

Nem játssza le a filmet

A javítás letölthető a Microsofttól

Space Ace

lásd Dragon's Lair

Stargate SE

Magnavox 400AT

lefagy a rendezői kommentárnál

 

Stuart Little

Apex AD-600A, Shinco 2120, Smart DVDMP3000, más lejátszó

Nem mutatja a menüt

Nyomd meg a Resume gombot a távirányítón; frissítés elérhető a Smart-nál

The Three Kings

LG DVD-2310P

Nem játssza le az extrákat

 

The World Is Not Enough

Sigma Hollywood Plus

MMSYSTEM275 hiba

Várd meg a Sigma szoftverfrissítését. Lehet, hogy nem a megfelelő régióban játszod le a lemezt.

The World Is Not Enough (region 2)

Philips 750

Akadozik és lefagy

Valószínűleg hibás a lejátszó; az 1-es régióban megjelent változat jó

Tomorrow Never Dies

Sharp 600U
Bush DVD2000

Lefagy a lejátszó, nem töltődik be

 

Universal Soldier

Wharfedale 750

a 30. fejezet után széttöredezik a kép

Valószínűleg hibás a lemez

Wild Wild West

Samsung DVD 709; Philips 930, 935; GE 1105P 

nem töltődik be

vedd fel a kapcsolatot a Samsunggal (800-726-7864), Philips-szel, vagy GE-vel a firmware frissítésért

You've Got Mail

Többféle lejátszó

Többféle probléma

Részletek az InterActual technikai támogatás oldalán

[1.42] Hogy működik a szülői ellenőrzés és a kategorizálás funkció?

A DVD olyan szülői beállítási lehetőségekkel rendelkezik, amely megakadályozza a lemez lejátszását, vagy ugyanazzal a lemezzel a film másik változatát vetíti. A lejátszókat (ideértve a PC-s szoftveres lejátszókat is) a képernyőn megjelenő menü segítségével lehet beállítani egy bizonyos korhatárra. Ha a lemez kategóriája ennél a korhatárnál magasabb, akkor a készülék nem játssza le a filmet. Néhány esetben a lemez különböző műsorai különböző kategóriába esnek. A korhatár beállítását jelszóval is le lehet védeni.

A lemezt úgy is el lehet készíteni, hogy a film más-más változatát vetítse le a korhatár beállítástól függően. A DVD láthatatlan elágazás szolgáltatásának segítségével a kifogásolható jeleneteket automatikusan átugorja a lejátszó, vagy más jelenetekkel helyettesíti azokat. Ehhez a lemezt nagyon körültekintően kell elkészíteni, hogy az alternatív jelenetek és az elágazási pontok ne szakítsák meg a hangsáv folyamatosságát. Nincs olyan szabvány, ami alapján azonosítani lehetne az ilyen multi-korhatáros lemezeket.

Sajnos nagyon kevés multi-korhatáros lemez készül. A hollywoodi stúdiók nincsenek meggyőződve arról, hogy olyan nagy igény van erre, ami indokolná a rengeteg pluszmunkát (extra jelenetek felvétele, extra hangok felvétele, új jelenetek szerkesztése, elágazási pontok elhelyezése, a hangsáv szinkronizálása, az új verziók eljuttatása az MPAA ellenőreinek, az olyan lejátszók kezelése, melyek nem jól kezelik a korhatár-elágazásokat, és még sok minden más). Ha ez a szolgáltatás fontos a számodra, jelezd a stúdiók felé. A DVD File-nál megtalálhatóak a stúdiók címei, és van egy Studio and Manufacturer Feedback (Visszajelzés a stúdiónak és a gyártóknak) fórum a Home Theater Forum oldalán. Érdekes lehet még a Viewer Freedom oldala is.

Multi-korhatáros lemezek: Kalifornia, Crash, Damage, Embrace of the Vampire, Poison Ivy, Species II. A legtöbb esetben ezek a lemezek vágatlan vagy nem kategorizált intenzívebb változatai az eredeti moziverziónak. Történet elágazást tartalmazó lemezek (nem mindig észrevehetetlen) az alábbi filmek rendezői vagy speciális változata: Dark Star, Stargate SE, The Abyss, Independence Day, Terminator 2 SE (2000-es kiadás). Lásd még a Brilliant Digital oldalát.

A másik lehetőség az, olyan szoftveres lejátszót futtatsz a számítógépen, amellyel speciális lejátszási listát lehet készíteni. Ebben a listában meg lehet adni, hogy melyik jelenetet hagyja ki vagy hol vegye le a hangot a szoftver. A lejátszási listákat el lehet készíteni az összes olyan DVD filmhez, amely nem kezeli a szülői beállításokat. A ClearPlay tűnik a legsikeresebb terméknek ezen a téren. A Cine-bit DVD Player nevű shareware program képes volt erre, de azután hirtelen visszavonták a Nissim jogi lépéseitől félve. Egy kanadai cég - a Select Viewing – kiadott egy programot, amellyel szabályozható a DVD lejátszása a PC-n. Néhány más projekt is körvonalazódni látszik.

Egy újabb lehetőség a TVGuardian használata. Ezt az eszközt a DVD lejátszó és a TV közé kell csatlakoztatni, és így képes kiszűrni a trágár, vulgáris szövegeket. A doboz „elolvassa” a feliratokat, és automatikusan leveszi a hangot valamint más szavakkal helyettesíti a kifogásolt kifejezéseket. (A jelenlegi eszközök nem működnek a digitális hangkimenettel, és nem működnek azokkal a DVD-kel, amelyek nem tartalmaznak NTSC Closed Captiont.)

[1.43] Melyik lemezen találok több kameraállást?

A DVD iparban van egy eufemizmus, miszerint a „több kameraállást tartalmazó lemezek” – a megfelelő hanghordozással társítva – felnőtteknek szánt lemezeket jeleznek. Akárhogy is van, a több ezer pornólemeztől eltekintve nem sok DVD tartalmaz több kameraállást, mert pluszmunkát igényel, és korlátozza a lejátszási időt (egy szegmens eltárolása két nézettel kétszer annyi helyet foglal a lemezen).

A Short Cinema Journal vol. 1 az első között használt több kameraállást a „Big Story” animációs filmben, ami elérhető a DVD Demystified bemutató lemezének első változatában is. Az Ultimate DVD (Gold vagy Platinum) is egy olyan bemutató lemez, ami tartalmaz példákat a több kameraállásra. A King Crimson: Deja Vroom nagyon jó kameraállásokat tartalmaz, lehetővé teszi, hogy ráfókuszáljunk bármelyik zenészre. Több nézetet tartalmazó lemezek: Dave Matthews Band: Listener Supported, Metallica Cunning Stunts, Sarah McLachlan Mirrorball. Néhány film is tartalmaz ilyen jelentetet, pl. Detroit Rock City (KISS video), Ghostbusters SE, Mallrats, Suicide Kings, Terminator 2 SE, és a Tomorrow Never Dies SE is rendelkezik ilyenekkel az extrák között. Néhány lemez, főleg a Buena Vista kiadványai, a kameraállás funkciót arra használják, hogy a stáblistát a kiválasztott nyelven jelenítsék meg (ilyenkor a kameraállás gombot le is tiltják).

A DVD File kibővített keresésével vagy más oldalak kereshető adatbázisával kaphatsz egy részleges listát a több kameraállást tartalmazó lemezekről (lásd 1.6).

[1.44] Rakhatok címkét vagy mágneses csíkot a lemezekre?

A téglalap alakú címkék és csíkok alkalmazása veszélyes, mert megbontják a lemez egyensúlyát, és hibát okozhatnak, sőt, a lejátszó is megsérülhet, főleg, ha leszakadnak a lemez forgása közben. A nyomás érzékeny ragasztók egy idő múlva eleresztenek, ezért elképzelhető, hogy a címkék néhány év múlva elvesznek. A könyvtárak és a DVD kölcsönzők gyakran fel szeretnék címkézni lemezeiket, vagy biztonsági okokból mágneses csíkot szeretnének ráragasztani, viszont az a legjobb, ha egyáltalán nem használsz matricákat, de ha mindenképpen szükséges, akkor használj gyűrű alakúakat, amelyeket a lemez teljes felületére fel lehet ragasztani. Ha a kör alakú címke nem akadályozza a lejátszót a lemez megfogásában, akkor minden rendben. Ha nem kör alakú címkét választasz, akkor próbáld meg minél közelebb ragasztani a lemez közepéhez, így lesz a legkisebb az egyensúlybeli eltérés. Segíthet, ha a címkével szemben is ragasztasz egy másik matricát. A címke használata helyett jobb, ha filctollal a tiszta (nem a tükröző) felületre írunk, bár nem sok helyünk van az írásra. Csak a belső, a középponttól számított 44 mm-en belüli területre írj. A külső területre kockázatos írni, mert a tinta roncsolhatja a védőréteget, és megsértheti az alatta levő adatréteget.

A legtöbb esetben jobb megoldás a biztonság érdekében egy olyan tok alkalmazása, melyet csak speciális eszközzel lehet felnyitni a regisztrációnál vagy az ellenőrző számlálónál. A vonalkódokat, matricákat és a biztonsági csíkokat pedig a tokra lehet tenni, így nem veszélyeztetjük a lemezeket (és a lejátszókat). Ez különösen a kétoldalas lemezeknél jó, ahol nincs hely a matricáknak.

Léteznek az írható CD-khez és DVD-khez teljes méretű, kör alakú címkék, de ezek is okoztak már problémákat. A DVD-ROM meghajtók egyre gyorsabbak, és a címke miatt előforduló lemez instabilitás olvasási hibákat okozhat. Egy jobb (de drágább) megoldás, ha egy tintasugaras lemez nyomtatót (IMT, Odixion, Primera, Rimage, Trace Affex) és nyomtatható felületű lemezeket használsz. Néhány meghajtó támogatja a HP LightScribe technológiáját, amellyel ha a szoftvered támogatja a LightScribe-ot, és speciális LightScribe lemezt használsz fényérzékeny címkével, akkor az írás után a lemezt megfordítva címkét lehet "égetni" a lemezre.

[1.45] Mi a különbség a Closed Captions feliratok és a subtitle feliratok között?

A Closed Caption (CC) egy szabványos módszer az NTSC televíziós jelbe történő szövegkódoláshoz. A szöveget meg lehet jeleníteni a TV-n egy beépített vagy egy külső dekóder segítségével. Minden 13 colnál nagyobb amerikai TV-be 93 óta be van építve a Closed Caption dekóder. A Closed Caption lehet DVD-n, videókazettán, TV műsorban, kábel TV-n, stb.

Bár a caption és a subtitle kifejezés definíciója hasonló, a caption általában az olyan képernyőn megjelenő feliratra használják, amit a halláskárosultak számára készítettek, míg a subtitle a dialógus egyenes átírása vagy fordítása. A caption-t általában a beszélő személy alá helyezik, és a hangok (pl. lövések, ajtócsapódás) valamint a zene leírására is használják. A Closed (zárt) caption-öket nem lehet addig látni, amíg a néző nem aktiválja. Az Open (nyílt) caption-öket mindig látjuk, ilyenek például Magyarországon a feliratos filmek a TV-ben illetve a videokazettákon.

A Closed Caption-öket a DVD-n az MPEG-2 videójel speciális adatcsatornájába kódolják, és automatikusan megkapja a TV. Be és ki lehet kapcsolni őket a DVD lejátszó segítségével. A subtitle feliratok viszont alképek (subpicture), azaz teljes képernyős grafikai elemek (lásd a 3.4-et a technikai részletekért). A maximálisan 32 alképet tartalmazó sávból egyet lehet bekapcsolni, és így láthatóvá válik a felirat vagy a grafika a videó fölött (a PC-s szoftveres lejátszók egy része már egyszerre több feliratot is meg tud jeleníteni – a ford. megjegyzése). Az alképek segítségével is lehet caption-öket készíteni. Az NTSC Closed Caption és a subtitle megkülönböztetésére az ilyen alképként létrehozott caption-t „captions for the hearing impaired” (feliratok a hallássérülteknek) jelzéssel látják el.

Ha még mindig bonyolult, akkor csak fogadd meg ezt a tanácsot: A Closed Captions előhívásához nyomd meg a CC gombot a TV távirányítóján. A normál vagy a hallássérülteknek készített feliratok előhívásához használd a felirat gombot a DVD távirányítóján, vagy használd a lemez menüjét. Ne kapcsold be mindkettőt egyszerre, mert takarni fogják egymást. Ne felejtsd el, hogy nem minden DVD tartalmaz Closed Captions-t vagy feliratot, illetve néhány DVD lejátszó egyáltalán nem képes a Closed Captions-t előállítani.

A DVD File-nál található Guide to DVD Subtitles and Captioning-ben (Útmutató a DVD feliratokhoz és caption-ökhöz), Gary Robinson Caption FAQ-jában és Joe Clark DVD Accessibility-jében további részleteket olvashatsz a Closed Captions-ről. Ne felejtsd el, hogy a DVD nem támogatja a PAL Teletext-et, ami a Closed Captions sokkal fejlettebb európai megfelelője.

(A fentiek csak az amerikai NTSC szabványra vonatkoznak, azaz az európai lemezeken és TV műsorokban felesleges Closed Captions-t keresni, és a TV távirányítóján sem találunk CC gombot. – a ford. megjegyzése)

[1.46] Mit jelentenek a „D” kódok a kettes régióban megjelenő lemezeken?

Néhány Warner, MGM és Disney lemezen „D1” disztribúciós zóna szám szerepel. A „D1” azt jelenti, hogy csak az Egyesült Királyságban jelent meg az adott lemez. Ezeken általában csak angol hangsáv van, és érvényesül a BBFC cenzúrája. A „D2” és a „D3” azokon a lemezeken szerepel, melyek nem jelentek meg az Egyesült Királyságban és Írországban. Ezek általában a filmek vágatlan vagy kevésbé vágott változatai. A „D4” jelöli azokat a lemezeket, melyeket az összes európai országban (kettes régió) és Ausztráliában/Új-Zélandon (négyes régió) is forgalmaznak.

[1.47] Mi az firmware és miért kell nekem frissíteni?

A DVD lejátszók tulajdonképpen egyszerű számítógépek. Mindegyik rendelkezik egy szoftverrel, amely a lemez lejátszását vezérli. Mivel a programot egy chip tárolja, ezért firmware-nek nevezik. Néhány lejátszó hibás programmal kerül forgalomba, és ezek néhány DVD-t rosszul játsszanak le. Az ilyen hibák javításához vagy a népszerű lemezek fejlesztői hibáinak megkerüléséhez a firmware chipet ki kell cserélni. Ezt általában a gyártó szervizközpontjában végzik el, bár néhány lejátszót egy CD behelyezésével is lehet frissíteni. Lásd az 1.41-et a kompatibilitási problémákról.

[1.48] Van olyan lemez, amely segít videó-rendszerem tesztelésében, beállításában és bemutatásában?

Néhány lemezt kifejezetten a teszteléshez és a kép valamint a hang visszajátszásának optimalizációjához készítettek. Néhány a DVD speciális szolgáltatásait mutatják be.

Van néhány olyan film, amellyel különösen jól be lehet mutatni a DVD kép- és hangminőségét:

Az ISF DVD citations rendelkezik egy listával, ahol a legjobb példákat gyűjtötték össze.

[1.49] Mit jelent a Sensormatic és a Checkpoint?

A Sensormatic és a Checkpoint két bolti biztonsági rendszer. A kis fémjelet a DVD csomagolásába teszik, és ez aktivál egy riasztót a kijáratnál, ha a nem kapcsolták ki ezt a bizonyos jelzőt. A jelzőt még a gyártás során teszik bele a csomagolásba, tehát nem a boltban kerül bele. Ez forrás jelölésnek nevezik.

[1.50] Mi az a Superbit, Infinifilm és a többi DVD változat?

Csak egyetlen DVD-Video szabvány van. Azonban a DVD-Video formátumon belül nagy a mozgástér, többféleképpen is elkészíthető egy lemez. A különböző stúdiók más-más márkanevekkel jelölik a fejlett szolgáltatások bizonyos implementációit. Az egyes variációkban nincs semmi rendkívüli, csak az, hogy a stúdiók rengeteg időt töltenek azzal, hogy jól működjön, és hogy reklámozzák azt. Ezeknek a fejlett DVD-knek minden lejátszón működniük kell, de több lejátszó hibát fednek fel, mint a hagyományos lemezek (lásd 1.41).

A Superbit DVD-k  - a Columbia TriStar-tól – nagyobb adatátviteli sebességet használnak a képhez, így javítják a kép minőségét. A kiegészítő hangsávok és a többi extra lemarad a lemezről, hogy elég hely legyen a több képadathoz és a DTS hangsávhoz. A legtöbb esetben a különbség minimális, de jobb élményt nyújt a high-end lejátszókon és a progresszív megjelenítőkön. Lásd a superbitdvd.com-ot a marketing rizsáért.

Az Infinifilm DVD-k a New Line-tól – lehetővé teszi, hogy a filmet kis beugró ablakokkal lássák el, amely az extra tartalmakhoz (interjúk, kulisszák mögötti felvételek, vagy történelmi információk) vezetnek. Lásd az infinifilm.com-ot a reklámért.

[1.51] Nem tudom a lejátszóm szülői felügyelet jelszavát. Mit csináljak?

A legtöbb lejátszó lehetővé teszi, hogy bizonyos korhatáros lemezeket lezárj (lásd 1.42). A korhatár szintjét egy jelszó védi, így a gyerekek (vagy a házastárs) nem tudja megváltoztatni. Ha nem tudod a jelszót, néhány filmet nem fogsz tudni lejátszani. Elképzelhető, hogy törölheted a jelszót a lejátszó újraindításával (lásd a felhasználói kézikönyvet) vagy ha néhány napig kihúzod a konnektorból. Néhány esetben használhatod az alapértelmezett jelszót (0000, 9999 vagy 3308). Egyébként pedig fel kell hívnod a gyártó ügyfélszolgálatát és megkérdezni, hogy mi a teendő. Mindenképpen beszélj mély hangon, nehogy azt gondolják, hogy egy gyerek akarja feltörni a szülők lejátszóját!

[1.52] Lehet vírusos a DVD-lejátszóm?

Szinte semmi esélye annak, hogy  DVD-lejátszódat olyan vírus fertőzze meg, amely a számítógépes szoftvereket támadja meg. A DVD-lejátszók egyszerű számítógépeket tartalmaznak, amelyek a parancsokat a lemezről futtatják a lejátszás közben, de a memória törlődik, amikor megnyomod a Stop gombot vagy kiveszed a lemezt. A firmware (a vezérlő program - a ford. megj.) néhány DVD-lejátszóban frissíthető egy speciális lemez behelyezésével (lásd 1.47), tehát elméletileg készíthető olyan lemez, amely tönkre teszi a lejátszó firmware-ét, de ez igen valószínűtlen és csak nagyon kevés modellt érint.


[2] A DVD kapcsolata más termékekkel és technológiákkal

[2.1] A DVD helyettesíteni fogja a videót?

Előbb-utóbb igen. 2001-ben már több DVD-lejátszót adtak el, mint videomagnót. A DVD-felvevők (lásd 1.14) meg fogják ölni a videomagnókat, ha az árkülönbség elég kicsi lesz. A DVD-k rengeteg előnnyel rendelkeznek a kazettákkal szemben. Ilyen például az, hogy nem kell visszatekerni, a felvételek bármely részét gyorsan el lehet érni, és alapjában véve alacsonyabbak a technológiai költségek a hardver és a lemezek előállításánál egyaránt. A becslések szerint a DVD-felvevők forgalma 2005-re meghaladja a videomagnókét. 2010 környékén a VHS úgy el fog tűnni, mint a bakelitlemezek 2000-ben.

[2.2] A DVD helyettesíteni fogja a CD-t?

A CD-ROM-ok és az írható CD-k valószínűleg soha nem fognak eltűnni, mert olcsóbbak, és helyettesíthetik a DVD-t, ha nincs szükség az extra kapacitásra. Hasonlóképpen valószínűleg az audió CD-ket sem fogják helyettesíteni a DVD-Video vagy a DVD-Audio lemezek, mert a CD-k olcsóbbak és egyszerűbb a kezelésük. Azonban a DVD-ROM meghajtók és a DVD-írók átveszik a CD-ROM meghajtók és CD-RW eszközök helyét a számítógépekben. A CD-ROM meghajtók gyártóinak nagy része azt tervezi, hogy akkor szünteti meg a CD-ROM egységek gyártását, és helyettük DVD-ROM meghajtókat készítenek, amikor ez utóbbiak elég olcsók lesznek. A DVD-ROM meghajtók olvassák a CD-ROM-okat is, és a DVD-írók képesek a CD-R és CD-RW lemezek írására is, így a kompatibilitás nem probléma a jövőben.

[2.3] A CD-R írók tudnak DVD-t írni?

Nem. A DVD lézere kisebb hullámhosszon működik, annak érdekében, hogy a pitek kisebbek és közelebb legyenek egymáshoz. A DVD lézerének pontosabban kell fókuszálnia, valamint a jelszint is más. Tény, hogy előfordulhat az, hogy egy CD-R írón készített CD-R-t a DVD-ROM meghajtó nem képes elolvasni (lásd 2.4.3). Nem valószínű, hogy lesznek olyan fejlesztőkészletek, melyek a CD-R írókat DVD-R íróvá alakítja, mert ez többe kerülne, mint egy új DVD-R meghajtó megvásárlása.

[2.4] A CD kompatibilis a DVD-vel?

Sok olyan kérdés van, ami ezt a témát érinti. Ezeket a következő szekciókban tárgyaljuk.
[Jegyezd meg, hogy különbséget teszünk a DVD (általánosságban) és a DVD-ROM (számítógépes adat) között.]

[2.4.1] Az audió CD (CD-DA) kompatibilis a DVD-vel?

Igen. Minden DVD lejátszó és meghajtó olvassa az audió CD-ket (Red Book szabvány). Ezt nem írja elő a DVD szabvány, de eddig minden gyártó úgy készítette el a DVD hardverét, hogy olvassa a CD-ket is.

Másrészt a DVD-t nem tudod lejátszani a CD lejátszóban. (A pitek kisebbek, a sávok közelebb vannak egymáshoz, az adatréteg más távolságban van a felszíntől, a moduláció eltérő, új a hibajavítás, stb.) CD audió tartalmat sem tehetsz DVD-re, és nem játszhatod le a DVD lejátszóban. (A Red Book hangkeretei eltérnek a DVD adatszektoraitól.)

[2.4.2] A CD-ROM kompatibilis a DVD-ROM-mal?

Igen. Minden DVD-ROM meghajtó el tudja olvasni a CD-ROM-okat (Yellow Book szabvány). A CD-ROM-on található szoftver működni fog DVD-ROM-os rendszerben is.

Azonban a DVD-ROM-okat nem olvassák a CD-ROM meghajtók.

[2.4.3] A CD-R kompatibilis a DVD-ROM-mal?

Általában. Az a probléma, hogy a legtöbb CD-R (Orage Book Part II) „láthatatlan” a DVD lézere által használt hullámhossznál, mert a CD-R-ekhez használt festék nem veri vissza a sugarat. Néhány első generációs DVD-ROM meghajtó és rengeteg asztali DVD lejátszó nem olvassa a CD-R lemezeket. A különböző CD-R gyártók más és más festéket használnak, és ez is hatással van az olvashatóságra. Ezért néhány CD-R lemez jobban tükröz a DVD lézerének hullámhosszán, de még ezek sem működnek megbízhatóan minden lejátszóban.

A megoldás általában az, hogy a DVD lejátszó vagy meghajtó két lézert használ eltérő hullámhosszal: az egyiket a DVD-k a másikat a CD-k és a CD-R lemezek olvasásához. A témára jó néhány variáció született: Sony „dual discrete optical pickup” kapcsolható pickup rendszerrel készül különálló optikával, kettős hullámhosszú lézer (eredetileg a Sony Playstation 2-höz készült), a Samsung „annular masked objective lens” megosztott optikai utat alkalmaz, a Toshiba hasonlóan megosztja az optikai utat, de egy olyan lencsét használ, melynek felülete csak a 650 nm-es fény számára átlátszó, a Hitachi kapcsolható lencserendszert, a Matsushita pedig holografikus kétfókuszú lencsét alkalmaz. A MultiRead logó garantálja a CD-R és a CD-RW médiával való kompatibilitást, de sajnos csak kevés gyártó használja.

Tanulság: Ha olyan DVD lejátszót szeretnél, ami olvassa a CD-R lemezeket, keresd a „dual laser” (kettős lézer), "twin laser" (ikerlézer) vagy a „dual optics” (kettős optika) jellemzőket.

Szerettek volna egy CD-R „Type II” médiát is készíteni, amely kompatibilis a CD és a DVD hullámhosszával is, de ebből nem lett semmi.

A DVD-ROM meghajtók nem képesek felvételt készíteni CD-R lemezre vagy bármilyen más médiára, de a kombinált DVD-ROM/CD-RW meghajtók képesek CD-R és CD-RW lemezeket is írni. A legtöbb új DVD-író (lásd 4.3) fel tud felvenni a CD-R vagy a CD-RW lemezre.

A CD-R-írók semmilyen DVD lemezt nem tudnak sem olvasni, sem írni.

[2.4.4] A CD-RW kompatibilis a DVD-vel?

Általában. Az újraírható CD-Rewritable (Orange Book Part III) lemezek esetében kisebb a tükröződésbeli differencia, ezért új AGC (automatic gain control – automatikus erősítő vezérlő) áramkörre van szükség a CD-ROM meghajtókban és a CD lejátszókban. A CD-RW lemezeket a legtöbb CD-ROM meghajtó és CD lejátszó nem kezeli. Az OSTA MultiRead szabvány megoldja ezt a problémát, és néhány DVD gyártó jelezte, hogy támogatni fogja ezt az előírást. Még az első generációs DVD-ROM meghajtók és DVD lejátszók optikai áramkörei is elolvassák a CD-RW lemezeket, mert itt nem jelentkezik az a „láthatatlansági” probléma, ami a CD-R-nél (lásd 2.4.3).

A legtöbb új DVD-író (lásd 4.3) fel tud felvenni a CD-R vagy a CD-RW lemezre.

A CD-RW-írók semmilyen DVD lemezt nem tudnak sem olvasni, sem írni.

[2.4.5] A Video CD kompatibilis a DVD-vel?

Általában. A DVD specifikáció nem írja elő, de a Video CD (White Book) szabvány támogatása magától értetődő, mert minden MPEG-2 dekóder képes a Video CD MPEG-1 folyamát is dekódolni. Nagyjából a DVD lejátszók kétharmada lejátssza a Video CD lemezeket is. A legtöbb Panasonic, RCA, Samsung és Sony készülék lejátssza a Video CD-ket. A japán Pioneer modellek kezelik a Video CD-t, de az amerikai változatok (a DVL-909 kivételével) nem. A Toshiba készülékei (kivéve a 2100-at, a 3107-et és a 3108-at) nem játsszák le a Video CD-ket.

A Video CD felbontása 352x288 pixel PAL, 352x240 pixel NTSC rendszer esetén. A legtöbb DVD és Video CD lejátszó úgy oldja meg a problémát, hogy levágja az extra sorokat, vagy kiegészítő fekete sorokat tesz a képhez. A Panasonic és az RCA NTSC készülékei úgy játsszák le a PAL VCD-ket, hogy 48 sort (17%) levágnak a kép alján. A Sony NTSC készülékei átméretezik a képet, így mind a 288 sor elfér a képernyőn.

Mivel a PAL VCD-k 25 képet jelenítenek meg másodpercenként, ezért a 24 képkockás filmet 4%-kal fel szokták gyorsítani. A lejátszási idő így rövidebb, és a hang is magasabb hangszínben szól, kivéve ha digitálisan visszaalakítják az eredeti hangmagasságra. Hasonló a helyzet a PAL DVD-knél is (lásd 1.19).

Minden DVD-ROM-mal szerelt számítógép lejátssza a Video CD-ket (megfelelő szoftverrel).

A hagyományos VCD lejátszók nem kezelik a DVD-ket.

Megjegyzés: Sok ázsiai VCD-n a sztereó hangsáv bal és jobb fele más nyelvű szinkront tartalmaz. Egy sztereó rendszeren ez bábeli zűrzavart okozhat, ezért a balanszot át kell állítani, vagy az egyik audió csatlakozót ki kell húzni az erősítőből (vagy a TV-ből).

A Video CD-ről további információkat találsz Glenn Sanders Video CD FAQ-jában a CDPage-nél, illetve Russil Wvong Video CD FAQ-jában.

[2.4.6] A Super Video CD kompatibilis a DVD-vel?

Általában nem. A Super Video CD (SVCD) a Video CD kibővítése, amelyet egy, a kínai kormányzat által támogatott gyártókból és kutatókból álló bizottság dolgozott ki annak érdekében, hogy a DVD technológia jogdíjait elkerüljék, illetve hogy alacsonyabb DVD lejátszó és lemez árakat érjenek el Kínában. A végleges SVCD specifikációt 1998. szeptemberében hirdették ki, legyőzve a C-Cube China Video CD (CVD) és a HQ-VCD szabványokat (ez utóbbi az eredeti Video CD szabvány alkotói dolgozták ki). A kép- és hangminőség tekintetében az SVCD a Video CD és DVD között található. Kétszeres CD meghajtót használ a 2,2 Mb/s-os VBR MPEG-2 video (480x480 – NTSC – vagy 480x576 – PAL – felbontás) és a kétcsatornás MPEG-2 Layer II hang támogatásához. A DVD-hez hasonlóan képes átfedő grafikát megjeleníteni a feliratokhoz. Technikailag egyszerű megoldani, hogy a DVD lejátszó kompatibilis legyen az SVCD-vel, de legtöbb esetben csak az ázsiai DVD lejátszó modelleknél végzik el a módosítást. A Philips DVD170 lejátszója frissíthető (egy speciális lemez segítségével), így lejátssza az SVCD lemezeket.

Az SVCD lejátszók nem kezelik a DVD-ket, mert ezek a készülékek CD meghajtókon alapulnak.

Lásd Jukka Aho Super Video CD Overview-ját és Super Video CD FAQ-ját.

[2.4.7] A Picture CD és a Photo CD kompatibilis a DVD-vel?

Néha. Mivel a Picture CD-k és a Photo CD-k általában CD-R hordozóra készülnek, ugyanazok a problémák érintik, mint a CD-R-t (lásd 2.4.3). Emellett a DVD lejátszók támogathatják a Picture CD-t. Csak nagyon kevés képes lejátszani a Photo CD-t.

A legtöbb DVD-ROM meghajtó olvassa a Picture és a Photo CD-ket (ha olvassák a CD-R-eket), mert a XA és az Orange Book multisession szabványok támogatása triviális. A Picture CD-ket a Windows-zal való együttműködésre tervezték. A Photo CD-k speciális támogatást (kezelőprogramot vagy operációs rendszert) igényelnek.

Az írható DVD-kre is lehet fotókat tenni, felhasználva a DVD-Video diavetítés funkcióját, amely minden DVD-lejátszón működik. Lásd 5.8.

[2.4.8] A CD-i kompatibilis a DVD-vel?

Általában nem. A jelenlegi DVD lejátszók nem kezelik a CD-i (Green Book) lemezeket. A Philips egyszer bejelentette, hogy készít olyan DVD lejátszót, amely támogatja a CD-i-t, de ez soha nem jelent meg. Néhányan azt várták, hogy a Philips elkészítse a „DVD-i” szabványt annak érdekében, hogy életet leheljen a CD-i-be (és visszanyerjen valamennyit abból a több milliárd dollárból, amennyit belefektetett). Egy DVD-ROM olvasóval szerelt PC CD-i kártyával le kell tudnia játszani a CD-i lemezeket.

Léteznek „CD-i filmek” melyek CD-i Digital Video formátumúak (ez volt a Video CD elődje). A korai CD-i DV lemezek nem használhatóak a DVD vagy a VCD lejátszókban, de az újabb CD-i filmeket - melyek a szabványos VCD formátumban készülnek – minden olyan készülék kezeli, amely lejátssza a VCD-ket is (lásd 2.4.5).

További információkat a CD-i-ről Jorg Kennis CD-i FAQ-jában találsz.

[2.4.9] A kibővített (Enhanced) CD kompatibilis a DVD-vel?

Igen. A DVD készülékek lejátsszák a zenét az Enhanced Music CD-kről (Blue Book, CD Plus, CD Extra), és a DVD-ROM meghajtók lejátsszák a zenét, valamint leolvassák az adatokat az Enhanced CD-kről. A régebbi ECD formátumoknak (kevert mód, nullás sáv, pregap, rejtett sáv) is kompatibilisnek kell lenniük, de a Microsoft és más CD/DVD-ROM meghajtóprogramokkal gondok lehetnek ha kihagyják a nullás sávot.

[2.4.10] A CD+G kompatibilis a DVD-vel?

Csak néhány lejátszó, például a Pioneer DVL-9 és a Pioneer karaoke DVD lejátszói (DV-K800 és a DVK-1000) ismerik a CD+G lemezeket. A többi DVD lejátszó nem támogatja ezt a már igen elavult formátumot. Minden DVD-ROM meghajtó olvassa a CD+G információkat, de speciális program szükséges a használatához.

[2.4.11] A CDV kompatibilis a DVD-vel?

A CDV (amit néha Video Single-nek is neveznek) a CD és a lézerlemez egy furcsa kombinációja. A lemez egyik része 20 percnyi digitális hangot tartalmaz, amit minden CD vagy DVD készülék lejátszik. A lemez másik része öt percnyi analóg videót és digitális hangot tartalmaz lézerlemez formátumban. Ezt csak a CDV kompatibilis lézerlemez lejátszón lehet megtekinteni. A Pioneer kombinált DVD/lézerlemez lejátszói támogatják egyedül a CDV lemezeket a DVD lejátszók között.

A szabványos lézerlemez/CDV lejátszók nem kezelik a DVD-ket (lásd a 2.5-öt a további LD infókért).

[2.4.12] A MP3 kompatibilis a DVD-vel?

Hivatalosan nem. Az MP3 az MPEG-1 Layer 3 hangtömörítés rövidítése. (Az MP3 nem MPEG-3, mivel ez nem is létezik.) A DVD-Video specifikációja csak Layer 2 MPEG hangot (MP2) engedélyez. Az MP3 fájlok lejátszhatók minden DVD-ROM meghajtóval rendelkező PC-n, és sok DVD-lejátszó (főleg azok, amelyeket Ázsiában gyártanak) képes lejátszani az MP3-akat tartalmazó CD-ket. A legtöbb DVD-lejátszó nem képes az MP3 DVD-ket lejátszani, mert rövidlátó módon úgy tervezték őket, hogy csak CD-ken keresik az MP3 fájlokat. Nézd meg a lejátszó listát a DVDRHelp.com-on. Itt megtalálod az MP3 CD-kkel és MP3 DVD-kel kompatibilis lejátszók listáját.

[2.4.13] A HDCD kompatibilis a DVD-vel?

Igen. A Pacific Microsonics által kifejlesztett HDCD (high-definition compatible digital) egy kódolási eljárás, amely úgy bővíti a hang CD-t, hogy az lejátszható marad a hagyományos CD és DVD lejátszókban (és állítólag jobban szól, mint a normál CD-k). Az extra 4 bites pontosság (20 bit a 16 helyett) akkor jelentkezik, amikor olyan CD vagy DVD készülékkel játsszák le a lemezt, amely HDCD dekódert is tartalmaz.

[2.5] A lézerlemez kompatibilis a DVD-vel?

Nem. A szabványos DVD lejátszók nem kezelik a lézerlemezeket, és semelyik lézerlemez készüléken nem tudsz lejátszani egy DVD-t sem. (A lézerlemez analóg képet tárol, míg a DVD digitálisat; ezek nagyon eltérő formátumok.)

A Pioneer készít olyan kombinált lejátszókat, amelyek kezelik a lézerlemezeket és a DVD-ket (valamint a CDV-ket és az audió CD-ket) is.

[2.6] A DVD átveszi a lézerlemez helyét?

Amikor legelőször feltűnt ez a kérdés ebben a GYIK-ban 1996-ban – még mielőtt a DVD megjelent volna – sok ember kíváncsi volt arra, hogy a DVD átveszi-e a 12 colos (30,5 cm-es) lézerlemez helyét, amely már 1978 óta piacon volt. Néhányan azt mondták, hogy a DVD megbukik és támogatói visszatérnek a lézerlemezhez. Miután a DVD megjelent, világossá vált, hogy halálra ítéli a lézerlemezt. A Pioneer Entertainment (a lézerlemez hosszú távú bajnoka) 1999 júniusában befejezte az LD-k gyártását az Egyesült Államokban. Ez gyorsabban történt, mint ahogy az a Pioneer korábban gondolta (1998 szeptemberében a Pioneer elnöke Kaneo Ito azt mondta, hogy a lézerlemez termékek még másfél-két évig a piacon lesznek), bár kisebb példányszámban még jelentek meg 2001-ig Japánban Pioneer gyártású lemezek.

A lézerlemez még mindig fontos szerepet tölt be az oktatásban, a képzésben és a videós bemutatókban, de lassan itt is eltűnik. A lézerlemez lejátszók és a lemezek még egy ideig elérhetőek lesznek, de új lemezt már nem nagyon készítenek. Volt olyan időszak, amikor 18 000-féle lézerlemezt lehetett kapni az USA-ban, és több mint 35 000-félét világszinten. Ezeket több mint 7 millió készüléken lehetett lejátszani. (Lásd Julien Wild Laserdisc adatbázisát, amely a kiadványok legteljesebb listája). A DVD-nek jó néhány évre volt szüksége, mire elért erre a szintre, és még most is vannak olyan ritka kiadványok, melyek csak lézerlemezen érhetőek el. Az biztos, hogy a lézerlemezek most alkalmi áron érhetőek el.

[2.7] Mennyire hasonlít a DVD a lézerlemezhez?

A lézerlemezről további információkat találsz Leopold FAQ-jában a <www.cs.tut.fi/~leopold/Ld/FAQ/index.html> címen, és Bob Niland FAQ-jában illetve összefoglalásában a <www.access-one.com/rjn/laser/laserdisc.html> címen (az összefoglalás a Widescreen Review magazin “újranyomott” változata).

[2.8] Módosíthatom a lézerlemez lejátszómat úgy, hogy lejátssza a DVD-ket is?

Nem. A DVD áramkörei teljesen eltérőek, a pickup lézere más hullámhosszú, a sávkövető rendszer precízebb, stb. Eddig nem jelentettek be hardveres frissítő csomagot, és valószínűleg ezek drágábbak lennének, mint venni egy DVD-lejátszót és a lézerlemez lejátszó mellé tenni.

[2.9] A DVD támogatja a HDTV-t (DTV-t)? A HDTV miatt elavul a DVD?

Rövid válasz: Részben. Nem.

Először is lássunk néhány rövid meghatározást: a HDTV (high-definiton TV – nagy felbontóképességű TV) magába foglalja azokat az analóg és digitális televíziókat, melyek szélesvásznúak, 16:9 méretarányúak és melyeknek nagyjából ötször akkora a felbontása, mint a hagyományos TV-knek (kétszeres függőleges, kétszeres vízszintes, szélesebb kép). A DTV (digital TV – digitális TV) általánosságban a digitális adást jelenti az U.S. ATSC szabvány alapján. Az ATSC szabvány magába foglalja mind a hagyományos (standard-definition – SD) mind a nagy felbontóképességű (high-definition – HD) digitális formátumokat. A H/DTV jelölés gyakran kifejezetten a nagy felbontóképességű digitális TV-t jelenti.

1996. decemberében az FCC elfogadta az U.S. DTV szabványt. A HDTV 1998 végén vált elérhetővé, de még drága, és hosszú ideig nem fog széles körben elterjedni. A DVD nem HD, de jobban néz ki HDTV-ken. Az USA-ban 2002-ben eladott 2 millió DTV több mint 80%-a nem tartalmazott tunert, ami azt jelzi, hogy a tulajdonosok DVD-t néznek rajtuk.

A DVD-Video közvetlenül nem támogatja a HDTV-t. A HDTV szabványokat még nem véglegesítették akkor, amikor a DVD-t fejlesztették. A DVD-nél használt MPEG-2 képfelbontását és képkockaszámát az NTSC és a PAL/SECAM képformátumokhoz (lásd 1.19) igazították annak érdekében, hogy az kompatibilis legyen a létező televíziókkal. A DVD ugyanazt a 16:9-es képarányt használja, mint a HDTV, és az U.S. DTV szabvány hangja is Dolby Digital.

Az USA-ban a HDTV része az ATSC DTV formátumnak. A DTV felbontása és a képkockaszáma az USA-ban megfelel az ATSC ajánlásoknak: SD (640x480 és 704x480, képkockaszám: 24p, 30p, 60p, 60i), HD (1280x720, képkockaszám: 24p, 30p, és 60p; 1920x1080 képkockaszám: 24p, 30p és 60i). (A 24p 24 progresszív képet jelent másodpercenként, a 60i 60 váltottsoros mezőt jelent másodpercenként [30 kép/s].) A jelenlegi DVD-Video specifikáció az összes SD szabványt támogatja, kivéve a 60p-t. Várhatóan a jövőben megjelenő DVD lejátszók digitális videokimenettel is rendelkeznek majd, és a már létező lemezekről is SDTV formátumú jelet állítanak elő. A HD formátumok felbontása 2,7-szer illetve 6-szor nagyobb, mint a DVD-é, és a 60p változat másodpercenkénti képkockaszáma is kétszer nagyobb. Az ITU-R dolgozik a BT.709 HDTV szabványokon: 1125/60 (1920x1035/30) (ugyan az, mint az SMPTE 240M, hasonló a japán analóg MUSE HDTV-hez) és 1250/50 (1920x1152/25), amit valószínűleg Európában használnak majd. Ez utóbbi 5,3-szor nagyobb felbontás a DVD 720x576/25 formátumához viszonyítva. A HD maximális adatátviteli sebessége általában 19,4 Mbps, ami majdnem kétszer annyi, mint a DVD-Video sebessége. Más szavakkal, a DVD-Video jelenleg nem támogatja a HDTV videó tartalmat.

A HDTV miatt nem avul el a DVD. Azok, akik csupán a HDTV miatt nem vesznek DVD lejátszót, sokáig kell várniuk. Sok év eltelik addig, amíg az otthonok legalább kis százaléka rendelkezik HDTV készülékkel. A CEA várakozásai szerint az amerikai háztartások 10 százaléka rendelkezik HDTV-vel 2003-ra, 20 százaléka 2005-re, és 30 százaléka 2006-ra.

A HDTV-k rendelkeznek analóg videocsatlakozókkal is (kompozit, s-video, komponens), amelyek minden DVD lejátszóval és más videofelszereléssel (pl. videomagnóval) működnek. A jelenlegi DVD lejátszók és lemezek tökéletesen működnek majd HDTV-vel, és sokkal jobb képet adnak, mint bármilyen más fogyasztói videoformátum, főleg, ha az új progresszív-letapogatású lejátszók elérhetővé válnak. Mivel a legegyszerűbb út a HDTV-hez a jelenlegi TV-khez vásárolt HDTV konvertereken keresztül vezet, ezért a HDTV adás sok nézőnek nem lesz jobb minőségű, mint a DVD.

A HDTV megjelenítők támogatják a digitális csatlakozókat (HDMI - DVI - vagy FireWire/IEEE 1394) is, bár a szabványosítást még nem teljesen fejezték be. A digitális hang- és képkapcsolat a DVD-Video lehető legjobb reprodukcióját nyújtja, főleg szélesvásznú módban. A DVD Forum 2002-ben befejezte az 1394 és a HDMI támogatásánák specifikációját, és a DVI/HDMI digitális kimenettel rendelkező lejátszók 2003-ban megjelentek. Ha a DVD folyamfelvétel (stream recording - SR) formátum is végleges lesz, akkor a DVD-SR lejátszók használhatók egyfajta "átvivőként", amelyek minden hang- és képadatot ki tudnak bocsátani (még azokat a formátumokat is, melyeket a lejátszó forgalmazása után fejlesztettek ki) a különböző külső megjelenítők és konverterek számára. (Hasonlóan a DTS hangot tartalmazó hang CD-khez – a ford. megjegyzése)

Érdekes, hogy sok ember nem gondol arra, hogy a DTV hamarabb, gyorsabban és olcsóbban jelent meg a PC-ken. A fogyasztói DTV készülékek megjelenése előtt egy évvel már lehetett kapni DVD-s PC-t 34 colos VGA monitorral, és így élvezni lehetett a progresszív letapogatású képet 3000 dollár alatti áron. Egy kivetítőhöz kapcsolt jó DVD-s PC minősége elérheti a 30000 dolláros sorduplázó rendszerek szintjét. (Lásd a BroadbandMagic, a Digital Connection és a Sleekline termékeit. Kivetítő kapható a Barco, Dwin, Electrohome, Faroudja, InFocus, Projectavision, Runco, Sharp, Sony, Vidikron, és más gyártóknál).

A fejlődésből következik, hogy a jövőben a DVD-Video formátumot korszerűsítik, és megjelenik egy „HD-DVD” formátum. Lásd 2.12, 3.13 és 6.5.

[2.10] Mi volt a Divx?

Kétféle Divx van. Az eredeti egy kölcsönözhető DVD változat volt, a későbbi igénylő pedig (DivX-nek írva) egy videó kódolási formátum.

Az eredeti Divx

A Divx (korábban ZoomTV) egy alattomos, gonosz megoldás a kapzsi stúdiók számára, hogy ellenőrizzék mit nézel a nappaliban, vagy egy innovatív áttörés a videokölcsönzésben, amely lehetővé teszi, hogy a bárhol megszerezhető olcsó lemezeket otthon megőrizd, és később megnézhesd – a válasz attól függ, kitől kérdezed.

A Circuit City és egy hollywoodi jogi cég által kidolgozott Divx-et a Disney (Buena Vista), a Twentieth Century Fox, a Paramount, a Universal, az MGM, és a DreamWorks SKG támogatta. Mindegyikük adott ki lemezeket „nyílt DVD” formátumban is, mivel a Divx szerződés nem volt kizárólagos. A Harman/Kardon, a JVC, a Kenwood, a Matsushita (Panasonic), a Pioneer, a Thomson (RCA/Proscan/GE), és a Zenith jelentett be Divx lejátszót, bár néhány soha nem jelent meg. (Divx modell a Panasonic X410, a Proscan PS8680Z, az RCA RC5230Z és RC5231Z, és a Zenith DVX2100.) A Divx-et támogató stúdiók és hardvergyártókat ösztökélte a garantált 110 millió dolláros licencdíj. A Divx lemezeket a Nimbus, a Panasonic és a Pioneer gyártotta. A Circuit City 114 millió dollárt (az adóleírások után) veszített a Divx-en.

A Divx a DVD egy pay-per-viewing-period (fizess a megtekintési periódusért) variációja volt. A Divx lemezeket 4,5 dollárért árulták. A lemez a Divx készülékben normálisan működött (le lehetett állítani, tekerni, vagy akár egy másik lemezt is be lehetett helyezni teljes lejátszás nélkül is) 48 óráig, ami után a „tulajdonosnak” 3,25 dollárt kellett fizetni egy újabb 48 órás periódusért. A Divx DVD lejátszót (amely 100 dollárral került többe a hagyományos lejátszónál) a telefonvonalhoz kellett kapcsolni, melyen keresztül egy 800-as (ingyenes – a ford. megjegyzése) számot hívott éjszaka 20 mp-en keresztül egy hónapban egyszer (vagy 10-nél több lemez lejátszása után) a számlázási információ feltöltéséhez. A legtöbb Divx lemezt át lehetett alakítani DivxSilver állapotúvá egy kiegészítő díj (általában 20 dollár) fizetése ellenében. Ez lehetővé tette a végtelen számú lejátszást egy készülékről (1998 decemberéig a Divx lemezek 85 százaléka átalakítható volt). A végtelenszer lejátszható DivxGold lemezeket is bejelentették, de soha nem gyártottak ilyet. A Divx készülékek a hagyományos lemezeket is lejátsszák, de a Divx lemezeket nem lehet lejátszani a hagyományos lejátszókon. A Divx lemezeket sorozatszámmal is megjelölték (egy vonalkóddal a szabványos Burst Cutting területen), és a normál DVD másolásvédelem (lásd 1.11) mellett vízjelezést, módosított csatorna modulációt és a soros kommunikációnál háromszoros DES (két 56 bites kulcs) védelmet alkalmaztak. A Divx technológia PC-n soha nem működött, és kétségtelenül ez is hozzájárult a bukásához. A DES titkosítás miatt a Divx technológiát nem engedélyezték az USA-n kívül.

A Divx-et eredetileg 1998. nyarán indították útjára. A korlátozott példányszámú terjesztés 1998. június 8-án indult be San Franciscoban és Richmondban. Az egyetlen elérhető lejátszó a Zenith-től származott (abban az időben éppen csődeljárás alatt álltak), és az eredetileg ígért 150 film helyett csak 14 közül lehetett választani. A korlátozott országos terjesztést (egyetlen Zenith modellel és 150 filmmel 190 üzletben) 1998. szeptember 25-én kezdték meg. 1998 végére 87000 Divx lejátszót (négyféle modell) és 535000 Divx lemezt adtak el (a 300-as kínálatból). A cég beleszámolta a lejátszók mellé adott öt lemezes csomagot is, ami azt jelenti, hogy összesen csak 100000 lemezt adtak el. 1999 márciusára 420 Divx film volt elérhető (a nyílt DVD-k száma már a 3500-at is túllépte). Ha mindent számba veszünk, akkor a Divx lejátszók eladása jól alakult, és a lemezeket igen gyorsan dobták piacra.

1999. június 16-án – kevesebb, mint egy évvel az indulás után – a Digital Video Express bejelentette, hogy bezár. A Divx nem okozott olyan nagy zavart és nem késleltette annyira a DVD piac fejlődését, mint azt korábban sokat jósolták (beleértve csekélységemet). Valójában talán ösztönözte az internetes kölcsönző cégeket, hogy jobb szolgáltatásokat és árakat kínáljanak, bátorította a gyártókat, hogy több ingyenes lemezt adjanak a lejátszók mellé, és motiválta a stúdiókat, hogy kölcsönzési programokat dolgozzanak ki.

A cég záráskor 100 dolláros kuponokat adott minden Divx lejátszó tulajdonosnak. Ez igazán jó vétellé tette a Divx lejátszókat, mert ezek a nyílt DVD-ket ugyanolyan jól lejátszották, mint azok a belépő szintű lejátszók, melyek drágábbak voltak. 2001. július 7-én a Divx lejátszók betárcsáztak a központi számlázó számítógéphez, amely kikapcsolta a Divx funkciót. (Lejárt a lejátszási joga azoknak a készülékeknek, melyek nem voltak telefonos összeköttetésben a központtal.) A Divx lemezeket a továbbiakban semmilyen készüléken nem lehet lejátszani.

További információkért lásd a Divx Owner's Association honlapját.

A Divx előnyei:

A Divx hátrányai:

Az új Divx

2000. márciusában jelent megy egy DVD újraforgalmazási technológia, ami a DivX;-) nevet kapta. (Igen, a mosolygó arc eredetileg a név része volt, amely az eredeti Divx formátumtól származott. A csínytevőket karóba kellene húzni és felnégyelni a hülye vicc miatt, ami sok zavart okozott. A DivX a Microsoft MPEG-4 videokodekjének egyszerű feltörése, amelyet az MP3 hanggal társítottak. Így a dekódolt képet újratömörítették a letöltéshez illetve a Windows Médialejátszó-val való lejátszáshoz. A DivX készítői jelenleg a Project Mayo szerveződésben vesznek részt, melyben az új OpenDivx-et (eredetileg Divx Deux) fejlesztik. Ez már a az MPEG-4 szabványon alapul. Ezután jött a DivXNetworks, amely a DivX-et egy kiterjedt videókódoló és -terjesztő rendszeré fejlesztette az MPEG-4 szabadalmaztatott implementációja alapján. A 3ivx nevű megoldás szintén a nyílt forrásról üzleti alapokra helyezkedett. Egyedül az XviD látszik megmaradni mint nyílt forrású alternatíva.

Néhány DVD-lejátszó képes a DivX formátumú filmek lejátszására. Lásd <www.divx.com/hardware>.

[2.11] Hogyan vehetek fel DVD-ről videokazettára?

Miért szeretnéd a DVD csodálatos digitális képét lealacsonyítani azzal, hogy átmásolod egy analóg kazettára? Hiszen elveszted az interaktív menüket és a többi rendkívüli szolgáltatást.

Ha tényleg VHS-re akarod másolni, akkor a DVD lejátszó hang és kép kimeneteit kösd össze a videomagnó hang és kép bemenetével, majd vedd fel a lemezt a kazettára. Észre fogod venni, hogy az eredmény zavaros és nézhetetlen. Ez a Macrovision védelem eredménye. Ezt kifejezetten azért tervezték, hogy jelentősen lerontsa a másolat élvezhetőségét. Lásd 1.11.

[2.12] A high-definition DVD vagy a 720p DVD miatt elavulnak a jelenlegi lejátszók és lemezek?

Még hosszú ideig nem. A HD-DVD csak most jelenik meg. A HD nagy adatsűrűséget (több adat van a lemezen) és jobb minőséget (jobb képminőséget) is jelent. Az első kereskedelmi forgalomban is kapható Blu-ray HD-DVD termékek 2003 áprilisában jelentek meg Japánban. Hét évvel azután, hogy itt megjelent a DVD. A felvevőket úgy készítették, hogy házi felvételek lehessen készíteni (nem műsoros HD lemezek lejátszására).

Az új DVD formátumok lassan kiszorítják a régebbi DVD formátumot, de az új lejátszók lejátsszák a régi DVD lemezeket is, és gyakran még jobb képminőséggel (a progresszív letapogatással és a képfeldolgozással). Azonban az új HD-DVD lemezeket nem lehet lejátszani a régi DVD-lejátszókkal (kivéve, ha speciális hibrid lemezek HD és SD formátummal). Tehát a hagyományos DVD lemezekből álló gyűjteményed hosszú ideig lejátszható marad, és a filmek csak akkor avulnak el, ha beszerzed az új, HD változatokat. Gondolj arra, hogy az U.S. HDTV-t 1989-re várták, még sem véglegesítették 1996-ig, és 1998-ig meg sem jelent. És már elavult a jelenleg használt TV-d?

Lásd a 3.13-at a HD-DVD további részleteiről, és a 6.5-öt a DVD jövőjéről.

Ironikus, de a számítógépek az asztali lejátszóknál előbb támogatják a HDTV-t, mert a 2x-es DVD-ROM meghajtók a megfelelő lejátszó és megjelenítő hardverrel párosítva elérik a HDTV által megkívánt 19 Mb/s-os adatátviteli sebességet. Ez vezetett a különböző „720p DVD” projektekhez, amelyek a jelenlegi DVD formátummal tárolják a videót 1280x720-as vagy 1920x1080-as felbontásban 24 progresszív képpel másodpercenként. Elképzelhető, hogy a 720p DVD-ket kompatibilissé lehet tenni a jelenlegi lejátszókkal (melyek csak 480 soros képet mutatnának)

Megjegyzés: A HDVD rövidítést a „high-density volumetric display” (nagy sűrűségű térfogatkijelző) már lefoglalta.

Néhányan arra gondoltak, hogy egy „kétfejes” lejátszó a lemez két oldalát egyidőben olvasva megduplázhatná az adatátvitelt, vagy egy továbbfejlesztett jelfolyamot biztosítana a HDTV-szerű alkalmazásokhoz. Ez jelenleg lehetetlen, mert a sávok spiráljai ellenkező irányban vannak (kivéve, ha mind a négy réteget használják). A DVD specifikációt meg kell változtatni ahhoz, hogy fordított irányú spirált is használhassanak a 0. rétegen. Még ebben az esetben is a két oldal szinkronban tartása – főleg az MPEG-2 változó bitrátája miatt – független sávkövető fejeket, precíz sáv és pit elhelyezést, és nagyobb, bonyolultabb sávbuffert igényel. Másik lehetőség az, hogy két fejet használnak az egy oldalon található két réteg egyidejű olvasásához. Ez technikailag kivitelezhető, de jóval ésszerűbb egy réteget kétszer gyorsabban olvasni, ami egyszerűbb és olcsóbb.

További információkért a HDTV-ről és a DVD-ről lásd a 2.9-et.

[2.13] Az FMD-nek milyen hatása lesz a DVD-re?

Nagyon kicsi, ahogy már a kezdetekkor megjósoltam ebben a FAQ-ban. A Constellation 3D-nek sajnos elfogyott a pénze 2002 közepén. Azok a cikkek, melyek a DVD korai halálát jósolták az FMD-vel szemben, vadul túloztak, és nem a valóságon alapultak.

A fluoreszkáló többrétegű technológia – melyet kártyáknál és lemezeknél is használhatnak – a lézert egy fluoreszkáló rögzítő anyagra célozza, amely fényt emittál. Mivel ez nem függ a visszavert lézer fényétől, több adatréteg létrehozása is lehetséges (a C3D a laboratóriumban egy 50 réteges prototípust készített). Ugyanazt a 650 nm-es lézert használhatják, amit a DVD is, így az FMD meghajtók elolvashatják a DVD-ket is. 2000. júniusában a C3D bejelentett egy programot, mely szerint olyan FMD-ket készítenek oldalanként 25 GB-os kapacitással, melyeket a meghajtók „kis és olcsó módosításával” a DVD olvasók is kezelhetnek. A későbbiekben ez a dátum 2001 közepére változott. Az FMD egy állati jó technológia volt, de teljesen új, nincs elődje és csak egyetlen kis cég fejlesztette ki. A DVD az optikai adattárolás több évtizedes technológiáján alapul, amelyet több tucat cég fejlesztett ki. A hatalmas munka - amely megváltoztatta volna a teljes gyártósort az új formátum érdekében -, a sok tízmillió dollár és a nagy partnerek ellenére túl sok volt a C3D számára.

[2.14] Az MPEG-4-nek milyen hatása van a DVD-re?

Az MPEG-4 egy olyan videó kódoló szabvány, amelyet elsősorban a kis adatrátájú videóközvetítésekhez fejlesztettek ki, bár valójában hatékonyabb az MPEG-2-nél a DVD és a HDTV által igényelt magas adatrátánál is. Az MPEG-4 támogatja a továbbfejlesztett multimédiát is a média objektumok segítségével, de a legtöbb implementáció még csak az egyszerű videót támogatja (Simpe Visual Profile). Az MPEG-4 part 10, vagy más néven a H.264 (avagy JVT, avagy AVC) egy még jobb videokódolási szabvány.

A DVD az MPEG-2 videó kódolást alkalmazza (lásd a 3.4-et a részletekért). A szabványos DVD lejátszók nem ismerik az MPEG-4 videóformátumot. Az MPEG-4 fájlokat tárolhatják DVD-ROM-on is számítógépes felhasználás céljából. Például a Divx az MPEG-4-et használja (lásd 4.8).

Elképzelhető, hogy az MPEG-4-et vagy a H.264-et használják a jövőben a DVD nagy felbontású változatánál. Bármi is történik, valószínűleg 2005 előtt semmiképpen sem jelenik meg.

Az MPEG-ről további információkat találsz Tristan MPEG.org webhelyén és az MPEG honlapon.

[2.15] Mi az a WebDVD/Enhanced DVD (Bővített DVD)?

A WebDVD egy egyszerű, de igen erőteljes koncepció a DVD tartalom és az Internet technológia kombinálásához. Egyesíti a DVD előnyeit (a kiváló minőségű kép, hang és adat gyors elérését) az Internet előnyeivel (interaktivitás, dinamikus frissítés és kommunikáció). Általában a WebDVD azt jelenti, hogy a DVD-t kiegészítették HTML oldalakkal, script programokkal és linkekkel, vagy kibővítettek egy webhelyet úgy, hogy használja a helyi DVD meghajtó tartalmát. A WebDVD-t sem az AOL-Warner, sem a Microsoft, sem más cég nem jegyezte be. A WebDVD koncepció variációi az iDVD, az eDVD, a Connected DVD stb. Ez nem új ötlet, - a CD-ROM-mal már évekkel ezelőtt megvalósították – de a DVD kép és hangminősége végre jobb, mint a TV-é, és a lemezeket az olcsó asztali lejátszókon is meg lehet nézni. Szinte minden WebDVD implementáció a PC-khez készül, de az új lejátszók (pl. a Nuon alapú modellek) támogatják a WebDVD szolgáltatásainak egy részét.

Szinte minden WebDVD implementáció a PC-khez készül, de néhány új asztali lejátszó is rendelkezik WebDVD szolgáltatásokkal. A DVD Forum egy munkacsoportja jelenleg is készíti a WebDVD szabványos formáját, amelyet Enhanced DVD-nek (Bővített DVD) neveznek.

A legtöbb professzionális fejlesztő rendszer (lásd 5.4) tartalmaz olyan kezdetleges eszközöket, melyek HTML kiegészítésekkel bővítik a DVD-t. A különleges WebDVD fejlesztéshez többféle eszköz áll a rendelkezésre; lásd 4.9.

A WebDVD-ről további információkat találsz Phil DeLancie EMedia cikkében. A WebDVD felhasználására jó példa a Mars: The Red Planet, Stargaze, és a DVD Demystified webhelyek. A lapok készítői (Ralph LaBarge és Jim Taylor) arra buzdítanak, hogy másold le a kódot, és ezekből kiindulva készítsd el saját WebDVD alkotásaidat. Megrendelheted WebDVD Demystified lemezt a DVD.Learn-től.

[2.16] Mi az a Nuon lejátszó?

A Nuon egy speciális „média processzor”, amelyet a VM Labs készített. Ez elég erős ahhoz, hogy lejátssza a DVD-ket és videojátékokat futtasson. Néhány Samsung és Toshiba DVD lejátszó a Nuon technológiára épül. A Nuon lejátszó lehetővé teszi az olyan extra szolgáltatásokat, mint a grafikus átfedés, digitális zoom és az élő miniatűr képek. A DVD filmet úgy is elkészíthetik, hogy speciális tartalmat hoznak létre a Nuon platform számára. 2002 elején négy Nuon bővítést tartalmazó DVD film létezik: The Adventures of Buckaroo Banzai (Special Edition), Bedazzled, Dr. Doolittle 2, és a Planet of the Apes.

2001. decemberében a VM Labs csődöt jelentett, és 2002. márciusában a Genesis Microchip megvásárolta a cég vagyonát. Egy új részleget (a Nuon Semiconductor-t) alapítottak, amely a Nuon chipeket az Aries név alatt forgalmazta. 2002. július 24-én a Genesis bezárta a Nuon részleget. Nyugodjon békében.

[2.17] Milyen hatása lesz a D-VHS-nek a DVD-re?

A D-VHS-t (a D az adat - data - vagy a digitális szót jelöli), amely a VHS kazetta digitális utóda, 1995-ben jelentették be először, de 1998-ig Japánon kívül nem jelent meg. Ekkor a D-VHS magnók csak előre digitalizált bitfolyamokat tudott rögzíteni például a digitális műholdvevőből. 2001-ben megjelent a D-Theater formátum, amely szabványosított MPEG tömörítésbőt és másolásvédelemből áll, így lehetőséget teremtett a műsoros D-VHS kazetták kiadására. Ezek először 2002-ben jelentek meg. A D-Theater az első formátum a high-definition minőségű filmek életképes, kereskedelmi forgalmazására. A minőség kiváló, a felbontás 1280x720p (2,7-szer jobb, mint az NTSC DVD és 2,2-szer mint a PAL DVD) vagy 1920x1080i (nagyjából 4-szer jobb, mint az NTSC DVD és 3,5-szer jobb, mint a PAL DVD). Azonban a fogyasztók inkább a lemezeket kedvelik a kazettákkal szemben, így a D-VHS soha nem lesz több egy piaci rést betömő terméknél. Mivel a HD-DVD 2003-ban megjelenik (lásd 3.13), ezért a fogyasztók (a HD rajongók és az első beszerzők kivételével) megvárják a műsoros HD-DVD-t, és a HD programok otthoni rögzíthetőségének lehetőségét.


[3] A DVD technikai részletei

[3.1] Milyen kimenetei vannak egy DVD lejátszónak?

A DVD-lejátszóknak általábon két-háromféle videokimenetük (kompozit, s-video és komponen), és három-négyféle hangkimenetük (analóg sztereó, digitális PCM sztereó, Dolby Digital és DTS) van. A további részleteket alább és a 3.2-ben találod.

Videó kimenetek

A legtöbb DVD lejátszó a következő videó kimenetekkel rendelkezik (ezek NTSC, PAL vagy SECAM jelet bocsáthatnak ki):

Néhány lejátszó kiegészítő videó kimenettel is rendelkezik:

A legtöbb komponens kimenettel rendelkező DVD lejátszó a YUV (Y’PbPr) szabványt használja, amely nem kompatibilis az RGB eszközökkel. Az európai lejátszók komponens kimenetei RGBS (vörös/zöld/kék/szinkron) jeleket biztosítanak a SCART csatlakozón keresztül. A pletykák szerint 200-300 dolláros YUV-RGB átalakítókat is lehet kapni, de úgy tűnik, nehéz a nyomára bukkanni. Az Avscience-nél lehet kapni egy 700 dolláros, az Extron-tól pedig egy 900 dolláros (CVC 100) konvertert. Az Altinex, a Kramer, a Monster Cable és mások is gyártanak ilyen átalakítót. A progresszív letapogatáshoz olyan átalakító kell, amely képes kezelni a 31,5 kHz-es jeleket. A S-Video-hoz is léteznek átalakítók (próbáld meg a Markertek-et).

Megjegyzés: Az analóg színkülönbséges kimenet pontos megnevezése Y’Pb’Pr’ és nem Y’Cb’Cr’ (amely digitális, nem analóg). A dolgok leegyszerűsítése miatt ez a GYIK néha a YUV rövidítést használja általános értelemben az analóg színkülönbséges jelekre.

Léteznek speciális lejátszók a Function Communications-től, a Theta Digital-tól, és a Vigatec-től, amelyek SDI (serial digital interface – soros digitális interfész) kimenettel rendelkeznek, de ezeket csak high-end vagy a gyártáshoz használt eszközökhöz lehet csatlakoztatni.

Hang kimenetek

A legtöbb DVD lejátszó a következő hang kimenetekkel rendelkezik:

 

Néhány lejátszó kiegészítő hang kimenettel is rendelkezik:

 

 

Néhány lejátszó és erősítő csak az S/PDIF vagy csak a Toslink bemenetet támogatja. Ha a lejátszód és az erősítőd nem megfelelőek, akkor szükséged lesz egy konverterre (ilyen az Audio Authority 977, a Midiman C02, a COP 1, vagy a POF).

 

Néhány lejátszó a 96/24 PCM hangot az IEC-958 nem szabványos változataként jeleníti meg a kimeneten 6,144 Mb/s-mal a 3,1 MHz-es normál határ helyett.

 

Megjegyzés: A CSS licenc nem engedi meg a 96 kHz-es digitális PCM kimenetet a CSS védelemmel ellátott anyagoknál. A lejátszónak át kell alakítania 48 kHz-re.

[3.2] Hogyan kössek be egy DVD lejátszót?

Ez az audió-/videórendszeredtől és a DVD lejátszódtól függ. A legtöbb DVD lejátszó képét két- vagy háromféleképpen, hangját pedig háromféleképpen is be lehet kötni. Válaszd azt a kimeneti formátumot, amely a legjobb minőséget nyújtja (lásd alább) és amelyet támogat a videó- és a hangrendszered. A kimeneti csatlakozók leírását a 3.1-es kérdésben találod.

 

Sok TV-t át kell állítani a külső bemenetre (vonalbemenetre). Lehet, hogy a 0. csatornára kell hangolni a készüléket.

 

Ha több eszközt (DVD lejátszó, videomagnó, kábel/műholdvevő, WebTV, stb.) is egy TV-re szeretnél kapcsolni, akkor a következők egyikére lesz szükséged:

 

Képcsatlakoztatás (válassz egyet a listáról)

 

Figyelem: Ha a DVD lejátszódat a videomagnón keresztül kapcsolod a TV-hez, akkor gondjaid lehetnek azokkal a lemezekkel, amelyek bekapcsolják a lejátszó Macrovision áramkörét. Lásd a 3.2.1-et.

 

Figyelem: Néhány videokivetítő nem ismeri fel a 4.43 NTSC jelet, melyet a PAL lejátszók bocsátanak ki NTSC lemez lejátszásakor (lásd 1.19). Ezek csak a 60 Hz-es letapogatási frekvenciát érzékelik, és automatikusan NTSC-re váltanak, annak ellenére, hogy a színvivő PAL formátumú.

 

Megjegyzés: A legtöbb DVD lejátszó támogatja a szélesvásznú jelzést, amely megmondja a szélesvásznú kijelzőnek, hogy milyen a méretarány, így az automatikusan be tudja állítani magát. Az egyik szabvány (ITU-R BT.1119, főleg Európában használják) a képjelbe rejti az információt. A másik - az Y/C csatlakozók számára - 5 voltos DC jelet teszt a színtelítettség vezetékére, és így jelöli a szélesvásznú jelet. Sajnos néhány váltó és erősítő eldobja a DC komponenst ahelyett, hogy továbbítaná a TV felé.

 

További információkat találsz a formátumok közötti átalakításokról a csodálatos Notes on Video Conversion című írásban, amely a Sci.Electronics.Repair GYIK-jából származik.

Hangcsatlakoztatás

Minden DVD lejátszó tartalmaz egy beépített kétcsatornás Dolby Digital (AC-3) dekódert. Néhány képes az MPEG hang vagy a DTS hang dekódolására is. A dekóder a többcsatornás hangot 2 csatornás PCM hanggá alakítja. Ez jelenik meg a kimeneten is, és ezt konvertálja analóggá a hagyományos hang kimenet számára. Néhány lejátszó beépített többcsatornás Dolby Digital dekóderrel rendelkezik, de ez csak akkor hasznos, ha többcsatornás analóg bemenetet tartalmazó hangrendszerrel rendelkezel. Lásd a 3.6.3-as kérdést a további részletekért.

 

[3.2.1] Gondot okozhat, ha a videót a TV és a DVD lejátszó közé kötöm be?

Nem jó ötlet a képet a DVD lejátszótól a videomagnón keresztül csatlakoztatni. A legtöbb film Macrovision (lásd 1.11) védelemmel van ellátva, amely hatással van a videóra, és a képet periodikusan sötétté és világossá teheti. Ha a TV-dnek nincs közvetlen képbemenete, akkor szükséged lehet egy külső RF átalakítóra (lásd 3.2). Vagy még jobb, ha veszel egy új TV-t közvetlen videobemenetekkel.

 

Gondjaid lehetnek a kombinált videómagnó/TV készülékekkel is, mert közülük sok a képbemenetet a videó áramkörein keresztül vezeti. A legjobb megoldás az, hogy szerzel egy "dobozt", amely levágja a Macrovision jelet (lásd 1.11).

[3.2.2] Miért rossz a hang vagy a kép?

A rossz kép első számú okozója a rosszul beállított TV. A DVD képének kiváló minősége nagyobb követelményeket támaszt a kijelzővel szemben. Vedd lejjebb az élességet és a fényerőt. Lásd az 1.3-as kérdést a további információkért. A TV beállításának technikai részleteit megtalálod Anthony Haukap FAQ: How To Adjust a TV című írásában.

 

Ha búg a hang vagy zajos a kép, akkor ennek valószínűleg az interferencia vagy egy földhurok az oka. Használj más kábeleket. Használj rövidebb kábelt (a hosszú kábelek ronthatják a jelminőséget). Ellenőrizd, hogy a kábeleket megfelelően árnyékolták. Kapcsolj ki minden eszközt, kivéve azt, amelyiket teszteled. Tedd távolabb az eszközöket egymástól. Csatlakoztasd a készüléket másik áramkörhöz. Ellenőrizd, hogy minden készülék ugyanabba az elosztóba csatlakozik. Ha semmi más nem segít, földeld le a kapocsvasakat. Vond be az egész házat ónlemezzel. További információkat találsz a földhurkokról a <www.hut.fi/Misc/Electronics/docs/groundloop/> címen. További információkat találsz a szerelőkről a Shophelper-nél.

 

A kép- és hanghibákat a hibás lejátszó vagy a rossz lemez is okozhatja (lásd 1.41). Ha a kép lefagy vagy széttöredezik, akkor lehetséges, hogy karcos a lemez (lásd 1.39). A DVD a másodperc egy törtrészére lefagyhat a film közepén. Ez normális -- ez a rétegváltás (lásd 1.27).

[3.3] Milyen méretű és kapacitású a DVD?

A DVD-nek rengeteg változata van. Fizikailag kétféle méretben létezik: 12 és 8 cm-es, mindkettő 1,2 mm vastag, két 0,6 mm-es összeragasztott hordozóból áll. A méretek megegyeznek a CD méreteivel. Egy DVD lemez lehet egy- vagy kétoldalas. Minden oldalon egy vagy két rétegben lehetnek az adatok. A tárolható film hossza attól függ, hogy hány hangsáv van mellette, illetve attól, hogy mennyire tömörítették a képet és a hangot. A gyakran emlegetett 133 perces hossz igencsak bizonytalan eredetű: egy DVD egyetlen hangsávval könnyedén tartalmazhat 160 percnél is több anyagot, és egy rétegen akár 9 órányi filmet is tárolhatnak, ha a képet és a hangot VHS minőségben tömörítik.

 

Ha durván 5 Mb/s-os átlagos adatrátával számolunk (4 Mb/s a képnek, 1 Mb/s a két-három 5,1 csatornás hangsávnak), akkor egy egyrétegű DVD valamivel több mint két órányi filmet képes tárolni. Egy kétrétegű lemez a kétórás filmet 9,5 Mb/s-os adatrátával tárolhatja (közel a 10,08 Mb/s-os határhoz).

 

Egy DVD-Video lemez, amely elsősorban hangot tartalmaz, akár 13 órán keresztül is szólhat (24 óráig két réteggel) 48/16 PCM kódolással (ami egy kicsit jobb, mint a CD minősége). 160 órányi monó hangot (vagy akár 295 órát két réteggel) tárolhatnak 64 kb/s-os Dolby Digital kódolással, ami megfelel a hangos könyveknek.

A DVD kapacitása:

Referenciaként a CD-ROM kb. 650 megabájt adatot képes tárolni, ami 0,64 gigabájt vagy 0,68 milliárd bájt. Az alábbi listában az EO/KO jelölés egy-/kétoldalas lemezt, az ER/DR/KR egy/két/kevert réteget (a kevert azt jelenti, hogy az egyik oldalon egy réteg van, a másikon kettő), a gig gigabájtot (2^30), az MiB millárd bájtot (10^9) jelent. Lásd a giga<->milliárdról szóló megjegyzést a 7.2-es pontban.

 

DVD-5 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB) adat, több mint 2 óra film

DVD-9 (12 cm, EO/DR)

7,95 gig (8,54 MiB), kb. 4 óra

DVD-10 (12 cm, KO/ER)

8,74 gig (9,4 MiB), kb. 4,5 óra

DVD-14 (12 cm, KO/KR)

12,32 gig (13,24 MiB), kb. 6,5 óra

DVD-18 (12 cm, KO/DR)

15,90 gig (17,08 MiB), több mint 8 óra

DVD-1 (8 cm, EO/ER)

1,36 gig (1,46 MiB), kb. fél óra

DVD-2 (8 cm, EO/DR)

2,47 gig (2,66 MiB), kb. 1,3 óra

DVD-3 (8 cm, KO/ER)

2,72 gig (2,92 MiB), kb. 1,4 óra

DVD-4 (8 cm, KO/DR)

4,95 gig (5,32 MiB), kb. 2,5 óra

DVD-R 1.0 (12 cm, EO/ER)

3,68 gig (3,95 MiB)

DVD-R 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD-R 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD-RW 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD-RW 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD+R 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD+R 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD+RW 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)

DVD+RW 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)

DVD-RAM 1.0 (12 cm, EO/ER)

2,40 gig (2,58 MiB)

DVD-RAM 1.0 (12 cm, KO/ER) 

4,80 gig (5,16 MiB)

DVD-RAM 2.0 (12 cm, EO/ER)

4,37 gig (4,7 MiB)*

DVD-RAM 2.0 (12 cm, KO/ER)

8,75 gig (9,4 MiB)*

DVD-RAM 2.0 (8 cm, EO/ER)

1,36 gig (1,46 MiB)*

DVD-RAM 2.0 (8 cm, KO/ER)

2,47 gig (2,65 MiB)*

CD-ROM (12 cm, EO/ER, 74 perces)

0,635 gig (0,682 MiB)

CD-ROM (12 cm, EO/ER, 80 perces)

0,687 gig (0,737 MiB)

CD-ROM (8 cm, EO/ER)

0,180 gig (0,194 MiB)

DDCD-ROM (12 cm, EO/ER)

1,270 gig (1,364 MiB)

DDCD-ROM (8 cm, EO/ER)

0,360 gig (0,387 MiB)

 

* A formattált DVD-RAM lemezek kapacitása valamivel kisebb. Például a teljesen teleírt DVD-R lemez tartalma nem teljesen fér rá egy DVD-RAM lemezre.

 

Tipp: Két gigabájtot igényel egy óra átlagos videó tárolása.

 

A CD-ROM-hoz viszonyítva az adatkapacitás növekszik, mert: 1) kisebb a pit hossz (~2,08x), 2) vékonyabbak a sávok (~2,16x), 3) kicsit nagyobb az adatterület (~1,02x), 4) hatékonyabb a csatornamoduláció (~1,06x), 5) hatékonyabb a hibajavítás (~1,32), 6) kevesebb a nem hasznos szektor (~1,06x). Egy réteg esetén nagyjából 7-szer annyi adat tárolható, mint egy CD-ROM-on. A <www.mpeg.org/MPEG/DVD/General/Gain.html> címen egy kicsit eltérő magyarázat található.

 

Egy kétrétegű lemez kapacitása valamivel kevesebb, mint két egyrétegű lemezé. A lézernek „át kell látnia” a külső rétegen a belső réteg elolvasásához (a távolság 20-70 mikron között van). A rétegek közötti áthallás csökkentése érdekében mindkét réteg pit hosszát megnövelték 0,4 mikronról 0,44 mikronra. Ennek kompenzálására a referencia letapogatási sebesség valamivel nagyobb: 3,84 m/s (egy rétegű lemeznél 3,49 m/s). A nagyobb pitek nagyobb távolságra vannak egymástól, így könnyebb leolvasni őket és kevésbé érzékenyek a vibrációra. A nagyobb hossz miatt viszont kevesebb pit fér el egy rétegen, emiatt csökken a rétegenkénti kapacitás.

 

Megjegyzés: A Windows régebbi változatai FAT16-ot használnak az UDF, FAT32 vagy az NTFS helyett. Ezért a DVD olvasása gondot okozhat a 4 gigabájtos kötetméret korlát miatt. A FAT16 legfeljebb 2 gigabájtos, a FAT32 legfeljebb 4 gigabájtos fájlokat képes kezelni (az NTFS 2 terabájtos korlátja egy ideig nem fog gondot okozni).

 

Lásd a 4.3-as kérdést az írható DVD részleteiről. További információkat találhatsz a lemez specifikációról és a gyártásról a Disctronics, Cinram. Panasonic, Technicolor oldalain, és más, lemezgyártással foglalkozó webhelyeken.

[3.3.1] Mikor jelentek meg a kétoldalas, kétrétegű lemezek (DVD-18)?

Ezeket a szuper-méretű lemezeket főleg adattárolásra használják és nem a filmekhez. Az első kereskedelmi forgalomban megjelent DVD-18, a The Stand, 1999. októberében debütált. A DVD-18 esetében teljesen másképpen kell elkészíteni a két réteget. Egy egyoldalas, kétrétegű lemez (DVD-9) úgy készül, hogy mindkét hordozóra egy adatréteg kerül, majd a két hordozót átlátszó kötőanyaggal összeragasztják, így a pickup lézere mindkét réteget el tudja olvasni az adott oldalon. Négy rétegnél viszont mindkét hordozónak két réteget kell tartalmaznia. Ehhez viszont egy második adatréteget kell az elsőre sajtolni, és ez sokkal bonyolultabb művelet. Csak néhány gyártósor képes DVD-18-at készíteni, és a nagy selejtarány miatt sokkal nehezebb és drágább elkészíteni, mint a DVD-9-et.

 

(1998 decemberében jósoltam meg ebben a GYIK-ban, hogy nem fogunk látni kereskedelmi forgalomban DVD-18 lemezeket 1999 ősze előtt, annak ellenére, hogy rengeteg pletyka szólt arról, hogy hamarabb jelennek meg.)

[3.3.2] Mi az a MiniDVD?

A "miniDVD" kifejezés zavaróan a 8 cm-es DVD-kre és CD-kre utal, melyeken DVD-Video tartalom van, és pontosabb lenne cDVD-nek hívni őket. A 8 cm-es lemezek szerepelnek a DVD specifikációban, és szinte minden DVD-lejátszóban és meghajtóban lejátszhatók, de nem működnek a tálca nélküli (pl. autós) rendszerekben. A cDVD-ket le lehet játszani a legtöbb DVD-s PC-vel, de csak nagyon kevés DVD-lejátszó támogatja (lásd az 5.7-et a részletekért).

[3.4] A kép milyen jellemzőkkel rendelkezik?

A DVD-Video a DVD-ROM egyik alkalmazása, a DVD Forum által készített specifikáció szerint (lásd 6.1). A DVD-Video az MPEG-1-nek, az MPEG-2-nek, a Dolby Digitalnak, a DTS-nek, és más formátumoknak is egy alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a DVD-Video formátum a fenti szabványok és formátumok egy részhalmazát definiálja, amelyet a gyakorlatban a DVD-Video lejátszókhoz készített lemezeknél alkalmaznak. A DVD-ROM bármilyen digitális információt tartalmazhat, de a DVD-Video korlátozva van bizonyos adattípusokra, melyeket a televíziós reprodukció érdekében terveztek.

 

Egy lemezen egy sávban, folyamban (track, stream) található az MPEG-2 konstans (CBR) vagy változó (VBR) bitrátájú tömörített digitális videó. Az MPEG-2 Main Profile at Main Level (MP@ML) szabvány korlátozott változatát használják. Az SP@ML leírást is támogatják. Az MPEG-1 CBR és VBR is engedélyezve van. Kifejezetten az 525/60 (NTSC, 29,97 váltottsoros kép/s) és a 625/50 (PAL/SECAM, 25 váltottsoros kép/s) képmegjelenítő rendszereket támogatják. Tipikus a filmekből előállított 24 kép/s-os progresszív, a PAL videóból származó 25 kép/s váltottsoros, és az NTSC videóból származó 29,97 kép/s-os váltottsoros formátum. Az MPEG-2 progresszív szekvencia (progressive_sequence) nem engedélyezett, de a váltottsoros szekvenciák tartalmazhatnak progresszív képeket és progresszív makróblokkokat. 24 kép/s-os forrás esetén a kódoló alkalmazás MPEG-2 repeat_first_field jelzőket ágyaz a videófolyamba, így a dekóder 2-3 pulldownt (a 60 Hz-es NTSC  – ténylegesen 59,94 Hz-es – kijelzőnél) vagy 2-2 pulldownt (az 50 Hz-es PAL/SECAM megjelenítőnél) - ez 4% sebességnövekedést eredményez – alkalmaz. Más szavakkal, a lejátszó nem „tudja”, hogy milyen a kódolási ráta, hanem egyszerűen követi az MPEG-2 kódoló utasításait, így állítja elő az előre meghatározott 25 kép/s-os vagy a 29,97 kép/s-os képkockaszámot. Ez az egyik fő oka annak, hogy kétféle lemez létezik: egy az NTSC-hez, egy a PAL-hoz. (Nagyon kevés lejátszó képes PAL-ról NTSC-re vagy NTSC-ről PAL-ra konvertálni. Lásd az 1.19-es kérdést.)

 

Az NTSC és a PAL filmátvitel ugyanarra a képrátára (24 kép/s) alapul, de a PAL felbontás nagyobb, ezért a PAL változat több helyet foglal a lemezen. A kódolás előtt a növekedés 20%-os (480-ról 576-ra), de a végeredmény közelebb van a 15%-hoz, a kódolás hatékonyságától függően. Ez azt jelenti, hogy 600-700 MB-tal több hely kell a PAL lemezen az NTSC lemezekhez viszonyítva.

 

Érdemes megjegyezni, hogy a váltottsoros forrásvideót is progresszív struktúrájú MPEG képsorként kódolhatják egy jó enkóderrel úgy, hogy csak akkor használnak váltottsoros mezőkódolt makróblokkokat, ha a mozgás igényli. A legtöbb mozifilmet 24 kép/s rátával enkódolják (a kódoló inverz telecine eljárása eltávolítja a megduplázott 2-3 pulldown mezőket videokazettás forrás esetén, és a megmaradó mezőpárokat - bár technikailag ezek váltottsorosak - újra összeillesztheti egy progresszív lejátszó). A legtöbb videó forrású filmet pedig 25 vagy 30 kép/s-os rátával váltottsorosként kódolják. Ezt keverhetik is egy lemezen belül, tehát egy váltottsoros logót követhet egy progresszív film.

 

Lásd a 3.8-as kérdést a progresszív és a váltottsoros letapogatásról. Lásd az 1.40-es kérdést a progresszív letapogatású lejátszókról. Az MPEG-2 videóról további információkat találsz az MPEG oldalon a <www.mpeg.org>-nál.

 

A kép mérete legfeljebb 720x480 (525/60-as NTSC megjelenítőnél) vagy 720x576 (a 625/50-es PAL/SECAM megjelenítőnél) lehet. A képeket az enkódolás előtt átalakítják a 4:2:2 ITU-R BT.601-ről 4:2:0-ra, átlagosan 12 bit/pixel lefoglalásával az Y’Cb’Cr formátumban. (A színmélység 24 bites, mert a színmintákat megosztják 4 pixel között.) A DVD pixelei nem négyzet alakúak (lásd 3.5). A kitömörített forrás 124,416 Mb/s-os videó forrás esetén (720x480x12x30 vagy 720x576x12x25), illetve vagy 99,533 vagy 119,439 Mb/s film forrás esetén (720x480x12x24 vagy 720x576x12x24). A kimenet analóg értelmezése esetén a horizontális felbontás általában nagyjából 500 sor, de ez felmehet 540-re is (lásd 3.4.1). A tipikus luma frekvencia átvitel teljes amplitúdón 5 és 5,5 MHz között van. Ez kevesebb, mint az MPEG-2 digitális jelének 6,75 MHz-es natív frekvenciája (más szavakkal, a legtöbb lejátszó nem képes a DVD teljes minőségét visszaadni). A színtelítettség frekvencia átvitele fele a lumáénak.

 

Megengedett képfelbontások:

MPEG-2, 525/60 (NTSC): 720x480, 704x480, 352x480, 352x240
MPEG-2, 625/50 (PAL): 720x576, 704x576, 352x576, 352x288

MPEG-1, 525/60 (NTSC): 352x240
MPEG-1, 625/50 (PAL): 352x288

 

A különböző lejátszók különböző számú bitet használnak a digitális-analóg videóátalakítóban. A jelenlegi legjobb minőségű lejátszók 10 vagy 12 bitet használnak. Ennek semmi köze nincs az MPEG dekódolási eljáráshoz, mert az eredeti komponens jel mintánként 8 bitre van korlátozva. A több bit a lejátszó számára nagyobb „keresztmetszetet” és több jelszintet biztosít a digitális-analóg átalakítás során, ami segíthet a jobb kép előállításában.

 

A maximális videó bitráta 9,8 Mb/s. Az „átlagos” videó bitráta 4, de ez teljesen a hossztól, a minőségtől, a hang mennyiségétől, stb. függ. Ez 31:1 tömörítést jelent a tömörítetlen 124 Mb/s-os videó - vagy 25:1 tömörítést a 100 Mb/s-os film - forráshoz képest. A nyers csatorna adatokat a lemezről konstans 26,16 Mb/s-os sebességgel olvassák le. A 8/16-os demoduláció során ez 13,08 Mb/s-ra csökken. A felhasználói adatok hibajavítása után a sávbufferbe konstans 11,08 Mb/s-os sebességgel kerülnek az adatot. A sávbuffer a rendszerfolyam adatokat változó rátával (legfeljebb 10,08 Mb/s) bocsátja ki. Az alapvető folyamok (hang + kép + alkép) kombinálása után a maximális ráta 10,08 Mb/s. Az MPEG-1 képrátája legfeljebb 1,856 Mb/s, a tipikus ráta 1,15 Mb/s.

 

Az állóképeket is támogatja (MPEG I keretként kódolva) a formátum. Ezeket megadott ideig vagy végtelen ideig lehet megjeleníteni. A menükhöz használják őket. Az állóképeket hang is kísérheti.

 

Egy lemezen alkép folyamok (legfeljebb 32) is lehetnek. Ezek átfedik a videót, így felirat, caption (a halláskárosultaknak), gyerekfelirat, karaoke felirat, menü, egyszerű animáció, stb. valósítható meg velük. Ezek teljes képernyős, futásidőben kódolt bittérképek, melyek két bit/pixel színmélységűek (négy szín és négy átlátszóság érték). Minden egyes alkép csoporthoz négy színt választanak a 16-os palettából (YCbCr skála), és négy átlátszóság értéket rendelnek hozzájuk a 16 szintből (ez a teljesen átlátszótól a teljesen fedettig terjed). Mivel a négy érték közül egy általában 100%-os átlátszóságot jelent (hogy lássuk magát a filmet), ezért csak három szín- és átlátszóság kombináció marad. Így az alképes grafika eléggé kezdetleges. Az alkép megjelenítő parancssorokkal effektusokat is létre lehet hozni (pl. görgetés, mozgatás, színezés/kijelölés és elhalványítás). A maximális alkép adatráta 3,36 Mb/s, a képenkénti maximális méret 53220 bájt.

 

Az alkép folyamokban található feliratok mellett a DVD támogatja az NTSC Closed Captions-t is. A Closed Caption szöveget a videófolyamban tárolják MPEG-2 felhasználói adatként (a csomagfejlécekben), és a lejátszó állítja elő őket a videójelben a 21. sorban analóg hullámformaként. Ezt a televízió Closed Caption átalakítója dekódolja. Bár a DVD-Video specifikációja csak az NTSC-t említi, nincs technikai akadálya annak, hogy a PAL/SECAM DVD lejátszók is előállítsák a Closed Caption szöveget World System Teletext (WST) formátumban; egyedül csak a képkockaszám eltérése miatt kell trükközni. Sajnálatos megjegyzés: a DVD Closed Caption MPEG-2 tárolási mód egy kicsit eltér az ATSC formátumtól. Lásd az 1.45-ös kérdést a Closed Caption-ökről.

[3.4.1] Mit jelent a „vonalfelbontás”?

Mindenkit összezavar „a vízszintes felbontás vonalai” kifejezés, amit LoHR-nek vagy TVL-nek is neveznek. Ez az analóg videózásból származik, rosszul értelmezhető, a gyártók következetlenül mérik és jelzik, de mi is beleakadtunk, pedig itt minden kép digitális és mi egyszerűen pixelekben mérjük a felbontást.

 

Műszakilag a vízszintes felbontás vonalai kifejezés arra utal, hogy hány vizuálisan feloldható függőleges vonal van egy teljes méretű képen. Azaz ezt úgy mérik, hogy megszámolják, hogy hány függőleges fekete és fehér csík különböztethető meg egy olyan területen, amely olyan széles, mint amilyen magas a kép. A cél az volt, hogy a mérés független legyen a méretaránytól. A vízszintes felbontás vonatkozik a televíziós megjelenítőkre és az olyan jelformákra is, melyeket például a DVD lejátszó bocsát ki. A legtöbb TV-nél nevetségesen magas számot adnak meg vízszintes sorfelbontásként a műszaki adatok között.

 

Mivel a DVD 720 vízszintes pixelt tartalmaz (NTSC és PAL formátumban is), a vízszintes felbontás úgy számolható ki, hogy a 720-at elosztjuk 1,33-mal (4:3 méretarány miatt), így 540 vonalat kapunk. Egy 1,78-as (16:9) kijelzőn az eredmény 405 vonal. A gyakorlatban a DVD lejátszók nagyjából 500 vonalra képesek az 540 helyett a szűrés és a gyengébb minőségű digitális-analóg átalakítók miatt. A VHS lejátszók nagyjából 230 vonalat (172 sort szélesvásznú képen), a TV műsorok kb. 330 vonalat (248 sort szélesvásznú képen), a lézerlemezek kb. 425 vonalat (318 sort szélesvásznú megjelenítőn) jelenítenek meg.

 

Ne keverd össze a vízszintes felbontás vonalait (felbontás az X tengely mentén) a letapogatás soraival – scan line - (felbontás az Y tengely mentén). A DVD pontosan 480 (NTSC) vagy 576 (PAL) letapogatási sort állít elő. Az NTSC szabványban 525 letapogatási sor szerepel, de csak 480-483 látható. (A többi sor fekete. Szinkronizációs jeleket és más információkat – pl. a Closed Captions a 21. sorba van kódolva – tartalmaznak). A PAL szabvány 625 letapogatási sort tartalmaz, de csak kb. 576-580 látható. Mivel minden videóformátum (DVD, VHS, LD, broadcast, stb.) ugyanannyi letapogatási sort tartalmaz, ezért a nagy képminőségbeli eltéréseket a horizontális felbontás okozza

 

További információkért lásd Allany Jayne TV and Video Resolution Explained című írását.

[3.5] Mi az a szélesvásznú kép? Mit jelent a méretarány (aspect ratio)?

A képet a DVD-n 4:3 (hagyományos TV alak) vagy 16:9 (szélesvásznú) formában tárolhatják. A szélesség-hosszúság aránya a hagyományos TV-nél 4 a 3-hoz; más szavakkal, 1,33-szor szélesebb a magassághoz viszonyítva. Az új szélesvásznú televíziók, főleg a HDTV-hez tervezett változatok, 16 a 9-hez méretarányúak; azaz 1,78-szor szélesebbek magasságukhoz viszonyítva.

 

A DVD-t kifejezetten úgy tervezték, hogy támogassa a szélesvásznú megjelenítőket. A szélesvásznú 16:9 videót (pl. egy 16:9-es videókamerából) anamorf formában tárolhatják a lemezen, ami azt jelenti, hogy a képet vízszintesen összenyomják, hogy beleférjen a szabványos 4:3 téglalapba, majd a lejátszás során újra széthúzzák.

 

A dolgok komplikáltabbak, ha egy mozifilmet videóra visznek át, mivel manapság a legtöbb mozifilm 1,66, 1,85 („flat”) vagy 2,4 („scope”) arányú. Mivel ezek nem felelnek meg az 1,33-as vagy az 1,78-as TV alaknak, két megoldást alkalmaznak annak érdekében, hogy a film tüskéi kitöltsék a TV lyukait:

 

A letterbox (gyakran LBX-nek rövidítik) azt jelenti, hogy a képet a mozi méretarányainak megfelelően rögzítették, ami szélesebb mint a hagyományos és a szélesvásznú TV. Fekete csíkokkal (melyeket képszegélynek hívnak) takarják le a kép alsó és felső részét. Az 1,85 arányú filmek az 1,33-as TV-n vékonyabb csíkot kapnak, mint a 2,4 arányú filmek (a kép 28% illetve 44%-át foglalják el a szegélyek), míg a 2,4 arányú filmeket pedig nagyjából akkora szegély veszi körül az 1,78-as TV-n, mint az 1,85 arányú filmeket az 1,33-as megjelenítőn (a csíkok a kép 26%-át takarják). Az 1,85 arányú filmek az 1,78-as TV-n olyan vékony keretet (2%) kapnak, hogy a legtöbb esetben a szélesvásznú TV overscan-je el is takarja azt. Néhány film, főleg az animációs és az európai filmek 1,66-os méretarányban készülnek. Ezeknél is alkalmazható a letterbox az 1,33-as megjelenítőnél, illetve a sidebox (vagy windowbox) az 1,78-as TV-knél.

 

A pan&scan azt jelenti, hogy a TV keskenyebb „ablakát” mozgatják, felnagyítva illetve levágva a mozifilm szélesebb képét. Mindamellett manapság a legtöbb filmet lágy keret (soft matte) segítségével forgatják, ami azt jelenti, hogy a teljes 1,33 méretarányt kihasználják. (Az operatőr két keretjelzőt használ a keresőben, az egyiket az 1,33, a másikat az 1,85 méretarány szerint, így figyelembe veheti mindkét formátumot.) A kép tetején és alját letakarják a moziban, de a videóra alakítás folyamán a teljes 1,33-as kép használható a pan&scan során. A pan&scan-t elsősorban az 1,33-ra való formázásnál használják, mert a szélesvásznú kép rajongói inkább a letterbox-ot szeretik, mert ez megtartja a mozihatást.

 

További részleteket és szép szemléltetőeszközöket találsz Leopold How Film Is Transferred to Video című oldalán.

 

Miután a videót teljes képernyős vagy szélesvásznú formára hozták, kódolják és DVD lemezekre rögzítik. A DVD lejátszók négyféle megjelenítési móddal rendelkeznek. Eggyel a 4:3-as, hárommal a 16:9-es képhez:

 

 

A 4:3 képet nem változtatja meg a lejátszó. Ez normálisan csak a hagyományos 4:3 képernyőn jelenik meg. A szélesvásznú rendszerek vagy megnyújtják, vagy fekete csíkokat tesznek a kép oldalaira. A 4:3 képet valószínűleg letterbox vagy pan&scan eljárással átalakítják mielőtt DVD-re rögzítik. Minden képformázás, amit a lemezre rögzítés előtt végeznek, láthatatlan a lejátszó számára. A lejátszó egyszerűen úgy állítja elő újra a képet, mintha egy hagyományos 4:3 TV kép lenne. A kódolás előtt letterbox formára alakított képet megjelölhetik egy flaggel, így a lejátszó jelezheti a szélesvásznú TV számára, hogy húzza szét a képet. Sajnos néhány lemez (ilyen például a Fargo) nem helyesen alkalmazza ezt a flaget. És az még rosszabb, hogy néhány lejátszó nem veszi figyelembe a flageket.

 

Az anamorf eljárás szépsége abban rejlik, hogy a kép kevesebb része veszik kárba a letterbox keretei miatt. A DVD képmérete támogatja az 1,33-as képernyőt, tehát a videóképnek ezt ki kell töltenie, viszont csak vízszintesen van összenyomva, így 33%-kal (a teljes képméret 25%-ával) több pixellel lehet tárolni a képet ahelyett, hogy feketeséget tárolnának. Az anamorf képet legjobb szélesvásznú kijelzővel megjeleníteni, mert ez újra széthúzza a képet az eredeti méretére. Alternatív megoldásként az új 4:3 TV-k képesek a függőleges letapogatási területet lecsökkenteni, így visszaáll az eredeti méretarány a felbontás elvesztése nélkül (egy automatikus trigger jelet küldenek az európai TV-khez a SCART 8 tűjén). Bár szinte minden számítógép 4:3 arányú monitort használ, a TV-hez viszonyított jobb felbontás miatt meg tudják jeleníteni a teljes szélesvásznú képet egy ablakban (854x480 vagy nagyobb az NTSC-nél; 1024x576 vagy nagyobb a PAL-nál).

 

Az anamorf képet a lejátszó átalakíthatja a 4:3 TV számára letterbox vagy pan&scan formára. Ha az anamorf képet változatlan formában jelenítik meg egy hagyományos 4:3 TV-n, akkor az emberek magasaknak és vékonyaknak tűnnek, mintha mindenki fogyókúrázna. A DVD lejátszókon beállítható, hogy a nézőnek 16:9 vagy 4:3 TV-je van. 4:3 TV esetén egy másik opcióval megjelölhető, hogy a néző milyen formában szeretné megtekinteni az anamorf filmeket. A két lehetőséget az alábbiakban részletezem.

 

Automatikus letterbox módban a lejátszó a kép tetejére és aljára fekete csíkokat generál (mindkettő 60 sornyi NTSC, 72 sornyi PAL szabvány esetén). Így a kép magassága a 3/4-re csökken, azaz egy vékonyabb, de szélesebb téglalapot kapunk (1,78:1). Annak érdekében, hogy a kép elférjen ebben a téglalapban, az anamorf képet függőlegesen összenyomják egy letterbox szűrő segítségével, amely minden 4 sorból 3-at csinál, így a vertikális felbontás 480 sorról (scan line) 360 sorra csökken (PAL-nál 576-ról 432-re). (Ha a képet már eredetileg is bekeretezték, hogy megfeleljen az 1,78-as aránynak, akkor a lejátszó által generált keret észrevehetetlenül kiegészíti a kép kereteit.) A függőleges összenyomás teljes mértékben kompenzálja az eredeti vízszintes tömörítést, tehát a filmet az eredeti szélességében lehet nézni. Néhány lejátszó jobb letterbox szűrővel rendelkezik mint a többi. Ezek súlyozott átlagolással kombinálják össze a sorokat (átméretezik a 4 sort, hogy 3-at kapjanak, vagy összefésülik a határoló vonalakat), ahelyett, hogy egyszerűen kidobnák minden negyedik sort. A szélesvásznú képet drága stúdió felszerelésen bekeretezhetik a 4:3 arány eléréshez mielőtt a lemezen eltárolnák, vagy rögzíthetik anamorf alakban, melyet a lejátszó alakít át 4:3 arányra. Ha a kettőt összehasonlítod, akkor a keretek ugyanakkorák lesznek, de a stúdió változat képminősége valamivel jobb lesz. (Lásd az 1.38-as kérdést a letterbox eljárásról.)

 

Az automatikus pan&scan módban az anamorf videót kinyújtják a 16:9 aránynak megfelelően, valamint az oldalait levágják úgy, hogy a kép teljesen kitöltse a 4:3 képernyőt és kövesse az érdeklődés középpontja offsetet, amit a videófolyamba kódolnak a film videóra való átalakítása során az átalakítást végző személy kívánalmainak megfelelően. A pan&scan „ablak” a teljes képszélesség 75%-át mutatja, azaz lecsökkenti a 720 pixeles vízszintes felbontást 540 pixelre. A pan&scan ablak csak vízszintes irányban mozoghat. Ez nem felel meg a teljes pan&scan eljárásnak, ahol az ablak felfele és lefele is mozoghat, valamint nagyíthat és kicsinyíthet is. Az automatikus pan&scan ellen három érv szól: 1) nem nyújtja ugyanazt a művészi szabadságot, mint a stúdió pan&scan, 2) részletek vesznek el a kép felnagyítása miatt, és 3) az ablakmozgás információinak rögzítésére nem képes minden berendezés. Emiatt nincs olyan anamorf film, amelynél engedélyezték volna az automatikus pan&scan módot, bár néhány lemez használja a pan&scan szolgáltatást a menükben, így ugyanazt a menüt lehet használni a szélesvásznú és a 4:3 módban is. Annak érdekében, hogy minőségi teljes képernyős képet biztosítsanak a TV nézők nagy többségének, de a szélesvásznú TV tulajdonosok is a legjobb élményt kapják, néhány DVD producer kétféle változatot is elhelyez a lemezen: 4:3 stúdió pan&scan és 16:9 anamorf.

 

A szélesvásznú anyag lejátszását korlátozhatja a lemez producere. A programokat megjelölhetik a következő megjelenítési módok egyikével:

- 4:3 teljes képernyős

- 4:3 LB (letterbox kiterjesztő jel küldése a szélesvásznú TV számára)

- 16:9 csak LB (a lejátszó nem alkalmazhatja a pan&scan-t a 4:3 TV-n)

- 16:9 csak PS (a lejátszó nem alkalmazhatja a letterbox technikát a 4:3 TV-n)

- 16:9 LB vagy PS (a néző választhat a pan&scan vagy a letterbox formátum között a 4:3 TV-n)

 

Általában meg tudod állapítani, hogy egy lemez anamorf képet tartalmaz, ha a csomagoláson a „kibővítve 16:9 szélesvászonra” („enhanced for 16:9 widescreen”) vagy más hasonló felirat olvasható. Ha csak annyi áll rajta, hogy „szélesvásznú” („widescreen”), akkor lehet, hogy 4:3 letterbox képet tartalmaz, és nem 16:9-t. A Widescreen Review honlapon található egy lista az anamorf DVD filmekről.

 

További magyarázatokat találsz az anamorf videó működéséről Greg Lovern What's an Anamorphic DVD?, Bill Hunt Ultimate Guide to Anamorphic Widescreen DVD és Dan Ramer What the Heck Is Anamorphic? oldalán. További információkat találsz az Anamorphic Widescreen Support Page, a Letterbox/Widescreen Advocacy Page és a The American Widescreen Museum webhelyeken. Talán érdekel Guy Wright The Widescreen Scam oldala is. A letterbox-ról további fejtegetést találsz az 1.38-as pontban.

 

Az anamorfózis nem okoz gondot a sorduplázóknak és más képátméretezőknek, melyek egyszerűen csak megduplázzák a sorokat mielőtt a szélesvásznú megjelenítő széthúzná a képet.

 

Az anamorf képnél a pixelek vastagabbak. Más és más pixel méretarányt (egyik sem négyzetes) alkalmaznak minden kép méretarányhoz és felbontáshoz. A 720 és a 704 pixeles kép ugyanannak a képaránynak felel meg, mert az előbbi tartalmazza az overscant is. Vedd figyelembe, hogy a hagyományos 1,095 és a 0,9157 értékek a magasság/szélesség arányát jelzik (és bele van számítva a letapogatás sebessége is). Az alábbi táblázat a könnyebben emészthető szélesség/magasság értékeket (y/x * h/sz) tartalmazza.

 

      720x480   720x576

      704x480   704x576   352x480   352x576

4:3     0.909     1.091     1.818     2.182

16:9    1.212     1.455     2.424     2.909

 

A képfelbontás és a képarány részletes leírásáért lásd Jukka Aho's Quick Guide to Digital Video Resolution and Aspect Ratio Conversions (Jukka Aho: Gyors útmutatás a digitális videó felbontásának és képarányának konverziójához).

[3.6] A hang milyen jellemzőkkel rendelkezik?

A házimozi rendszerekben kétféle DVD formátumot használnak: DVD-Video és DVD-Audio. Mindkettő támogatja a nagy felbontású többcsatornás hangot, de a DVD-Audio jobb minőségű PCM hangot is tartalmazhat.

[3.6.1] A DVD-Audio és a SACD hangja

Az LPCM kötelező a DVD-Audio lemezeknél. Legfeljebb hatcsatornás, 48/96/192 kHz-es mintavételezésű (44,1/88,2/176,4 kHz is engedélyezett), a minták felbontása 16/20/24 bit lehet. Így az elméleti frekvencia átvitel akár 96 kHz is lehet, a dinamika pedig elérheti a 144 dB-t. A többcsatornás PCM hangot lekeverheti a lejátszó, de 192 és 176,4 kHz-en csak két csatorna engedélyezett. A mintavételezés és a minták nagysága csatornánként eltérhet, de ezeket előre definiált csoportokból kell kiválasztani. A maximális adatátvitel 9,6 Mb/s.

 

A DVD Forum hanggal foglalkozó munkacsoportja, a WG4 úgy döntött, hogy támogatja a veszteségmentes tömörítést, és 1998. augusztus 5.-én elfogadta a Meridian által kidolgozott MLP (Meridian Lossless Packing – Meridian veszteségmentes tömörítés) eljárást, amit a Dolby már licencelt. Az MLP eltávolítja a redundanciát a jelből, így 2:1 tömörítési arányt ér el, és a PCM jel teljes mértékben visszaállítható az MLP dekóder – ezt minden DVD-Audio lejátszónak tartalmaznia kell - segítségével. Az MLP segítségével nagyjából 74-135 percnyi hatcsatornás, 96 kHz-es 24 bites hang (tömörítés nélkül 45 perc), illetve 120-140 percnyi kétcsatornás, 192 kHz-es, 24 bites hang (tömörítés nélkül 67 perc) tárolható egy rétegen.

 

A DVD-Video többi hangformátuma (Dolby Digital, MPEG, DTS, alább részletezve) opcionális a DVD-Audio lemezeken, bár a Dolby Digital előírás az olyan hangtartalomnál, amely képhez van csatolva. A DVD-Video szolgáltatásainak  egy része is engedélyezett (nincs kameraállás, nincs láthatatlan elágazás, stb.). A legtöbb DVD-Audio lejátszó "univerzális", azaz a DVD-Video lemezeket is lejátszák.

 

A DVD-Audio speciális lekeverő jellemzőkkel bír a PCM csatornák esetében. A DVD-Video-val ellentétben - ahol a dekóder állapítja meg, hogy hogyan keverje le a hat csatornát kettőre -, a DVD-Audio koefficiens táblázatokat használ a lekeverés vezérléséhez, így elkerülik a hangerő növekedését, amelyet a csatornák halmozódása okoz. Legfeljebb 16 táblázatot definiálhatnak minden albumon (Audio Title Set), és minden fejezetet (v. sávot) egy táblával jelölnek. A koefficiensek 0 dB-től 60 dB-ig terjedhetnek. Ezt a jellemzőt SMART-nak hívják, a borzasztóan hangzó system-managed audio resource technique (rendszervezérelt hang erőforrás technika) rövidítéseként. (A Dolby Digital, amelyet a DVD-Audio és a DVD-Video is támogat, szintén tartalmaz információkat a lekeveréshez. Ezeket a kódoláskor állítják be.)

 

A DVD-Audio akár 99 képet is biztosíthat sávonként (tipikus tömörítés esetén kb. 20 kép fér el a lejátszó 2 MB-os bufferében) korlátozott számú átmenetekkel (be/kivágás, halványítás, feloszlatás, törlés). A DVD-Video-val ellentétben a felhasználó a hang megszakadása nélkül is nézegetheti a képeket. Ezt "böngészhető" diavetítésnek nevezik. A képernyőn megjeleníthető objektumokkal szinkronizált dalszövegeket és navigációs menüket lehet készíteni. Egy különleges, egyszerűsített navigációs módot is lehet használni az olyan lejátszóknál, melyeket nem csatlakoztattak valamilyen megjelenítő eszközhöz.

 

A Sony és a Philips a SACD-t támogatja, amely egy konkurens DVD alapú formátum. A Direct Stream Digital (DSD) kódolást használva a mintavételezés akár 2,8224 MHz is lehet. A DSD az impulzus sűrűség moduláción (PDM) alapul, amely egy bittel írja le, hogy a hanghullám emelkedik vagy süllyed. Ez állítólag javítja a minőséget, mert nincs szükség azokra a „téglafal” szűrőkre, melyeket a PCM kódolás igényel. A mintakonverziót is pontosabbá, hatékonyabbá teszi. A DSD frekvencia átvitele a DC-től több mint 100 kHz-ig tart, a dinamikatartomány 120 dB. A DSD tartalmaz egy veszteségmentes tömörítési eljárást is, amely nagyjából 2:1 arányban csökkenti az adatmennyiséget minden egyes minta megjóslásával és a hibajel futásidejű tömörítésével. A maximális adatátviteli sebesség 2,8 Mb/s.

 

Az SACD fizikailag is tartalmazhat vízjelet. A pit jelfeldolgozás (PSP) modulálja a pitek szélességét a lemezen, így egy digitális vízjelet lehet eltárolni (az adatokat a pitek hossza tárolja). Az optikai pickup egy kiegészítő áramkör segítségével elolvashatja a PSP vízjelet, amelyet azután össze lehet hasonlítani a lemezen tárolt információval, és így megállapítható a lemez legitimitása. A speciális vízjel-detektáló elektronika miatt a védett SACD lemezeket nem lehet lejátszani a jelenlegi DVD-ROM meghajtókkal.

 

Az SACD tartalmazhat szöveget és állóképet is, de a mozgóképet nem támogatja. A Sony szerint a formátumot az audiofil közönségnek szánják, és nem akarják lecserélni az audió CD formátumot.

 

Lásd az 1.12-es kérdést a DVD-Audio és az SACD általános információiért.

[3.6.2] A DVD-Video hangja

A következők a DVD-Video hangsávjairól szólnak. Néhány DVD gyártó (pl. a Pioneer) olyan csak hanglejátszó eszközöket fejleszt, melyek a DVD-Video formátumát használják. Néhány DVD-Video lemez elsősorban hangot tartalmaz néhány állóképpel.

 

A DVD-Video lemez legfeljebb 8 hangsávot (folyamot) tartalmazhat videósávonként (illetve kameraállásonként). A hangsávok a következő három formátum egyikét használhatják:

 

 

Két kiegészítő, opcionális formátumot is engedélyeznek: ez a DTS és az SDDS. Mindkettő megfelelő dekódert igényel, és nem minden lejátszó támogatja.

 

A „.1” az alacsony frekvenciás (low-frequency effects - LFE) effektcsatornát jelöli, amely egy mélynyomóhoz csatlakozik. Ez a csatorna egy kiemelt mélyhang jelet tartalmaz.

 

A lineáris PCM tömörítetlen (veszteségmentes) digitális hangot jelent. Ezt a formátumot használják a CD-ken és a legtöbb stúdió masteren. 48 vagy 96 kHz-es lehet, 16, 20 vagy 24 bites mintavételezést használhat. (A hang CD 44,1 kHz-re, 16 bitre van korlátozva.) 1-től 8 csatornát tartalmazhat. A maximális bitráta 6,144 Mb/s, ami korlátozza a mintavételezést és a minták felbontását, ha 5 vagy annál több csatornát használnak. Általánosságban elmondható, hogy a 120 dB-es dinamika (20 bites felbontásnál), és a a 48 kHz-es mintavételezésből adódó kb. 22 kHz-es frekvenciaátvitel elegendő a nagy felbontású hangvisszaadáshoz. Azonban további biteket és magasabb mintavételezést is használhatnak audiofil alkalmazásokhoz, stúdiómunkához, zajszűréshez, fejlett digitális feldolgozáshoz, és háromdimenziós hangtér előállításához. A DVD lejátszóknak támogatniuk kell az LPCM minden változatát, de elég sok készülék lekeveri a 96 kHz-es hangot 48 kHz-re, és néhány nem használja mind a 20 vagy 24 bitet. A digitális kimeneten megjelenő jelet (a külső digitális-analóg átalakítókhoz) korlátozhatják 96 kHz-nél kisebb mintavételezésre, és 24 bitnél kisebb felbontásra.

 

A Dolby Digital többcsatornás digitális hangot jelent, amely a veszteséges AC-3 kódolást alkalmazza a PCM forráshangra 48 kHz-es mintavételezéssel, legfeljebb 24 bites felbontással. A bitráta 64 kb/s-tól 448 kb/s-ig terjedhet, 5.1 csatorna esetén általában 384-et vagy 448-at, sztereó hangnál pedig tipikusan 192 kb/s-ot (térhatású kódolással vagy anélkül) használnak. (A legtöbb Dolby Digital dekóder támogatja a 640 kb/s-os bitrátát is, ezért a 640 kb/s-os sávot tartalmazó nem szabványos lemezeket is sok lejátszón meg lehet nézni). A csatorna kombinációk a következők (első/hátsó): 1/0, 1+1/0 (kettős monó), 2/0, 3/0, 2/1, 3/1, 2/2 és 3/2. Az LFE csatorna opcionális mind a 8 esetben. A részletek megtalálhatók az ATSC dokumentum A/52 részében a <www.atsc.org/document.html> oldalon. A Dolby Digitalt használják szinte minden DVD-n a hangsávoknál.

 

Az MPEG audio többcsatornás digitális hangot jelent, amely veszteséges tömörítést alkalmaz az eredeti PCM hangra 48 kHz-es mintavételezéssel, 16 vagy 20 bites felbontással. Az MPEG-1 és az MPEG-2 formátumot is támogatja. A változó bitráta 32 kb/s és 912 kb/s között lehet, az átlagos ráta 384 kb/s. Az MPEG-1 384 kb/s-ra van korlátozva. Csatornakombinációk (első/hátsó): 1/0, 2/0, 2/1, 2/2, 3/0, 3/1, 3/2, és 5/2. Az LFE csatorna opcionális mind a 8 esetben. A 7.1 csatorna esetében van egy bal-közép és egy jobb-közép csatorna is, de házi környezetben ezt ritkán használják. Az MPEG-2 térhatású csatornáit a sztereó MPEG-1 csatornák mellé helyezik egy kiegészítő folyamba, így az MPEG-2 hang visszafele kompatibilis az MPEG-1 hardverekkel (az MPEG-1 rendszer csak a két sztereó csatornát éri el). Az MPEG Layer 3 (MP3) és az MPEG-2 AAC (más néven NBC vagy nem mátrixolt) kódolást nem támogatja a DVD-Video szabvány. Az MPEG audiot nem nagyon használják a DVD-knél. Néhány olcsó DVD-író szoftver MPEG audiot használ még az NTSC lemezeken is, ez pedig a DVD szabványnak nem felel meg, és ezt nem is támogatja minden NTSC lejátszó.

 

A DTS (Digital Theater Systems) Digital Surround egy opcionális többcsatornás digitális hangformátum, amely veszteséges tömörítést alkalmaz az eredeti PCM hangra 48 kHz-es mintavételezéssel, 24 bites felbontással. Az adatráta 64 kb/s és 1536 kb/s között lehet, a tipikus ráta 754,5 vagy 1509,25 5.1 csatornánál, és 377 vagy 754 két csatornánál. (A DTS Coherent Acoustics formátum tartalmazza a 4096 kb/s-os változó adatrátájú veszteségmentes tömörítést is, de ezt a DVD nem támogatja. A DVD nem engedélyez 48 kHz-től eltérő DTS mintavételezést sem.). Csatornakombináció (első/hátsó): 1/0, 2/0, 3/0, 2/1, 2/2, 3/2. Az LFE csatorna opcionális mind a 6 esetben. A DTS ES 6.1 csatornát támogat kétféle megvalósításban: 1) Dolby Surround EX kompatibilis mátrixolt hátsó csatorna, 2) diszkrét 7. csatorna. A DTS rendelkezik egy 7.1 csatorna móddal (8 diszkrét csatorna) is, de eddig még egyetlen DVD sem használta ezt. A 7 és a 8 csatornás DTS új dekódert igényel. A DVD szabvány tartalmaz egy hangfolyam formátumot, amit a DTS számára tartanak fent, de sok régi lejátszó nem veszi ezt figyelembe. A DVD-n használt DTS formátum eltér a moziban használt változattól (Az Audio Processing Technology apt-X-e egy ADPCM, és nem pszichoakusztikus kódoló). Minden DVD készülék lejátssza a DTS hang CD-ket, mert a szabványos PCM folyam tartalmazza a DTS kódot. Lásd az 1.32-es kérdést az általános DTS információkért. További információkat találsz a <www.dtstech.com> webhelyen és olvasd el Adam Barratt cikkét.

 

Az SDDS (Sony Dynamic Digital Sound) egy opcionális többcsatornás (5.1 vagy 7.1) digitális hangformátum, amelyet a 48 kHz-es PCM hangból készítenek. Az adatráta legfeljebb 1280 kb/s lehet. Az SDDS egy mozifilm hangsáv formátum, amely az ATRAC tömörítési eljáráson alapul (ezt használja a Minidisc). A Sony nem jelentett be semmilyen tervet arra vonatkozólag, hogy a DVD-n használják-e az SDDS-t.

 

A THX (Tomlison Holman Experiment) nem hangformátum. Ez egy hitelesítési és minőségellenőrzési program, amelyet a hangrendszereknél, valamint a moziknál, a házi felszereléseknél és a digitális masterelő eljárások során alkalmaznak. A LucasFilm THX Digital Mastering program egy szabadalmaztatott eljárást használ annak érdekében, hogy a képminőséget követni lehessen több videógeneráció során, melyekre szükség van a végleges lemez vagy kazetta előállításához. Videomonitorok sorát használják, így a film készítője pontosan látja, mi kerül a szalagra a master elfogadása előtt, de számos más módszert is alkalmaznak. A THX bizonyítvánnyal rendelkező „4.0” erősítők a következő módszerekkel javítják a Dolby Pro Logic-ot: a cross-over a mély hangokat az első csatornáktól a mélynyomóhoz küldi, kiegyenlíti az első csatornákat (kompenzálja a magas frekvenciás löketeket, melyeket a mozi változat keverésénél használnak a vászon mögötti hangfalaknál); egyezteti a hangzást a hátsó csatornákkal; dekorrelálja a hátsó csatornákat; mélyhang görbéket alkalmaz az alacsony frekvenciák kihangsúlyozásához. A THX minőségű „5.1” erősítők javítják a Dolby Digitalt, és fejlettebbek, mint a 4.0-s változatok: a hátsó hangfalak teljes sávon szólnak, ezért a cross-over mind az első, mind a hátsó csatorna mélyhangjait a mélynyomóhoz irányítja; a dekorreláció automatikusan bekapcsol, ha a hátsó csatornák ugyanazt a hangot tartalmazzák, de a kettős térhatású effektusoknál ki vannak kapcsolva, mert ezeket nem kell szétválasztani. További információkat találsz a Home THX Program Overview oldalon.

 

Az 525/60-as NTSC videót tartalmazó lemezeknek legalább egy sávban használniuk kell a PCM vagy a Dolby Digital formátumot. A 625/50-es PAL/SECAM videó mellett legalább egy sávban használniuk kell a PCM vagy az MPEG audio vagy a Dolby Digital formátumot. A kiegészítő sávok bármilyen formátumot tartalmazhatnak. Néhány első generációs lejátszó (pl. a Matsushita által készített készülékek) nem képesek az MPEG-2 hangot továbbítani a külső dekóderek számára.

 

Az eredeti DVD-Video specifikáció szerint a 625/50-es (PAL) lemezeken vagy MPEG audio vagy PCM formátumot kell használni. Kisebb csetepaté tört ki a Philips vezetésével akkor, amikor az első lemezek csak kétcsatornás MPEG vagy többcsatornás Dolby Digital hanggal jelentek meg, de 1997. májusában a DVD Forum tisztázta, hogy csak a kétcsatornás MPEG audio kötelező a 625/50-es lemezeknél. 1997. decemberében az MPEG-2 kódolók (és dekódolók) hiánya olyan nagy problémát okozott, hogy a specifikációt átírták, és engedélyezték a Dolby Digital hangsávokat a 625/50-es lemezeken MPEG hangsávok nélkül is.

 

Mivel a 24 képkockás filmeket 4%-kal felgyorsítják a 25 képkockás PAL megjelenítők miatt, a hangot is át kell alakítani az enkódolás előtt. Ha a hangmagasságot nem digitálisan állítják vissza, akkor egy kicsit (nagyjából egy kisszekund felével) magasabbak lesznek a hangok.

 

A sztereó kimenet (analóg és digitális) előállításához minden lejátszó rendelkezik egy beépített kétcsatornás Dolby Digital dekóderrel, amely lekeveri az 5.1 csatornát (ha van a lemezen) Dolby Surround sztereóvá. Ez azt jelenti, hogy az 5 csatornát fáziseltolással 2 csatornába kódolják, és ebből 4 csatornát állít elő egy Dolby Pro Logic illetve 5 csatornát egy Pro Logic II processzor. A PAL lejátszók MPEG vagy MPEG-2 audio dekóderrel is rendelkeznek. Mind a Dolby Digital mind az MPEG-2 támogatja a kétcsatornás Dolby Surround forrást abban az esetben, ha a lemez készítője nem tudta vagy nem akarta újrakeverni és szétválasztani a hangot diszkrét csatornákra. Ez azt jelenti, hogy a Dolby Digital hanggal jelölt DVD-k a B/J csatornákat használhatják surround vagy „sima” sztereó hang számára. Még a régi monó hangsávval rendelkező filmek is használhatják a Dolby Digital kódolást 1 vagy 2 csatornával. Néhány lejátszó opcionálisan nem-térhatású sztereó hangra is le tudja keverni a többcsatornás hangot. Ha a térhatású hang fontos a számodra, akkor jobb eredményeket érhetsz el a többcsatornás lemezekkel, ha van egy Dolby Digital rendszered.

 

Az új Dolby Digital Surround EX (DD-EX) formátum, amely egy hátsó center csatornával egészíti ki a hangteret, kompatibilis a DVD lemezekkel és lejátszókkal, valamint a jelenlegi Dolby Digital dekóderekkel. Az új DTS-ES Matrix formátum, amely ugyancsak egy hátsó center csatornával bővült, működik a jelenlegi DTS dekóderekkel és a DTS kompatibilis DVD lejátszókkal. Azonban a két új formátum teljes kihasználásához új dekóderre van szükség, amely kibontja a hátsó csatornát. Ezt is fáziseltolással kódolták a két hátsó csatornába, hasonlóan a Dolby Surround sztereó jelbe való kódolásához. Új dekóder nélkül ugyanazt az 5.1 csatornás hangot kapod, amit most is. A kiegészítő hátsó csatorna nem teljes sávszélességű diszkrét csatorna, ezért az új formátumokat egészen pontosan „5.2 csatornás” digitális térhangzásnak nevezhetjük. Létezik még a DTS-ES Discrete is, amely egy teljes sávszélességű diszkrét hátsó center csatornát tartalmaz egy kiterjesztett csatornában. Ezt csak a DTS Discrete dekóderek értelmezik, a régebbi DTS eszközök nem. A DTS-ES dekóderek tartalmazzák a DTS Neo:6-ot, amely nem egy kódolási forma, hanem egy mátrix dekódolási eljárás, amely 5 vagy 6 csatornát biztosít.

 

A Dolby Digital lekeverő eljárása általában nem tartalmazza az LFE csatornát, és valószínűleg tömöríti a dinamikatartományt is, annak érdekében, hogy növeljék a párbeszédek érhetőségét, és hogy elkerüljék a hangok „tompává” válását az általános otthoni hangrendszereken. Emiatt a high-end hangrendszereken romolhat a hangminőség. A lekeverést meghallgatják a lemez készítése közben, és ha az eredmény elfogadhatatlan, akkor a hangot tovább finomítják, vagy egy különálló Dolby Surround hangsávot tesznek a lemezre. A tapasztalatok szerint kis átdolgozásra van szükség ahhoz, hogy a párbeszédek érhetőbbek legyenek a házi sztereó rendszerek korlátozott dinamikatartománya miatt. Néhány producer egy különálló kevert sztereó hangsávot tesz a lemezre,  így nem kell bíbelődni a surround keveréssel.

 

A dinamikatartomány tömörítés (DRC) szolgáltatás, amelyet gyakran „éjszakai üzemmódnak” is hívnak, csökkenti a különbséget a hangos és a halk hangok között, így leveheted a hangerőt, nem zavarsz másokat, és mégis hallod a csendes részek részleteit is. Néhány lejátszónál ki lehet kapcsolni a DRC szolgáltatást.

 

A Dolby Digital is tartalmaz egy dialógus normalizáció (DN) nevű szolgáltatást, amit pontosabban hangerő egységesítésnek kellene nevezni. A DN-t azért hozták létre, hogy a források váltása után is a hangszint mindig ugyanaz legyen. Ez akkor lesz még fontosabb, ha a kiegészítő Dolby Digital források (digitális műholdas adás, DTV, stb.) jobban elterjednek. Minden Dolby Digital hangsáv tartalmaz információt a hangerőre vonatkozóan, így az erősítő automatikusan szabályozhatja a hangerőt, pl. leveheti azt egy hangos reklám alatt. (Természetesen a reklámok készítői csalhatnak, és mesterségesen beállíthatnak egy alacsony DN szintet, így az erősítő még hangosabban szól a reklám alatt!) A DN ki- vagy bekapcsolása nem érinti a dinamikatartományt vagy a hangminőséget. A hatása nem más, mint a hangerő-szabályozó le vagy feltekerése.

 

Mind az öt DVD-Video hangformátum támogatja a karaoke módot, amely egy sztereó (B és J) plusz egy opcionális dallamvezető (M) és két opcionális énekes csatornát (V1 és V2) tartalmaz.

 

Egy DVD-5 egyetlen surround sztereó hangfolyammal (192 kb/s) több mint 55 óra, egy DVD-18 több mint 200 óra hangot tartalmazhat.

 

További információkat találsz a többcsatornás térhatású hangról Bobby Owsinsky GYIK-jában a <www.surroundassociates.com/fqmain.html> címen.

[3.6.3] Egyszerűbben mit jelent a Dolby Digital, a Dolby Surround, a Dolby Pro Logic és a DTS?

Szinte minden DVD a hangot Dolby Digital (AC-3) formában tartalmazza. A DTS egy opcionális hangformátum, amelyet a Dolby Digital hang mellett tartalmazhat a lemez. A Dolby Digital és a DTS tárolhat monó, sztereó és többcsatornás hangot (általában 5.1 csatornát).

 

A világ összes DVD lejátszója tartalmaz egy belső Dolby Digital dekódert. A beépített kétcsatornás dekóder a Dolby Digital hangból hagyományos analóg sztereó hangot készít, amelyet szinte minden típusú eszköz (erősítő, TV, stb.) fogadni tud egy sztereó kábel segítségével és a szintén rendelkezésre álló digitális PCM hangot koax vagy optikai kábellel tudjuk továbbítani. Lásd a 3.2-es kérdést a további információkért.

 

Egy szabványos hangkeverési technikával, amit Dolby Surround-nak hívnak, „becsomagolják” a hátsó és a középső csatornát egy kétcsatornás jelbe. A Dolby Surround jelet minden sztereó (sőt, monó) rendszeren meg lehet hallgatni, de ebben az esetben a hátsó és a középső csatorna a bal és jobb csatornában marad. Ha a Dolby Surround jelet egy olyan többcsatornás hangrendszeren hallgatják, amely képes ezt kezelni, akkor a kiegészítő csatornákat kibontják és a középső és a hátsó hangfalakba küldik. Az eredeti Dolby Surround dekódoló technika (amelyet egyszerűen Dolby Surround-nak hívtak) csak a hátsó csatornát bontotta ki. A továbbfejlesztett dekódoló technika, a Dolby Pro Logic, már a középső csatornát is kibontja. Egy teljesen új dekódoló technológia, a Dolby Pro Logic II, mind a középső, mind a hátsó csatornát kibontja, majd úgy dolgozza fel a jeleket, hogy egy teljesebb 3D hangteret keltsen. A Dolby Surround független a tárolási és a továbbítási formátumtól. Más szavakkal, két csatornás Dolby Surround jelet tartalmazhat az analóg hang, a broadcast TV hang, a digitális PCM hang, a Dolby Digital, a DTS, az MP3, a hang a VHS kazettán, stb.

 

A Dolby Surround-dal ellentétben a Dolby Digital minden csatornát egymástól függetlenül kódol. A Dolby Digital legfeljebb 5 (bal, közép, jobb, bal hátsó, jobb hátsó) plusz egy körsugárzó kis frekvenciás csatornát tartalmazhat. A beépített kétcsatornás Dolby Digital dekóder minden DVD lejátszóban úgy kezeli a többcsatornás hangot, hogy lekeveri két csatornába Dolby Surround kódolással (lásd 3.6.2). Ez lehetővé teszi, hogy az analóg sztereó kimenetet szinte mindenhez hozzá lehet csatlakoztatni, beleértve a Dolby Pro Logic dekóderrel rendelkező TV-ket és erősítőket. A legtöbb DVD lejátszó a lekevert kétcsatornás Dolby Surround jelet digitális PCM formában is kibocsátja. Ez felhasználható egy digitális erősítőhöz, amely elvégzi a Dolby Pro Logic dekódolást.

 

A legtöbb DVD lejátszó kibocsátja a „nyers” Dolby Digital jelet is, amely felhasználható egy beépített Dolby Digital dekóderrel rendelkező erősítőhöz. Néhány DVD lejátszó rendelkezik beépített többcsatornás dekóderrel, amely 6 (vagy 7) analóg kimenet hajt meg. Ezeket olyan erősítőhöz kapcsolhatunk, amely rendelkezik többcsatornás analóg bemenettel. Lásd a 3.1-es kérdést a további infókért.

 

A DTS-t máshogy kezelik. Sok DVD lejátszó rendelkezik a DTS Digital Out szolgáltatással (DTS továbbításnak is hívják), amely a „nyers” DTS jelet egy külső DTS dekóderrel ellátott erősítőhöz továbbítja. Néhány lejátszó rendelkezik belső kétcsatornás DTS dekóderrel, amely Dolby Surround jelet állít elő, hasonlóan a kétcsatornás Dolby Digital dekóderhez. Néhány lejátszó beépített többcsatornás DTS dekóderrel rendelkezik, amely 6 (vagy 7) analóg kimenetet szolgáltat. Néhány DVD lejátszó pedig egyáltalán nem ismei fel a DTS hangsávokat (lásd 1.32).

 

Ha egy jó öreg sztereó, egy Dolby Surround, vagy egy Dolby Pro Logic erősítőd van, akkor nincs semmilyen speciális dologra szükséged a DVD lejátszóhoz. Minden modellt csatlakoztatni tudsz a rendszeredhez. Ha egy Dolby Digital erősítőd van, akkor olyan lejátszóra lesz szükséged, amelyik rendelkezik Dolby Digital kimenettel (mindegyiknek, még a legolcsóbb lejátszónak is van ilyen). Ha az erősítőd megbírózik a DTS-szel is, akkor olyan lejátszót kellene venned, amely DTS digitális kimenetet is szolgáltat. Csak akkor van szükséged hatcsatornás Dolby Digital vagy DTS dekóderrel ellátott lejátszóra, ha a többcsatornás jelet analóg módon szeretnéd az erősítőhöz vezetni (lásd az analóg szekciót a 3.2-es kérdésben).

[3.6.4] Miért olyan alacsony a DVD-lejátszóm hangszintje?

Sokak szerint a DVD lejátszók hangszintje túl alacsony. Valójában a többi eszközön túl magas a hangszint. A filmek hangsávja nagyon dinamikus, a skála a csendtől az intenzív robbanásokig terjed. Annak érdekében, hogy a megnövelt dinamikát és a csúcsokat (közel a 2 voltos RMS határhoz) torzítás nélkül hallhassuk, az átlagos hangerőnek alacsonyabbnak kell lennie. Ezért alacsonyabb a DVD lejátszók vonalszintje, mint szinte minden más forrásé. Idáig – a CD-kkel és az LD-kkel ellentétben – a szint sokkal egyenletesebb a lemezek között. Ha a zavar a hangerőváltás amikor átváltasz a DVD-ről más hangforrásra, akkor állítsd át a lejátszók kimeneti szintjét, vagy az erősítőn a bemeneti jelszintet (ha lehet), de mást nem nagyon tudsz csinálni.

 

[3.6.5] Miért olyan nehezen hallható a dialógus?

A dialógust (a szereplők párbeszédét) általában a középső csatornába keverik, a zene, hangeffektusok és környezeti hangok pedig a többi csatornába kerülnek. Ha a hangrendszered nem jól van összekapcsolva vagy nem jól működik, akkor lehet, hogy a középső csatornát nem jól állítja elő. Ha csak kéthangfalas rendszered van, győződj meg arról, hogy a sztereó és nem a többcsatornás kimenetekhez vannak kapcsolva (lásd 3.2).

 

Néhány esetben a film hangját nem tökéletesen keverik a stúdióban, ezért a dialógust nem jól lehet hallani. Ebben az esetben nem tudsz túl sokat tenni, csak átkozhatod a hangmérnököt, aki azt gondolta, hogy a hangeffektusok fontosabbak, mint az, hogy megértsük mit mondanak a szereplők.

 

Próbáld meg bekapcsolni a dinamikatartomány tömörítést (lásd 3.6.2) és nézd meg, hogy a lemezen van-e kétcsatornás hangsáv.

[3.7] Hogyan működnek az interaktív szolgáltatások?

A DVD-Video lejátszók (és a szoftveres DVD-Video navigátorok a számítógépeken) egy olyan parancskészletet támogatnak, amelyek alapvető interaktivitást biztosítanak. A legfőbb jellemzőjük a menük, melyek szinte minden lemezen megtalálhatók, és lehetővé teszik a tartalom kiválasztását, és a szolgáltatások beállítását. Minden menü tartalmaz egy állóképes grafikát vagy mozgó hátteret legfeljebb 36 kiválasztható, téglalap alakú „gombbal” (csak 12 lehet, ha a szélesvásznú, letterbox és a pan&scan módokat is használják). A távirányítók fel/le/bal/jobb nyíl gombbal rendelkeznek a képernyőn látható gombok kiválasztásához, plusz számbillentyűkkel, egy kiválasztó (enter), egy menü, egy legfelső menü (főcím), és egy visszatérő gombbal is ellátták őket. A távirányító kiegészítő funkcióihoz tartozik az állókép, a léptetés, a lassítás, a gyorsítás, az előző/következő, a hang kiválasztás, a felirat kiválasztás, a kameraszög kiválasztás, a lejátszás módjának kiválasztása, a film (vagy a fejezet) egy részének megkeresése, keresés idő szerint, és keresés kameraszög szerint szolgáltatások. Mindegyiket kikapcsolhatja a lemez készítője. Ezt user operation contol-nak (UOP), azaz felhasználói műveletek szabályzásának hívják. Általában arra használják, hogy ne lehessen átugrani a copyright figyelmeztetést vagy a filmelőzeteseket a lemezen, illetve megakadályozzák a hang vagy a feliratsáv váltását a film lejátszása közben.

 

A parancskészlet egyéb szolgáltatásai közé tartozik az egyszerű matematika (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, modulo, véletlenszám generálás), az ÉS, VAGY, KIZÁRÓ VAGY bitműveletek, az összehasonlítások (egyenlő, nagyobb mint, stb.), és a regiszter betöltés, mozgatás, csere. 24 rendszer regiszter tárolja a nyelv kódját, a hang, az alkép és a szülői beállításokat. 16 általános regiszter áll a programozó rendelkezésére. Egy visszaszámláló időzítő is elérhető. A parancsok elágazhatnak, vagy más parancsokra ugorhatnak. A parancsok hatással lehetnek a lejátszó beállításaira, elugorhatnak a lemez különböző pontjaira, és vezérelhetik a hang, a kép, az alképek, a kameraszögek stb. megjelenítését. A parancskészlet segítségével viszonylag bonyolult lemezeket lehet készíteni, például játékokat vagy interaktív oktatóprogramokat.

 

A DVD-V tartalma címekre (title - filmek vagy albumok), és a címek részeire (parts of titles - fejezetek vagy dalok) bontható. A címek programokba (programs) csoportosított cellákból (cells) állnak, amelyeket egy vagy több program lánc (program chain – PGC) kapcsol össze. A PGC háromféle típusú lehet: folyamatos lejátszás, véletlen lejátszás (ismételhet is), és kevert lejátszás (véletlen sorrend, de nincs ismétlés). A cellákat egynél több PGC is használhatja a szülői beállítások vagy a láthatatlan elágazás beállításától függően: a különböző PGC-k különböző sorrendeket határoznak meg általában ugyanabban az anyagban.

 

A kameraszögek és a láthatatlan elágazások kiegészítő anyagait kis csomagokban tárolják. A lejátszó az egyik csomagról a másikra ugrik, kihagyja a nem használt nézeteket, elágazásokat, és így folyamatos képet kapunk. Mivel a szögeket külön tárolják el, ezért nincsenek hatással közvetlenül az adatrátára, de hatással vannak a műsoridőre. Egy kameraszög hozzáadása nagyjából megduplázza az igényelt hely mennyiségét (és felére csökkenti a kapacitást). Az elágazások (láthatatlanok és láthatóak) alkalmazására jó példa a Kalifornia, a Dark Star és a Stargate SE és a The Abyss.

[3.8] Mi a különbség a váltottsoros (interlaced) és a progresszív kép között?

Alapvetően kétféleképpen lehet a képet megjeleníteni: váltottsoros vagy progresszív letapogatással. A progresszív letapogatásnál – melyet a számítógép monitoroknál és digitális televízióknál használnak – a kép vízszintes sorait egyszerre jelenítik meg, mint egyetlen képet (frame). A váltottsoros letapogatásánál – melyet a hagyományos televíziós formátumok (az NTSC, a PAL és a SECAM) használnak a vízszintes sorok felét jelenítik meg egyidőben (az első mező tartalmazza a páratlan számú sorokat, a következő mező pedig a páros számú sorokat). A váltottsoros megjelenítés a TV képcsövében található foszfor utánvilágításán alapul, amely a két mezőt látszólag egyetlen képben egyesíti a másodperc törtrészéig. A váltottsoros letapogatás nagy előnye, hogy magas frissítési sebesség (50 vagy 60 Hz) érhető el a sávszélesség felével is. A hátránya pedig az, hogy a függőleges felbontás a felére csökken, és a képet gyakran szűrni kell, hogy elkerüljék a villódzást (interfield twitter), és a többi képhibát.

 

Segíthet a különbség megértésében az, ha meggondoljuk, hogy hogyan digitalizálják a képeket. A filmkamera 1/24 másodperc alatt készít egy teljes képet, míg egy videókamera váltakozva letapogatja a mező páros és páratlan sorait 1/60 másodperces intervallumokban, azaz a váltottsoros képek 1/30 másodpercig tartanak. (A vetített filmmel ellentétben – amely az egész képet azonnal megmutatja – a legtöbb progresszív letapogatású kijelző vonalsorozatokat jelenít meg a két tetejétől az aljáig, de a végeredmény közel azonos.)

 

A DVD-t kifejezetten úgy tervezték meg, hogy váltottsoros letapogatású kijelzővel használják majd. Ilyen a világ több mint 1 milliárd TV-jének 99,9%-a. Azonban a legtöbb DVD tartalom forrása a mozifilm, amely jellemzően progresszív. Ahhoz, hogy a film megtekinthető legyen a váltottsoros megjelenítőkön, minden egyes képkockát két képmezőre bontanak – 240 sor van az egyik mezőben, és 240 sor a másikban – és különálló mezőként ezeket kódolják bele az MPEG-2 folyamba. A bonyodalmat az okozza, hogy a film 24 képet tartalmaz másodpercenként, míg az NTSC TV 30 képet (60 mezőt), a PAL és a SECAM TV 25 képet (50 mezőt) jelenít meg egy másodperc alatt. A PAL/SECAM megjelenítésnél egyszerűen 4%-kal felgyorsítják a filmet és a hangot, így megkapják a 25 kép/s-os sebességet. Az NTSC megjelenítésnél a 24 képkockát 60 mezőre osztják, mégpedig úgy, hogy az első képkockából 2 mezőt, a következőből pedig 3 mezőt készítenek. Ezt 2-3 pulldown-nak hívják. A folyamat az alábbi ábrán követhető. Az A-D jelzi a film kockáit, az A1, A2, B1, stb. jelzi azt, hogy minden egyes képkockát két mezőre bontottak, az 1-5 számok pedig a végleges képkockákat jelentik.

 

Filmkockák:         |  A  |   B    |  C  |   D    |

Képmezők:           |A1 A2|B1 B2|B1 C2|C1 D2|D1 D2|

Végleges képkockák: |  1  |  2  |  3  |  4  |  5  |

 

Az MPEG-2 kódolásnál az ismételt mezőket (B1 és D2) nem tárolják el kétszer. Ehelyett egy flaget állítanak be, ami jelzi a dekóder számára a mező megismétlését. (A C2 és C1 illetve a D2 és D1 fordított sorrendjét az indokolja, hogy a felső és az alsó mezőknek kell váltakozniuk. A mezők ugyanabból a filmkockából készültek, ezért a sorrend nem számít.) Az MPEG-2 rendelkezik egy olyan flaggel is, amely jelzi, hogy a kép progresszív (azaz a két mező ugyanazt az időpillanatot tartalmazza). Filmtartalomnál a progressive_frame flaget minden képkockánál igazra kell állítani. Lásd a 3.4-es kérdést az MPEG-2 részleteiért.

 

Amint látható, jó néhány probléma adódik a 2-3 pulldown eljárásban: 1) néhány képkockát hosszabb ideig láthatunk, mint a többit, ami judder-t vagy jerkiness-t okoz, amit elsősorban a finom pásztázásnál lehet észrevenni; 2) ha pont a harmadik és a negyedik képkocka között állítod meg a mozgást tartalmazó képet, akkor két különálló képet látsz, amelyek felváltva villognak. A legtöbb DVD lejátszó a második problémát úgy oldja meg, hogy csak a koherens képeken áll meg, vagy csak egy mezőt jelenítenek meg, de néhány lehetővé teszi, hogy egy villogó képet állíts meg. (Ezt jelenti a állókép/mező opció a lejátszó beállítási menüjében.)

 

A legtöbb DVD lejátszót váltottsoros TV-hez kapcsolnak, ezért sokat nem lehet tenni a filmkonverzió miatt fellépő hibák elkerüléséért. Azonban nézd meg az 1.40-es kérdést a progresszív DVD lejátszókról.

 

További információkat találsz a progresszív képről és DVD-ről a Secrets of Home Theater and High Fidelity kiváló DVD Benchmark-jának 5. részében és a lejátszók rangsorolásában, és Dan Ramer What The Heck Is 3:2 Pulldown? című írásában a DVDFile.com-on.

 

Megjegyzés: A "2-3 pulldown" ugyanazt jelenti, mint a "3:2 pulldown", de ez a FAQ a "2-3" jelölést használja, hogy jelezzük, ez egy folyamat, nem pedig egy arány, valamint a gyakorlatban a 2 képmezőt az első képkockából készítik.

[3.9] Mit jelent az élkiemelés?

A film videóra alakításánál - a DVD kódolás előkészítésekor -, általában digitális eljárások segítségével megpróbálják megtisztítani a képet. Az eljárások között megtalálható a digitális videozaj csökkentés (DVNR) és a képjavítás. A javítás növeli a kontrasztot (hasonló a hatása a „sharpen” vagy az „unsharp mask” szűrőnek a PhotoShopban), de eltúlozhatja a sötét és világos területek vagy a különböző színek átmenetét, ami olyan gyűrűs hatást kelt, mint amilyet az utcai lámpáknál látunk, amikor esőben vezetünk.

 

A videózaj csökkentése jó dolog, ha jól csinálják, mert el tudja távolítani a karcolásokat, a foltokat és más hibákat az eredeti filmről. A javítás, amit ritkán csinálnak jól, rossz dolog. A kép élesebbnek és tisztábbnak látszódhat az egyszeri megfigyelő számára, de az eredeti kép finom tónuskülönbségei megváltoznak és elvesznek.

 

Vedd figyelembe, hogy a gyűrűs hatást a lejátszó és a TV is okozhatja. A letapogatási sebesség modulációja (SVM) például gyűrűs hatást kelt.

[3.10] A DVD támogatja a vonalkódot?

Ha a te szerény GYIK íród, és a többi lézerlemez fejlesztő lenne túlsúlyban, akkor minden DVD lejátszó támogatná a vonalkódokat. Ez nagyon jó lenne a nyomtatott kiegészítők és az oktatási anyagok esetében, ahol a lemez bármelyik részére lehetne ugrani egy vonalkódolvasó ceruza segítségével . Ajánlásainkat azonban visszautasították egy 1995-ös találkozón, ahol minden fontos személy megjelent. Ez viszont már egy másik történet.

 

Tehát a válasz: „általában nem.” Néhány ipari lejátszó, a Pioneer LD-V7200, a Pioneer LD-V7400, és a Philips ProDVD-170 támogatja a vonalkódokat, és kompatibilisek a LaserBarCode szabvánnyal is. A DVD-t one_sequential_PGC szoftverrel kell készíteni annak érdekében, hogy az időkódos keresés működjön. További informáiókat találsz a Pioneer technikai leírásaiban.

[3.11] Mi az a BCA, NBCA?

A BCA a burst cutting area (lyuk vágásterület) rövidítése. Ez a zóna a DVD középpontjában található, és a vonalkód számára van fenntartva. A vonalkódot egy nagy teljesítményű (YAG) lézer gravírozza bele az anyagba. Az NBCA (narrow burst cutting area - szűk lyuk vágásterület) egy kisebb átmérőjű változat, melyet az írható lemezeknél alkalmaznak annak érdekében, hogy elkerüljék a bevezető terület megsértését. Mivel a vonalkód beírása független a sajtolási eljárástól, így minden lemeznél egyedi adatot rögzíthetnek (ilyen lehet például a sorozatszám) a BCA-ra. A DVD olvasók a lézer pickup segítségével olvashatják a BCA-t.

 

A BCA-t a CPRM (lásd 1.11) és a Divx (lásd 2.10) használja minden egyes lemez azonosításához.

[3.12] Milyen tartósak a DVD-k?

A DVD-ket lézer olvassa, tehát soha nem fognak elkopni a lejátszás miatt, hiszen semmi sem ér hozzá a lemezhez. A sajtolt lemezek (ilyeneken vannak a filmek) valószínűleg tartósabbak, mint te: valahol 50-300 év között van az élettartamuk.

 

A festékanyag alapú DVD-R és a DVD+R lemezek várhatóan 20-250 évig olvashatóak, hasonlóan a CD-R lemezekhez. Néhány hordozótípus (például a ftalocianin és az azo) stabilabb és tovább tart, akár több mint 100 évig, ellentétben a kevésbé stabil hordozókkal, ahol 20-30 évről beszélhetünk.

 

A fázisváltós törölhető formátumok (DVD-RAM, DVD-RW és a DVD+RW) élettartama 25-100 év között van.

 

Minden esetben a tartósságot csökkenti a gyenge minőség. A rossz minőségben gyártott DVD-k néhány éven belül tönkre mehetnek, és az olcsó írható DVD-k az írás alatt hibákat okozhatnak, vagy rövid időn belül olvashatatlanná válhatnak. (Lásd 1.24)

 

További információk a Lifetime of KODAK CD-R Ultima Media című írásban, és a <www.ee.washington.edu/conselec/CE/kuhn/otherformats/95x9.htm> címet. Magyar infók: <www.bparchiv.hu/magyar/egyeb/kodakcd/kodakcd.htm>.

 

Összehasonlításképpen, a mágneses média (szalagok és lemezek) 10-30 évig; a kiváló minőségű savas-semleges papír legalább 100 évig, és a archíválásra szolgáló mikrofilm legalább 300 évig használható. Vedd figyelembe, hogy a számítógépes adattároló média általában technikailag 20-30 éven belül elavul, azaz előbb, mint hogy fizikailag tönkremenne. Más szavakkal, már a média teljes elöregedése előtt is nehéz lesz olyan eszközt találni, amely képes kezelni azt.

[3.13] Mi a helyzet a HD-DVD-vel és a kék lézeres formátumokkal?

A DVD következő generációját (melyet gyakran neveznek HD DVD-nek, ahol a HD a nagy sűrűséget - high-density - és a nagy felbontóképességet - high-definition - jelenti) már a DVD megjelenése előtt elkezdték fejleszteni. Végül 2003-ban bukkant fel (lásd a 2.12-t az általános infókért). A DVD néhány nagy felbontóképességű változata az eredeti fizikai DVD formátumot használja, de olyan új videókódolási eljáráson alapul, mint például a H.264 és a VC-1, amely lehetővé teszi a nagy felbontású videó tárolását azon a területen, amely a normál felbontású videót tárolta. A nagy sűrűségű formátumok kék vagy ibolya lézert használnak a kisebb pitek olvasásához, így rétegenként több, 15-30 GB adatot lehet tárolni. A nagy sűrűségű formátumok nagy felbontású MPEG-2 videót használnak (az ATSC-vel és a DVB HD adásokkal való kompatibilitás miatt, lásd 2.9), és alkalmazhatnak fejlettebb kódolási formátumokat is a 720p és az 1080p videó támogatásához.

 

2004 elején öt javaslat létezett a HD-DVD formátumhoz, és más lehetőségek is megjelentek. Itt az összefoglaló (a részleteket lásd a későbbi szekciókban):

 

FormátumTámogatókAdatmélységLézerVideó AudióKapacitás (egy réteg/két réteg)Adatráta
WMV HDMicrosoft0,6 mmvörös (650 nm)  WMV9WMA94,7 G / 8,5 G (szabványos DVD)22 Mb/s
HD-DVDDVD Forum0,6 mmkék (405 nm)  MPEG-2 SD/HD, H.264, VC-1*PCM, Dolby TrueHD (MLP), Dolby Digital +, DTS HD15 G / 30 G (ROM), 20 G / 40 G (írható)36 Mb/s
Blu-ray (BD)Blu-Ray Disc Association (BDA)0,1 mmkék (405 nm)  MPEG-2 HD, H.264, VC-1PCM, Dolby Digital +, DTS HD27 G / 50 G36 Mb/s
EVDeWorld (Kínai kormányzat)0,6 mmvörös (650 nm)  HD MPEG-2 (később AVC) ExACna / 8,5 G (ROM)22 Mb/s
FVD AOSRA/ITRI (Tajvan)0,6 mmvörös (650 nm)  WMV9 (1280x720)WMA96 G / 11 G25,05 Mb/s

 

*A VC-1 az SMPTE szabvány, a Microsoft Windows Media Series 9-en alapul.

 

A HD lemezeket nem játsszák le a jelenlegi készülékek. Még a vörös lézeres lemezekhez lemezekhez (melyeket a lejátszó fizikailag le tud olvasni) is új áramkörre van szükség a nagy felbontású videó dekódolásához és megjelenítéséhez. A vörös lézeres lemezeket a DVD-s PC-k lejátszhatják a megfelelő szoftverekkel (például a DVD-k HD verziói a Microsoft HD-WMV kódolásával 2003-ban jelentek meg). A kék lézeres lemezek új optikai fejet és vezérlőket igényelnek. A HD lejátszók minden bizonnyal olvasni fogják a jelenlegi DVD-ket, tehát a gyűjteményed nem fog elavulni az új lejátszó megvásárlásakor.

 

Egyik HD formátumot sem használják filmterjesztésre 2005-2006-ig.

WMV HD

A WMV HD igazából nem egy új formátum. A Microsoft nagy felbontású videoformátuma egy szabványos kétrétegű DVD-n érkezik, és minden Windows-os PC-n lejátszható, amely elegendő teljesítménnyel (2,4-3 GHz) rendelkezik. 2004 közepén kb. 20-féle lemez kapható WMV HD formátumban (általában a szabványos DVD mellett egy WMV HD DVD is van a csomagban). Ez egy átmeneti formátum, és valószínűleg el fog tűnni a HD-DVD és a BD megjelenése után, de addig a legjobb választás a nagy felbontású video DVD-n történő terjesztéséhez.

HD-DVD (AOD)

A DVD Forum következő generációs DVD-je, melyet korábban Advanced Optical Disc-nek (AOD - Fejlett Optikai Lemez) hívtak, de jelenleg HD-DVD néven fut, amit hamarosan meg fognak változtatni. Az AOD a jelenleg létező fizikai DVD formátum módosítása, így rétegenként 15 GB adatot tárolhatnak kék-ultraibolya olvasólézer alkalmazásával. Az adatmélység maradt 0,6 mm-es. A tervezésnél a kapacitást akarták növelni úgy, hogy a jelenlegi sokszorosító gépeket továbbra is alkalmazni lehessen. Elsősorban a Toshiba és a NEC támogatja.

Egy ideig létezett egy HD-DVD-9 nevű javaslat, amely jobb minőségű videót tárolt volna a jelenlegi kétrétegű DVD-9 lemezeken. Ezt kombinálták a HD-DVD (AOD) formátummal annak érdekében, hogy az alkalmazási formátum kompatibilis legyen a jelenlegi vörös lézeres DVD-vel és a jövőben megjelenő kék lézeres DVD-vel is. Ez lényegében a kompatibilis-de-olcsóbb-sokszorosítani párja lehet a kék lézeres HD-DVD-nek.

Egy 2 órás film elfér egy DVD-9-en 6-7 Mb/s-os adatrátával. A videotömörítési technológia fejlődése miatt ezen az adatrátán lehetségessé válhat a legalább 720p24 high-definition minőség (720 sor, progresszív kép, 24 kép/s) elérése. A rövidebb filmeket kódolhatják 1080p24 formátumban is.

Blu-ray Disc (BD)

A Blu-ray egy új, nagy sűrűségű fizikai formátum, amely rétegenként 23-30 GB adatot képes tárolni kék-ultraibolya lézer és 0,1 mm-es adatmélység alkalmazásával. A 0.1 mm-es takaróréteg miatt jelentős változtatásokat igényel a gyártáshoz használt eszközöknél. A Blu-ray-t erdetileg elsősorban házi és professzionális felvételek készítésére, adattárolásra tervezték. A előre rögzített, műsoros lemezek tömeges disztribúciója később jöhet, miután kidolgozták a csak olvasható formátumot (BD-ROM néven), valamint a videó, az audió, az interaktvitiás és a másolásvédelem részleteit. A Blu-ray mögött az LG, a Panasonic, a Philips, a Pioneer, a Hitachi, a Mitsubishi, a Samsung, a Sharp, a Sony és a Thomson áll. A Sony 2003 áprilisában kiadta az első BD felvevőt.

 

Műszaki részletek: legfeljebb 30 GB rétegenként 0,1 mm-es írási mélységgel (a lemez inogásából származó eltérés csökkentése miatt), 405 nm-es kék-ibolya lézer félvezető 0,85 NA (numerikus apertúra) lencsék, 0,32 µm sávtávolság (fele akkora, mint a DVD-nél), 0,138 µm pit szélesség. Variációk: 23,3 GB kapacitás 0,16 µm-es minimális pit szélességgel (a Sony Professional Disc rendszere használja), és 25 GB kapacitás 0,149 µm-es minimális pit szélességgel. A lemez fázisváltós groove felvételi eljárást alkalmaz, 12 cm-es lemezátmérő, 1,2 mm vastag lemez, hasonlóan a DVD-RW és a DVD+RW-hez. 36 Mb/s adatátviteli sebesség. A felvételi kapacitás egyetlen rétegen kb. 2 óra HD video (28 Mb/s-nál), vagy 10 óra hagyományos videó (4,5 Mb/s-nál). A cartridge mérete 129 x 131 x 7 mm. A tervek szerint készítenek kétrétegű írható lemezt is, amely 50 GB-ot tárol oldalankén, de ezek a lemezek csak néhány év múlva jelennek meg.

EVD

A kínai kormányzat által támogatott cégek konzorciuma (az eWorld) kifejlesztette a DVD hazai változatát, melyet EVD-nek (Enhanced Versatile Disc - Kibővített sokoldalú lemez) neveztek el. Az EVD egy agresszív program a Kínában kifejlesztett technológia szabványosítására, de hogy a termékek a valóságban is megjelenjenek, az első fázisokban a létező szabványokból kölcsönöztek. Az EVD-lejátszók 2003 decemberében jelentek meg, vörös lézert használtak az MPEG HD video és a kínai ExAC hangformátum mellett. A tervek szerint 2004-ben váltottak volna a kínai videoformátumra, az AVS-re. A jövőbeni változatok többszintű vörös és kék lézeres felvételeket használnak, és a pitek mélységét változtatják a nagyobb sűrűség érdekében.

 

Az EVD-t látszólag azért fejlesztették ki, hogy csökkentsék a Kínán kívüli szabványoktól való függőséget és a költségeket, de ironikus módon minden EVD-lejátszó lejátssza a DVD-ket, így rövid távon nem változott semmi.

FVD

Az Advanced Optical Storage Research Alliance (AOSRA - Fejlett Optikai Tárolókat Kutató Szövetség), melyet a tajvani Industrial Technology Research Institute (ITRI) alapított, saját vörös lézeres formátumot dolgozott ki Forward Versatile Disc (FVD) néven. A sávtávolság 0,74 μm-ről 0,64 μm-re csökkent, így a kapacitás 5,4 GB-ra nő, és elérhető a 6 GB is (9,8-11 GB két réteggel). A Microsoft WMV9 formátumot használja a kép és a hang kódolásához. Eddig még a tajvani cégek is több figyelmet fordítottak a BD-re, mint a FVD-re. Az AOSRA kidolgozta a 0,6 mm és 0,1 mm-es kéklézeres formátumot is, melyet az FVD jövőbeni változatához használhatnak majd.

 


[4] A DVD és a számítógépek

[4.1] Le tudok játszani DVD filmeket a számítógépemen?

Igen, ha a számítógéped rendelkezik a megfelelő cuccokkal. Szinte minden Windows-os és Mac OS-es DVD-s számítógép tartalmazza azt a szoftvert, amellyel le lehet játszani a DVD-ket.

 

A számítógép operációs rendszerének vagy a lejátszó szoftvernek támogatnia kell a régiókódokat, és licensszel kell rendelkeznie a másolásvédett filmek dekódolásához. Ha a számítógépnek van TV kimenete, akkor támogatnia kell a Macrovision-t a másolásvédett filmek lejátszásához. Lehet, hogy szükséged lesz egy olyan szoftverre is, amely olvasni tudja a DVD UDF fájlrendszer formátumát. Nincs szükséged speciális meghajtó-programokra a Windows-hoz vagy a Mac OS-hez, mert a létező CD-ROM meghajtó-programok jól működnek a DVD-ROM olvasóknál is. A DVD-ROM meghajtó mellett rendelkezned kell egy extra hardverrel az MPEG-2 videó és a Dolby Digital vagy az MPEG-2 hang dekódolásához, vagy a számítógépednek elég gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy szoftveresen dekódoljon. A jó minőségű szoftveres lejátszáshoz legalább egy 350 MHz-es Pentium II-re vagy Mac G4-re van szükség. Az új számítógépek kevesebb mint 10%-a rendelkezik hardveres dekóderrel, mert a szoftveres dekódolás már a legolcsóbb modelleken is lehetséges. Hardveres fejlesztőkészleteket is lehet vásárolni a régebbi számítógépekhez (általában a 133 MHz-es Pentium vagy a G3 a minimum), 150 dolláros indulóártól.

 

A Max OS X 10.0 (Cheetah) 2001. márciusi megjelenésekor nem támogatta a DVD lejátszást, és nem támogatta az Apple DVD fejlesztő alkalmazásait (iDVD és DVD Studio Pro) sem. (További infók a CNET-en.) A DVD lejátszás támogatása bekerült az 10.1-es változatba.

 

Ha problémáid vannak a számítógépes filmlejátszással, lásd a 4.6-os kérdést.

 

A számítógép néhány MPEG dekódolási műveletet, pl. a mozgáskompenzációt, az IDCT-t (inverz diszkrét koszinusz transzformáció), IVLC-t (inverz változó hosszú kódolás), és még az alkép dekódolást is végezheti a grafikus chip speciális áramkörök segítségével, így javítja a szoftveres dekóderek teljesítményét. Ezt hardveres dekódolás gyorsításnak, hardveres mozgáskompenzációnak, vagy hardveres segítségnek nevezik. Néhány kártyagyártó hardveres dekódolásnak nevezi ezt a megoldást, bár nem teljesen hardveresen végzik a dekódolást. Minden modern grafikus kártya támogatja a hardveres színtér konverziót (YCbCr-ből RGB), és a videoport átfedést (néhány grafikus kártya gyártó nagyon reklámozza ezeket a funkciókat, annak ellenére, hogy versenytársaik kártyái is képesek erre).

 

A Microsoft Windows 98, 2000, ME és az XP tartalmazza a DirectShow-t, amely szabványosított DVD-Video és MPEG-2 támogatást biztosít. A DirectShow-t a Windows 95-re is fel lehet telepíteni (letölthető). A DirectShow egy keretet nyújt a DVD alkalmazások számára, de egy harmadik féltől származó hardveres vagy szoftveres dekóderre van szükség (lásd alább) a használatához. A Windows NT 4.0 a DVD-ROM meghajtókat mint adathordozókat kezeli, és csak nagyon minimális támogatást nyújt a DVD-Video lemezek lejátszásához. A Margi DVD-To-Go, a Sigma Designs Hollywood Plus és a Creative Labs Dxr3 azon kevés hardveres dekóderek közé tartoznak, melyek NT 4.0 alatt is működnek. Az InterVideo WinDVD szoftvere működik NT 4.0 alatt (a National Semiconductor DVD Express és az MGI SoftDVD Max szintén működik NT 4.0-val, de ezeket nem lehet boltban megvásárolni.) A Windows 98 és az újabb változatok olvassák az UDF lemezeket. A Windows Médialejátszó 6.1-es változata programozható DVD lejátszást tesz lehetővé egy HTML oldalon keresztül (lásd a 4.9-et a DVD lejátszás vezérléséről). A 7-es verzióból minden DVD támogatást eltávolítottak. A 8-as verzió tartalmaz egy felhasználói felületet a DVD lejátszáshoz, de nem támogatja a programozást. Az Roxio ingyenes filerendszer meghajtót is nyújt UDF Reader néven Windows 95/98/NT alá. A Software Architects a Read DVD-t árulja Windows 95-höz.

 

Az Apple QuickTime 6 részben támogatja a DVD-Video-t és az MPEG-2-t, de nem képes teljesen dekódolni vagy lejátszani a DVD-Video-kat. A Mac OS 8.1 és az újabb változatok tudják olvasni az UDF lemezeket. A Roxio ingyenes programja, az UDF Volume Access, lehetővé teszi a Mac OS 7.6 és újabb operációs rendszert használó számítógépek számára az UDF lemezek olvasását. A Software Architects UDF olvasó szoftvert árul a Mac OS-hez DVD-RAM TuneUp néven. Az Intech CD/DVD SpeedTools szoftvere lehetővé teszi, hogy szinte mindegyik DVD meghajtó használható legyen a Mac-hez .

 

Megjegyzés: A QuickTime MPEG Extension for Mac OS csak az MPEG-1-et támogatja, és nem játssza le az MPEG-2 DVD-Video-t.

 

A DVD lejátszó alkalmazások (akár szoftveres akár hardveres dekódolást alkalmaznak) virtuális DVD lejátszók. Ezek támogatják a DVD-Video szolgáltatásokat (menük, alképek, stb.) és emulálják a DVD-Video lejátszó távirányítójának funkcionalitását. Sok lejátszó alkalmazás kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt. Ilyenek pl. a könyvjelzők, a fejezetlisták, a feliratnyelv listák.

 

A Microsoft Windows tartalmaz egy szoftveres DVD lejátszót, de nem tartalmazza a szükséges dekódert. Szükséged lesz egy szoftveres vagy hardveres dekóderre a DVD-k lejátszásához. A legtöbb DVD meghajtóval rendelkező PC tartalmaz dekódert, de vásárolhatsz is egyet. Lásd a 4.11-et és a 4.12-t a további infókért.

Szoftveres dekóderek és DVD lejátszó alkalmazások a Microsoft Windows-t futtató PC-khez:

A szoftveres dekóderek legalább egy 350 MHz-es Pentium II processzort és egy DVD-ROM meghajtót (a DMA bekapcsolásával) igényelnek a képdobás nélküli lejátszáshoz. A 400 MHz-esnél lassabb Pentium II-t segítheti a hardveres dekódolás gyorsítás, amely a grafikus kártyában található. Az AGP csatolós grafikus kártyák (a PCI-os helyett) szintén növelik a szoftveres dekóderek teljesítményét.

A hardveres dekóder kártyák és DVD-ROM fejlesztő készletek a Microsoft Windows-t futtató PC-khez már igencsak elavultak. A hardveres dekóderek videó átfedést használnak a kép beillesztéséhez. Néhány analóg átfedést alkalmaz (a grafikus kártya analóg VGA kimeneti jeléhez keveri a DVD képét), míg mások a videó port kiterjesztést (VPE) használják (ekkor a számítógépen belül digitálisan csatlakoznak a grafikus kártyához). Az analóg átfedés csökkentheti a VGA jel minőségét. További infókat találsz az átfedésről a 4.4-es kérdésben.

Sok Macintosh modell alapfelszerelése a DVD-ROM, a DVD-RAM vagy a DVD-RW meghajtó. A mellékelt szoftveres Apple DVD lejátszó az ATI grafikus kártya hardveres gyorsítását használja. A még ki nem bocsátott QuickTime MPEG-2 dekóder valószínűleg kihasználja a PowerPC (G4) chip Velocity Engine (AltiVec) részét a hang és a kép dekódolásához. A Macintoshokhoz DVD-ROM fejlesztő készleteket és dekóderkártyákat az E4 (Elecede) (Cool DVD, C-Cube chip) [az E4 kiszállt az üzletből], az EZQuest (BOA Mac DVD), a Fantom Drives (DVD Home Theater készlet: DVD-ROM vagy DVD-RAM meghajtó Wired MPEG-2 kártyával), és a Wired (Wired 4DVD, Sigma EM8300 chip [megfelel a Hollywood plus-nak]; MasonX [nem tudja a kódolt filmeket lejátszani]; DVD-To-Go [már nem gyártják]; a Wired-et megvásárolta a Media100 de később újraszervezték) gyártott. Létezik egy béta állapotú szoftveres lejátszó, amely a kibontott filmeket le tudja játszani.

A Sigma Designs NetStream 2000 DVD dekóder kártyája támogatja a Linuxos DVD lejátszást. Az InterVideo és a CyberLink is bejelentett DVD lejátszó alkalmazásokat a Linuxhoz, bár a CyberLink lejátszója csak az OEM-ek számára elérhető. Ezeken kívül léteznek ingyenes szoftveres lejátszók a Linuxhoz, a Unixhoz, a BeOS-hez és más operációs rendszerekhez: az MPlayer, az OMS (LiViD), a VideoLan, és a Xine.

A számítógépekben megvan az a lehetőség, hogy szebb képet állítsanak elő (a progresszív megjelenítő és a magasabb frissítési ráta kihasználásával), mint az asztali DVD-Video lejátszók, de a legtöbb rendszer nem olyan jó, mint amikor egy otthoni lejátszót egy minőségi TV-hez kapcsolnak.

Ha a DVD-s számítógépet a TV-hez szeretnéd kapcsolni, akkor a dekóder kártyának vagy a VGA kártyának TV kimenettel kell rendelkeznie (kompozit vagy s-video). A képminőség sokkal jobb s-videoval. Alternatív megoldásként a VGA kimenethez használhatsz egy konvertert is. A konverter beszerezhető az ADS Technologies, az AITech, az Antec, az AverLogic, az AVerMedia, a Communications Specialties, a Digital Vision, a Focus Enhancements, a Key Digital Systems, az RGB Products cégektől, és természetesen másoktól is. Győződj meg róla, hogy a konverter kezeli a kiválasztott felbontást: 640x480, 800x600, stb., de jegyezd meg, hogy már a 800x600-as felbontás is meghaladja az átlagos TV képességeit, tehát ennél nagyobb felbontásnál nem lesz szebb a TV képe.

A PC által szolgáltatott kép minősége függ a dekódertől, a grafikus kártyától, a TV enkóder chiptől, és más tényezőktől. A VGA kártya RGB kimenete más frekvencián működik, mint a szabványos komponens RGB videó, ezért a legtöbb esetben közvetlenül nem lehet összekötni az RGB videómonitorokkal. Ha a dekóder kártya vagy a hangkártya rendelkezik Dolby Digital vagy DTS kimenettel, akkor ezt összekapcsolhatod az A/V erősítőddel, és így megkapod a többcsatornás hangot.

 

Ha a DVD-s PC-t egy progresszív letapogatású monitorral vagy egy videokivetítővel kapcsoljuk össze a hagyományos TV helyett, akkor általában sokkal jobb képet kapunk, mint egy asztali lejátszó esetében. Lásd a 2.9-es kérdést. Lásd még a Home Theater Computers fórumot az AVS-nél.

 

A PC-s DVD lejátszáshoz távirányítót a következő helyeken találsz: Animax Anir Multimedia Magic, Evation IRMan, Multimedia Studio Miro MediaRemote, Packard Bell RemoteMedia, RealMagic Remote Control, és X10 MouseRemote. Sok távirányítót támogat a Visual Domain Remote Selector szoftvere.

[4.1.1] Le tudom játszani a DVD-Audio lemezeket a számítógépemen?

Általában nem. A jelenlegi DVD-ROM meghajtók képesek a DVD-Audio lemezek olvasására, de 2003 elején is még csak a Sound Blaster Audigy 2 kártyához adtak olyan szoftvert, mely a DVD-Audio számítógépes lejátszásához szükséges. Ennek az az egyik oka, hogy nagyon kevés számítógép képes olyan kiváló minőségű hangkörnyezetet nyújtani, amely a DVD-Audio kihasználásához szükséges.

Elképzelhető, hogy a Microsoft a Windows jövőbeni változatanál biztosíjta a DVD-Audio lejátszást, és így már csak néhány olcsó dekódoló szoftvert kell letöltened a DVD-Audio lejátszáshoz.

[4.2] Milyen szolgáltatásokat nyújt és milyen gyors a DVD-meghajtó?

A CD-ROM meghajtókkal ellentétben, melyeknél évek teltek el, mire megjelentek a 2x, 3x és gyorsabb sebességek, a gyors DVD-ROM olvasók már az első évben megjelentek. Egy 1x DVD-ROM meghajtó adatátviteli sebessége 1,321 MB/s (11,08*10^6/8/2^20), a burst adatátviteli sebesség elérheti a 12 MB/s-ot, de magasabb is lehet. Az 1x DVD-ROM olvasó adatátviteli sebessége durván a 9x CD-ROM meghajtónak felel meg (az 1x CD-ROM adatátvitele 150 kB/s, vagy 0,146 MB/s). A DVD fizikailag háromszor gyorsabban pörög, mint a CD (azaz az 1x DVD pörgés ~ 3x CD pörgés), de a legtöbb DVD-ROM meghajtó növeli a motor sebességét, ha CD-ROM-ot olvas, így elérik a 12x vagy még nagyobb teljesítményt. A „16x/40x” jelölésű meghajtó 16-szor gyorsabban pörgeti a DVD-t, mint a normál sebesség, és 40-szer gyorsabban forgatja a CD-t, a normál sebességhez viszonyítva. A DVD-ROM meghajtók 2x, 4x, 4,8x, 5x, 6x, 8x, 10x, és 16x sebességre képesek, bár általában nem képesek elérni a maximális sebességet minden esetben. A „max” kifejezés a DVD és CD sebességének megadásánál azt jelenti, hogy a feltüntetett sebességet csak akkor érik el, ha az adatot a lemez külső részéről olvassák, amely gyorsabban mozog. Az átlagos adatátvitel alacsonyabb, mint a maximális adatátvitel. A legtöbb 1x DVD-ROM meghajtó keresési ideje 85-200 ms között van, az elérési idő 90-250 ms. Az újabb meghajtók keresési ideje 45 ms körül van.

 

A DVD-írók írási sebessége szintén növekszik. A 16-szoros DVD-írók 2004-ben széles körben elterjednek. Vedd figyelembe, hogy az írható lemezek különböző sebességgel írhatók (lásd 4.3.11)

 

A jelenlegi álláspont szerint a DVD-meghajtók maximális sebessége 16-szoros, mert nagyobb sebességnél a lemez remegése és más fizikai tényezők már gondokat okoznak.

 

DVD meghajtó
sebesség

Adatátvitel

Az írás ideje*

CD sebességre
vetítve

CD olvasási
sebesség

1x

11,08 Mb/s (1,32 MB/s)

53 perc

9x

8x-18x

2x

22,16 Mb/s (2,64 MB/s)

27 perc

18x

20x-24x

4x

44,32 Mb/s (5,28 MB/s)

14 perc

36x

24x-32x

5x

55,4 Mb/s (6,6 MB/s)

11 perc

45x

24x-32x

6x

66,48 Mb/s (7,93 MB/s)

9 perc

54x

24x-32x

8x

88,64 Mb/s (10,57 MB/s)

7 perc

72x

32x-40x

10x

110,8 Mb/s (13,21 MB/s)

6 perc

90x

32x-40x

16x

177,28 Mb/s (21,13 MB/s)

4 perc

144x

32x-40x

* Az írás ideje az a becsült elméleti idő, amely egy DVD-5 lemez megírásához szükséges. Nem tartalmazza a szoftver előkészítési idejét, a kivezetés megírásának idejét stb. A gyakorlatban az írás tovább tart.

Minél nagyobb a cache (memóriabuffer) a DVD-ROM meghajtóban, annál gyorsabban tudja az adatokat szolgáltatni a számítógép számára. Ez elsősorban az adatoknál, és nem a videónál hasznos. Ez csökkentheti vagy teljesen megszüntetheti a rétegváltás miatti szünetet, de nincs hatással a kép minőségére.

 

A DVD újraírók (lásd 4.3) nagyjából fele olyan gyorsan írnak, mint a feltüntetett sebesség, ha az adatellenőrzési opciót bekapcsolják (ez minden kiírt blokkot visszaolvas). Az ellenőrzés alapértelmezés szerint be van kapcsolva. Kikapcsolása növeli az írás sebességét, viszont veszélyezteti az adatok biztonságos kiírását. Az ellenőrzés ki van kapcsolva a DVD-RW és a DVD+RW meghajtókban.

 

Az állandó kerületi adatsűrűség fenntartása érdekében a tipikus CD-ROM és DVD-ROM meghajtók egyre lassabban pörgetik a lemezt, ahogy a lemez külső részéhez ér az olvasás vagy az írás, mert itt egy sávban nagyobb fizikai felület található. (Ezt CLV-nek hívják – constant linear velocity, állandó kerületi sebesség) Néhány gyorsabb meghajtó nem változtatja a forgási sebességet, és egy buffert használnak, amely lekezeli a különböző olvasási és írási sebességeket. (Ezt CAV-nak hívják – constant angular velocity, állandő szögsebesség). CAV meghajtó esetén a lemez külső részén a leggyorsabb az olvasás és az írás, ezért jelenik meg a specifikációban a „max. sebesség”.

 

Megjegyzés: Filmek lejátszásánál a gyors DVD-ROM meghajtó nem jelent többet, mint finomabb tekerést és gyorsabb keresést. Az 1x sebességnél gyorsabb DVD-Video lemez olvasása nem javítja a kép minőségét. A nagyobb sebességek csak a számítógépes adatok leolvasásánál érzékelhetőek (multimédiás játékoknál, vagy adatbázisok használatánál).

 

A DVD meghajtók csatlakoztatása hasonló a CD-ROM meghajtókéhoz: EIDE (ATAPI), SCSI-2, stb. Minden DVD-ROM meghajtó rendelkezik hangkimenettel az audió CD-k lejátszásához. Nem jelentettek be olyan DVD-ROM meghajtót, amely DVD hang vagy kép kimenetekkel rendelkezne (ez belső hang/kép dekódoló hardvert feltételez).

 

Szinte minden DVD-Video és DVD-ROM lemez az UDF bridge formátumot használja, amely a DVD MicroUDF (az UDF 1.02 része) és az ISO 9660 fájlrendszerek kombinációja. Az OSTA UDF fájlrendszer hamarosan átveszi az ISO 9660 rendszer helyét, amelyet eredetileg a CD-ROM-okhoz fejlesztettek ki, de a bridge formátum biztosítja a kompatibilitást addig, amíg több operációs rendszer fogja támogatni az UDF-et.

[4.2.1] Mire való a DVD-meghajtó hangkimenete?

A DVD-rom meghajtók és a DVD-írók rendelkeznek egy RCA vagy a egy 4 tűs lapos (Molex) csatlakozóval. Ezzel az analóg hangot lehet a PC hangkártyájához továbbítani. Ez, hasonlóan a CD meghajtó csatlakozójához, csak az audió CD-k lejátszásához használható. A DVD hangja a számítógépen keresztül jön, nem a meghajtóból. A CD lejátszásához használják az analóg hangkimenetet, de a legtöbb PC közvetlenül a digitális hangot játssza le a CD-ről, ezért az analóg csatlakozóra nincs szükség.

[4.3] Mi a helyzet az írható DVD-vel: DVD-R, DVD-RAM, DVD-RW, DVD+RW és DVD+R?

A DVD-nek hatféle írható változata van: DVD-R for General, DVD-R for Authoring, DVD-RAM, DVD-RW, DVD+RW, és DVD+R. A DVD-R és a DVD+R csak egyszer írható, hasonlóan a CD-R-hez, míg a DVD-RAM, a DVD-RW és a DVD+RW több ezerszer újraírható, hasonlóan a CD-RW-hez. A DVD-R először 1997 őszén vált elérhetővé. A DVD-RAM követte 1998 nyarán. A DVD-RW Japánban 1999 decemberében debütált, de az Egyesült Államokban csak 2001 tavaszán jelent meg. A DVD+RW 2001 őszén mutatkozott be. A DVD+R 2002 közepén jelent meg.

 

Az írható DVD először csak a számítógépekben jelent meg (lásd 1.14). Az otthoni DVD képfelvevők 2000-ben jelentek meg világszinten. Ez a GYIK a meghajtó/író és a képfelvevő/felvevő kifejezéseket használja a számítógépes DVD-írók illetve az asztali DVD-s képfelvevők megkülönböztetésére.

 

A DVD-RAM inkább egy eltávolítható tárolóeszköz a számítógépek számára, mint egy képrögzítési formátum. Ennek ellenére egyre több DVD képfelvevőben használják, mert nagyon rugalmas a szerkesztés és a felvétel terén. A másik két írható formátumcsalád (DVD-R/RW és a DVD+R/RW) lényegében versenyhelyzetben van. A piac fogja eldönteni melyik lesz sikeres, vagy esetleg mindkettő megmarad, illetve összeolvad. Sokan vitatkoznak azon, melyik formátum a jobb, de igazából nagyon hasonlóak. 2003-ban jó néhány cég olyan meghajtókat kezdett készíteni, melyek mind a "kötőjeles" mind a "pluszos" formátum szerint képesek írni.

 

Minden írható DVD formátumot az alábbiakban röviden ismertetek. A hardver gyártókat a 6.2.3-as szekcióban találhatod. Az írható DVD-ről olvashatsz Dana Parker Writable DVD - A Guide For the Perplexed című írásában (nagyon jó, de egy kicsit már elavult). Az írható DVD formátumokról további információkat találsz az ipari szövetségeknél: RW Products Promotion Initiative (RWPPI), Recordable DVD Council (RDVDC) és DVD+RW Alliance illetve a DVD Writers és a DVDplusRW.org oldalakon. Ha az írható DVD-n adatokat szeretnél tárolni, látogasd meg Steve Rothman DVD-DATA oldalát, ahol GYIK-ot, és levelezési listát is találsz.

[4.3.1] Igaz az, hogy kompatibilitási problémák vannak az írható DVD formátumokkal?

Igen. Egyik írható formátum sem teljesen kompatibilis a másikkal, sőt, a létező meghajtókkal és lejátszókkal sem. Magyarul a DVD+R/RW meghajtó nem tud írni a DVD-R vagy a DVD-RW lemezekre és vice-versa (hacsak nem egy kombó meghajtó, amely mindkét formátumot írja). Ahogy telik az idő, úgy lesznek egyre kompatibilisebbek, és egyre kevertebbek. A DVD Forum DVD Multi logójával ellátott lejátszó olvassa a DVD-R, DVD-RW és a DVD-RAM lemezeket, és egy DVD Multi író mindhárom formátumot írja. Néhány új "szuper kombó" meghajtó képes a pluszos és a kötőjeles lemezekre írni, és néhány "szuper multi" meghajtó mind az öt lemeztípust írja (DVD-R, DVD-RW, DVD+R, DVD+RW, DVD-RAM).

 

Ráadásul nem minden lejátszó és meghajtó képes elolvasni az írható lemezeket. Az alapvető probléma az, hogy az írott lemezek tükröződése más, mint a nyomott lemezeké (a műsoros változat, melyet a boltokban tudsz megvenni -- lásd 5), és nem minden lejátszót készítettek fel arra, hogy olvassa ezeket. Többek között a CustomFlix, DVDMadeEasy, a DVDRHelp, a YesVideo.com, a HomeMovie.com, és az Apple oldalain lehet listákat találni azokról a lejátszókról, amelyek kompatibilisek a DVD-R és a DVD-RW lemezekkel. A DVDplusRW.org-nál olvasható egy lista a DVD+RW kompatibilis lejátszókról és meghajtókról. (Megjegyzés: a teszteredmények változóak, függenek a média minőségétől, a kezeléstől, az írási feltételektől, a lejátszó toleranciájától stb. A kompatibilitási listák inkább anekdotaként kezelendőek, és csak általános útmutatóként használhatóak.) Nincs jelentősebb kompatibilitási különbség a "kötőjeles" és a "pluszos" formátumok között (lásd 4.3.6). Sokkal nagyobb a kompatibilitási különbség a különböző márkák között, ezért légy óvatos az olcsó lemezekkel.

 

Nagyon durván, a DVD-R lemezek a létező meghajtók és lejátszók 85%-ában működnek, míg a DVD-RW és a DVD+RW lemezek 80%-ban kompatibilisek. A helyzet egyre javul. Néhány éven belül a kompatibilitási problémák nagy része megszűnik, mint ahogy a CD-R-nél is (tudtad, hogy az első CD-R-eknek mindenféle kompatibilitási problémái voltak?).

 

Az írható DVD kompatibilitása összegezve: Minden meghajtónál megjelöltem, hogy mennyire olvassa vagy írja az adott formátumot (az egyszerűség kedvéért mindenhova oda kell érteni a "nem írja" megjelölést, kivéve, ha az ellenkezőjét írtam):

 

DVD készülék

DVD-R(G) készülék

DVD-R(A) készülék

DVD-RW készülék

DVD-RAM készülék

DVD+RW készülék

DVD-ROM lemez

olvassa

olvassa

olvassa

olvassa

olvassa

olvassa

DVD-R(G) lemez

gyakran olvassa

olvassa, írja

olvassa

olvassa, írja

olvassa

olvassa

DVD-R(A) lemez

általában olvassa

olvassa

olvassa, írja

olvassa

olvassa

olvassa

DVD-RW lemez

gyakran olvassa

olvassa

olvassa

olvassa, írja

általában olvassa

általában olvassa

DVD-RAM lemez

ritkán olvassa

nem olvassa

nem olvassa

nem olvassa

olvassa, írja

nem olvassa

DVD+RW lemez

általában olvassa

általában olvassa

általában olvassa

gyakran olvassa

általában olvassa

olvassa, írja

DVD+R lemez

gyakran olvassa

gyakran olvassa

gyakran olvassa

gyakran olvassa

olvassa

olvassa, írhatja

Ezen DVD GYIK írója tagja az OSTA/DVDA/NIST Írható DVD kompatibilitását tanulmányozó bizottságának. Egy DVD-ROM meghajtó 1. fázisú tesztjének jelentése elérhető a NIST-nél.

[4.3.2] DVD-R

A DVD-R (amit "kötőjel R"-nek és nem "mínusz R"-nek kell ejteni) szerves hordozófesték technológiát használ, hasonlóan a CD-R-hez, és kompatibilis a legtöbb DVD meghajtóval és lejátszóval. Az első generáció kapacitása 3,95 milliárd bájt volt, ez később 4,7 milliárd bájtra növekedett. A DVD-ROM kapacitása is 4,7 G, és az asztali DVD gyártáshoz fontos volt a kapacitásbeli egyezés. 2000 elején a formátum egy „fejlesztői” és egy „általános” változatra bomlott. Az általános verziót otthoni használatra tervezték, olcsóbb, 650 nm-es lézerrel ír, hasonlóan a DVD-RAM-hoz. A DVD-R(A) a professzionális fejlesztőket célozza meg, és 635 nm-es lézert használ. A DVD-R(A) lemezeket nem írják a DVD-R(G) írók, és ez visszafele is igaz, azonban mindkét lemeztípus olvassa a legtöbb DVD lejátszó és meghajtó. A legnagyobb különbség – a felvétel hullámhossza mellett – az, hogy a DVD-R(G) csökkenő pre-pit címeket, előre bélyegzett (1.0-s verzió), vagy előre rögzített (1.1-s verzió) vezérlő területet és CPRM-et (lásd 1.11) használ, valamint engedélyezi a kétoldalas lemezeket. Egy harmadik verziót is ki akartak dolgozni „speciális fejlesztési célokra” (ez lehetővé teszi védett film DVD-R médiára való felvételét), de valószínűleg soha nem készítik el..

 

A Pioneer 1997 októberében adta ki a 3,95 G-s DVD-R(A) 1.0 meghajtóját (kb. 6 hónap késéssel) 17000 dolláros áron. Az új, 4,7 G-s DVD-R(A) 1.9 meghajtók korlátozott számban jelentek meg 1999 májusában (kb. 6 hónap késéssel) 5400 dollárért. A 2.0 verziójú meghajtók 2000 őszén váltak elérhetővé. Az 1.9-s verziójú meghajtókat letölthető szoftverrel 2.0-sra lehetett frissíteni. (Ez eltávolítja a 2500 órás felvételi korlátot.) Az új, 2.0-s [4.7 G] médiát (újabb másolásvédelmi eljárásokkal) csak a 2.0-s meghajtók képesek írni. Az 1.9-s médiát (és a régi 1.0-s [3,95 G] médiát) is kezeli a 2.0-s meghajtó. 1.0-s (3,95 G) lemezeket is lehet még kapni, és ezeket a Pioneer DVD-R(A) meghajtókban lehet használni. Bár a 3,95 G-os lemezek kevesebb adatot tudnak tárolni, „kompatibilisebbek” a lejátszókkal és meghajtókkal.

 

A Pioneer DVR-A03 DVD-R(G) meghajtója 2001 májusában jelent meg 1000 dollár alatti áron. Augusztusra már 700 dollár alatt is meg lehetett vásárolni, és 2002 februárjában már 400 dollár alatt volt az ára. Ez ugyanaz a meghajtó (DVR-103), amely néhány Apple Mac és Compaq PC-ben is megtalálható. Sok cég gyárt DVD-RW meghajtót, és mindegyik írja a CD-R/RW lemezeket. 2002 közepén a DVD-RW meghajtók 200 dollárnál is olcsóbbak voltak. A legtöbb DVD-RAM meghajtó írja a DVD-R lemezeket is, néhány a DVD-RW-ket is kezeli. Sok új meghajtó mind a DVD-R/RW, mind a DVD+R/RW lemezeket írja.

 

A Pioneer 2002-ben.egy professzionális DVD képfelvevőt is piacra dobott. Kb. 3000 dollárba kerül, és komponens kép (YPbPr) valamint 1394 (DV) bemenetekkel is rendelkezik (az s-video és a kompozit mellett). Egyórás (10 Mb/s) és kétórás (5 Mb/s) felvételi módokat ismer, és tartalmaz egy kétcsatornás Dolby Digital hang enkódert is.

 

Az üres DVD-R(A) lemezek ára 10 és 25 dollár között van (eredetileg 50 dollár volt), bár úgy tűnik, hogy az olcsóbb lemezekkel több a kompatibilitási probléma. Az üres DVD-R(G) lemezek ára 1 dollár körül van. Üres lemezt az CMC Magnetics, a Fuji, a Hitachi Maxell, a Mitsubishi, a Mitsui, a Pioneer, a Ricoh, a Ritek, a Sony, a Taiyo Yuden, a TDK, a Verbatim, a Victor, és mások készítenek.

 

A DVD-R 1.0 formátumot a ECMA-279-ben szabványosították. Andy Parsons a Pioneertől készített egy fehér könyvet, amely elmagyarázza a DVD-R(G) és a DVD-R(A) különbségeit.

 

Lehetőség van arra, hogy DVD-R(A) és DVD-R(G) lemezekről kérjünk másolatokat, de csak korlátozva. Először is, nem minden gyártó fogad el anyagot DVD-R-en. Másrészt problémák lehetnek a kompatibilitással, és adatvesztés léphet fel DVD-R használatakor, ezért a legjobb egy ellenőrzőösszeget generálni, amelyet a gyártó ellenőrizni tud. Harmadrészt a DVD-R közvetlenül nem támogatja a CSS-t, a régiókat és a Macrovision-t. Támogatásukat a DVD-R(A) formátumban rögzítik majd gyártható master formátum (CMF) néven. Ez a vezérlőterületen tárolja a DDP információt, de el fog tartani egy ideig, amíg a fejlesztő szoftverek és a gyártók nagy része támogatni fogja a CMF-et.

[4.3.3] DVD-RW

A DVD-RW (korábban DVD-R/W és rövid ideig DVD-ER néven is ismert volt) egy fázisváltós törölhető formátum. A Pioneer fejlesztette ki a DVD-R-re alapozva: hasonló sávtávolságot, jelhosszúságot, forgatásvezérlést használ, így a DVD-RW sok DVD meghajtóban és lejátszóban olvasható. (Néhány meghajtó és lejátszót megzavar a DVD-RW média gyengébb tükröződése, és azt hiszik, hogy kétrétegű lemezről van szó. Más esetben a meghajtó vagy a lejátszó nem ismeri a lemezformátum kódját, és meg sem próbálják beolvasni a lemezt. Az egyszerű firmware frissítések meg tudják oldani mindkét problémát.) A DVD-RW sávfelvételi eljárást használ, a címinformációk a landolási területeken vannak (ezekre csak az írás közbeni szinkronizációnál van szükség, olvasáskor figyelmen kívül hagyják). Kapacitása 4,7 milliárd bájt. A DVD-RW lemezeket kb. 1000-szer lehet újraírni.

1999 decemberében a Pioneer kiadott egy otthoni DVD-RW képfelvevőt Japánban. A készülékek 250000 jenbe (kb. 2500 dollárba), az üres lemezek 3000 yenbe (kb. 30 dollárba) kerültek. A felvevők az új DVD-VR (video recording – képfelvétel) formátumot használták, ezért a lemezeket nem lehetett lejátszani a korábban megjelent lejátszókkal (a lemezek fizikailag kompatibilisek voltak, de logikailag nem). A felvétel hossza 1 és 6 óra között lehetett, a minőségtől függően. A felvevő később megjelent új verziója már a DVD-R(G) lemezeket is írta, és a DVD-Video formátumot használta a jobb kompatibilitás érdekében.

 

A DVD-RW meghajtók írják a DVD-R, a DVD-RW, a CD-R és a CD-RW lemezeket. A DVD-RW lemezárak 2 dollár között vannak (az induláskor 30 dollár volt). Üres lemezeket a CMD Magnetics, a Hitachi Maxell, a Mitsubishi, a Mitsui, a Pioneer, a Ricoh, a Ritek, a Sony, a Taiyo Yuden, a TDK, a Verbatim, a Victor, és mások gyártanak.

 

Háromféle DVD-RW lemez létezik. Mindegyik 4,7 G kapacitású. A 1.0-s lemezek, melyekkel ritkán találkozunk Japánon kívül, dombornyomásos bevezető területtel rendelkeznek (így nem lehet lemásolni a CSS információt), ami kompatibilitási problémákat okoz. Az 1.1-s lemezek előre rögzített bevezető területtel készülnek, ez javítja a kompatibilitást. Az 1.1-s lemezeknek létezik egy „B” változata is, amelyek egyedi azonosítóval rendelkeznek a BCA területen, így CPRM-mel is használhatóak. B típusú lemezekre van szükség, ha bizonyos típusú védett filmeket másolnak. (Az 1.11-es kérdésben bővebben olvashatsz a CPRM-ről; a 3.11-esben pedig a BCA-ról.) A DVD-RW formátum leírása az ECMA-338 szabványban található.

 

Megjegyzés: Az Apple SuperDrive (még a régi 1.22-es firmware-rel is) képes DVD-RW lemezeket írni, de az iDVD alkalmazás ezt nem támogatja. Más szoftverre lesz szükséged (ilyen pl. a Toast) a DVD-RW lemezek írásához.

[4.3.4] DVD-RAM

A DVD-RAM, amely kezdetben 2,58 milliárd bájtos, majd később 4,7 milliárd bájtos kapacitással rendelkezik, kettős fázisváltós (PD) technológiát használ, amelyet megfűszereztek némi magneto-optikai (MO) technikával. A DVD-RAM a legjobb számítógépes írható DVD formátum a hibakezelés és a gyors elérésű zónás CLV formátum miatt. Azonban nem kompatibilis legtöbb meghajtóval és lejátszóval (a hibakezelés, a tükröződésbeli eltérések és a kisebb formátumbeli különbségek miatt). Jelölt sávokat használnak az órajel adatok biztosításához (a jelek a sávban és a sáv közötti területeken is megtalálhatóak). A sávokat és az előre elkészített szektorfejléceket már a gyártás során a lemezbe préselik. Az egyoldalas DVD-RAM lemezek tokkal és tok nélkül is készülhetnek. Kilencféle tok létezik (lásd a 4.3.4.1-et). A lemezeket csak tokozott állapotban lehet írni. A kétoldalas DVD-RAM lemezeket kezdetben csak lezárt tokban hozták forgalomba, de később megjelentek a nyitható tokos változatok is. A tok mérete 124,6 x 135,5 x 8 mm. A DVD-RAM több mint 100 ezerszer írható, és a lemezek várható élettartama legalább 30 év.

 

Az 1.0-s DVD-RAM meghajtók 1998 júniusában jelentek meg (6 hónap késéssel) 500 és 800 dollár közötti áron, a lemezek kb. 30 dollárba (egyoldalas) illetve 45 dollárba (kétoldalas) kerültek. Az első DVD-RAM lemezeket is olvasni tudó DVD-ROM meghajtó 1999-ben jelent meg a Panasonictól (SR-8583, 5x DVD-ROM, 32x CD). Az 1999 végén megjelenő Hitachi GD-5000 is olvassa a DVD-RAM lemezeket. Üres DVD-RAM lemezt a Maxell, az Eastman Kodak, a Mitsubishi, a Mitsui, a Ritek, a TDK és mások gyártanak.

 

A DVD-RAM 2.0-s változatának specifikációját – 4,7 milliárd bájtos kapacitás oldalanként – 1999 októberében publikálták. Az első meghajtó 2000 júniusában jelent meg, nagyjából az 1.0-s DVD-RAM meghajtók árában. Az egyoldalas lemezeket kb. 25 dollárért, a kétoldalas lemezeket 30 dollárért árulták. 2003-ra a lemez árak 10 dollár alatt, a meghajtó árak pedig 200 dollár alatt vannak. A DVD-RAM 2.0 szabványban megtalálható a 8 cm-es lemez és tok is, amelyet hordozható eszközökben, pl. digitális videokamerákban lehet használni. A jövőben megjelenő DVD-RAM lemezek valószínűleg kontrasztnövelő és hőbuffer réteget használnak majd a nagyobb adatsűrűség eléréséhez.

 

A Samsung és a C-Cube egy technológiai bemutató (nem termékbejelentés) keretében 1999 októberében készített egy DVD-RAM képfelvevőt, amely az új DVD-VR formátumot (lásd a fenti DVD-RW részt a DVD-VR infókért) használta. A Panasonic bemutatott egy 3000 dolláros DVD-RAM képfelvetőt 2000 januárjában a CES-en. Az Egyesült Államokban szeptemberben jelent meg 4000 dolláros (DMR-E10) áron. 2001 elején a Hitachi és a Panasonic is forgalomba hozott olyan DVD kamkordereket, amelyek a kis DVD-RAM lemezeket használják. A gyors elérés, az azonnali szerkesztés és törlés a DVD kamkorderek lenyűgöző szolgáltatásai közé tartoznak. A Panasonic második generációs DVD-RAM képfelvevője 2001 októberében jelent meg 1500 dolláros áron, és a készülék a DVD-R lemezeket is írta.

 

A DVD-RAM 1.0 formátumát az ECMA-272 és az ECMA-273 szabványokban írták le. A DVD-RAM 2.0 formátumát az ECMA-330 és ECMA-331 szabványban írták le.

 

[4.3.4.1] Milyen DVD-RAM tokok léteznek?

[4.3.4.2] Hogyan tudom kivenni a kettes típusú DVD-RAM lemezt a tokjából?

A kettes típusú DVD-RAM tokok lehetővé teszik, hogy a lemezt kivegyék és a hagyományos lejátszón vagy meghajtóban lejátsszák. (Azonban a legtöbb lejátszó és meghajtó még így sem fogja tudni elolvasni a lemezt – lásd 4.3.1)

 

Először is törd el (igen, törd el) a lezáró csapszeget egy hegyes végű tárggyal (pl. golyóstollal). Távolítsd el a csapszeget. Nyisd ki a tokot egy hegyes végű tárgy segítségével úgy, hogy a megnyomod a tok hátán a bal oldalon található bemélyedést. Az adatok a lemez sima felületén vannak – ne érintsd meg. Ha a csupasz lemezt visszateszed a tokba, győződj meg arról. hogy az ablak nyomtatott oldala és a lemez nyomtatott oldala ugyanabba az irányba néz.

 

A legtöbb DVD-RAM meghajtó nem teszi lehetővé, hogy a tok nélküli lemezre írj. Néhány nem teszi lehetővé, hogy azután írj a lemezre, miután a lemezt eltávolítottad.

[4.3.5] DVD+RW és DVD+R

A DVD+RW a CD-RW technológián alapuló törölhető formátum. 2001 végén lett elérhető. A DVD+RW-t többek között a Philips, a Sony, a Hewlett-Packard, a Dell, a Ricoh, a Yamaha támogatja. A DVD Forum nem támogatja (annak ellenére, hogy a legtöbb DVD+RW cég a tagok között van), de a Forumnak nincs ereje ahhoz, hogy szabványokat állítson fel. A DVD+RW meghajtók olvassák a DVD-ROM-okat és a CD-ket, és általában elolvassák a DVD-R és a DVD-RW lemezeket, de nem tudják olvasni és írni a DVD-RAM lemezeket. A DVD+RW meghajtók a CD-R és a CD-RW lemezeket is írják. A DVD+RW lemezeket, melyek 4,7 milliárd bájtnyi adatot képesek tárolni oldalanként, a legtöbb DVD-Video lejátszó és DVD-ROM meghajtó olvassa. (Hasonló tükröződésbeli és formátumbeli problémák adódhatnak, mint a DVD-RW esetében.)

 

A DVD+RW támogatói 1997-ben azt állították, hogy a formátumot csak számítógépes adatok tárolására használják majd, és nem házi videofelvételek készítésére, de ez csak a DVD Forum és a versenytársak megnyugtatására szolgáló kijelentés volt. Az eredeti 1.0-s formátum (kapacitása 3 milliárd bájt, azaz 2,8 gigabájt oldalanként) nem volt kompatibilis a lejátszókkal és a meghajtókkal, és fejlesztését 1999 végén abbahagyták.

 

A DVD+RW formátum fázisváltós médiát használ nagyfrekvenciás jelölt sávokkal, és ez lehetővé tette a kapcsoló szektorok elhagyását. Ezzel és a hibakezelés elhagyásával a DVD+RW lemezeket olyan módon lehet megírni, amely kompatibilis sok DVD olvasóval. A DVD+RW specifikáció engedélyezi a CLV formátum alkalmazását a folyamatos képelérés érdekében (amelyet CAV sebességgel olvasnak), illetve a CAV formátum alkalmazását a véletlen elérés megvalósításához, de a CAV írást még egyetlen jelenlegi hardver sem támogatja. A DVD+R lemezeket csak CLV módban lehet írni. Csak a CLV formátumú lemezeket lehet használni a hagyományos DVD meghajtókkal és lejátszókkal. A DVD+RW médiát nagyjából 1000-szer lehet újraírni (az eredeti 1.0-s változatban ez az érték még 100000 volt).

 

A DVD+R a DVD+RW egyszer írható változata, amely 2002 közepén jelent meg. Ez egy hordozófesték alapú médium (hasonlóan a DVD-R-hez), azaz hasonló a kompatibilitása, mint a DVD-R-nek. Az első DVD+RW meghajtók nem váltották valóra azt az ígéretet, hogy egy egyszerű frissítés biztosítja a DVD+R írásának támogatását, így ezeket újabb modellekkel kell helyettesíteni. Másrészt az első Philips DVD+RW felvevők házilag is frissíthetőek a +R írásának támogatásához.

 

A Philips bejelentett egy DVD+RW házi képfelvevőt 2001 végére. A Philips felvevő DVD-Video formátumot használ, így a lemezek lejátszhatóak a legtöbb lejátszóban. A HP egy 600 dolláros DVD+RW meghajtót (amelyet a Ricoh készített) és 16 dolláros DVD+RW lemezeket jelentett be, melyek 2001 szeptemberében jelentek meg. A HP meghajtója 8-szorosan olvassa a DVD-ket, 32-szeresen a CD-ket, és 2,4-szeresen írja a DVD+RW-ket, 12-szeresen a CD-R-eket, valamint 10-szeresen a CD-RW-ket.

 

2005-ben a DVD+R lemezek 1 dollárba, a DVD+RW lemezek pedig 2 dollárba kerülnek. A DVD+RW médiát a CMC Magnetics, a Hewlett-Packard, az MCC/Verbatim, a Memorex, a Mitsubishi, az Optodisc, a Philips, a Ricoh, a Ritek, és a Sony gyártja.

 

További információkat találsz a www.dvdrw.com és a www.dvdplusrw.org webhelyeken. Az elavult DVD+RW 1.0 formátumot a ECMA-274 szabványban írták le. A DVD+RW 2.0 formátumot az ECMA-337, a DVD+R formátumot az ECMA-349 szabványban írták le.

[4.3.6] Melyik írható DVD formátumot válasszam?

Ahogy az előző részekben olvasható, két fő formátum létezik: a "kötőjeles" (DVD-R/RW) és a "pluszos" (DVD+R/RW). Nincs sok különbség közöttük. Mindkettőre lehet adatokat és videót rögzíteni, és mindkettőről lehet adatokat és videókat leolvasni. Mindkét formátum elérhető számítógépes DVD-író és asztali képfelvevő formájában is. Az ellenkező híresztelések ellenére - miszerint az egyik formátum kompatibilisebb a másiknál -, mindkét formátum kompatibilitása közel azonos (lásd 4.3.1). Vannak sebességbeli különbségek, de ez csak ideiglenes. Az egyik formátum megjelenik gyorsabban írható változatban, azután a másik is ugyanolyan gyors vagy gyorsabb lesz. 2003-ban a meghajtók elérték a 8-szoros sebességet. Az elméleti maximum a 16-szoros sebesség, tehát hamarosan mindkét formátum eléri a határokat.

 

Leginkább amiatt lehet aggódni, hogy a DVD-RW meghajtók csak az -R és -RW, és a DVD+RW készülékek csak a +R és +RW lemezekre írnak, tehát meg kell bizonyosodnod arról, hogy a megfelelő üres lemezt vásároltad meg. Amiatt is félhetsz, hogy az egyik formátum "győz" és a másik formátum eltűnik, így elavul a meghajtód. Ez nem túl valószínű, mert mindkét formátum jól működik. Szerencsére van egy egyszerű megoldás mindkét problémára: kettős formátumú "combo" meghajtót kell vásárolni. Sok cég készít olyan DVD-/+RW meghajtót, amely mindkét típusú lemezt megírja. A combo meghajtók egy kicsit drágábbak, de ez még mindig egy olcsó biztosítás a jövőre nézve.

 

A DVD+RW formátumnak van néhány előnye számítógépes felhasználásnál, de adatok biztonsági másolatának elkészítéséhez vagy amikor az elérési idő fontos, jusson eszedbe a DVD-RAM formátum. A DVD-RAM gyors és megbízható, a lemezek pedig védőtokban is lehetnek, amely segít az adatok megóvásában. A legtöbb DVD-RAM meghajtó megírja a DVD-R/RW lemezeket, és néhány szuper combo meghajtó mindhárom formátumot megírja.

 

[4.3.7] A többi írható optikai formátum

Az írható DVD versenytársait bejelentették, de soha nem jelentek meg, részben köszönhetően az egész DVD család sikerének. A formátumok között volt az AS-MO (korábban MO7), amely 5-6 milliárd bájtot képes lett volna tárolni és a NEC által fejlesztett Multimedia Video Disc (MVDisc, korábban MMVF, Multimedia Video File), amely 5,2 milliárd bájtot tároltak volna, és az otthoni felvételekhez ajánloták. Az ASMO meghajtók várhatóan elolvasták volna a DVD-ROM-okat és a kompatibilis írható formátumokat, de a DVD-RAM-ot nem. Az MVDisc hasonló volt a DVD-RW és a DVD+RW formátumokhoz, mert két sajtolt 0,6 mm-es fázisváltós hordozót, sáv és land rögzítést és egy 640 nm-es lézert használ, de a korábbi jelentésekkel ellentétben várhatóan nem tudta volna elolvasni a DVD-ROM-ot és a kompatibilis formátumokat.

 

Létezett az FMD is (lásd 2.13) És itt vannak az új HD formátumok (lásd 6.5).

[4.3.8] Milyen sokáig tart egy DVD megírása?

Az DVD-íráshoz szükséges idő függ az író sebességétől és a felírandó adatok mennyiségétől. Nemcsak a film hosszától nem függ az írás időtartalma, mert egy félórás magas bitrátájú videó több helyet foglalhat, mint egy egyórás alacsony bitrátájú. Egy 2x író 22 Mb/s-nál egy 4,7 G-s DVD-t nagyjából 30 perc alatt ír meg. Egy 4x író pedig ugyanezzel kb. 15 perc alatt végez.

 

Vedd figyelembe, hogy az -R/RW formátum teljes kivezetést ír elő a DVD specifikációnak megfelelő sugárig (ezt általában az írók betartják), így a kis mennyiségű adatok (például egy nagyon rövid videoklip) kiírása közel annyi időt vesz igénybe, mint a nagyobb mennyiség kiírása.

[4.3.9] Milyen színű a legjobb írható DVD?

Az írható CD-k és DVD-k színe a tükröző fémréteg (arany vagy ezüst) és a felvételi réteg festékanyagától (cianin [kék], ftalocinanin [átlátszó], azo [sötétkék], formazán [zöld] stb.) függ. A DVD minőségét a színéből meghatározni olyan, mint a csemegepaprikát a színe alapján megítélni (a sárga jobb, mint a piros vagy a zöld?). Tapasztalhatod, hogy bizonyos színű lemezek jobban működnek egyes lejátszókban, de azt is észre fogod venni, hogy némi összefüggés van a szín és az olvashatóság között a különböző típusú lemezeknél. A többi tényező, mint például a gyártási minőség és a kémiai anyagok, sokkal nagyobb hatással vannak arra, mennyire lehet jól megírni és lejátszani a lemezt.

 

A szín jelzi a tartósságot, mert néhány festékanyag (például a ftalocianin és az azo) stabilabb és tovább tart. Lásd 3.12.

[4.3.10] Mikor jelennek meg a kétrétegű írható DVD-k?

A kétrétegű írás sokkal trükkösebb, mint az egyrétegű. Ennek ellenére már kifejlesztették a kétrétegű írást a Blu-ray-hez (lásd 3.13), és adaptálták az írható DVD-hez is. Az egyszer írható (+R és -R) DVD-9 lemezek, melyek közel megduplázzák a tárolható adatok mennyiségét illetve a videofelvétel hosszát (lásd a 3.3-at a DVD-5 és a DVD-9 kapacitásáról), 2004 végén jelenhetnek meg. A kétrétegű újraírható lemezeket nehezebb elkészíteni, de egy vagy két évvel később ezek is megjelenhetnek. A DVD-írók hasonló áron vásárolhatók majd meg, mint a normál meghajtók (mivel csak a firmware-ben kell változásokat végrehajtani a két réteg írásához), a lemezek pedig 1,2-3-szor lehetnek drágábbak, mint az egyrétegű változatok.

 

A Philips mutatta be elsőként a kétrétegű +R-et a CEATEC kiállításon Japánban 2003 októberében. A cég várakozásai szerint a lemezek a jelenleg kapható meghajtók és lejátszók 70%-ában lesznek használhatóak. Októberben a Pioneer is bejelentette a -R kétrétegű változatát, de nem mutatták be.

[4.3.11] Mit jelent a 2x, 4x, 16x stb. az írható lemezeken, és melyiket használjam?

Az írható lemezek különböző sebességosztályokba tartoznak (2x = a szabványos sebesség kétszerese, 8x = a szabványos sebesség nyolcszorosa és így tovább). Az üres lemezek sebességosztályai megegyeznek az írók sebességosztályaival (lásd 4.2). Amikor egy gyorsabb meghajtó megjelenik, új lemezeket is terveznek hozzá, de ezek működnek a régebbi meghajtókkal is. Ez azt jelenti, hogy olyan lemezt használj a meghajtódhoz, amely sebességosztályban ugyanolyan, vagy jobb (azaz gyorsabban írható), mint a meghajtód. Például, ha egy 4-szeres meghajtód van, akkor 4x vagy gyorsabban írható lemezt használj, és ne 1x-t. vagy 2x-t.

 

Szinte az összes asztali DVD-felvevő 1x-es meghajtóval készül, így ezekkel a készülékekkel elvileg minden lemeznek működnie kell.

 

[4.4] Miért nem tudok képernyőfotót készíteni a DVD videóról? Miért látok egy rózsaszínű vagy fekete téglalapot?

A legtöbb DVD-s PC, még azok is, amelyek szoftveres dekódereket használnak, közvetlen hardveres videó átfedéssel illesztik a képet a VGA jelbe. Ezzel nagyon hatékony módon lehet kezelni a nagy sávszélességet igénylő teljes képernyős videót. Néhány dekóderkártya, pl. a Creative Labs Encore Dxr sorozat és a Sigma Designs Hollywood sorozat egy átkötőkábelt alkalmaz, amely lefedi az analóg VGA jelet, miután a videokártyán megjelenik. A képátfedés egy kulcsszín nevű technikát használ, így szelektíven képes helyettesíteni egy meghatározott színt (általában magenta vagy közel fekete) a képtartalommal. Mindenhol, ahol a kulcsszín megjelenik a számítógép megjelenítőjén, ott a képet helyettesítik a DVD dekóderből származó képpel. A folyamat a számítógép videómemóriáját kikerülve zajlik, ezért ha képernyőképet próbálsz készíteni (amely minden pixelt elkap a videómemóriából), akkor a kulcsszínnel kiszínezett egyszínű téglalapot kapsz.

 

A hardveres gyorsítást ki kell kapcsolni a képlopáshoz. Így néhány dekóder a hagyományos videomemóriába ír. Ezután a segédprogramok (pl. Creative Softworx, HyperSnap, és SD Capture) ki tudják lopni a képeket. Néhány lejátszóprogram (pl. a PowerDVD és a Windows ME lejátszója) képes képernyőképet készíteni, ha kikapcsolod a hardveres gyorsítást.

[4.5] Miért nem tudom a merevlemezre másolt filmeket lejátszani?

Szinte minden filmet a CSS másolásvédelemmel kódolnak (lásd 1.11). A dekódoló kulcsokat a lemez - általában nem elérhető - bevezető területén tárolják. Általában hibaüzenetet kapsz, ha a kódolt lemez tartalmát a merevlemezre akarod másolni. Azonban ha egy szoftveres lejátszóval hitelesíted a lemezt, akkor hiba nélkül lemásolhatod a fájlokat, de a kulcsokat nem tudod átmásolni. Ha megpróbálod lejátszani a VOB fájlokat, akkor a dekóder kérni fogja a kulcsokat a DVD-ROM meghajtótól, és ez nem fog sikerülni. Valószínűleg a “Cannot play copy-protected files” („Nem játszhatsz le másolásvédett fájlokat”) üzenetet olvashatod a monitoron.

[4.6] Miért vannak problémáim a DVD-k számítógépes lejátszásával?

Több ezer választ lehetne adni erre a kérdésre, de van néhány alapvető hibaelhárítási lépés, melyek segíthetnek az olyan problémák megoldásában, mint a szaggatott lejátszás, szünetek, hibaüzenetek, és így tovább.

 

 

További információkat és meghajtó frissítéseket találsz az egyes grafikus kártyákhoz a következő oldalakon:

[4.7] Közvetíthetem a DVD-t a hálózaton vagy az Interneten keresztül?

Rövid válasz: Nem, ha a lemez másolásvédett.

 

Egy elegendően gyors hálózaton (100 Mbit/s vagy gyorsabb, jó teljesítménnyel és kis forgalommal) és egy nagy teljesítményű szerverrel lehetséges a DVD-Video közvetítése a szervertől a kliensek számára. Ha a forrás a szerveren egy DVD-ROM meghajtó (vagy egy jukebox) és ha egynél több felhasználó egyszerre éri el ugyanazt a lemezt, akkor a kép akadozni fog, kivéve, ha a szerverben gyors DVD-ROM meghajtó és egy videoközvetítéshez tervezett jó cache-elő rendszer van.

 

A nagy probléma az, hogy a CSS kódolású filmeket (lásd 1.11) nem lehet távolról elérni a biztonsági problémák miatt. A CSS licenc nem teszi lehetővé, hogy a dekódolt filmet egy nyílt buszon vagy hálózaton keresztül továbbítsák, azaz a dekódernek a távoli PC-n kell lennie. Ha a dekóder rendelkezik egy biztonságos csatornával, amelyen hitelesítheti magát a szerverben található meghajtóval, akkor megoldható a kódolt kép továbbítása a hálózaton. Ekkor a képet a távoli gépen dekódolják. (Eddig szinte egyetlen dekóder sem képes erre.)

 

Az egyik megoldás a VideoLAN projekt, amely GNU/Linux/Unix, BeOS, Mac OS X és más operációs rendszereken fut. Ez tartalmaz egy CSS dekóderrel ellátott lejátszót. Bár a kód eltér a DeCSS-től, mégis egy licenc nélküli implementációról van szó, és valószínűleg a legtöbb országban illegális (lásd 4.8).

 

Alternatív megoldásként szóba jöhet, hogy a képet a szerveren dekódolják, és az egyes állomásokhoz szeparált (általában RF) kábeleken továbbítják. A megoldás előnye, hogy nagyon jó teljesítményt nyújt, de hátrányként felhozható, hogy a DVD interaktivitása általában korlátozott, és minden nézőnek - aki ugyanahhoz a meghajtóhoz/dekóderhez csatlakozik - ugyanazt kell néznie ugyanabban az időben.

 

Sok cég nyújt támogatást a hálózaton közvetített videóhoz (MPEG-1, MPEG-2, MPEG-4, stb.), de megoldásaik csak fájlokon vagy valósidejű enkódereken működnek, DVD-Video lemezeken nem.

 

Az Internet más dolog. Egy hétig is eltart, amíg egy egyoldalas DVD tartalmát letölti valaki egy 56k-s modemmel. 7 óráig tart egy T1 vonalon. A kábelmodemek elméletileg néhány órára csökkentik ezt az időt, de ha a szomszédságban mások is rendelkeznek kábelmodemmel, akkor a sávszélesség jelentősen csökkenhet. [Jim jóslata 2001-ben: az átlagos, DVD-vel rendelkező háztartásokban 2007 előtt nem lesz elég gyors internet kapcsolat. Nagyjából ekkor jelenik meg a DVD új, nagyfelbontású változata, az adatátvitel megduplázódik, és így megint túllépi a tipikus internetkapcsolat kapacitását.]

[4.8] Mi az a DeCSS?

A CSS (Content Scramling System – Tartalom titkosító rendszer) egy titkosító és hitelesítő eljárás, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy megakadályozzák a DVD filmek digitális másolását. Lásd az 1.11-et a részletekért. A DeCSS szó a CSS általános legyőzésére, a DeCSS forráskódjára és programjaira utal.

 

A CSS dekódolására szolgáló számítógépes program 1999. októberében jelent meg az interneten (lásd Dana Parker cikkét a www.emediapro.net/news99/news111.html címen), bár más „rippelő” módszerek már korábban is megjelentek (lásd 6.4.2). A különbség a CSS kódolás megkerülése a DeCSS segítségével illetve a dekódolt, kitömörített kép egy DVD ripper segítségével történő elcsípése között az, hogy a DeCSS illegálisnak nevezhető a DMCA és a WIPO szerződések alapján. A DeCSS információit arra is használhatják, hogy „kitalálják” a master kulcsokat, mivel egy hagyományos PC legenerálhatja mind a 409 kulcsot, így az egész kulcs titkosítási eljárás feleslegessé válik.

 

Mindenesetre nem túl vonzó lemásolni a film fájljait (gyakran a menük és a DVD speciális szolgáltatásai nélkül), amelyek letöltése egy hétig is eltart egy 56K-s modemmel. A fájlok 6 GB helyet is elfoglalhatnak a merevlemezen és egy tucat CD-R kell a tárolásukhoz. Alternatívaként újra lehet tömöríteni a videót más formátumba (pl. DivX-be, lásd 2.10), így kevesebb helyet foglal, de az eredmény képminősége gyakran rosszabb. A kisebb adatátvitel - és emiatt a rosszabb minőség – ellenére a DivX a legtöbb filmkedvelő számára sok befektetést igényel a filmek megkeresése és letöltése. A valóságban az emberek azért rippelik és töltik le a DVD-ket, mert kihívásnak tartják, és nem azért, hogy ne kelljen lemezeket venni.

 

A DeCSS támogatói rámutattak arra, hogy csak azért fejlesztették ki a DeCSS-et, hogy lehetővé tegyék a DVD filmek lejátszását a Linux operációs rendszeren, amelyet azért hagytak ki a CSS lincenszből, mert nyílt forráskódú. Ezt lehetővé teszi a DMCA és a WIPO törvény. Azonban az interneten terjesztett DeCSS.exe program egy Windowsos alkalmazás, amely dekódolja a film fájlokat. Nem különböztették meg a Linuxon használt DeCSS eljárást a Windowsos DeCSS.exe alkalmazástól, és ez megingatta a DeCSS támogatóinak indokait, mivel a DeCSS.exe-t fel lehet használni a DVD filmek másolásához és illegális terjesztéséhez. További DeCSS információkért lásd Tom Vogt DeCSS central webhelyét.

 

Meg kell jegyezni, hogy a DVD kalózkodás már jóval a DeCSS előtt jelen volt. A komoly DVD kalózok le tudják másolni a lemezt bitről bitre, beleértve a rendszerint olvashatatlan bevezető szakaszt (ez egy speciálisan módosított meghajtóval megtehető), esetleg lemásolják a hagyományos DVD lejátszó videokimenetén megjelenő jelet, vagy más forrásból (pl. lézerlemez, VHS, vagy moziba becsempészett kamkorder) szerzik be a képet. Az természetesen igaz, hogy a DVD kalózkodás probléma, de a DeCSS-nek kevés köze van ehhez.

 

A DeCSS megjelenése után nem sokkal a DVD CCA pert indított, és azt kérte egy ideiglenes bírói rendelkezésben, hogy akadályozzák meg a weblapokat a DeCSS információk terjesztésében (sőt, még az információkra való linkelést is megtiltották volna!). A kérés teljesítését megtagadta a kaliforniai bíróság 1999. december 29-én. 2000. január 14-én hét vezető amerikai filmstúdió (Disney, MGM, Paramount, Sony [Columbia/TriStar], Time Warner, Twentieth Century Fox, és a Universal) az MPAA támogatásával pert indított Connecticutban és New Yorkban, hogy megpróbálják megakadályozni a DeCSS terjesztését ezekben az államokban. Január 21-én a New York-i bíróság kiadott egy előzetes tiltó végzést, január 24-én pedig a kaliforniai bíróság a CCA perében megváltoztatta korábbi döntését, és kiadta előzetes tiltó végzését. Mindkét esetben a bíróság rendelkezése csak a DeCSS információkat tartalmazó honlapokra vonatkozott, és nem a linkeket tartalmazó helyekre. (Ez jó dolog, hiszen ez a GYIK is tartalmaz linkeket DeCSS lapokra!) A CCA pere a kereskedelmi titkok hűtlen kezelésén alapult (elég ingatag talaj…), míg az MPAA perei a szerzői jog megkerülésén alapultak. Január 24-én a 16 éves Jon Johansen norvég programozót (ő kezdte el a DeCSS terjesztését) kikérdezte a helyi rendőrség, valamint házkutatást is tartottak és lefoglalták számítógépét, mobiltelefonját. Johansen elmondta, hogy a valódi cracket két ismeretlen (egy német és egy holland) programozó készítette, akik Masters of Reverse Engineering (MoRE) néven működnek.

 

Úgy tűnik, hogy elvesztik a csatát, mert a DeCSS forráskódja megjelent pólókon is, és a nyilvánosság számára is elérhető a DVD CCA által publikált bírósági jegyzőkönyvekben--hoppá! Lásd a tréfás Fire, Work With Me című írást a megjelentetéssel kapcsolatban.

[4.9] Hogyan tudok DVD videót lejátszani HTML-ből, PowerPoint-ból, Directorból, VB-ből?

Rengeteg multimédiás fejlesztő programot lehet úgy kibővíteni, hogy lejátsszák a videót a DVD-ről, akár filmenként és fejezetenként egy DVD-Video lemezről, akár MPEG-2 fájlonként. Windowsban ezt általában ActiveX vezérlőkkel oldják meg. Mac-en, amíg a DVD-Video támogatást nem építik be a QuickTime-ba, a lehetőségek korlátozottak. Az Apple DVD Player újabb verzióit már lehet vezérelni az AppleScript segítségével.

 

A DVD-Video-t és az MPEG-2 videót a Microsoft Internet Explorer által megjelenített HTML oldalon is le lehet játszani különböző ActiveX vezérlők segítségével (lásd a táblázatot). Néhány ActiveX vezérlő működik a PowerPointban, a Visual Basicben és más ActiveX gazdaalkalmazásokban. A Netscape Navigator addig nem jöhet szóba, amíg nem támogatja az ActiveX objektumokat. Az egyszerű MPEG-2 lejátszás a PowerPointban a Film beillesztése szolgáltatással is megoldható (szükség van egy DirectShow kompatibilis MPEG-2 dekóder telepítésére). A DVD és az MPEG-2 lejátszó beépíthető a Macromedia Directorba is speciális Xtra-k segítségével.

 

 

Ár

HTML (csak IE)

PowerPoint

ActiveX gazda (VB stb)

Director

Microsoft MSWebDVD vagy MSVidWebDVD (lásd az MSDN összefoglalóját)

ingyenes

Igen

igen

igen

nem

Microsoft Windows Médialejátszó 6.1 (doksi a Windows Media SDK-ban)

ingyenes

igen

nem

nem

nem

InterActual PC Friendly

Nem elérhető

Néhány verzió igen

nem

nem

nem

InterActual Player 2.0

Min. 2000 dollár

igen

igen

igen

igen?

SpinWare iControl

PE: 120 dollár, Web: min. 1200 dollár

Web verzió

PE verzió

nem

nem

Visible Light Onstage DVD

Min. $500 dollár

ActiveX verzió

ActiveX verzió

ActiveX verzió

Director verzió

Sonic eDVD (InterActual motor, a Sonic termékek szolgáltatásai)

4000 dollár

Igen

nem

nem

nem

Sonic DVD Presenter (InterActual motor, már nem elérhető)

40 dollár

Nem

igen

nem

nem

Tabuleiro DirectMediaXtra

200 dollár

Nem

nem

nem

MPEG-2/VOB fájlokat igen, de DVD-Video lemezeket nem

LBO Xtra DVD

500 dollár?

Nem

nem

nem

Igen

Matinée Presenter

?

Különálló bemutató alkalmazás. Lejátssza az MPEG-2 fájlokat (DVD-Video-t nem).

 

Természetesen, ha a DVD-ROM-ot egyszerűen egy nagyobb, gyorsabb CD-ROM-nak tekinted, akkor a hagyományos eszközökkel (Director, Flash, Toolbook, HyperCard, VB, HTML, stb.) is készíthetsz projekteket, valamint használhatod a hagyományos médiatípusokat (CinePak, Sorenson, Indeo, Windows Media, stb. QuickTime vagy AVI formátumban) és nagyon jól fognak működni DVD-ről is. Még az adatátvitelt is megnövelheted a nagyobb vagy jobb minőségű videó miatt. De általában nem fog olyan jól kinézni, mint az MPEG-2.

[4.10] Mik azok az .IFO, .VOB, és .AOB fájlok? Hogyan tudom lejátszani őket?

A DVD-Video és a DVD-Audio specifikációk (lásd 6.1) leírják, hogy hogyan tárolják a hang és a kép adatokat a speciális fájlokban. Az .IFO fájlok tartalmazzák a menüket, illetve a képre és a hangra vonatkozó egyéb információkat. A .BUP fájlok az .IFO fájlok biztonsági másolatai. A .VOB (a DVD-Video-nál) és az .AOB (a DVD-Audio-nál) fájlok MPEG-2 programfolyamok, melyeket kiegészítettek navigációs és keresési információkat tartalmazó csomagokkal.

 

Mivel a .VOB fájl csupán egy speciális MPEG-2 fájl, ezért a legtöbb MPEG-2 dekóder és lejátszó le tudja játszani. Előfordulhat, hogy a .VOB kiterjesztést át kell nevezned .MPG-re. Azonban minden speciális szolgáltatás – pl. a több kameraállás és az elágazások – furcsa hatásokat fog okozni. A legjobb módja a .VOB fájlok lejátszásának az, ha egy DVD lejátszó alkalmazást használsz és lejátszód az egész lemezt (vagy megnyitod a VIDEO_TS.IFO fájlt), mert így biztos lehetsz abban, hogy minden DVD-Video szolgáltatás jól fog működni.

 

Sok DVD-t kódoltak, így a .VOB fájlokat nem lehet lejátszani, ha átmásolod a merevlemezre. Lásd 4.5.

 

Ha megpróbálod lemásolni az .IFO és a .VOB fájlokat egy írható DVD-re, akkor lehet, hogy a lemezt nem lehet lejátszani. Lásd 5.9.

 

Találkozhatsz a .VRO fájlokkal is, melyeket a DVD videofelvevők készítenek a -VR formátum alkalmazásakor. Néhány esetben ezeket a fájlokat ugyanúgy lehet kezelni, mint a .VOB állományokat, de más esetben lehet, hogy töredezettek, és nem lehet lejátszani őket. Szükséged lesz a Heuris Extractor-ra, amely használható formában a merevlemezre másolja ezeket.

[4.11] Hogyan tudom elindítani a Microsoft Windows DVD lejátszóját?

A Windows 98 és a Windows 2000 tartalmazott egy egyszerű lejátszó alkalmazást. Használatukhoz szükséges egy telepített DirectShow kompatibilis DVD dekóder is (lásd 4.1). A telepítés során a Windows feltelepíti a lejátszó alkalmazást, ha kompatibilis hardveres dekódert talál. Kézzel kell telepíteni a lejátszót, ha szoftveres lejátszóval vagy egy ismeretlen hardveres dekóderrel szeretnéd használni. A WinZip-pel vagy más programmal, amely képes kibontani a cab fájlokat, tömörítsd ki a dvdplay.exe-t a driver17.cab-ból (az eredeti Windows lemezről). Csak erre a fájlra van szükséged, de kibonthatod a súgó fájlt is a driver17.cab-ból, és kitömörítheted a dvdrgn.exe-t a driver17.cab-ból ha meg akarod változtatni a meghajtó régióját.

 

A Windows Me egy sokkal fejlettebb lejátszót tartalmaz, bár még mindig szükség van egy külső DirectShow kompatibilis dekóderre. A Windows ME DVD lejátszó mindig felmásolódik, de általában nem jelenik meg a Start menüben. A lejátszó használatához válaszd a Futtatást a Start menüből és írd be hogy dvdplay.

 

A Windows XP visszahelyezte a DVD lejátszást a Windows Médialejátszóba. Szükség van egy DVD Decoder Pack-ra (amely tartalmaz egy DirectShow kompatibilis dekódert). Lásd a Microsoft a DVD támogatása a Windows XP-ben oldalát a további infókért és a Decoder Pack-okra mutató linkekért. A Microsoftnál van egy lista, amely a Windows XP-t támogató szoftveres dekódereket tartalmazza.

[4.12] Windows XP-re frissítettem. Miért nem működik a DVD lejátszó programom?

A Windows 98-hoz és az ME-hez írt DVD lejátszó szoftverek nem működnek Windows XP alatt. A legtöbb Windows 2000-es szoftverhez is szükség lesz egy frissítésre. Kérdezz rá a (legtöbb esetben ingyenes) frissítésre a DVD szoftver vagy a PC-d gyártójánál. Vagy elképzelhető, hogy egy olcsó Windows XP DVD Decoder Pack-ot vásárolsz (lásd 4.11).

[4.13] Hogyan szedjem le a DVD hangját, és hogyan készítsek belőle MP3-at?

Ne felejtsd el, hogy – hacsak nem saját felhasználásra teszed egy tulajdonodban levő DVD-ről – a DVD másolása általában megsérti a szerzői jogi törvényt, azaz illegális és tisztességtelen.

 

Használj egy DVD rippelő programot (lásd 4.8 és 6.4.2) a Dolby Digital vagy a PCM (WAV) fájlok kibontásához. Ezután használj egy programot, amely képes MP3-ba, WMA-ba, vagy más formátumba konvertálni, vagy írd fel egy zenei CD-re.

 

Alternatív megoldásként összekötheted a DVD lejátszó hangkimenetét (lásd 3.1) a felvevő vagy a számítógép hangbemenetével.

 


[5] DVD gyártás

A DVD gyártásának alapvetően két szakasza van: a fejlesztés és a kiadás. A fejlesztés eltér a DVD-ROM és a DVD-Video esetében, a kiadás lényegében megegyezik. Az olcsó, kis mennyiségben elkészített kiadványokat duplikálhatják írható lemezen is, míg a nagy tömegű, a tömegcikként értékesített termékeket mindenképpen speciális gyárakban kell sokszorosítani.

A DVD-ROM-okat fejleszthetik hagyományos szoftverfejlesztő eszközökkel, pl. Macromedia Director-ral, Visual BASIC-ben, Quark mTropolis-szal és C++-ban. A lemezeket, beleértve a próba DVD-R lemezeket, UDF formázó szoftverrel készíthetik (lásd 5.3). Videó- és hangkódolóra (lásd 5.3) van szükség abban az esetben, ha a DVD-ROM felhasználja a DVD-Video MPEG-2 kódolású képét és a többcsatornás Dolby Digital vagy MPEG-2 hangját.

A DVD-Video fejlesztése három alapvető lépésből áll: kódolás, programkészítés (authoring – tervezés, kialakítás, tesztelés), és a premastering (a lemez image elkészítése). Gyakran használják az authoring kifejezést a teljes fejlesztési folyamatra. Ehhez jó néhány szolgáltató iroda nyújt fejlesztőeszközöket (lásd 5.5). Ha számos DVD-Video lemezt szeretnél készíteni (vagy egy szolgáltató irodát akarsz létrehozni), akkor lehet, hogy be kell szerezned kódoló és authoring rendszereket (lásd 5.3 és 5.4).

A sokszorosítás (beleértve a masteringet is) nem más, mint a lemezek nyomása azokon a gyártósorokon, melyek néhány másodpercenként kiköpnek egy korongot. A sokszorosítást azok a nagy gyárak végezik, amelyek CD-ket is sokszorosítanak (lásd 5.5). A DVD sokszorosító gépsor jellemzően több millió dollárba kerül. Több gépet használnak az üveg master és a fémnyomó master elkészítésére, a hordozók hidraulikus összepréseléséhez, a tükröződő réteg felviteléhez, hordozók összeragasztásához, a címkék nyomtatásához és a lemezek becsomagolásához. A legtöbb sokszorosító üzem egyedi, vagy ellenőrző lemez legyártását is vállalja. Ilyenkor legfeljebb száz lemezt készítenek tesztelési célból, mielőtt a sorozatgyártás megindulna. A DVD-Video masteringnél – a DVD-ROM masteringgel ellentétben – egy kiegészítő folyamatra van szükség a CSS kódolás, a Macrovision és a régió kód elhelyezése miatt. További információkat találsz a masteringről és a sokszorosításról a Technicolor és a Disctronics oldalain.

A kisebb projekteknél (kevesebb mint 50 másolat) olcsóbb lehet az írható lemezek használata (lásd 4.3). Az automata gép képes adagolni az üres írható lemezeket az író számára, sőt, még címkéket is nyomtathat a lemezekre. Ez duplikációnak hívják, megkülönböztetve a sokszorosítástól.

[5.1] Mennyibe kerül egy DVD legyártása? Nem sokkal drágább, mint egy videokazetta, lézerlemez vagy egy CD-ROM elkészítése?

A DVD-t nem lehet egyszerűen összehasonlítani a videokazettával, a lézerlemezzel és a CD-ROM-mal. A költségek alapvetően három részből állnak: gyártás, előmastering (authoring, kódolás, formázás), és mastering/sokszorosítás.

 

A DVD videó gyártási költsége nem sokkal magasabb, mint a VHS-é és a hasonló képformátumoké, kivéve, ha DVD-s extra szolgáltatásokat (több hangsáv, látószög, láthatatlan elágazás, stb.) is beépítenek.

 

Az authoring és az előmastering arányaiban a legdrágább része a DVD-nek. A képet és a hangot enkódolni kell, a menüket és a vezérlőinformációkat el kell készíteni, le kell kódolni, majd az egészet egy adatfolyamba kell multiplexálni, és végül egy alacsony szintű formátumba kell kódolni. Tipikusan 50 dollárt kérnek egy percnyi videó, és 20 dollárt egy percnyi hang tömörítéséért, 6 dollárba kerül egy perc felirat, a formázás és a tesztelés pedig 30 dollár percenként. Durván egy hollywood-i minőségű kétórás DVD film elkészítése mozgó menükkel, több hangsávval, feliratokkal, előzetesekkel és néhány információs képernyővel kb. 20000 dollárba kerül. Alternatívaként sok gyár a folyamattól függetlenül csak időalapú fizetést kér, kb. 300 dollárt óránként. Egy egyszerű, kétórás DVD-Video lemez menükkel és különféle videoklipekkel legalább 2000 dollárba kerül. Ha saját magad akarod ezt elvégezni, akkor az authoring és az enkódoló rendszereket megvásárolhatod (az árak 50 dollártól 2 millió dollárig terjednek). Lásd az 5.8-as kérdést a kis költségű DVD készítésről.

 

A videokazettáknál nem nagyon van mastering költség, és 2,4 dollárért sokszorosítják őket. A CD-knél 1000 dollárba kerül a master, és 0,5 dollárba a sokszorosítás. A lézerlemezek mastere 3000 dollárba kerül, a sokszorosítás pedig 8 dollár. 2003-ban a DVD master ára 1000 dollár, a sokszorosítás pedig 0,70 dollár. A kétoldalas illetve a kétrétegű lemezek sokszorosítása kb. 0,30 dollárral többe kerül, mert a második hordozóra is adatokat kell sajtolni (majd átlátszó ragasztóval össze kell ragasztani a rétegeket). A kétoldalas, kétrétegű lemezek (DVD-18) gyártása még bonyolultabb és még drágább (lásd 3.3.1).

[5.2] Milyen DVD-ROM formázó eszközök léteznek?

Mire érdemes figyelni a DVD formázóknál:

[5.3] Milyen DVD készítő eszközök léteznek?

[5.3.1] Videó kódoló eszközök

[5.3.2] Hang kódoló eszközök

[5.3.3] Egyéb eszközök

Lásd még az 5.6-ot a DVD emulációs, ellenőrző és analizáló eszközökért.

[5.3.4] Egyéb szolgáltatások

[5.4] Milyen DVD készítő eszközöket lehet kapni?

Az alábbi rendszerekről további információkat találsz, ha követed a linkeket, vagy megnézed a DVD authoring rendszerek összehasonlító táblázatát a DVDirect-nél.
 

[5.5] Ki tud nekem DVD-t készíteni?

A DVD készítése jó néhány lépésből áll, de alapvetően két nagy részre osztható: 1) authoring (a tartalom elkészítése és az image fájl elkészítése), és 2) sokszorosítás (a master lemez kivágása és több ezer vagy több millió másolat lesajtolása). Lásd az 5. részt a részletekért.

 

[A] = authoring (beleértve az enkódolást, a DVD-R készítést és az előmasterelést).

[S] = sokszorosítás (masterelés, lemez ellenőrzés, és tömeggyártás).

[M] = másolás (gyorsmásolás írható lemezekre)

Megjegyzés: szinte minden másoló és sokszorosító cégnek van saját, belső authoring részlege, vagy szerződésben áll authoring vállalkozásokkal.

 

További listák találhatóak a DVDInsider, a DVDMadeEasy, és a Post Magazine honlapokon. Lásd még az 5.8-as pontot, ahol azok a cégek vannak felsorolva, melyek házi videó/fénykép - DVD és fénykép-DVD átalakítást vállalnak.

[5.6] Milyen tesztelő, ellenőrző szolgáltatások és eszközök léteznek?

[5.7] DVD-Video tartalmat lehet CD-R-re vagy CD-RW-re írni?

[Megjegyzés: Ez a válasz eredeti DVD-Video tartalom előállítására vonatkozik, nem a DVD CD-re való másolásáról szól. Ez utóbbi nem is praktikus, mert 7-14 CD-re van szükség a DVD egy oldalának eltárolásához. Ráadásul a DVD filmeket kódolják, ezért speciális szoftver nélkül nem is lehet a fájlokat átmásolni.]

 

Jó néhány előnye van annak, ha DVD-Video tartalmat olcsó írható CD-re rögzítünk a drága írható DVD helyett. A „cDVD” (vagy néha „miniDVD”-nek is nevezett) lemez tökéletes teszteléshez, vagy rövid felvételekhez. Sajnos, hiába írod a DVD-Video fájlokat CD-R, CD-RW (vagy esetleg préselt CD-ROM) médiára, jelenleg szinte egyetlen asztali lejátszó sem képes lejátszani a lemezt. Több oka is van annak, hogy a DVD-Video lejátszók nem képesek a DVD-Video tartalmat lejátszani a CD-ről:

1) a CD média ellenőrzése a DVD fókuszálás után következik, ekkor pedig a lejátszók már nem keresik a DVD-Video tartalmat

2) egyszerűbb és olcsóbb a lejátszók számára a CD-t 1-szeres sebességgel forgatni 9-szeres helyett (a DVD-Video tartalomhoz ez utóbbi szükséges)

3) sok lejátszó nem képes elolvasni a CD-R lemezeket (lásd 2.4.3).

 

Jelenleg egyedül az Afreey/Samp LD2060 és ADV2360, valamint az Aiwa XD-DW5 és XD-DW1 készülékek képesek a cDVD-t lejátszani. Néhányuk csak 1-2-szeres lejátszót tartalmaz, ezért a 4 Mb/s-nál nagyobb átviteli sebességet igénylő anyagokat nem kezelik. Lehetőség van az IDE meghajtó mechanikáját egy gyorsabb meghajtóra cserélni, amely már kezeli a nagyobb sebességű anyagokat is. A robshot.com webhelyen részleteket találsz a cDVD-t támogató lejátszókról (Megjegyzés: rengetegen jelezték, hogy a lejátszójuk képes a DVD tartalmat lejátszani a CD-R-ről. A részletesebb vizsgálatok kiderítették, hogy ezek a készülékek csak Video CD-t játszanak le, de cDVD-t nem. A fent említett lejátszók biztosan kezelik a DVD-Video fájlokat (.VOB és .IFO) CD média esetén is.)

 

A számítógépek nem ilyen kényesek. A DVD-Video fájlok bármilyen forrásból származhatnak, amelynek elegendő az adatátviteli képessége (beleértve a CD-R-t és a CD-RW-t, az UDF és a hagyományos formátumot). A legtöbb DVD-ROM-ot tartalmazó PC le fogja játszani a lemezt, ha a meghajtó képes elolvasni a médiát (a korai DVD-ROM modellek nem kezelték a CD-R lemezeket). Mac-en az Apple DVD Player 2.3 vagy újabb verziójára van szükség.

 

A cDVD elkészítésénél a DVD-Video tartalmat a megszokott módon kell elkészíteni (lásd 5.4) majd CD-R vagy CD-RW lemezre írni. Ha az authoring szoftver nem támogatja a CD-R/RW lemezek közvetlen írását, akkor használj egy különálló programot a VIDEO_TS könyvtár a lemez gyökérkönyvtárába való átmásolásához. A néhány, cDVD-ket is olvasó asztali lejátszó kompatibilitása érdekében kapcsold be az UDF fájlrendszer opciót a CD író programban. A hosszabb műsoridő érdekében a videót MPEG-2 half-D1 (352x480 vagy 352x576) vagy MPEG-1 formátumban kódold.

 

Alternatív megoldásként szóba jöhet a Video CD vagy a Super Video CD tartalom CD-R vagy CD-RW médiára való másolása. A VCD vagy SVCD formátumot támogató, írható médiát is felismerő asztali készülékek le fogják játszani ezeket a lemezeket (lásd 2.4.5). A VCD korlátozásait be kell tartani (MPEG-1 kép és hang, 1,152 Mb/s, 74 perces műsoridő). Minden DVD-ROM-os PC, amely olvassa az írható CD-t is, lejátssza az írott VCD lemezeket is. MPEG-2 dekóderre (lásd 4.1) van szükség a SVCD-k lejátszásához. A Video CD-k készítéséről további információkat találsz az 5.8-as pontban.

[5.8] Hogyan tudom az otthoni felvételeimet, filmjeimet, képeimet DVD-re másolni?

Ez sokáig lehetetlen volt, de szerencsére mostanában egyre olcsóbb és egyre egyszerűbbé válik.

 

Az egyszerű videó-DVD átalakításhoz vehetsz egy DVD képfelvevőt (500-3000 dollár) és kapcsold hozzá a videódhoz vagy a kamkorderedhez. Úgy működik mint egy videómagnó, de kazetta helyett lemezre dolgozik.

 

A fényképekkel vagy zenével, egyéni menükkel, fejezetekkel és más mókás dolgokkal ellátott DVD-khez a következőkre lesz szükséged:

 

 

Majd a következő lépéseket kell tenned:

 

 

John Beale készített egy oldalt a DVD-k készítése közben szerzett tapasztalatairól.

Egy másik lehetőség az, ha keresel egy szolgáltatót, aki minden munkát elfogadható áron elvégez helyetted. Itt van néhány választási lehetőség:

Vagy, ha a VHS-közeli minőség megfelel, akkor készíts egy Video CD-t. Szerezz be egy MPEG-1 enkódoló szoftvert és egy CD-R/RW formázó alkalmazást, amely támogatja a Video CD-t (ilyen az Easy CD Creator vagy a Toast a Roxio-tól (korábban Adaptec), az InstantCD a Pinnacle-től (korábban a VOB-tól), az InternetDiscWriter a Query-től, az MPEG Maker-2 a VITEC-től, a MyDVD és a RecordNow Max a Sonic-tól, a Nero Burning ROM az Ahead-től, az NTI CD-Maker az NTI-tól, vagy a WinOnCD a Cequadrat-tól). Nem olyan jó minőségű mint a DVD, és a műsoridő is rövidebb, de a hardver és az üres CD is olcsóbb. Csak győződj meg arról, hogy azok a készülékek, amelyeken le akarod majd játszani a lemezt, képesek olvasni a CD-R-t (lásd 2.4.3), és le tudják játszani a Video CD-ket (lásd 2.4.5). A VCDhelp.com-on további részleteket találsz a Video CD készítésről. Létezik egy másik variáció is: a Super Video CD készítése (lásd 2.4.6), amelynek jobb a minősége, de rövidebb a műsorideje. Néhány fejlesztő/formázó szoftvert listaszerűen fent megtalálsz.. A SVCD-ket nem minden DVD lejátszó képes lejátszani.

Másik megoldás lehet az otthoni Video CD felvevő (ilyen a Terapin CD Audio/Video Recorder vagy a TV One MPEG-2@disk) alkalmazása, amely analóg bemenetről rögzíti a videót CD-R vagy CD-RW lemezre.

[5.9] Hogyan tudok lemásolni egy DVD-t?

Ez a rész a lemezről-lemezre való másolásról szól. Lásd a 2.11-et a kazettára való másolásról. Lásd a 4.13-at a hang másolásáról.

 

Először is, meg kell értened, hogy egy kereskedelmi DVD lemásolása illegális lehet, attól függően, hogy melyik országban élsz és mit csinálsz a másolattal. A videó lemásolása saját, személyes felhasználásra legális lehet, de a barátoknak legálisan nem másolhatod le a szerzői joggal védett lemezeket.

 

Másrészt, figyelj arra, hogy szinte minden DVD film védett a vétlen másolás ellen. Lásd az 1.11-et a részletekért. Azonban minden másolásvédelmet feltörnek egyszer, lásd 4.8.

 

Harmadrészt vedd figyelembe azt, hogy sok film kétrétegű (DVD-9) lemezen kerül forgalomba, amelyet közvetlenül csak kétrétegű írható lemezre lehet lemásolni. Néhány alábbi másolóprogram képes úgy újratömöríteni a videót, hogy az elférjen egy egyrétegű írható lemezen, de ennek a képminőség látja kárát.

 

Negyedrészt, ha a fájlokat egy DVD-író programmal egyszerűen átmásolod egy lemezről egy írható DVD-re, akkor a lemezeket a legtöbb esetben nem fogod tudni lejátszani az asztali készülékeken, mert a fájloknak meghatározott sorrendben, meghatározott helyre kell kerülniük. Néhány DVD-író szoftver felismeri a fájlokat és a megfelelő helyre teszi őket, de más szoftverek ezt nem teszik meg. Magyarul nem elég simán lemásolni az .IFO és .VOB fájlokat (lásd 4.10).

 

Ha törvényesen szükséged van a DVD másolatára (pl. a lemezt te készítetted), akkor jó néhány lehetőséged van. Rengeteg számítógépes program képes a lemez teljes tartalmát lemásolni egy DVD-író segítségével. Lásd a 6.4.2 és az 5.3.3 pontokban található listát. Léteznek olyan szoftverek is, melyek képesek a képet és a hangot leszedni a lemezről, és így egy új lemezt állíthatsz össze. Alternatívaként összekapcsolhatsz egy asztali DVD-felvevőt a DVD lejátszóval (bár a legtöbb esetben a felvevő érzékelni fogja a Macrovision vagy a CGMS jelet, és megtagadja a felvételt). Néhány DVD authoring szoftver (lásd 5.4) képes a videót beimportálni a védelem nélküli lemezekről. Az 5.8-ban elolvashatod hogyan készíthetsz saját DVD-t.

 

Óvakodj azoktól az emailektől és reklámoktól, amelyek DVD másoló szoftvereket árulnak. Lásd alább az 5.9.1-et.

DVD másoló szoftverek:

* Képes a CSS védelemmel ellátott filmek másolására (ami illegális a DMCA miatt, lásd 1.11)

[5.9.1] Mit csináljak a „Copy any DVD” (Másolj le bármilyen DVD-t) emailekkel?

Az igaz, hogy bármelyik DVD filmet le tudod másolni (lásd 4.8). Azonban azok az emberek, akik DVD másoló szoftvert árulnak, általában nem említik a rengeteg ingyenes alternatívát, és legtöbbször nem írják, hogy az alkalmazásuk sok esetben csak CD-R/RW lemezre másol Video CD formátumban, ami azt jelenti, hogy a képminőség borzalmas, és a másolatok a DVD lejátszók felében nem működnek (lásd 2.4.3 és 2.4.5). Azt sem közlik, hogy a kikölcsönzött vagy a barátoktól származó filmek lemásolása illegális.

[5.10] Hogyan kaphatok munkát a DVD iparban?

Olvasd el ezt a GYIK-ot néhányszor. További kreditpontokért olvasd el a könyvemet (DVD Demystified), és látogass meg néhány DVD-s információforrást a 6.4-es pontban felsoroltak közül. Azután vegyél részt egy konferencián (lásd 5.11), ahol még többet tanulhatsz, és szerződéseket köthetsz a DVD iparban. Vegyél részt néhány tanfolyamon (lásd 5.11). Gondolkodj DVDA-ba való belépésen. Ha van rá lehetőséged, legyél önkéntes belső munkatárs egy DVD gyártó cégnél (lásd 5.5).

 

Ha már van egy kis tapasztalatod, akkor igen keresett leszel!

[5.11] Hol lehet tanulni a DVD-ről?

Jó néhány DVD-vel kapcsolatos workshopot, szemináriumot szerveznek a különböző konferenciákon (ilyen a DVD Pro, a DVD Summit (Európában) vagy a DVD Production).

 

Cégek, amelyek DVD tanfolyamokat és „újonckiképző táborokat” kínálnak:

 

Létezik néhány iskola, amely tanfolyamokat indítanak:

 

A nagy DVD authoring szoftverek készítői a világ minden táján szerveznek tanfolyamokat, néha ingyenesen:

 

[5.12] Hogyan adhatom el saját készítésű lemezeimet?

Ha a boltokba szeretnéd eljuttatni a lemezed, akkor lásd a 6.2.2-t a disztribútorokért.

[5.13] Hogyan tehetem a PowerPoint bemutatóimat DVD-re?

Jelenleg még nincs olayan szolgáltatás a PowerPointban, amellyel közvetlenül videó formátumban exportálni lehetne a bemutatót, de a prezentáció állóképekre és videóra konvertálható, amelyet importálni lehet a DVD-fejlesztő programokban (lásd 5.8). A PowerPoint legújabb verziói lehetővé teszi a diák elmentését képfájlként (JPEG vagy PNG fájlok), melyeket importálni lehet azokba a DVD-fejlesztő programokba, melyek támogatják a diabemutatókat. A diavetítés szolgáltatás használatának az előnye az, hogy a DVD-lejátszóval megállíthatjuk a vetítést minden egyes képnél, és az Enter vagy a Play gomb lenyomásával folytatható a bemutató. (Megjegyzés: győződj meg arról, hogy a fejlesztő szoftver valóban támogatja a diavetítést az "infinite stills" (végtelen állókép) funkcióval, mert rengeteg program egyszerűen videóként menti el a képeket.) A diák használatának az a hátránya, hogy nem láthatóak az animációk valamint a PowerPoint mókás effektusai. Alternatív megoldásként felveheted a PowerPoint prezentációt videóként (használj egy PowerPoint kiegészítést vagy egy mozgókép-lopó programot), és importáld a videofájlt a DVD-fejlesztő programba. Így megmaradnak a képi effektek, de a bemutató időtartama kötött lesz a rögzítéshez. Másik alternatíva lehet a 321 Studio DVD X Point szoftvere, amely közvetlenül konvertálja a PowerPoint bemutatókat (csak a 2002 verziót) DVD-s diavetítéssé.


[6] Egyebek

[6.1] Ki találta fel a DVD-t, és ki a jogtulajdonos? Kivel vegyem fel a kapcsolatot a specifikáció és a licencelés miatt?

A DVD-ben rengeteg cég és rengeteg ember munkája fekszik. A DVD a CD és a hozzá kapcsolódó technológiákból fejlődött ki. A "nagy sűrűségű CD" első javaslatai 1993-ban készültek el, és ezek az erőfeszítések eredményezték a két egymással versengő formátum-indítvány megjelenését. Az MMCD formátum mögött a Sony, a Philips és mások, az SD formátum mögött pedig a Toshiba, a Matsushita, a Time Warner és mások álltak. A számítástechnikai cégek egy csoportja - az IBM vezetésével - ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen szabványt kell létrehozni. A kombinált DVD formátumot 1995. szeptemberében jelentették be, így megelőzték a mindenkit zavarba hozó és költséges VHS-Betamax videokazetta, illetve a 1970-es években „dúló” kvadrofón-hang ütközet ismétlődését.

 

Egyetlen cég sem „tulajdonosa” a DVD-nek. A hivatalos specifikációt egy tíz cégből álló konzorcium dolgozta ki: Hitachi, JVC, Matsushita, Mitsubishi, Philips, Pioneer, Sony, Thomson, Time Warner, Toshiba. Több más cég képviselője is közreműködött a különböző munkacsoportokban. 1997. májusában a DVD Consortium helyét átvette a DVD Forum, amely nyitott valamennyi cég számára, és 2000. februárjában már több mint 220 taggal rendelkezett. Eredetileg a Time Warner jegyezte be a DVD logót, majd átruházta a DVD Format/Logo Licensing Corporation (DVD FLLC) számára. A „DVD” kifejezés túlzottan mindennapi ahhoz, hogy levédjék, vagy birtokolják. Lásd a 6.2-es szekciót, és látogasd meg Robert DVD Info webhelyét, ahol linkeket találsz a DVD-vel foglalkozó cégekhez.

 

A hivatalos DVD specifikációt tartalmazó könyveket egy titoktartási kötelezvény aláírása után 5000 dollár fejében lehet megvásárolni. A díj fejében egyetlen könyvet adnak, a többi 500 dollárba kerül kötetenként. DVD termékek gyártása esetén és a DVD logó használatakor további formátum és logó licenc díjat kell fizetni. Ez formátumonként egyszeri 10 000 dollár, illetve 5000 dollár, ha már a specifikációt megvásároltad. (Pl. egy DVD-Video lejátszót gyártó cégnek licencelnie kell a DVD-ROM és a DVD-Video formátumot 20 000 dollárért, vagy 15 000 dollárt kell fizetniük, ha a specifikációval már rendelkeznek.) Engedményeket kapnak a produkciós cégek és a tartalomszolgáltatók a logó használatakor licencelt sokszorosító esetén, illetve nem kell licencelni a DVD logót a publikációkban és prezentációkban (opcionálisan kérhető a logó grafikája). További információk a specifikációval és a logóval kapcsolatban: DVD Format/Logo Licensing Corporation (DVD FLLC), Shiba Shimizu Building 5F, Shiba-daimon 2-3-11, Minato-ku, Tokyo 105-0012, tel: +81-3-5777-2881, fax: +81-3-5777-2882. 2000. április 14-e előtt a logó/formátum licencelést a Toshiba adminisztrálta.

 

Az ECMA kidolgozta a DVD-ROM-hoz a nemzetközi szabványokat (1. rész, a DVD specifikáció legrövidebb része). Ez ingyenesen letölthető az ECMA-267 és az ECMA-268 címen a www.ecma-international.org honlapról. Az ECMA szabványosította a DVD-R-t az ECMA-279, DVD-RAM-ot az ECMA-272 és az ECMA-273, valamint a DVD+RW-t az ECMA-274 címen (lásd 4.3). Sajnos az ECMA szokás szerint hibásan írja a lemez („disc”) szót. Ha nem vagy európai, akkor zavaró lehet az is, tizedesvesszőt használnak a tizedespont helyett.

 

A DVD által használt UDF fájlrendszer specifikációja a www.osta.org címen érhető el.

 

A DVD-Video formátum technikai részleteinek nagy része elérhető a DVD-Video Information oldalon.

 

Minden cégnek, amely DVD termékeket gyárt, licencelnie kell az alapvető technológiai szabadalmakat a "3C" csoporttól (LG, Philips, Pioneer, Sony: 3,5% minden lejátszó/meghajtó után – minimum 3,5 dollár -, plusz 0,75 dollár a Video CD kompatibilitásért, 3,75 cent lemezenként), a "6C" csoporttól (Hitachi, Matsushita, Mitsubishi, Sanyo, Sharp, Time Warner, Toshiba, Victor társulattól: 4% minden lejátszó vagy meghajtó után – minimum 3, maximum 8 dollár -, 4% minden "DVD Video dekóder" után – minimum 1 dollár, 4,5 cent ROM/Video/Audio lemezenként; 4% DVD-R/RW/RAM lemezenként, minimum 6,5 cent), valamint a Thomsontól (~1 dollár/lejátszó/meghajtó). 20 cent jár a Discovision Associates szabadalmaiért, mert 1300 optikai lemezzel kapcsolatos szabadalom tulajdonosa. A lemezenkénti díjat a sokszorosító cégnek kell fizetni.

 

A CSS titkosítási technológia tulajdonosa a DVD CCA (Copy Control Association), amely egy non-profit kereskedelmi társaság. Irodájuk az Egyesült Államokban található (225 B Cochrane Circle, Morgan Hill, CA). Évente 20 000 dolláros licenc-díjat kell fizetni, de nincs termékenkénti jogdíj. A licenc kérelmet a css-license@lmicp.com címre, a technikai információkért a css-info@lmicp.com címre írj. 1999. december 15. előtt a CSS licencelést ideiglenesen a Matsushita adminisztrálta.

 

A Macrovision az analóg felvételt megakadályozó technológiát licenceli a hardvergyártóknak. 30000 dolláros belépési díjat kell fizetni, majd évente 15000 dollárt a megújításért. A díjak fejében tanúsítják, hogy a lejátszók kompatibilisek a televíziókészülékek legtöbbjével. Termékenként nem kell fizetniük a lejátszó gyártóknak. A Macrovision a tartalomszolgáltatóktól kéri termékenkénti jogdíjat (kb. 4-10 cent lemezenként, összehasonlításul: 2-5 centet kérnek a VHS kazetták után).

 

A Dolby licenceli a kétcsatornás Dolby Digital dekódereket 0,66 dollárért. Egy kétcsatornás dekódert és enkódert is tartalmazó rendszer díja 0,71 dollár. A többcsatornás dekóderek díja kb. 1,5 dollár. A Philips a CCETT és az IRT nevében 0,2 dollárt kér csatornánként (legfeljebb 0,6 dollárt kell fizetni egy lejátszóért) a Dolby Digital jogokért, a 0,003 dolláros lemezenkénti díj mellett.

 

A DTS licenceli az opcionális DTS dekódereket.

 

A Dolby licenceli az MLP dekódereket a DVD-Audio lejátszókhoz.

 

Szükséges az MPEG-2 szabadalom is az MPEG LA-től (MPEG Licensing Administrator). A díj 2,5 dollár DVD lejátszónként és dekóder kártyánként, és 4 cent lemezenként, bár ez utóbbin vitáznak, mert nem tudják eldönteni, hogy a tartalom készítőjének kötelessége-e jogdíjat fizetni.

 

Sok DVD lejátszó Video CD (VCD) lejátszó is egyben. A Philips licenceli a Video CD formátumot saját maga, a Sony, a JVC, a Matsushita, a CNETT és az IRT nevében. Az alapdíj 25000 dollár, a jogdíj pedig 2,5% lejátszónként (minimum 2,5 dollár).

 

A Nissim 25 centet kér lejátszónként, és 0,78 centet kérnek a szülői felügyeleti rendszerért illetve más DVD-vel kapcsolatos szabadalomért.

 

A különböző lényeges licencdíjak több mint 14 dollárt tesznek ki, és 0,2 dollárt jelentenek egy lemez esetében. A lemez díjait a sokszorosítónak kell megfizetnie.

 

A DVD+R szabadalmáért a Philipsnek (kb. 0,06 dollárt lemezenként) és a Sonynak (1,5-3,5 % a lemez árából) kell fizetni.

[6.2] Ki készít és ki támogat DVD termékeket?

[6.2.1] Fogyasztói elektronika

[6.2.2] Stúdiók, videóforgalmazók és disztribútorok

A DVD File tartalmaz egy listát a stúdiók címeivel, és megtalálható itt a DVD producerek és disztribútorok információi is.

[6.2.3] Hardver és számítógép-komponensek

[6.2.4] Szoftverek DVD-ROM-on

[6.3] Hol vehetek (vagy kölcsönözhetek) DVD-t és lejátszót?

(Lásd az 1.8-at az árösszehasonlításokért és a kuponokért.)

(Közlemény: a fenti linkek némelyike üzleti jellegű, ezért Jim ügynöki jutalékot kaphat.)

[6.3.1] Hol tudok üres írható DVD-t venni?

Fontos megjegyzés: Az üres DVD-knél is igaz az a mondás, hogy „olcsó húsnak híg a leve”. Az olcsóbb lemezek az írás alatt gyakrabban meghibásodnak, és a lejátszók kevésbé ismerik fel őket.

[6.4] Hol kapok több információt a DVD-ről?

[6.4.1] Néhány kiváló DVD-s webhely

[6.4.2] DVD-s programok és régiómentesítési információk

(A régiókról részletesebben az 1.10-es kérdésben olvashatsz.)

[6.4.3] Információk és vitafórumok DVD készítőknek

[6.4.4] DVD infók a különböző régiók számára

[6.4.5] DVD infók más nyelveken

[6.4.6] Könyvek a DVD-ről

[6.5] Mik az újdonságok a DVD technológiában?

2005. június

A BD/HD DVD formátum egyesítő tárgyalások folytatódnak, bár mindkét fél azt állítja, hogy nem adja fel saját formátumának kulcsjellemzőit. Úgy tűnik, hogy a fogyasztói elektronika gyártók semmilyen kompromisszumot nem tudnak elérni, így a csatát a filmstúdióknak kell megvívniuk, miközben mindkét tábor megpróbálja az összes stúdiót a saját oldalára állítani. Ha mindkét formátum piacra kerül, akkor az fog nyerni, amelyik a legtöbb tartalommal rendelkezik.

A Dolby úgy dönt9tt, hogy a Dolby TrueHD lesz az MLP veszteségmentes hangformátum új piaci neve. Ez hasonló ahhoz, mint amikor a Dolby Digital lett az AC-3 hangformátum piaci neve.

2005. április

Április 21: Fontos hírek -- Hiteles források Japánból azt jelzik, hogy a Toshiba és a Sony hivatalosan megegyezett a HD DVD és a BD formátumok egyesítésében.

A két tábor tagjai tovább folytatják a megbeszéléseket az év végén megjelenő lemezekről és lejátszókról, de a megjelenési időpont valószínűtlen (kivéve a japán korlátozott példányszámú megjelenéseket), mert a specifikációk még nem véglegesek, és a másolásvédelmet is ki kell még dolgozni.

2004. november

A New Medium Enterprises újabb formátumot jelentett be a DVD következő generációjaként: A VMD (Versatile Multilayer Disc) 2005 őszén jelenik meg, és további rétegeket biztosít a szabványos egy- és kétrétegű DVD-khez, így 15, 20, 25 és 30 GB adat tárolható egy lemezen. Ugyanazt mondom, mint amit az FMD-nél (amely egy érdekes, de megbukott technológia): többtucatnyi hatalmas cég készítette a DVD szabványt. A kis cégek javaslatai a nagy ambíciók ellenére soha nem lesznek sikeresek tömegcikkek utódaként.

2004. augusztus

A DVD Forum és a Blu-ray Disc Association (BDA) a VC-1 (Microsoft WMV9) és a H.264 formátumot választotta fejlett video kodekként.

2003. november

November 19-én a  DVD Forum vezető bizottsága végre elfogadta a kéklézeres HD-DVD szabványt a további munkához.

A kínai kormányzat bejelentette, hogy az EVD (Enhanced Versatile Disc) 2003 karácsonyára megjelenik. Az EVD a DVD Forum és a japán szórakoztató elektronikai cégek által kifejlesztett DVD technológiák "házi nevelésű" alternatívája. Az EVD egyedi optikai lemezformátumot és saját videotömörítési technológiát (VP5 és VP6, az amerikai On2 fejlesztése) használ. Az EVD támogatja a HD felbontásokat egészen 1920x1080 pixelig. Az EVD-ket nem lehet lejátszani a hagyományos DVD-lejátszókban, és elképzelhető, hogy sok EVD lejátszó nem kezeli majd a DVD-ket, mert a formátum kifejlesztésének egyik oka az volt, hogy ne kelljen licencdíjakat fizetni a DVD technológiákért. Az EVD lejátszók kb. 250 dollárba kerülnek majd (egy DVD lejátszó 80 dollár). A jövőben derül csak ki, hogy ha az EVD sikeres lesz Kínában, akkor megjelenik-e más országokban.

2003. szeptember

A DVD Forum vezető bizottsága megint nem tudta elfogadni az AOD formátumot (most HD-DVD-nek hívják a támogatók a DVD Forumban). Néhány ember az iparágban, köztük Warren Lieberfarb (aki korábban a Warnernél dolgozott, és sokat tett a DVD sikeréért), a jelenlegi vörös lézeres DVD-t kapcsolná össze a nagyobb felbontású videóval fejlett kodekek (pl. H.264 vagy Microsoft WM9) használatával. A sajtóban rengeteg cikk hibásan jelezte, hogy a DVD Forum nem foglalkozik már a kék lézeres HD technológiával.

2003. június

A pletykák szerint létezik egy 6. HD formátum, amely a +RW formátumra alapul.

Júniusban a DVD Forum Steering Committee (Vezetési bizottság) által rendezett szavazáson, melyen hivatalosan elfogadták volna a következő generációs DVD formátumot (AOD, lásd alább), negatív eredmény született. Ez nem jelenti azt, hogy leszavazták volna a formátumot - ahogy az egyes lapokban megjelent -, hanem a benyújtott indítványt a jelenlegi formájában nem fogadták el. A szavazáson tisztán érzékelhető volt az elfogultság, ugyanis azok a tagok tartózkodtak illetve szavaztak nemmel, akik tagjai a konkurens Blu-ray csoportnak is. A következő szavazás a módosított indítványról szeptember közepén lesz. Addig is a DVD Forumon belül és kívül egyaránt tovább dolgoznak a DVD új generációján.

2003. március

Most már legalább 5 HD-DVD jelölt létezik. (Lásd a 3.13-ban a részleteket)

  1. HD-DVD-9 (avagy HD-9).
  2. Advanced Optical Disc (AOD - Fejlett Optikai Lemez).

  3. Blu-ray (BD).
  4. Advanced Optical Storage Research Alliance (AOSRA - Fejlett Optikai Tárolókat Kutató Szövetség), Blue-HD-DVD-1.
  5. AOSRA Blue-HD-DVD-2

2002. június

A Philips bemutatott egy kék lézert használó miniatűr gyárilag nyomott optikai lemezt. A 3 cm-es (1,2 colos) lemezen 1 GB adat fér el. A prototípus meghajtó 5,6 x 3,4 x 0,75 cm-es (2,2 x 1,3 x 0,3 colos).

2002. február-március

Egy 9 cégből álló csoportosulás bejelentette az új, nagy sűrűségű írható DVD szabványt, amit Blu-ray néven ismerünk. A DVD Forum márciusi általános megbeszélésén bejelentették, hogy a Forum megvizsgálja az új szabványokat, és kiválasztja a legjobbat. Mivel mind a 9 cég tagja a DVD Forumnak, ezért valószínűleg a Blu-ray-t elfogadja a Forum.

 

Szintén a márciusi találkozón jelezték, hogy az AOL Time Warner kérésére kidolgoznak egy olyan szabványt, mely lehetővé teszi, hogy nagyobb felbontású videót tároljanak a jelenlegi DVD-n. A formátumot "HD-DVD-9"-nek hívják. Lásd 3.13.

 


[7] A maradék

[7.1] Megválaszolatlan kérdések

Jelenleg nincs.

[7.2] Jelölések és mértékegységek

A DVD világában sajnos igen zavaros a mértékegységek értelmezése. Például, egy egyrétegű DVD 4,7 milliárd bájt (G bájt) adatot tárolhat, és nem 4,7 gigabájtnyit (GB). Csupán 4,37 gigabájt adat fér rá. Hasonlóan a kétoldalas, kétrétegű lemez csak 15,9 gigabájt adatot tárolhat, ami 17 milliárd bájtnak felel meg.

 

Az a probléma, hogy az SI mértékegységek (kilo, mega, giga) normál helyzetben 1000-es szorzót jelentenek (103, 106 és 109), de a számítógépek világában - ahol bájtokkal számolnak - 1024-es szorzót jelent (210, 220 és 230). A Windows és a Mac OS is „valódi” megabájtban és gigabájtban jelzi a kötetek kapacitását, nem millió vagy milliárd bájtokban.

 

A legtöbb DVD-s számadat az 1000-es szorzáson alapul, annak ellenére, hogy a GB és a KB mértékegységet használják, amely a hagyományok szerint 1024-es szorzót jelent. A „G bájt” mértékegység következetesen 109-t jelent. Megpróbáltam egy minél következetesebb mértékrendszert használni, és a „kilobájt” 1024 bájtot, a „megabájt” 1.048.576 bájtot, a „gigabájt” 1.073.741.824 bájtot, a „MiB” pedig 1.000.000.000 bájtot jelent.

 

Lehet, hogy ez az egész értelmetlennek tűnik, de ez nem jelentéktelen annak, aki az  összekészített  - az operációs rendszer szerint - 4,7 gigabájt adat DVD-R-re írásakor fizeti meg a tanulópénzt, és elront egy vagy két lemezt azért, mert csak 4,3 gigabájt adatot tud felírni egy korongra! (Lásd a 3.3-at a kapacitásadatokért.)

 

Itt egy analógia, ami talán segít. Egy szabványos mérföld 5280 láb, míg a tengeri mérföld 6076 láb. Ha megméred a távolságot két város között, akkor kisebb számot kapsz tengeri mérföldben számolva, mert egy tengeri mérföld nagyobb. Például, Seattle és San Francisco között kb. 4.213.968 láb a távolság, ami 798 mérföld, de csak 693 tengeri mérföld. A DVD kapacitásoknál hasonlóan zavarosak a mértékegységek: 1 milliárd bájt (1.000.000.000 bájt) vagy 1 gigabájt (1.073.741.824 bájt). A DVD kapacitásokat általában milliárd bájtban adják meg, például egy írható lemez 4,7 milliárd bájtos. A számítógépes állományokat gigabájtokban mérik. Sajnos, mindkét mértékegységet „GB”-vel jelölik. Tehát egy 4,5 GB-os (4,5 gigabájtos) fájl nem fér rá egy 4,7 GB-os (4,7 milliárd bájtos) lemezre, mert a fájl 4,8 milliárd bájtot tartalmaz. (A fentiek igazak a merevlemezekre is – A ford. megjegyzése).

 

A dolgok még rosszabbak az adatátviteli sebességek esetében: a bit/s alkalmazásakor szinte mindig 1000-es szorzót használnak, de bájt/s használatakor néha 1024-gyel szoroznak. Például, egy 1x DVD meghajtó 11,08 millió bitet visz át másodpercenként (Mb/s), ami 1,385 millió bájtos másodpercenkénti sebességnek felel meg, de ez csak 1,321 megabájt másodpercenként. A 150 KB-os 1x adatátviteli sebesség a CD-ROM-ok esetében „valódi” kilobájt/s-ot jelent, mert az adatátvitel 153,6 ezer bájt/s. Ebben a GYIK-ban a „kb/s” 1000 bit/s-ot, a „Mb/s” millió bit/s-ot jelent (figyelj a kis „k”-ra és a nagy „M”-re).

 

1998 decemberében az IEC új prefixumokat képzett a bináris szorzók számára: kibibájt (KiB), mebibájt (MiB), gibibájt (GiB), tebibájt (TiB), stb. (További részletek a NIST-nél, kiadva az IEEE Std 1541-2002-ben). Ezek a prefixumok soha nem terjedtek el, vagy még nagyobb zűrzavart okoztak, de ez egy merész vállalkozás a probléma megoldására. A nagyfokú ellenállást az okozza, hogy egy kicsit hülyén hangzanak.

[7.3] Köszönetnyilvánítás

Ezen GYIK írója és karbantartója Jim Taylor. A következő személyek segítették a GYIK korábbi verzióinak elkészültét. Segítségüket nagyon méltányolom. Az információk egy része az 1996. áprilisi DVD Forum-on, az 1997. májusi DVD-R/DVD-RAM Conference-en, az 1998. októberi DVD Forum Conference-en és az azóta rendezett konferenciákon és bemutatókon osztott anyagokból származnak.

 

Robert Lundemo Aas
Adam Barratt
David Boulet
Espen Braathen
Wayne Bundrick

Irek Defee
Roger Dressler
Chad Fogg
Dwayne Fujima
Robert "Obi" George
Henrik "Leopold" Herranen
Kilroy Hughes
Mark Johnson

Ralph LaBarge
Martin Leese
Dana Parker
Eric Smith
Steve Tannehill
Geoffrey Tully
 

Köszönöm a Videodiscovery-nek, hogy az első két és fél évben tárolta ezt a GYIK-ot.

 

----

 

Copyright 1996-2004, Jim Taylor. Ezt a dokumentumot csak egyben, változtatás nélkül, verzió dátummal megjelölve, a szerző megjelölésével, sértetlen köszönetnyilvánítással lehet továbbítani. Egyetlen részéből sem szabad hasznot húzni, vagy kereskedelmi dokumentumban felhasználni a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül. Teljes elektronikus másolatokat készítése (archívumként vagy tükörként) engedélyezett, de csak azzal a feltétellel, ha az írót értesítik, és a másolat naprakész. A dokumentum tartalmáért nem vállalok felelősséget.

 

Magyar fordítás: Copyright 2002-2004. Fellner Ferenc a DVDcenter megbízásából. A magyar változat a DVDcenter tulajdona, annak módosítása, felhasználása, másolása csak a DVDcenter írásos engedélyével lehetséges!

 

[Vége]